Esztergom és Vidéke, 1886

1886-07-22 / 58.szám

nnt leborulván, magasztaljátok az Ur irgalmasságát, mutassatok be dicsérő és hálaadó áldozatot, s vegyétek atyátoknak, ki titeket forró szeretettel szőrit kebelére, áldását. Uram Jézus! íme szentélyedben leborulva teljes szivemből fölsóhajtok: Atyám vagy te, Istenem, és üdvöm gondviselője! Fogadd el ötvenéves papságom öröm-áldozatát, emlékül és hálaadásul azon jótéteményekért, melyekkel félszázad alatt engem bőven megajándékozál. És ha már úgy rendelted, hogy papságom az agg korig terjedjen, tekints rám és légy irgalmas nekem, igazgasd lábaimat parancsolataidnak ösvényein, hogy a gonoszság ne uralkodjék rajiam. Áldjad meg nagy szorongatásban levő szentséges atyánkat, IX. Pius pápát, kit egyházad látható fejévé rendeltél. Áldjad meg a fölséges császárt s apostoli királyt, I. Fereucz Józsefet, hogy legyőzvén a béke ellenségeit alattvalóinak szeretetében és bizodalmában boldogul éljen sokáig. Áldjad meg e Mária-országot, hogy igazság-, engedelmesség és csendességben tessék teneked. Végre áldjad meg a rám biztad papságot és népet, hogy szenteltessenek meg az igazság igéje által, és gyarapodjanak az erényekben, miszerint ha majd ütend órájok, a helyett, hogy a kárhozottakkal elvettetnének, hivattassanak az Atya áldottai között. — És te mindenkor szeplőtelen s áldott Szűz, add, hogy távozván a gonosztól, cselekedjük a jót. Adj, oh szent Szűz, boldog kimúlást, mi minden ajándoknál többet ér. Armen. Kelt Esztergomban Kis-Asszony napján, 1859-ben, papságomnak ötvenedik, püspökségemnek harminczharmadik, érsekségemnek tizedik esztendejében. János bibornok-érsek. Emil Rejtélyes kez czimu történeti regényét s rendkívüli folyamában Born A narbonnei kastély titka czimű történeti regényt folytatja. Egy-egy füzet ára 25 kr. — U j zenem ű. AUaga Gézától Rózsavölgyi és Társa kiadásában czimbalómra átírt válogatott népdalok jelentek meg. A tizenhat ezimbalmos nóta ára 1 frt 20 kr. OLVASÓ ASZTAL. - A t r ó íi ö r ö k ö s könyvéből megjelent a 16-ik füzet, mely az osztr.magy. monarchia éghajlati állapotáról Hann Gyulától közöl tanulmányt s Korner Antaltól ismerteti az osztr.agy. monarchia növényvilágát. Az illusztráczióval ékesített füzet a évai Testvérek bizományában jelent leg. Ára 30 kr. — Olvasó-Kör. A regény vállalat rendes folyamábau Ricbebourg azzal az egy forint napdijjal együtt — különösen akkor, ha Írnokká esetleg nem nevezik ki — a nyomorba taszítja, és hogy késő bánat kel ki a meggondolatlanság rügyén. Nettike lassanként beszünteti a zokogást, megtörli szemeit és együtt gondolkozik a szép jövőről, a jelen boldogságáról Artúrral, a ki egyszer csak megint azt kérdezi tőle. — Hogy van, hogy? A mire ő megint csak így felel: Na, csak ezután is mindig igy feleljen, ha meggyőződött arról, hogy abból az egy forint napdijból csakugyan nem lehet megélni abban a nagy városban nemcsak kettőnek, de egynek sem. KAKTUSZ. — Dragalja. — X. Uram, adjon nekem kölcsön 50 forintot, örök hálára lennék lekötelezve. — Y. Olcsóbbért nem adná az örök hálát ? — X. Kérem magamnak is annyiban van ! HÍREK. — A herczegprimás látogatására érkezett városunkba Pozsonyból gróf Pálffy-Dann teanói herczeg, tábornok. — Avárosi képviselő választások vasárnap történtek meg. Mind a három kerület kellő higgadtsággal és szabályossággal gyakorolta egyik legszebb polgári jogát. A választások eredménye a következő; Megválasztattak az első kerületben városi képviselőkül: Brunner Ferencz, Cserép Ignácz, Dóczy Ferencz, Dr. Fehér Gyula, Fekete Pál, Kis István és Pongrácz Zsigmond. Legtöbb szavazatot kaptak a megválasztottakon kivül: Maerz Imre és Bellovits Ferencz. A második kerület képviselői lettek a következők: Bayer Ágoston, Dr. Fehér Gyula, Dr. Földváry István, Horváth Mihály, Schönbeck Imre, Szóda Imre és kisutezai Tóth János. Legtöbb szavazatot kaptak a megválasztottakon kivül: Meszéna Ferencz és Sulya Mihály. A harmadik kerület ujonan beválasztott városi képviselői lettek: Brutsy János, Brutsy Márton, id. Kiffer János, Kiffer Mihály, Nagy János, ifj. Stróbly János és Szóda Imre. Legtöbb szavazatot kaptak a megválasztottakon kivül: Szlávy István, Schwarz József és Laiszky János. A póttagok közül természetesen többen be fognak válni a városi képviselői testületbe. Esztergom jóléte és jövője nevében üdvözöljük az ujonan megválasztott képviselőket! — Reáliskolánknál a jövő tanév, elején igen érdekes változások illetve reformok fognak beállani, melyeket a városi tanügyi bizottság már le is tárgyalt. A nevezetesebb változások elseje az, hogy az igazgatóság választott igazgatóhoz lesz kapcsolva. Eddigelé az volt az úzus, hogy az igazgatói hivatal az intézet négy régibi) tanára között váltakozott évről évre. A tanügyi-bizottság most állandósítja az igazgatói hivatalt, melynek pontos kezelése természetesen annyi dolgot ád, hogy a rendes igazgató nem taníthat annyi órán keresztül, mint más rendes tanár. Az igazgató tehát — mint mindenütt — ugy a reáliskolánál is mérsékeltebb tanitó-munkát fog vállalni. Igazgatónak Obermayer György van kandidálva, a ki ezt a tisztet kitűnően be is fogja tölteni. Bellovits Ferencz betegeskedése folytán a város nemesen gondolkodó közgyűlése megadta neki az egy esztendei szabadság időt s ezalatt helyettesítőül Csomóssy Sándort alkalmazta. Bellovits Ferencz uj erővel foglalja el az uj tanév elején a kathedrát s igy egy uj kérdés "kerül megoldás elé. A reáliskola ugyanis már évek óta nélkülöz egy tanárt, kinek munkakörét a mostani tanerők osztották fel maguk között fizetés nélkül. Ez a munkaerő felosztás azonban olyan tulterheltetéssel járt, hogy a királyi főigazgató egy uj tanerő alkalmazását szükségesnek találta. Á tanügyi bizottság tehát azt proponálja, — hogy Csomóssy Sándor helyettes tanár próba időre tanárrá választassék s ezáltal a reáliskolai tanári kar erői kiegészíttessenek. Ha a jelzett változásokat a város közgyűlése szentesíteni fogja, akkor a reáliskola a virágzás kora előtt áll. • - Halálozás. Özv. Vörös Józsefné, volt városi senator neje tisztes korban jobblétre szenderült. Temetése kedden délután nagy részvét mellett folyt le. — Ezredünk negyedik százada Komáromból Kedden Ságody őrnagy vezérlete alatt városunkba érkezett. A vendég tisztikar tiszteletére a helybeli tisztikar a Fürdő vendéglő, kertjében kedden estélyt rendezett. — Kirándulás. A kereskedő ifjak egyesülete vasárnap délután tartotta meg népes kirándulását a Kovácsi-pataknál. Sajátszerű közlekedési viszonyainknál fogva, nekünk Hont megyébe kell mennünk mulatni. Az esztergomi erdők legkiesebb pontjai nagyon nehezen megköze'ithetők, s még Visegrád is közelebb vau hozzáférhetőség és kényelem dolgában, mint vidékünk legregényesebb pontjai. Igy kerülünk tehát minduntalan a Kovácsi patakhoz, hová néhány perez alatt kerül fordul velünk a propeller. A vasárnapi kirándulás igen népes és eleven volt. Háromszáznál felül mulattak a szép fekvésű kirándulásnál. A programúi mindenféle jókedvű bohóságokból állott. Jónás Pali nagy animóval húzta a nótákat, s a lejtős nyári táncz teremben nagy hejehujával jártak a párok. A négyeseket nagy tömegben járták. A rendőrség sok buzgósággal őrködött a rend fölött, melynek csakugyan »muszaj volt« lenni. Kisz

Ungstein Sándor a kirándulás elnöke miudent elkövetett a programm sikere érdekében. A kirándulást az előkelő családok is nagy részvéttel látogatták, mert hiszen arról volt szó, hogy a jövedelemből verandát építenek az esztergomi kirándulók számára. A jövedelem erre a ezélra tekintélyes összeget fog felmutatni, a mi a kirándulás anyagi sikerét eléggé hirdeti. A nagyobbik propeller kilencz óra után százhatvaubárom, s tizenegy órakor százötvenegy vendéget hozott haza. Az ut rakétákkal, csillagokkal és ragyogó szemekkel volt világítva. — Tréfás sorsolás. A kereskedő ifjak egyesületének Kovácsi-pataki kirándulásáról elmaradt tréfás sorsolást ma este kilencz órakor fogják az egyesület helyiségében megtartani, melyre az érdeklődő közönséget szívesen látja a rendezőség. — Összezúzott emberek. Ezekkel telnek most meg a kórházak országszerte. Haladó mezőgazdaságunk befogadta a gépeket, az országos törvények szakavatott embereket állítanak a gépek mellé, de a magyar munkásnóp még mindig nincs kellő respektussal a gépek veszélyei iránt. Igy van az azután, hogy a gépek összetörik a kenyérkereső kezet, gyakran koldussá teszik a szegény munkást, sőt nem egyszer teljesen is összezúzza. Városi kórházunkban ujabban több ilyen súlyosai sérült munkást hoztak. Mig a magvai nép teljesen beletanul a gépek kezelésebe, addig még sok vérrel fogunli adózni. De elejét lehet venni a szomorú eseteknek. A vigyázatlanság önmagát bünteti meg; de a kellő felügyeletet felelőssé lehet tenni az ember életért. Ezt a kellő felügyeletet kell tehát részletezni s világosan meghatározni. Ha kellő felügyelet őrködik a gépek körül, akkor a magyar könnyű vérűs'g nem fog évenkint aratás és cséplés idején annyi sebesültet szállítani a kórházakba. A béke munka ja különbözzék abban a háború csapásaitól, hogy ne adjon sebesülteket szegény családoknak, községekuek és kórházaknak. Több és szigorúbb felügyeletet tehát a gépek mellé! — Szóleink pusztulása. A phyl loxérát királyi városunk határában méí tavai konstatáltuk. A hir nem vol váratlan, de annál sujtóbb, mert néháw év múlva szőlősgazdáink teljes tönkre menését jelenti. Már most köröskörü vagyunk véve a phylloxérák által. Szt Györgymezőn is hivatalosan konstatál ták a szőlő pusztító rovar töméntelei számban való jelentkezését s így wfc\ több okunk van az ellenálló szőlőfajol gyors produkálására, hogy annak idejéi kellő számban el legyünk látva segélylyel. — Tűzvész. Szobról irják nekünk, hogy ott a mult hét végén négy ház esoct a tűz martálékául. Szobról az ilyen tudósítás annál

1 szomorúbb, mert a virágzó mezőváros először is a Duna partján fekszik, másodszor van olyan jómódú, hogy egy tűzoltó-egyesületet létre birna hozni. Alig van egy talpalatnyi tér, melyen Luczenbacher neve és jótékonysága meg ne látszanék. Nagy indoleuezia kell tehát ahoz, hogy annyi szerencsés tényező daczára is Szobon még mindig nincsen tűzoltó egyesület. Fölemlíti tudósítónk azt is, hogy a szobi közönség meglehetős közönnyel nézi a mások pusztulását. Igy cselekedett legalább a múltkor is, mikor nézte négy csinos háza pusztulását. Ezt a veszedelmes közönyt se győzheti le egyéb, mint a szobi tűzoltó egyesület, mely végre valahára csak megalakulhatna. — Gyilkosság. Vámos-Mikulán egy kicsapongó legény, aki vasárnap este negyedmagával mulatott egy lányos háznál, a bor- és boszu hevében meggyilkolta az egyik pajtását. Menyhért Tamásnak hívják a véreskezű embert, aki Medgyes Jóskát heves szóváltás közben egy bicsakkal ugy döfte halántékon, hogy a szerencsétlen áldozat halva rogyott össze. A gyilkos megrémült a vér látására s elbujdosott, tre a csendőrség rögtön kutatására indult. A Rák Örzsiék hazánál, hol a gyilkosság történt, óriási népcsődület támadt. A tizenkilencz éves gyilkos egyenesen Esztergomba menekült s ideérve a kaszárnyába sietett s katonának akart beállani. De ekkor a csendőrök már elérték és súlyosan megvasalva visszakísérték Vámos-Mikulára a járásbírósághoz. A gyilkost minden ellentállás nélkül tartoztatták le. A gyilkosságot nem is tagadja. Medgyes Jóskát már több izben megbicskázta. Ugy látszik féltékenység vezette a borzasztó gyilkosságra. Menyhért Tamás a ki Esztergomban évekig kocsiskodott, a tenyitő bíróság börtönében várja a sújtó igazság szavát. — A kanczert grófnő — nyilatkozik. Bármiként is vélekedjünk a nyilatkozat érdemeiről, tartozunk vele a szerencsétlen nőnek, hogy nyilatkozatát mi is kiadjuk, annál is inkább, mert csak nemrégiben közöltük róla azt a kellemetlen hírt, hogy a rendőrség kinézte városunkból. Mult számunkban pedig egy egész tárczát közöltünk róla. Özv. gróf Schmettow Rezsőné nyilatkozata egyébként igen szomorú adalék modern társadalmunk jellemzéséhez. A nyilatkozat egész terjedelmében a következő : Tek. Szerkesztő ur ! A közelmúlt napokban ugy a budapesti, mint a bécsi sajtó igénytelen egyéniségemre vonatkozó oly életadatokat tett közzé, amelyek azonkívül hogy becsületemet mélven sértik, a tényleges valósággal homlokegyenest ellenkező ténykörülményeket tartalmaznak. Engedje meg tehát tekintetes szerkesztő ur, hogy mint egyedül álló védtelen nő, becsületem megvédése és a kételyek eloszlatása végett becses lapjában nyilatkozhassam. — Mindazok, akik a szülői hajlékból ismernek, ezek közül Toroní tál vármegye intelligencziája, nagyon jól tudják, hogy boldogult férjem gróf Schmettow Rezső azon időben, midőn engem nőül kért és vett, minden ingó avagy ingatlan vagyon nélkül álló férfiú volt, aki fivére gróf Schmettow Richárd és annak nejével szül. Damaszkin Angelikával hozományképen kapott birtokán tartózkodott. Házasságunk fájdalom nem volt boldog, mert férjem azonkívül, hogy a legbrutálisabb módon bánt velem, kártyaasztalra vitte évi 5000 forintnyi appanagemat és az ingatlanaimból befolyt jövedelmeket, ugy hogy ón dőzsölő életmódja által mielébb a tönk szélére jutottam. Házassági boldogságom ekkép hajótörést szenvedvén, férjem bérencz emberekkel oda akart kényszeríteni, hogy válópört indítsak ellene, miután ő — s erről én csak utólagosan értesültem, — a közben egy bácskai gazdag j főrangú csatád egyetlen leányát akarta I nőül venni. A válóper folyamatba is téte-