Esztergom és Vidéke, 1886
1886-06-13 / 47.szám
M ELL EKLET AZ >\E S Z T E R G 0 M ES VIDEX E« 47. S Z A M A H 0 Z. ben van, kiket hazájok fekvése és saját természetes tulajdonságaik a külkereskedés üzésére terelnek és ösztönöznek. Ennélfogva mindenkor meg lehet különböztetnünk olyan népeket, melyek saját terményeik értékesítéséhez és szükségleteik beszerzéséhez nem értenek, vagy arra nem hajlandók és olyanokat, melyek amaz értékesítésről és beszerzésről gondoskodnak, a terményeket továbbadás végett az elsőktől átveszik, a szükségletek fedezésére szolgáló idegen országbeli javakat pedig hozzájok elszállítják. Az első csoporthoz tartozó népekről azt mondjuk, hogy a kereskedelemben passzív szerepet játszanak, emezeket pedig aktív kereskedő népeknek nevezzük. (Angolország és China, Magyarország hajdan és most). A kűlkereskedés, mint a tapasztalat mutatja, nagy mértékben fokozza valamely nép vagyonossá gát és evvel együtt hatalmát is. Sőt az átvételi kereskedés is, noha az ország termelését és fogyasztását nem érinti, nagy hasznot hajt az országnak a belőle eredő nyereség által a számos embernek juttatott jövedelmező foglalkozás által, a szállításért járó dijak, az ország javára eső adók és illetékek által. De sokkal fontosabb még bármely nép közgazdasági életében a beikoreskedés, mely a kereskedés tulajdonképeni feladatát teljesíti. Valamint a sziv lüktetése eljuttatja az erekben a tápláló vért a test minden részébe : ugy juttatja el a kereskedés a szükségletek fedezésére szolgáló javakat a közlekedési utakon az ország legtávolabbi részeibe, életet teremtve és életet fentartva, A hasonlat még más tekintetben is áll. A szívtől a nagy véredények vezetik a vért a főbb irányokban de a test mindenik részébe az csak a finomabb szétágazó apró erek utján jut el. Igy a kereskedésben is, noha szigorú hatást pezsgő és folyton változó életben húzni nem tudunk, mégis meg lehet különböztetnünk a nagy kereskedést, mely a többnyire egynemű javakat leginkább közvetlenül a termelőtől (a mezőgazdától, a gyárostól) veszi és leginkább ismét kereskedőnek adja el, a kiskereskedés, mely a különféle javakat leginkább a kereskedőtől veszi és közvetet lenül a fogyasztóknak adja el még pedig kisebb mennyiségben is. Mig korábban a kereskedés e két főága szigorúan el volt egymástól választva, mai nap az egyik ág számtaA pünkösdi rózsa a futó érzév virága. Nagyra nyílik, szen vedéig szintinek látszik, pompásan ragyi De illattalan és gyorsan elmúló. A tövises rózsa szerény, mint első szerelem, de illatos és nem mint az erény. Az a rövid dicsőség virága. Ez szeretet szava szirmokban. Hallották már kérem a pünköí királyság történetét ? Dicsőségtelen dinasztia históriája i A tövises rózsának nincsen töri nete, annak csak szerénysége, m szeretete van, amit még hervadásáb, is hirdet. AUCUN. ESZTERGOMI LEVÉL. (Janszki jön !) Nagy szenzácziót keltett valaki a pókban azzal a hirrel, hogy »Janszki jön Eddig csak azt szerettük volna ballá Esztergomban, hogy »Janszki megy.« A: nál nagyobb volt tehát a meglepetés. Mit keres itt ez az úr a mi honvéd ti metönkben, a hol egy virrasztó oroszh őrködik, a hol fegyveres hősök alszanak a hol az osztrák katonák csontjai a m gyar honvédek csontjaival beszélgetnek föld alatt földön túli dicsőségről? I Hát csak eljön. Egy kis légváltoztatás az egész. A r ijó esztergomi levegőnk pedig olyan tiszt j hogy legföljebb csak követválasztás idejt telik meg néhány rekedtjbombaszttal. Azi tán ritka városban vannak olyan átlátsz szivű emberek, mint nálunk, a hol a ->>bo buza, békesség« a legállhatatosabb mott( De hát most forróbb a vér is valamivé Egy jeles rendőri talentum rögtön me is csinálta papiroson, hogy hány üvegeséi kell azonnal telegraphálni, amint a hii hedt vendég ősi falaink közé lép. Kiczir kalmozta azután egész pontosan, hog hová fognak elenyészni a rendőrök t csend örök vakítóan csillogó szuronya ikka Oda rajzolta azután a vésztrombitással ki kivonuló katonaságot. (A patrontáskákb; azonban a jószivü elővigyázó bácsi csal vaktöltáseket tétetett.) A Széchenyi-térei szónokló demagógok által felizgatott nép tömeg a Buda-utczán esik a bekerité martalékául. Ezer nyolczszáz tüntetőt foga össze a jeles tervező. Jaj de hát hová enny kenyérfogyasztó polgártárssal. A városhá udvara színig megtelik velük s a katona sággal. Hát mig a nagy vendég közöttün] tartózkodik, addig a jó város majd csal megvendégeli zendszeresen szelídítő trak tákkal a rendülőket. Nagy mulatsággal olvastam át a terv rajzot s oda irtam a végére : »A miótí »Jozsef föherczeg« közöttünk van, azóta tüzet már nem lehet tűzzel oltani. Meg teszi a kellő hatást a jeles masina.« igy következett utána egy másik, harmadik, mig a gödör teljesen telve nem volt, Az alhadnagyok, kiknek a temetést figyelemmel kellett kisérniok, jegyzőkönyvvel kezökben irák az ismert elhullottak neveit, szemlélek meg röviden feltalálási id ej őket és hely őket. Először a zsebek kutattak ki, hogy a netalán ben nők lévő értékig tárgyak, övéinek ujolag visszaszolgáltassanak. Egyszerre csak trombiták harsogása zavara meg a csatatér munkásait, melyek az ellenség keresztül vonulását jelzek. Azelőtt válogatva temetek el a gödrökbe azonban most nem nézvén a faj külömbséget, a németek francziákkal keverve hányattak a mély árkokba. Eleinte kereszttel jegyzék a sirhalmokat mintegy ismertető jelül, hogy hány franczia és porosz nyugossza álmait a néma hantok alatt. Későbben már ez sem volt lehetséges; minden jel nélkül emelkedének a sirok ; egyedül a friss és kevéssé emelkedett dombok tudatták azt, miszerint ott a csatatéren hősiesen elhullottak rideg dombjai emelkednak. A közelié vő falvakból kíváncsi néptömeg tódult a helyszínére, hogy a csatatért megtekintse; alig érkeztek azonban oda azonnal munkára kényszerittettek. Az egyik lapátot vagy ásót volt kényszerülve kezébe venoi; a másik fegyvereket, töltényeket egy halomra rakni, s a halottakat a gödörhöz vinni. A szabadföldeken, hol azelőtt köröskörűi pompás látvány terült el, nyomorult helyzetbe jutott. Sokkal rémísztőbb volt még a völgy és az erdők, hol elhullott lovak s emberek keverve valának láthatók. A katonaság egyik része visszatartatott a sebesültek eltakaritása végett. Naphoszszig munkálkodtak a csatatéren, mely oly nagy volt, hogy egy némelyik lelkét is kiadta volna, ha elegendő segély nem érkezik. Ami a fegyverek és hadieszközök közül sértetlen vala, parasztkocsikon hordattak egy bizonyos helyre; az omladékok azonban még sokáig fedek a csatatért. Az éj újra beköszöntött a vértől ázott csatatér fölött. Két emberi alak lopózott Bionville alól az erdő felé, kik közben egy nehéz zsákot vivének. Duval és Clamart. — En nem tudom — szólalt meg Clamart — váljon ezen hely elég biztos-e, hogy kincseinket elrejtsük. Itt meg halottásók kóborolnak s meglehet, hogy eljönnek ide is az elhullottak összeszedésére, s könyen megtörténik az, hogy a frissen felásott föld a mi drága kincseinkre vezeti őket. — Arra már én is gondoltam — feleié Duval — azonban mit tegyen az ember? — Valószínű, hogy holnap új csata kez dődik, tehát új kincsek várhatók, s igy nekünk a csatatért el nem szabad hagynunk, hogy sokszor az ellenség nyomában lehessünk. Nemsokára bizonyos időig nyugalom fog beállani, mivel a németek az én nézetem szerint képesek lesznek arra, hogy az ellenséget Guaveldtenál kétrészre szakítva, az egyiket Metz a másikat pedig Paris felé huzód,ni kényszerítsék. Ezen időköz alatt tehát kincseinket Nancyba szállíthatjuk, melyeket bizonyos helyen óvatosan kell elrejtenünk. Felelet helyett Clamart egy a széltől Í halomra összehordott gályákhoz lépett. ' Minekutána ezt megközelítette volna, egy ! elhagyatott bánya nyilasa tárult szemei elé, melyen meghajtott fővel pompásan lehetett befelé haladni. A két kolompos kincseiket magukkal vivén hatoltak a bánya mélyébe, s egy két perczig tartó időzés után újra visszajöttek. A gallyakat a bejáratnál újra felhalmozva, megszólalt Clamart: — Jobb rejtekhelyet alig ha találunk, mert megvagyok győződve arról, hogy kincseinket itt senkise fedezi föl. — Jónak csak jó volna — veté ellen Duval — de ilyen időkben nagyon is óvatosnak kell lenni. Elvégezvén dolgukat a tolvajok a csatatéren keresztül haladva, utjokat egyenesen Rezonvilie felé vevék. Nem messze Flavigny tanyától Duval megállott s ke zével egy az uton fekvő halott vivőre mutatott. Azonnal lehajolt s megfogva karját német nyelven szólitá meg. — Hej barátom! a hideg földön val alvás könyen meghűtést okozhat neked. — Már egészen hideg — folytatá Duval Clamart felé fordulva — valószinüleg külön golyó találta őt, melyet egy szétug rasztott franczia sereg katonája küldött reája. Csak nézd mily kapóra jön. Te el veszed szalagját és igazoló kártyáját, i szabadon járhatsz a hol csak akarsz; és < két okmány minden ajtót megnyit előtted Clamart lehajolván a sebesült karjáró levevé a szalagot, zsebeit pedig átkutatva karja alatt jegyzőkönyvet talált, melybe az igazoló jegy elrejtve vala. Most a falu felé siettek, melyet rövic idő alatt el is értek. Az utczák meg valának világítva, mivel a sebesültek és megcsonkítottak még folyton tömegestül hozattak ide. A lámpa világa mellett széles vértócsa vala látható. Minden ház kórlakká volt átalakitva, melyben a csatatér sebesültjei fekvének, segélyért kiáltozva. (Folytatása köv) ' talán változatokban és fokozatokban I csap át a másikba ; a »nagy« és »kis« j jelzővel pedig semmi esetre sem jelölhetjük ma az illető kereskedés terjedelmét, amennyiben van sok olyan kereskedés, mely közvetlenül a fogyasztókkal érintkezik ugyan, de igen jelentékeny terjedelmű. A javakat, melyek adásával és vevésével a kereskedelem foglalkozik, a kereskedelem nyelvén már korábban ! áruknak neveztük. Mint áruk a dolo» természete szerint csak ingó javak szerepelnek, amennyiben az ingatlan javak forgalomba nem hozattak. De az ingó javak sem egyformán alkalmasak a forgalomba hozatalra, Az olyan javak, melyek nagy súly vagy tömeg mellett csekély értéket képviselnek, mint például a kőszén, terméskő, tégla, fa, vagy melyek gyorsan megromolnak, mint a tej, gyümölcs, nyers hus, a szállítás költséges volta, illetve a megromlás veszélye miatt csak kisebb területen hozhatók forgalomba, más szóval, kevésbé forgalomképesek mint az olyan áru, mely mint péld. a drágakő, nemes érez, s a legtöbb iparczikk, könnyen eltartható és csekély suly vagy tömeg mellett nagy értéket képvisel, és ezért a szállítást s annak költségeit könnyen megbírja. A közlekedési eszközök tökéletesbitese nagy mértékben fokozza az áruk forgalomképességét és evvel együtt a kereskedelmet is. (A magyar liszt ma Braziliába is kelendő; gyümölcskivitel ; nyers hus szállítása, stb.) Eredetileg a kereskedelem csakis a valóságos javaknak, az az olyan áruknak forgalomba hozatalával foglalkozott, melyek maguk valamiféle szükséglet kielégítésére alkalmasok. Ilyen valóságos javak, vagy áruk a közönségesen érintett czikkek, továbbá, mint erkölcsi, szellemi és aesthetikai szükséglet kielégítésére szolgálók, a tudomány és művészet alkotásai is : a könyvek, festmények, zeneművek stb. Ugyancsak a reális áruk közé sorolható bizonyos tekintetben a pénz is, amennyiben t, i. anyaga többrendbeli szükséglet kielégítésére alkalmas. De minél inkább fokozódik a forgalom, annál kevésbé jön figyelembe a pénz anyagi használati értéke, azon szerep mellett, melyet a pénz mint csereeszköz játszik. Aki pénzt vesz (péld. idegen ország pénzét), de sőt aki aranyat, vagy ezüstöt vesz, azt a túlnyomóan legtöbb esetben nem a| felhasználandó anyag végett, hauen mint csereeszközt veszi, melynek fokozott becse (ha talán nem is értéket ad azon körülmény, hogy rajta bár mely valóságos áru, mindenkor köoy nyen megszerezhető. A pénz ezen becsét nem anyagától hanem a közmegegyezés folytán nyeri tehát a valóságos értéken felül képzeleti becscsel is bir és ezért, megkülönböztetésül a valóságos áruktól, képzeleti árunak nevezhető. Még inkább megilleti e név a pénz azon különféle helyettesitőit, melyeket a kereskedelmi forgalom megteremtett, az értékpapírokat és váltókat, melyek anyaga úgyszólván teljesen értéktelen, és melyek értéke csakis abban van, hogy pénzzé tehetők. A kereskedelem azon ágát, mely a valóságos áruk forgalomba hozatalával foglalkozik, árukereskedésnek nevezzük és megkülönböztetjük tőle azon ágat, mely a pénzeket, a veretlen aranyat és esüstöt és az értékpapírokat hozza forgalomba. A kereskedelem mindkét ágában a czikkek különfélesége szerint, melyek forgalomba hozatnak, ismét több alfajt különböztetünk meg; ilyenek a gyarmatáru kereskedés, gabona-kereskedés, bor-kereskedés, kézműáru-kereskedés, pénzváltás, értékpapírok adásvevése stb. PÜNKÖSDI VIRÁGOK. (Karczolat.) A pünkösdi rózsa egyszer szóba állott a tövises rózsával : — Könnyű neked, mikor tövisek óvnak. — Nehéz nekem, mert a tövisek még inkább ingerlik a leszakasztó kezeket. -— Milyen ízléstelenség, hogy fejedelmi szinpompám és ruházatom még mindig nem részesül kellő hódolatban — válaszolta a pönkösdi rózsa olyan hangon, mint egy megsértett delnő. — Milyen szerencse, ha nem sóvárogjuk a hódolatot — vetette fel a rózsa szerényen és egyszerűen. Erre letépik a pünkösdi rózsát is, meg a töviseset is. A pünkösdi rózsa néhány óra múlva ?lfonnyadtan halt meg. A tövises rózsa sokáig élt egy szép leány keblén. Ilyen virágok a mi érzelmeink is.