Esztergom és Vidéke, 1886
1886-08-22 / 67.szám
figyelését, hogy mikor kezdődik azon időpont, melyben szent István koronánájának egységes államterületét nagy kitörés ellen kell védelmezni. A semlegesség, melyet Magyarország az osztrák belpolitika iránt fentart, ott szűnik meg, a hol a magyar egységes állani összetartó erejére nézve a veszély kezdődik. Napról napra, sőt mondhatni óráról órára általánosabb lesz Magyarországon azon nézet, hogy a szláv reakczionális uralom Ausztriában is természetellenes, Magyarországra nézve pedig egyenesen ári almás, sőt hosszabb időre épenséggel tarthatatlan. Most pedig közeledik azon időpont midőn a magyar államférfiak kénytelenek lesznek komolyan felállítani ezt a kérdést : vájjon Ausztriának szláv tartományokra való szétszakadása nem veszélyezteti-e a magyar állam biztonságát is ? S vájjon ezen föderális átalakulás nem veszélyezteti-e az 1867-iki kiegyezést is? S végül: hogyan tartható fenn a dualizmus egynehány lazán összekapcsolt szláv jellegű osztrák tartományúval ? AZ ÜJ TANÉV. Néhány nap múlva megkezdődik az uj tanéve mely uj élénkséget és forgalmat hoz Esztergomba s uj gondokkal és örömekkel váltakozik. A szülők gyermekeik jövője fölött határoznak, hogy milyen pályára szánják őket s milyen tanulmányokra küldjék. A tanulók uj erővel látnak a Tudományok elsajátításához, hogy művel iségük által nekik is részük legyen Magyarország kultorális küzdelmeinek diadalában. Ez alkalomból a szülők teljes tájékozása végett bemutatjuk ä főbb és Jáíogatortabb tanintézetek azon szabályait, amelyek a fölvételre s az uj tanév megnyit ásá ra vonatkoznak. I. (Fogy ii) n a s iii m.) A tanulók fölvétele a jövő tanévre aug. hó 30-án kezdődik és bezárólag szept. l-ig tai\ L . A tanév szept. 2-án veszi kezdetét. A tanulók beiratása 9—12 óra között az igazgatósági irodában történik. Ha valamely tanuló a rendes beirat ási idő után jelentkezik a felvételre, akkor ez iránt az utolsó beiratási naptól szám it va 8 napig — a késedelem indokainak tekintetbe vétele mellett — az igazgató határoz; ha pedig a felvételre való jelentkezés egy hét után, de két hétnél nem későbben történik, a fölvételre az engedélyt a tankerületi kir. főigazgató adja meg. Minden később jelentkező tanuló az utólagos felvételre vonatkozó kérelmével a nagyin, vallás- és közokt. m. kir. ministeriumhoz utasittatik. (1885. 725. sz.) A gymnasium első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet, ki a 9 évet betöltötte s 12 évnél nem "Idősebb, mely körülmény a beiratásnál hiteles születési bizonyitványnyal igazolandó. Ismereteinek mértékére nézve megkivántatik, hogy a népiskola 4-ik osztályának tananyagában kellő jártassággal bírjon, ezt iskolai bizonyitványnyal, vagy ennek hiányában felvételi vizsgálattal tartozik igazolni. Hiteles születési bizonyítványukat feltétlenül tartoznak bemutatni azon II—VIII. osztályú ifjak is, kik más helyről jönnek intézetünkbe. A felsőbb osztályokba való fölvétel a megelező osztálynak végeztéről szóló nyilvános iskolai bizonyítvány alapján történik. II. (Reáliskola.) Az 1886/87-iki tanév szeptember hó 3-án fog megkezdetni. A tanulók felvétele augusztus hó három utolsó és szeptember hő két első napján történik, a reáltanoda helyiségében reggoli 8 órától 12 óráig. Ha valamely tanuló szeptember másodika után kéri magát felvétetni, a felvétel iránt a beiratási idő utolsó napjától számítva nyolcz napig a késedelem indokainak tekintetbe vétele melleit az intézeti igazgató határoz. Ha pedig a fölvétel iránt való jelentkezés a beiraiási határnaptól számitv;i egy hét után, de két bélnél nem későbben történik, a fölvételre az engedélyt a kir. főigazgató adja meg alapos indokolás nyomán. Minden később jelentkező tanuló kérelmével utólagos föl vérei engedélyezése iránt a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz utasítandó. A beiratkozó tanulók kötelesek keresztlevelüket, vagy születési bizonyítványukat az igazgató előtt felmutatni. Az első osztályba csak az a tanuló véteiik fel, aki a népiskola négy osztályának tantárgyaiban kellően jártas. A felsőbb osztályokba való fölvétel a megelőző osztálynak sikeres elvégzésétől függ, vagy díjtalan fölvételi vizsgálat alapján történik. A fölvételnél minden tanuló atyja, fcnyja, gyámja, vagy csak megbízottja kíséretében tartozik megjelenni. III. (Vízivárosi leányiskola.) Az 1886/87. tanév szeptember hóbau veendi kezdetét. A beiratások szeptember 1—4 fognak eszközöltetni. Felhívjuk a t. cz. szülők szives figyelmét e határidő pontos megtartására. Szept. 5-én lesz az ünnepélyes »Veni Sauete« ; 6-áu pedig a rendes előadások veeudik kezdőtöket. A belnöveldére vonatkozó felvilágosításokkal bármikor és bárhová a legnagyobb készséggel szolgál a főnökség, ha ez iránt megkerestetik. (Czim : Vízivárosi zárda főnöksége. Esztergom, Víziváros.) Megemlítjük mégis, hogy az egész évre ellátásért csak 180 frt fizettetik. Ezen kivül külön fizettetnek: a mosás, házi orvos, rendkívüli óradijak stb. Két országos intézettől is kaptunk értesítést az uj tanév meguyitásáról. Az egyik az ipartanoda, a másik a szini conservatorium. Minthogy mind a két intézethez évenkint több esztergomi család intéz tudakozódásokat, alkalomszerűnek találjuk az idevágó adatokat is bemutatni. IV. (Bpesti közép ipartanoda.) A budapesti állami középipartauodában —mint az igazgatóság jelenti a beiratások f. évi szept. hó 1-ső napjától 10-ik napjáig tartanak; a tanulóknak a beiratásuál szüleikkel vagy gyámjaikkal kell megje'enniök. ...... .... T £ (Országos szinész-iskola.) Az orsz. szinész-iskolában — mint azt az igazgatóság tudatja — a beiratkozások f. évi szept. 9-én, csütörtökön d. ii. 3 órakor kezdődnek s három napon át, minden délután 3—5-ig, bezárólag szept. 11-én fejeztetnek be. A jelentkező növendékek fölvételi vizsgálatra szept. 13-án, hétfőn, d. u. 3 órakor tartatik, ugyancsak a tanoda helyiségében, kerepesi-ut, nemzeti színház bérháza, III. em. A felvételi kelZ lékek : színpadias, csinos alak, tiszt kiejtésű csengő hang, s kifejlett tes alkotás mellett, (melyről a fifty, viz gálatoii jelen levő orvos ad véleményt legalább 18 éves kor a férfiaknál, betöltött 15 év a leányoknál, mi hiti les okirattal bizonyítandó. Szüksége továbbá annyi műveltség és iskol; képzettségről szóló bizonyítvány, mennyit a megjelölt korban mindé művelt ifjútól megvárhatni. Azok, ki nem szülőik, vagy gyámjaik kisér< tében jönnek, a szülőik vagy gyámjai írásbeli beleegyezését tartoznak magul kai hozni. A jelentkező növendéke csak törvényes családi nevükön ira hatják be magukat. Arra pedig elől is figyelmeztet az igazgatóság mindéi kit, hogy a beiratási és fölvételi d 6 frt, a beiratásuál azonnal lefizetendő fölvétel esetén pedig az évi 30 frtni taudij első részlete 10 frt, melyne fizetése alól első éves növendék föl nei mentetik. Végül szükséges megjegyes nünk, hogy az operai szakra csak ol jelentkezőket veszünk föl, kik a m. kii zeneakadémia magánének tanfolyam III-ik osztályának el végeztéről biz( nyitványt, vagy annyi készültséget mn tatnak fel, mennyi ezen osztályokba megkivántatik, mely esetben a ra. kii zeneakadémiában vizsgálatot tehetnek az ennek folytán nyert bizonyítván alapján az orsz. szinész-iskola I. open osztályába fölvótethetők. Az eltótosodott Magyarország. Garam-Szt-Benedek tájáról, aug. 21. II. Vegyük sz. Benedek és közel környé mostani tótajkú lakóiból a következő neve ket: Bodor, Benkő, Bogdány, Csányi, Sza polay, Dobos, Eczet Gálasy, Gazsy, Hu szár, Konilósjr, Koszmály, Köntös, Lendó czy, Meleg, Mezey, Mikszai, Morvay, Oi goní's, Szabó, Székely, Thornia, Váczi Vendég, Hangay, Buday, Szobonya Pusz tay Zsembery, Forgách Szenesy stb. Ki mondja ezekre, hogy elődeik tó származásúak lettek? — ezek többnyir ősi magyar nemes családok ivadéka", ki névben ősi magyarok névhordozói, d nyelvben s talán érzelemben már ne mieink többé! Mi kell hát arra, hogy visszanyeréssé nek — ha ők nem is de gyermekeik az édes anyai nyelv számára? Jó magyí óvóintézet és iskola! Óvó az igaz nine — de van iskolája, melynek buzgó tan tója igen sok érdemet aratott a tót-nyel terjesztésében — hát a magyarban? — a; Barsmegye fiatal tanfelügyelője legjol ban megmondhatná. Azon tanitó, ki elő érzete. Csak most kezdte igazán érezni, mit vesztett a drága halottban, akit ma a sírba kisért s hogy mily egyedül maradt a nagy, ismeretlen világban. Szomorú tépelődéséből egyszerre csak halk kopogás zavarta fel. Csendesen feltárult az ajtó s azon egy férfialak lépett be. Karcsú, nyúlánk termetű férfiú, testhez simuló fekete ruhában, komoly, fájdalomról tanúskodó arczczal. Kalapját kezében tartotta s vizsgálódva tekintett körül a szobában. Mindnyájan kérdőleg tekintettek reája. Pár pereznyi tétovázó szemlélődés után egyenesen Lilihez tartott s kezét nyújtotta neki. — Nem ismer meg, kedves húgom? — kérdezte halk, megindult hangon midőn látta, hogy Lili habozó csodálkozással fogadja — Kóbert vagyok. — Róbert! — ismételte halkan a leány s megszorította a feléje nyújtott kezet, majd visszaroskadt székébe. — Nincs már anyánk — suttogta kis idő múlva szívszaggató hangon s könnyei újra hullani kezdtek. A fiatal férfiú félrefordult töle, a szoba egyik sarkába vonult, arczához nyomta kendőjét s az elfojtott, csukló hangok, melyek olykor kebléből előtörtek, mély megindultságot árultak el. Csak mikor az iskolamesterné lámpát gyűjtött s azt Lili elé az asztalra helyezte, birt annyira erőt venni magán, hogy Gállosnéhoz lépve bemutassa magát. — Széplaky r Róbert vagyok — szólott helyet foglalva a számára előtolt széken — boldogult Endrényiné öcscse — de többet nem hirt szólani. Pár perez ig megint az előbbi kinos némaság töltötte be a szobát. — Szegény, szegény jó szomszédaszszony! — szakította meg végre az iskolamesterné a csendet megtörülve köténye szélével kisirt szemeit — bizony senki sem gyanította, hogy ilyen hamar itt fog hagyni! Mindig gyenge volt, az igaz, de hát azért csak meg volt lassacskán. A mult télen hűtötte meg magát a karácsonyi misén. Talán tetszik is emlékezni reá, milyen szörnyű hideg, zimankós időnk volt akkor. Mondtam én neki, hogy ne menjen a hideg templomba, de amilyen jámbor istenes asszony volt, a világért sem mulasztotta volna el, ezt az ajtatosságot. Azon éj óta kezdett betegeskedni. Mindég jobban összeesett, soványabb lett s valami egy hónap előtt ágyba került, ahonnan fel sem kelt többé. — Drága, szeretett néném! — sóhajtott fel a fiatal férfiú mély megindultsággál — csak legalább utolsó perczeiben oldala mellett lehettem volna, hisz betegségében úgy sem ápolhattam külföldi tanulmányutam miatt, mely éppen ezen időre esett. Csak még egyszer utoljára megcsókolhattam volna drága kezeit, melyek annyi jót tettek volna velem! Úgy fáj lelkemnek, hogy búcsúzás nélkül hagyott el! De szerencsétlenségemre még nem voltam a fővárosban, midőn a plébános ur sürgönye megérkezett. Csak ma tértem haza németországi utamból. De bár a távirat olvasása után rögtön vasútra ültem, fájdalom, mégis későn érkeztem meg. — Csak néhány óra előtt kisértük ki a boldogultat a temetőbe — vágott közbe Gállosné felkelve helyéről s az ajtó felé tartva. — A plébános ur egész az utolsó perczig reménykedett, hogy megérkezik a tekintetes ur. Mig a szertartás megkezdésével is késlekedett e miatt. — Elképzelem, milyen rosszul esett önnek, drága húgom, hogy a rokonságból senki sem jelent meg a temetésen. Bizony, ha nem lett volna ilyen jó emberek között, magányosan kellett volna édes anyját az örök nyugalomra kikísérnie. Nem lett volna senkije, aki fájdalmában vigasztalja, támogassa. S mily szörnyű helyzet lett volna ez! De higyje meg Lilikém, nem rajtam múlt, hogy hiányoztam a végtisztesség megadásán. Róbert férfias, mély csengésű hangja reszketett az elnyomott fájdalomtól míg beszélt. Nagy fekete szemeiben szomorú tüz égett. Lili sokáig nemes vonású a czán felejtette tekintetét. Amily régói nem látta nagybátyját, bizony r meg sei ismerte volna. S amint most arczát vizs gálgatta, csodálkozva vette észre, menj nyire hasonlít az anyjáéhoz. Ugyanaz halvány, jóságos arcz, mélabús mosoly száj, setét ragyogó szempár, melyet an^ jánál úgy szeretett. Kimagyarázhatlan bizalom és vonzód) ébredt fel e felfedezésre lelkében báty. iránt eszébe jutott, hogy édes anyja m lyen sokszor s mennyi szépet beszélt n öcscsérŐl, kit nagyon szeretett. — Ki hitte volna, hogy ily szomor gyászos esemény fog összehozni minké — sóhajtott fel Róbert gyengéden mej szorítva Lili kezét. — Bizony régen volt, mikor utó láttuk egymást. Legalább is öt éve mí annak. De az én szünidőm mindég o időre esett, mikor ön a zárdában tartó kodott s ha nénémet meglátogattam, k gyedet soha sem találtam otthon. Ki porban játszó gyermek volt akkor s mo felnőtt, nagy leány. Ah, Istenem, hoj elmúlt azon idő s be sok minden törté: alatta! (Folytatása köv.)
