Esztergom és Vidéke, 1886

1886-08-19 / 66.szám

ú községekre emlékeztettek, melynek saga szigorúan ellenáll az elnemzet­ésnek mi okból V — nem kutatjuk — inden esetre érdem, hogy ősei nyel­állhatatossággal ragaszkodik s ab­ulia ki nem vetkőzik, nt mondók, Koszmálon tul csak tót geket találtunk, a milyen tót község zép történeti múlttal dicsekedő szt. dek is, melynek magyarsága ugyszól­íjjunkon megszámlálható, nyi bizonyosnak látszik előttünk, a tót kiváló előszeretettel beszéli r ét és szivesebben társalog ezen az itt a magyart a tótnál nagyobb etességgel bírja, s ezen gyöngeség ánuit a katholikus magyarnál a mult­elannyira, hogy a tótnyelv terjedése ,gyar rovására jelentékeny tért hódi­s hajdan nyelvében magyarnak lenni )tt, magyar történeti főbb helyek la­mm ár csak híréből ismerik a magyar holott elődeik ugy is mint magyar )sak, úgy is mint jelenleg magyar­tótajku lakosok a tót nyelv iránti eretetből etfeledték, elhanyagolták sa­azai magyar nyel vöket, s igy önkén­ül és meggondolatlanul előmozdítói { ama kárhozatos jelenkori helyzet­midőn a nemzetiségi aspirációk a le­t megfertőztetve a magyar állam e lépten-nyomon perhorreskáltatik s a ?ar irányzat terjedésére lankasztó és ;ó hatással vannak. (Folytatása köv.) A NÖKRÖL S A NŐKNEK. (Rudnyánszky.) Sok bántalom fájdalmát nem a sértés Nagysága, hanem a megbántott lélek Érzékenysége teszi végtelenné. Az asszony ép olyan, mint a gyümölcs: Ha én tépem le, százszor édesebb, Mint hogyha az ölembe hull magától. A férfi sziv a nőnek csak tükör, Melyben kaczéran önmagát csodálja. * y csók egy szikra — minden az nekünk! ik kötés a csók, ha szeretünk, kézszorítás, titkos szembeszéd, ízér Ígéret, eskü: gyöngeség; isztő sóhaj, lázas suttogás : ió játék csak, tréfa, semmi más ; ; a hiú nő igy enyelegve ád: íör, melyben bámulja önmagát, ném ha a sziv csordultig telit nyakkal, mik nyugalmát fölverik; elvakítja égő szenvedélye íosszú keservek árán pereznyi kéjbe' «ü, kiért él, egyesülni vágyik, \-etlen egyszer csak, vagy mindhalálig! äukor a nő, ha egy csókot ad, m bánva, mit vészit, mije marad, íem sejtve tartós bút a röpke jóban : ladja mindenét egv drága csókban. * . . a csók, ha ajkról ajkra csattan, )ly vágyat ébreszt, amely olthatatlan; Js'ak akkor üdv az — élet vagy halál ! — la sz ivböl árad és szivet talál TÓVÁROSI FÜRDÖLEVÉL Budapest, aug. 18. lost, midőn a fürdőlevelek meg­t képezi a legújabb »di vat-ujság­keket«, illő, hogy mi pestiek is a livatból soha ki nem menő für­kről szintén megemlékezzünk, cjgy a fürdők is ki vannak téve vat szeszélyeinek, azt nem lehet tni. Itt van például Tátra-Füred, i annyira felülkerekedett az or­valamenuvi fürdőin és azok kö­Balaton-Füredeu is, hogy pesti er, ha az utóbbi helyen töltötte is farát, azt mondja, hogy »a magas ában fürdöttom.« Ez chik. em akarok reklámot csinálni Tátra­3dnek. Isten ments! A kis Jóska, a kiállításon a panoráma czédulá­ingyeu osztogatta, olyan reklám zivé nőtte ki magát, hogy ő vele >gy konkurálnék! an cm tessék csak kérem letekiu­abból a Szalóki csúcsról ide a a közepere! gy-e gyönyörű tájképe vau ennek in Budapestnek ? . . . etszik látni ezt a beszakított fod­ezüst szalagot ? hol be van szakítva, oda nem [kedhetik föl a Duna vize. S ezen dyen lombos fák nőnek; alattuk ony pázsit terül el, a pázsit köze­pedig ezer szinű illatos virágr szórja át. Azután itt terem a legszebb Hogy miért az az ős természet Hajdanta ebben a szétszakított viz­szalag-közben tündérek laktak. Ott für­dőitek mindig a sziget partját nyal­dosó szőke hullámokban, amig egy pesti szélhámos be nem lopódzott a tündér szigetre és a tündérek ruhájait el nem lopkodta és zálogba nem csapta. S mivel a rendőrség még csak a zá­logczódulát sem tudta kézrekeriteni: a szegény tündérek átadták lakóhelyüket a halandóság embereinek, akik a szép szigetet aztán Margitszigetnek nevez­ték el. A Margitsziget egyike Magyarország­legszebb és a mi fő, legegészségesebb fürdőhelyeinek. A fürdő és hotelbe­rendezések miutaszerüek. A fenséges tulajdonos bőkezőleg látta el a szigetet mindennel, ami szép, a mi jó, szóval a mi kellemes. Aztán az öreg gondnok bácsi olyan rendet tart, hogy no ! Tavaly nyáron külföldön jártam. Egyik fürdőhelyiségben véletlenül meg­ismerkedtem egy német úri emberrel. Átutazóban voltunk mind a ketten. Mikor megtudta, hogy magyar va­gyok, nagyon megbotránkozott azon, hogy én külföldi fürdőben tartózko­dom, holott ő messze földről utazik Magvarországba, Budapestre, azért, hogy a Margitsziget gyógyitóvizében állítsa helyre megromlott egészségét. Csak nagy nehezen tudtam neki megmagyarázni, hogy — éppen mint ő — én is csak véletlenül időzöm a fürdőben. Altalán véve nagyon kicsinylőleg beszélnek külföldön a magyar haza­fiságról. És méltán. A magyar fürdők forrás vizének gyógyító hatása messze túlszárnyalja a külföld valamennyi für­dőinek vizét és mégis szomorúan kell tapasztalnunk azt a mellőztetést, mely­ben a főurak a magyar fürdőket ré­szesitik. De térjünk be a Császárfürdőbe! A nagy gyógyudvarban katonazene játszik. A közönség elfoglal minden tért. Vig hangulat uralkodik minden­felé. Isszák a Gambrinus »uektart«. Alig lehet helyet kapni az asztalok mellett. »Szabad ez a hely kérem ?« »El van foglalva, többek számára« — Pardon! — Többek számára vau lefoglalva egy szék, boldog Császár­fürdő ! Bizony boldog! Talán soha sem volt a Császárfürdőnok annyi közönsége mint az idén. Az előbbi években sokszor megoszlott a vendégek száma a Csá­szár- és a Lukács-fürdő között, de most, midőn a közönség a külömbséget a tisztaságban tapasztalta, határozott előnyben részesiti a Császárfürdőt, úgy annyira, hogy a Lukács fürdőt régi »síamingast«-jaiismár cserben hagyják. Tehát a Császárfürdőben kezd fele­levenedni a régi kép. Kerntler gondnok úr az ő szeretet­reméltóságával egészen lekötelezi a ven­dégeket. Az állandó alakok közül föl kell említenem: Vajda János bácsit, leg­nagyobb élő költőnket és a kifogyhat­lan humorú kedves Szabó bácsit. Apropó! A császárfürdőben a mult héten tartották meg az Anuabált. Kivilágos kivirradtig tánczoltuuk fölállított deszkapallón, amelyet olyan simára vixeltek ; mint a redout par­kettjét szokás. Annyi tánezos szépasszonyt és leányt toborzott össze a Császárfürdő Anna­báljának a nymbusza, hogy a fiatalság majd kidőlt a sok táncztól." Az idén a Császárfürdő ben még egy mulatságot rendeznek. Mindenesetre kellemes emlékekkel hagyják el majd a vendégek a fővá­ros ezen legélénkebb fürdőjét. Akárhány kisasszonynak pláne nincs oka panaszkodnia, mert a Császárfürdő — jegygyűrűt hozott. HÍREK. — A jubileumhoz. Székesfehérvár, a herczegprimás szülővárosa impozáns ünnepélyességeket fog rendezni a pri­mási aranymise alkalmából. Székesfe­hérvár egyébiránt nagy hálára is van kötelezve biboros szülötte iránt, a ki püspöksége negyedszázados jubileuma alkalmából százezer forintnyi alapi t­vánuyal a város* számára árvaházat alapított. A városi közgyűlés már ré­gebben elhatároz a, hogy a jubileum napján diszgy üléssel kapcsolatban a város nagy termében a herczegprimás arczképét leleplezhesse. Az ünnepelt főpap arczképét Stetka Gyula igen ügyesen már el is készítette. Vasárnap délelőtt Székesfehérvár lelkes polgár­mestere Havranek József kir. tan. a város szine-javát nagy éríekezleíre hívta össze, melyben a jubileum összes rész­leteit elintézték. Az érdekes megállapo­dások a következők : Székesfehérvár három féle emlékérmet veret a primási jubileum megölésére. Az egyik arany­ból, a másik ezüstből, s a harmadik bronzból lesz. Az emlék-érmek egyik oldalán a prímás arczképe, a másik oldalon Székesfehérvár czimere lesz ki­verve alkalmi köriratokkal. Az arany­érem legalább is ötven darab cs. kir. aranypénz súlyának megfelelő aranyat fog tartalmazni. Mind a három kiadású emlékérmet egy díszes tokban fogják a jubileum napján a herczegprimásnak Esztergomban átadni. Az emlék-érmek beszerzésének költségeihez a városban áfálános gyűjtést indítanak. A gyűjtést dr. Czobor Béla nemzeti múzeumi ré­giségtan őr mint Székesfehérvár fia száz forinttal nyitotta meg. Elhatározta továbbá a nagy értekezlet, hogy a vá­rosi árvaház nagy alapitója nevén ezen tul Simor-árvaháznak, s az az utcza, a hol a primás szülőháza van Simor-ut­czának fog neveztetni. Végül elhatároz­ták, hogy Székesfehérvár képviselői a jubileum napján rendkívüli közgyűlést fognak tartani, s ez alkalommal a her­czegprimást szülővárosa díszpolgárává választják meg. A székesfehérvári höl gyek egy díszes szőnyeggel fognak a jubileum ünnepén kedveskedni. — Tanügyi rendszerváltozás. A városi elemi iskoláknál ezentúl activ igazgató Dr. Fehér Gyula plébános lesz. Minden iskolánál a legfelső osz­tály tanítója, mint vezető tanitó fogja az osztályok ügyeit vezetni. Ilyen ve­zető tanítók lesznek a belső elemi is­kolánál Hübschl Sándor visszalépése folytán Major János, a külsőben Gyar­mati József s a leány iskolában Helcz Mariska k. a. — Tanitóválasztás lesz aug. 23-án hétfőn, a városi közgyűlésen. Egy meg­üresedett állomásra hárman is pályáz­nak. Dudás Lajos törökszentmiklósi ta­nitó és Miklóssy József valamint Roz­ináim Endre ismert esz ergomi tani ó' r . — A Dömösi búcsúra szándékozó iparosokat és látogatókat értesiti a propeller-igazgatósága, hogy a csavar­gőzös a II. menetben, mely Eszter­gomból reggeli 6 órakor indul, le­megy Dömösig, valamint a délutáni IV. menetben is, mely 3 / 4 3 órakor in­dul, Dömösről d. u. 4 órakor tér vissza Esztergomba. — Helyiségváltoztatások. A vá­ros ismét átadott egy terjedelmes helyi­séget a leányiskola czéljaira. Az áta­dott helyiség a gazdasági tanácsosé volt eddig. A gazdasági tanácsos en­nélfogva elfoglalta a rendőrkapitány­ság helyiségeit s a rendőrkapitányság a városház földszinti jobb szárnyába költözködött, a hol most három rög­tönzött szoba áll rendelkezésére. — A propeller vállalat nagyot gondolt Komáromban s augusztus el­sején »Vag-I)una« nevű uj propelleré­vel már megtette első próba menetét Komáromból (Jutára. Az első út ugyan viszontagságos volt, mert az ismeretlen vizén a propeller zátonyra került, de az uj propeller hatvan öt cm-es vízben száz­húsz métermázsa teherre van beren­dezve s így mi sem akadályozza útjá­ban. Guta, Kamocsa, Szémő, Farkasd és Negyed községek kézséggel aján­lották meg a megállóra való helyet. A propeller egyébként Tornóczig óhajt közlekedni. Követésreméltó vállalkozási szellem ! - Borászati egyesületünk az ér­sekújvári üzletet mint hálátlan position megszüntette. — Brutalitás. Vasárnaptól hétfőre éjjel tizenkét órakor három szekeres indult útnak Piszke felé gabonás ko­csikkal. Két fiatalabb s egy idősebb fuvarosból állott a jeles kompánia, mely az Esztergom város habárában levő Kolos-uton egy távíró szolgát-tá­madott meg. A jeles firmák minden esetre pénzt sejtettek a szolgánál, akit galádul le is tepertek s minthogy ellen szegült, dobreczeuiesen meg is bics­káztak. Erre azután kikeresték a zsebeit s találtak nála mindössze tizennégy krt meg egy táviratot, a mit elraboltak. Az összevérezett ember erre visszafelé indult a városba s jajveszékelve beszélte el egy arra haladó csősznek, hogy mi­lyen brutális módon támadta meg három útszéli szekeres. A csősz a brutalitás színhelyére sietett, s ott találta a három szekeret, s a szekeresek közül a két fiatalabbikat. Az idősebbik akkor épen takarmány lopáson járt. A csősz föl­jelentette őket, s a rendőrkapitányság a jó madarakat, a mint Piszkéről vissza térnek egyszerűen letartóztatja s átadja a fenyítő bíróság igazság szolgáltatá­sának. — Ez aztán a komédia. Somogyi Ká­roly színigazgató, aki Komáromból Esz­tergomba pályázott s mások rovására con­cessit is nyert, mint Tatáról irják ne­künk, Esztergom teljes ignorálásával Ta­tára érkezett, ahol tizenkét előadást fog lejátszani s onnan Kaposvárra pályáz, ahol hosszabb ideig fog működni. A városi ta­nács eddig elég jóhiszemüleg járt el, mi­kor a pályázó direktorban keresett garan­tiát a kötelezettség beváltásában. Jövőre azonban jó lesz, ha a concessiot nyert director cautióját teszik esedékessé, ha be nem váltja kötelezettségét. Ezentúl tehát minden pályázó directort cautio letételre szólíthatna föl a tanács s a felül­tetőt cautio vesztéssel büntethetné. — Tartozunk vele egyébként a magyar színé­szet érdekeinek is, hegy olyan saisonban adjunk alkalmat városunkban egy színtár­sulatnak, mikor a pártolásra legszebb kilá­tások vannak. Somogyi eljárása majd azt gyümölcsözi, hogy késő ősszel ide fog me­gint vetődni egy szerencsétlen színtársulat — teljes bukásra. OLVASÓ ASZTAL. — Ráth Mór kiad v ány ai. Ráth Mór kiadványai rendesen a legkedve­sebb irodalmi események közé tartoz­nak. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy kiadóink közül senkise multa felül őt a hazai s a világirodalom legkiválóbb lángelméinek fényes kiadá­sai által. Legújabb vállalata például a magyar S h a k s p e r e, melyből a hato­dik füzet jelent meg. Antonius és Cleo­patra befejezését tartalmazza a legú­jabb füzet, molynek ára 40 kr. Az eredeti angol kiadás drága íllusztrá­czióiva! diszirett magyar füzeteket Csiky Gergely szerkeszti. — Ugyancsak Ráth Mór legújabb kiadványaiból kaptuk meg a következőket: W a shin g t o n é 1 e te. Sparks Járod után Czuczor Gergely. Uj kiadás. Ára 80 kr.— Lucrezia Borgia. Egykorú okiratok és leve­lezések nyomán irta Gregorovhis. For-

Next

/
Oldalképek
Tartalom