Esztergom és Vidéke, 1886

1886-07-08 / 54.szám

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. eges/, évre fél évre . negyedévre Egy s'ám ára 7 kr. 6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyai érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331- SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézeiiilők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSÜK : 1 szótól 100 (tóéig — frt 75 kr. 100-200-ig .,' 1 frt 50 kr. 200—300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. MAG AN-H J RJ)ET ESEK megállapodás szerint legjulányosabban közöltetnek. NYJLTTÉR sora 20 kr. A DUNÁNTÚLI KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET. Esztergom, jul. 6. A magyarosodásnak ismét egy ujabb KÍstyát épiteuek. A hazafias mozgalom erülete a mi megyénkre is kiterjesz;edik, középpontja Pécs lesz. Baranya, Esztergom, Fejér, Győr, Komárom, Moony, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, és Zala megyék tartoznak & uj egyesület hatáskörébe. A dunántúli közművelődési egyesület íagasztos czMja : Dunántúl a hazafiágnak nemzeti irányú művelődés által aló fejlesztése a Drávántul lakó mayarok nemzetiségének megóvása és iedig egyházak segélyezése, kisdedvók, nép- és polgári iskolák gyámo[tása, esetleg létesítése, népkönyvtárak s olvasókörök alkotása, valamint hazaas erőknek az egyesületbe való bevoása, s mindazon a törvényekkel meggyező intézkedések által, melyek a id előmozdítására szolgálnak. ipuiik a dunántúli közművelődési gyesület teljos rendelkezésére áll, s údőu a derék mozgalmat szivünkből dvözöljük, buzdításul kiadjuk azt a dkes felbivást, melyet Perczel Miklós )ispán, mint bizottsági elnök, és Bepovszky Manó, mint titkár küldött be ozzánk. Szemben a nemzetiségi harczok folymos növekedésével - úgymond a felívás — s a napról-napra miudenfelől lentkező azon törekvésekkel, melyek ind a magyar nemzet s a magyar lam'szme, nemzeti létünk ezen alapfeltételének gyengítését czélozzák, — önmagunk és létünk fentartása iránt tartozó kötelességet teljesítsünk, midőn minden megengedett eszköz alkalmazásával, teljes erőnkből küzdünk a létünket veszélyeztető támadások ellen. Küzdelmünk azonban meddő marad, ha erőinket elforgácsoljuk, s az egyed erőfeszítései, mint tengerben a vízcseppek, nyomtalanul olvadnak be az ellentétes • árba. — Egyesülnünk kell? legalább hazánk földrajzi és politikai beosztása szerint a hozzánk legközelebb eső veszélyek elbáritása s azok ellenében nemzeti létünk biztosítása teljes érvényre emelése körül szükségesnek mutatkozó cselekvés végett. A mi törvényhozási és kormányzási uton nem, vagy legalább nem teljesen eszközölhető, vagy ez uton még idő előtti, annak megvalósítása a társadalomra vár, s ennek hazafias kötelessége vállvetve támogatni amazokat a közös czél elérésében; fogékonyakká tenni a kedélyeket, s ezzel előkészíteni a nemzeti talajt azon intézmények befogadására, melyek e dús talaj termő erejéből százszorosan adva vissza a magol — édes hazánkat nagygyá, nemzetinket boldoggá tenni fogják. Ebez pedig szükséges, hogy mig egyrészt az idegen nemzetiségek közé ékelt magyarok nemzetiségének megóvására törekedve e haza gyermekei számának apadását megakadályozzuk, — másrészt a hazafias eszméknek és igaz magyar műveltségnek terjesztésével fokozzuk szellemi erőinket, melyek korunk harczaiban már legalább is oly tényezőt képeznek, mint a lőpor, és aczél. Ez czélja a »Dunantuli magyar közművelődési egyesület«-nek, mely nem is áldozatokat kivan, hanem csak alamizsnát kér a fent elmondott nagy czél megvalósítására. Polgártársak! A szomszéd ég, — ébredjetek ! A veszély nagy, — tömörüljünk ellene ! Leng a kibontott zászló jelszava: Egy nemzet! Egy sziv ! Egy nyelv ! Sorakozzunk alája erdélyi, felvidéki, s a többi tostvéreink példájára, mert »A nagy világon e kivül nincsen számunkra hely« s mert velünk van a Magyarok Istene, ki szent ügyünket győzelemre segíti, ha szivünkben a hazaszeretet szent tüze nem hamvad, ha telkeinkben az erkölcsi bátorság szívóssága, az akarat törhetetlensége nem ernyed, ha karjaink a cselekvésben el nem fáradnak. A győr-soproni színtársulatról. Komárom, július 6-án. E b. lapok egyik mult havi számában olvastam, hogy Somogyi Károly a győrsoproni színtársulat igazgatója, ki jelenleg nálunk időz, szeretné elnyerni az esztergomi színkört. Azért hát ugy hiszem, nem lesz időszerűtlen és felesleg s munka, ha e színtársulat tagjairól, előadásairól tájékoztatásul egyet-mást elmondok. Hanem azt itt az elején kijelentem, hogy egyszerű ablaküvegen nézem a tényeket, s épen nem szándékozom ha" rangozó szerepet vállalni. A győr-soproni színtársulat nemrégiben kezdte meg nálunk összevágó előadásai sorát. Közöusógünk örömmel üdvözölte a tehetséges tagokból álló társulatot már a bemutató előadásoknál, pedig nagyrészt nálunk még nem szerepelt, de a vidéken annál jobban ismert erőkből van összeállítva. A szinésziskolát végzett H. M a rk u s E t e 1 asszonynak szavaló tehetségét, érzelemtől, tűztől szenvedélytől duzzadó alakításait, melyek a művésznő érfcelmességéről intelligentiájáról tesznek tanúságot, nemrégiben a nemzeti színházban is, hol mint vendégszerepelt megtapsolták. Azonkívül fejedelmi alakot, beszédes kifejezésdus arczot és szemeket visz a színpadra. Gesztusai nem képtelenek mint a legtöbb vidéki hősnőéi s Ízlésesen is öltözködik. Hangja nagy felindulások kifejezésénél — veszít érczessógéből, mindazonáltal színező képességét megtartja. — Erdélyi M a r i e t t a, az operetté-primadonna amellett, hogy ezüst csengésű, szép coloratúrájú hangjával és verőfényes élénk temperamentumával mindenkit elragad, pompás alakjával s eleven fekete gyémántjaival veszélyes a férfi szivekre. (Azért ajánlom is a menyecskéknek hogy férjüket soh'se hagyják majd egyedül menni a színházba ha a társulat odajut önökböz az unalom jegét olvasztani.) Alakításai is életet lehelnek. — Somogyiné Kamilla sok képességgel bir az erősebb drámai jelenetek bemutatására, az érzelmesebb jeleneteknél azonban — bár hangia ezek i„UopfcW tárcája. VISEGRÁD ROMJAIN. dal- és zenekedvelő egyesület jul. 8-iki dúlása emlékére.) Szikla-hegynek hamvas ormán, Hol hajdan magyar királyok Fényét fél világ csodálta — Elmerengve meg-megállok. Társam a komor enyészet. A hely melyről szerte nézek, Rég' időben büszke várfok, Most — verébfí lakta fészek. Gyászban áll az ég fölöttem; Hajh, sötétebb szüm aggálya S keblem sokkal zajongóbb, Mint alant a viz dagálya. Sir tűnik fel képzetemben . .. Benne hervadt dicsvirágom Méltósága fényszakában Szép hazámat hal"a látom .. . Oh ! ha birnék búverővel Feltámasztanám a holtat, Felvarázsolnám fölébe Tündér fényével a.multat! És helyébe a verébnek, Mely pulyán elagg öregszik, Újra bérczi-sast teremtenék, Mely a nap felé törekszik! Ám kiil- és belvészdult honnak Eltet csak az Isten adhat, kiránSzunnyadó nép szellemének, Pályaczélt csak ő mutathat. Igy nekem csak az juthat hát Hogy a múlton elmerengek, Mig könyeim a dicső kor Emiékire ráperegnek . . . CSATATÉR HIÉNA I. (Elbeszélés a német-franczia háborúból.) (Az Esztergom és Vidéke számára forditotta : F.) (12-ik folyt.) — Máskor nem igen sokat szoktam adni kémre, de ez iratok pontos átszolgáltatása után kivételt téve, örömmel fogom a megnevezett összeget kifizetni. Szolgáljon még továbbra is hűségesen a hazának, s az érdemelt jutalom el nem marad. Ezek után egy szekrényhez ment és egy egész csomó aranyat vön elő s az asztalon megolvasá. — Mily feleletet vigyek a tábornoknak? kérdé a kém. — Én azonnal írásban fogom önnek átadni — feleié a várparancsnok — de lelkére kötöm, vigyázzon magára, hogy a poroszok kezeibe ne kerüljön, mert máskülönben akasztófa lesz jutalma; mivel elfogatása által állasunk . veszélyeztetve, tervünk pedig véghez vihető nem volna. A kém mindent megígért—mosolyogva toldá hozzá — miszerint nem volna nagy feladat a poroszokat tévútra vezetni. Bazaine Íróasztalához ült s körülményesen irá a tábornoknak, hol és mikor akarja kezdeni a támadást: s miután az előkészület több órát fog igénybe venni, reményltem miszerint Mac Mahon rögtön és pontosan jelenik meg, összes hadseregével a a kitűzött czélnál, hogy a váratlan és minden rend nélkül fölállított ellenség hadseregét megsemmisítsék. A csata megnyeréséről oly biztos, volt hogy egy mosolyt el nem tudott volna titkolni az irat átadása alkalmával. Duval bveté czizmáját s a kapott levelet óvatosan rejté el. — Ha esetleg ruháimat át is vizsgálják, czizmáimat csak nem vettetik le — monda Duval — s a mondottak után Bazainetöl búcsút vévén eltávozott. Hogy feltűnést ne keltsen útját Sedán felé vevé, de alig ért az erdőbe megváltoztatá irányát. Itt leült egy fa darabra s azon gondolkodott, váljon Bazaine levelét a tábornoknak közvetlenül kézbesitse-e, vagy pedig először a poroszoknak kézbesítse átolvasás végett. Ez utóbbi - terve győzött. Csak másnap reggel érkezett a porosz táborba, s átszolgáltatá a levelet. — Már gondoskodtam arról-mondá a fővezér nevetve, — hogy a tábornagy ne jöhessen ide; a támadást mi majd visszaverjük, már két napja, hogy el vagyunk rá készülve. Clamart barátja távollétében nem a legjobban érezte magát, de annál jobban örült, midőn most már veszélyen kivül volt. A porosz trónörökös St. Menehould mellett állott, midőn egy hirnök tudtára adá azt, hogy Napoleon császár, Mac Mahon seregével egyetemben Sedannál van, a belga határ közelében. Eleinte nem akart hinni, de egy másik hirvívő minden kételyt elhárított. Nem volt tehát egyéb hátra, mint hogy az ellenségnek Bazaine tábornagyai való szoros összeköttetését megszakítsa. A záporeső következtében az előkészületek sikerültek, s megtörténvén ez, azonnal elvonultak. A trónörökös, ki a tudósításnak nem akart hinni, most minden mértföld után meggyőződött, hogy a tiszta igazságról értesítette, mival az előre küldött futárok azon jelentéssel jöttek vissza, miszerint Sedan környékén nagy hadsereg látható, s valószínű, jhogy Napoleon császár szintén közelében van. Már a következő napon csatára került a sor, mely az eddig viselteknél a legrette-