Esztergom és Vidéke, 1886

1886-08-08 / 63.szám

Tudom biz én uram, szomorú törté net az. Kérem, mondja el. Elbeszélte. Arthur alig volt 22 éves. Telve ifjú korának hevével, arcza termete a hegy lakóinak minden szépségét birta. Kincstári erdész volt. Nem kenyékereset, szenvedély vitte e pályára. Már tizenhat éves korában ismerte a havasokat, mint saját atyja telkét, A Verhovina volt legkedvesebb kirándulási helye, valami megfejthetetlen érzés vonzotta őt oda, mintha előre tudta volna, hogy a Verhovina végzetszerű lesz reá nézve. A vidék legjobb vadásza volt, Ha lőfegyverét felvonta, irányzott, a vad nem menekülhetett golyója elől soha. Egyetlen egyszer sem ment ki a hegyek közé, hogy zsákmány nélkül tért volna vissza. Az őzek fajdtyúkok, császármadarak s nem ritkán vadkanok, sőt pár izben a maczkó volt diadalmi jelvénye fáradságos barangolásainak. Gyönyörű nyári éj volt. A nap arany sugarai megtörtek a Tisza habjain s az élénken ugráló pisztrángok piros pettyei szivárvány színben tűntek fel a hófehér vízben, mig a mezők virágai a tegnapi üdítő eső után illatárt terjesztettek a környéken. A távol láthatárban feltűnt Huszt omladéka a kanyargó Tisza partján s a szomszéd lengyel hegyekről a leigázott nemzet egyik pásztorfiának bús dauája hangzott át, Valódi ünnepnapja volt a természetnek. Artúr ott állott egy kiálló sziki a3SÚCSOU elmerengve a láthatáron. Lőfegyverére dőlve gondolkozott. Miről gondolkozott? Ki mondja meg egy 22 íves élet gondolatait! Zörej ébresztette fel éber álmából. /A szikla repkénye zörgött. Artúr jól smerte a hangokat. Vad törtetett elő i süni bozótban. Talán valami felriisztott őzike, gondola az ifjú vadász s ?

egyvéréhez kapott. E perczben tört ki a tisztásra a rad. Nem volt őz. Sötét szürke, eketébe menő szőre, a karcsú lábak, b szép főn hátrahajlott rövid két fecete szarv nem hagyott kétséget, zerge 'Olt. Artúr arcza kipiroslott az örömtől. I Verhovinán, hol eddig még senki em látott zergét, ez volt az első, aely megjelent s e vadat elejteni oly ágy kelt az ifjú vadászban, hogy iz;atottság fogta el egész lényét. Nyil sebesen ugrott át a szép állat gyík szikláról a másikra, a nélkül, ogy legkevésbé észre látszott volna enui, hogy a vadász vágyó tekintete öveti, anélkül, hogy a szikla mélyeései aggodévá tették volna a vakíerű ugrások felett, melyekkel egyik dkláról a másikra átszökött. A vadászoknál annyira ösmert lelesültséggel futott Arthur a meneülő vad után, hogy lőtávolba kapassa azt, A sziklákat megkerülve ajd háta mégett volt a karcsú zer§nek, mely most észrevéve üldöztetést, kettőzött erővel iparkodott kiszaidnlni a sziklák tömkelegéből. Az ügyes vadász azonban előnyt nyert. nási sziklára zavarta a vadat, honit csak két út volt, vagy egy vakerő ugrással leugrani a mélységbe, ely sirjává lesz a zergének, vagy jenesen belerohanni a lőfegyver gyil>ló csövének ónjába. A már elfáradt, üldözött vad gondkodui látszott. Artúr néhány mész ugrást tett előre S a lőtávolt 3gnyerve, villámgyorsan fogta föl *yvérét, egy durranás... s a sugarak ingott, a fürge lábak reszketni zdtek, a zerge összedőlt a sziklacsúDu. A golyó talált, de nem halálon. A szegény állat vergődni kezdett vergődése közben a szikláról legu_ rult. A szikla oldalán repkény fonódott fel a sziklára, a vergődő zerge a repkónyben fennakadt, s pár perez alatt kilehelte páráját. Öröm- sugárzó arczczal sietett Artúr a szikla csúcsra, hogy vállaira emelje a szép zsákmányt s midőn látta, hogy az a repkény fonadékban fekszik vérébeu, letette fegyverét, hogy akadálytalanul csúszhassék zergéje után. Jobb kezével nagy elővigyázattal kapaszkodott a szikla egyik kiálló csúcsához, mig baljával a repkényben fekvő állatot iparkodott elérni. E perczben a túlsó szikla ormáról egy dal ütötte meg fülét, Mint a syrének dala a tenger habjain, mint a Loreley éneke a patak partján, mint a seráfok danája fent a magasban, bűvös, bájos volt az ének, képes elkábítani a legjózanabb főt is. A vadász elfeledte egy perezre helyzetét elfeledte a zergét, figyelme egészen a túloldali szikláról jött hangokra lett irányozva. S alig fogta föl a dal értelmét, mely a szerelem panaszhangja volt, egy nő tünt fel a sziklán, nő, minőt Artúr soha sem látott. Hosszú arany szin haja végig ömlött a sylfidi alakon, mig a hófehér ruha a legtökéletesebb női termetet fakaria, kis kezeiben pár nefelejcs-szál volt s ajkán felhangzott a dal, még szomorúbban, még bajosabban, még bűyölőbben mint előbb. Artúr mindent feledett. Csak a szép jelenséget látta. Kinyújtotta jobbját a szép leány után... de elbocsájtotta a sziklát, mely egyensúlyát tartotta fel.. egy másod perez ... a repkény zörgött. a szikla morzsái töredeztek.. Artúr teste hömpölygött le a tátongó mélységbe, (hömpölygése közben magával vivén a zergét. A zerge leesett... s a vadász? ott feküdt szétroncsolt tagokkal élettelen a völgyben, hová százölhyi magasról zuhant alá. Fent a szikla ormán most is zengett a mennyei dal, az égi leány ajkain. Soha sem tudta azt meg uram senki, fejezte be elbeszélését pásztorom, — hogy ki volt az a leány, valószínűleg tündér volt, ki megölte a szép vadászt. Néhány nap múlva megtalálták a holt testet, itt temették el s egy fakeresztet állítottak a sirhoz, mely azóta elkorhadt de az urak aztán ezt a vaskeresztet csináltatták ide. CSORBA PALOTAY ÁKOS. VÁROSI KÖZGYŰLÉS. (augusztus 5 és 6.) A két napig tartó közgyűlés napirendjébe felvett 26 tárgy elég anyagot nyújtott arra, hogy a kinek kedve volt az magát a szónoklatban kitüntethesse. Az első nap a karmester meg a leánytanitónők választása 67 szavazóképes tagot hozott be a tanácsterembe, hanem a második napon csakúgy kongott az ürességtől. Egy tárgy az, mely nevezetessé teszi különösen az első közgyűlési napot s ez az, hogy a polgármesteri választás, melynek folytonos elhúzódása nem csak a képviselők hanem a nagyközönségnél is botránykővé vált, közelebb jutott a megvalósításhoz. * * Keményfi János tanácsnok helyettes polgármester d. e. 9 órakor a közgyűlést megnyitván a napirendre térés előtt, kijelenti miszerint tekintve azt, hogy a polgármesteri teendőket már 13 hónapja, hogy teljesiti és azon meggyőződésben van hogy még egy félév múlva sem fog a végleges betöltés eszközlésbe vétetni, tekintve azt, hogy a három hivatal t. i. a polgármesteri, tanácsnoki és részben a mérnöki hivatalnak megfelelni képtelen, de meg érzi hogy ezen nagy felelősséggel járó kötelességek teljesítése egészségére nézve is káros befolyással van, kéri magát a polgármesteri teendők alól felmentetni s a helyettesítés iránt intézkedni. Maiina Lajos képviselő azon indokolással, miszerint a polgármesteri állás betöltése ugyis csak hetek kérdése, kéri az elnököt miszerint a polgármesteri teendőket továbbra is végezze. Dr. Helcz, szemben a szabályrendelet 27. §-ának azon intézkedésével, a mely szerint a polgármestert a tanácsnok helyettesíti, azon nézetének ad kifejezést miszerint más mint a tanácsnok a polgármesteri teendőket nem is végezhetné. Általános derültséget okozott Murátti képviselő (fetter) felszólalása, a ki úgy nyilatkozott, hogy ha már 13 évig eltudta végezni a tanácsnok a polgármesteri teendőket ezután is végezheti. Ismételten Dr. Helcz szólalt fel s akként nyilatkozott miszerint ezen nyo masztó állapotnak leghelyesebben úgy lehetne végét szakítani, ha az a képviselő belátná a város érdekére nézve is már kínossá vá!t e helyzetet s fellebbezését egyszerűen viszavonná, mire Maiina Lajos ünnepélyesen kijelenté és jegyzőkönyvbe is vétetni kérte, hogy a fellebbezést visszaveszi, mire az elnök kérelmétől elállott, és a polgármesteri teendők végzésére a választásig vállalkozott. Ezután következett a napirend és pedig a karmesteri állás betöltése. Csupán Klinda Rezső volt a kérelmező, s nyomban egyhangúlag meg is választatott, fizetése s állásával járó jövedelme semptember 1-től foly osittatott. Ezzel kapcsolatban Dr. Fehér Gyula indítványára a megüresedett tanítói állásra a pályázati határidő augusztus 20-ig, a választás aug. 23-ára tüzetett ki. Maiina Lajos kijelenté, miszerint Hübschl Sándor felhatalmazta annak előterjesztésére hogy a IV-ik osztályi tanítói s az ezzel kapcsolatos igazgatói állásra nem pretendál s jövőre is a III-ik osztály vezetését óhajtja megtartani. Ez a kijelentés Dr. Helczet késztette félszóllalásra, azon nézetének adván kifejezést, hogy a tanítói állásban különbség nincs, s azt hogy melyik osztályban melyik tanitó alkalmaztassák az iskolaszékre kívánja bízni. Nagy gyorsasággal történt meg a leánytanítónők választása is. Neográdi Szidi egész lelkesedéssel szavazás nélkül egyhangúlag kiáltatott ki, illetve választatott meg tanítónőnek. A másik állás már szavazattal töltetett be, legtöbb szavazatot nyert Zink Sarolta. Egyszerűen tudomásul vétetett Polyák Vilmos lemondása, a helyébe való választás azonban függőben hagyatott a tanácsi javaslat beérkeztéig. Minden vita nélkül fogadtatott el az iskolai és városi helyiségek beosztása; a reál iskola 6-ik tanári állásnak Csómosi Sándor által történendő betöltésére vonatkozó tanácsi javaslat ugyancsak helyeslő hozzájárulással ment határozatba Obermayer Györgynek állandó igazgatóvá való megválasztása. HÍREK. — A jubileumhoz. Esztergom szab. kir. városa nagy rendező-bizottsága már megkezdte a lakások összeírását, hová a rendkívül nagy számban érkezendő vendégeket elszállásolhassa. Hazafias szolgálatot teljesít, a ki a jubileum vendégeiből néhányat lakásra vállal s ebbeli szándékát nyilvántartás végett a rendőrkapitányságnál bejelenti. — Herczegprimásunk jubileumára a selmecziek egy diszes emlékalbumot küldenek, melyet egy bányászokból álló küldöttség fog átnyújtani. A selmecziek egyébként olyan lelkesen gyűjtöttek, hogy a fölöslegből külön alapítványt tehetnek félre, melyből a szegényebb sorsú bányász gyermekeket iskoláztathatják. — Népgyűlés. Esztergom ma fog nyilatkozni. A népgyűlés kiváló szónoka, a fővárosi népgyűlés nagyérdemű elnöke, Polónyi Géza tegnap este már körünkbe érkezett. A hatóságilag bejelentett népgyűlés ma d. e. tiz órakor lesz a Széchenyi-téren. A közönség miu

den osztálya nagy lelkesedéssel várja Polónyit, — Elhervadt bimbó. Revisnyei Reviczky Győző szolgabíró és neje szül. Pasteiner Fanny, mint szülők, valamint gyermekeik Arpadin, Irma, Margit és Elemér megtört szívvel jelentik hőn szeretett gyermekök, testvérkéjök, Revisnyei Reviczky Kornélkának f. hó 4-én hosszas szenvedés után két éves korában Lábatlanon történt gyászos elhunytát, A boldogultat pénteken délután temették el a lábatlani kath. sírkertbe. Őszinte részvéttel osztozunk a család mély fájdalmában. f Palásti Jizsefné asszonyt szerdán délután temették. A halottas házban, a zenei közönség nagy számmal képviselve volt. Altalános részvét mellett temették el a jó anyát, kinek ravatalát több koszorú födte el. A család gyászjelentése a következő volt: Palásti József mélyen szomorodott szívvel jelenti úgy a maga, mint gyermekei u. m. Ida férj. Marton Józsefné, Vilma férj. Gryurkovics Mihályué, Erzsi, Ernesztin, István, Béla ós Jenő, valamint a többi rokonok nevében, szeretett neje született F i s c h e r Veronának élete 61-ik, házasságának 37-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A mei boldogult hült tetemei aug. hó 4-én d. u. 5 órakor fognak a róm. kath. szertartás szerint az Esztergom sz. kir. városi sírkertben Örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő sz.-mise-áldozat pedig f. hó 5-én, d. e. 9 órakor fog a szent-Ferenezrendiek templomában a Mindenhalónak bemutattatni. Esztergom, 1886. aug. 3. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Köszönet-nyilványitás. Palásthy Erzsike, lapunk t. munkatársa, ez uton mond a család és rokonság nevében hálás köszönetet mindazoknak, a kikédes anyja elhunyta alkalmából részvótnyilatkozatuk által a család fájdalmát enyhítették. — Megnyitás. A propeller-társulat az uj állomást Kövesden alul ma d. ii. fogja ünnepélyesen megnyitni. A propeller háromnegyed háromkor indul vidám zeneszóval. — Atalanos gyűjtést indit meg a helybeli izr. hitközség temploma felépítésére, mely legalább is húszezer frtba fog kerülni. Á gyűjtői veket már a napokban kibocsátják. Eddigelé igen szépen adakoztak. A cultusminiszter kétszáz ötven frtot küldött az építkezés czéljaira. — Kerti mulatság. A kath. iparosítják egyesülete ma d. u. saját nyári kertjében ismét kerti mulatságot rendez a katonazenekar közreműködésével. — Néhány észrevétel. Stern Márk úr a következő sorok közlésére kért föl: Hozzátörődtem már az Eszt. Közi. ízetlen támadásainak föl sem ve veséhez. De utóbbi számában olyan képtelenségeket és igaztalanságokat kohol ki, hogy azokat már még sem hagyhatom helyben. Az első eset valami kendőhistória. Egy parasztasszony ugyanis beállít az üzletbe s valamivel leszállított áron egy olyan kendőt vesz, mely némileg hibás. Ezt az eladó segéd ki is jelenti neki, mert minden üzletben akadnak olyan czikkek, melyek sérültek vagy hibásak s azokat nem is szokták rendes áron eladni. Az asszony azonban visszahozza a holmit s kéri a pénzét, A kendő olyan elgyürődött állapotban került vissza, hogy az üzlet többi segédei alig birtak ráismerni. Minthogy az elárusító segéd Párkányban járt, az asszonyt várakozásra utasították. Az asszony azonban föl ment a kapitányhoz, hol az ügy olyan kiegyezésben végződött, mely sem az üzlet hírnevének, sem az asszony érdekeinek nem árthatott. Ez az egyik dolog valódi tartalma. A másik még érdekesebb ferdítés. Haan ur szerint megretiráltam a sajtópörtől. De hát miben áll a dolog lényege ? Abban, hogy Békási Rezső, ama bizonyos sérelmes közlemény összeállítója, s az Eszt. Közi. munkatársa, hivatkozva beteges állapotára, a vádlevél beadása előtt személyesen megkövet és bocsánatkérő nyilatkozatot is állit ki. Mi nemesebb ? A megsanyargatás, vagy a megbocsátás? én azt hiszem, hogy az utóbbi s Békási Rezsőre való tekintettel az ügyet befezettnek tekintem, annál is inkább, mert kellő elégtételt találtam a sérelmek visszavonásában