Esztergom és Vidéke, 1886

1886-06-06 / 45.szám

volszky se tudott ki venni belőlük néhány sioux-rakétát az elragadtatás illusztrálására. ( Blaháné csengő kaczaja és Pálmai Ilka melódiás mosolya még most se ment ki a fejemből. Az óriási gáz napok és csillagok, a villamos üstök<"sök 5 a phantasrikus lampionok fényéből sokkai több hatolt a szemekbe, mint a szivekbe. A szivekbe ez este csak a lünlérek kopogtathattak be egész szabalon s nem egy helyütt meg is telepedtek szépen, a hol még ki nem idott nyaralöt találtak. A nagy tenger óráról órára kisebb íullámokat kezdett vetni. Az árvalányíajas, piczulás Tirtaeus, Hazafi Verái Tános jeles fiatal költőnk (a hogy már •á jár a tollúnk) legújabb megrovásikaandjait már mind elvesztegette. Ejféllor már a legtüzesebb tánczosok is kiderült rakétáknak érezték magukat, íkkor megzendült a hatalmas katonai ;enekar (valóságos kis muzsikus hadse•eg) indulója s a tüuucrvuag történetét örökségbe kapja ne ékezet, haíem a phantasia. GASTON. „NEM ILLIK." (Néhány részlet egy uj könyvből.) N e m i l 1 i k a jó tettel hivalN e m illik férjhez, hogy a feleégéhez intézett, séma feleséghez,hogy férjnek szóló levelet felbontsa, hacsak rre a czimzett távollétében külön fel em kéretik. Az udvariasság fontos téyezője a bizalomnak és jóságnak; íiudenházas párnál otthonosnak kellene ennie. Nem illik hangszereinken niéréktelenül játszani különösen midőu a angszernek még nem vagyunk mestere. lert ez támadás mások idegei ellen és íegzavarja a munkát. Kész szereucsétBnség. N e m i 1 1 i k idegen dolgokat, küinösen leveleket vagy másnemű, ira)kat kézbe venni. Nem illik a családnak ügyei ezetése vagy jövedelmének beosztása drintetében tanácsokat osztogatni. Mert 5 ilyféle megjegyzés, mint »bizony aratom, a jövedelmeddel beérhetnéd i nem kellene magadat adósságba verni«, tiz eset közül kilenczbeu a viszonyoknak föl nem ismeréséből ered és valóban sértő beleavatkozás a magán ügyekbe. Nem illik hinni, hogy a haj megnövesztése a költői vagy művészi géniusznak a jele. Ilyesmi csak feltűnővé tesz. Nem illik hinni, hogy az érettebb kor a gyöngébb nembeli fiatalokat zavarba ejtő kétértelmű beszédekre, czélzásokra feljogosit. A szellemnek s ízlésnek — épen mint a bornak — a korral tisztulnia kellene. Bizony nem kellemes az anyára nézve, ha leányához igy kénytelen szólni X. vagy Y. úrra : »Gyermekem, nem illik őt meghallgatnod i« Nem ill i k minden csekélységért zajt ütni. Nem illik saját nyíltságunkkal dicsekedni. A nyelv mesterkélt ügyetlenségét alig lehet megkülönböztetni a nyilvánvaló gorombaságtól. Nem illik sokat kérdezgetni; ha valamely kérdésnél bizonyos lassúságot, kelletlenséget tapasztalunk a válaszadás tekintetében, ne erőltessük a dolgot. Lehet, hogy amaz idegenkedés előttünk ismeretlen kinos, vagy legalább kellemetlen körülményekre vonatkozik. Nem illik az e könyvecskébe foglalt jó tanácsokat figyelmeu kivül hagyni. Némelyik tán azt hiszi, hogy fölöslegesek e szabályok reá nézve ; egyik-másik fölösleges, az bizonyos: de az is bizonyos, hogy még a legjobbak is : magukviseletükben színtől y kevéssé tökéletesek, mint egyebekben. A rózsaszínt olyan nők választják, a kik huszonöt evőket már túlhaladták. Ifju leányok tizenöt tavasz szal legritkábban választják ezt a szint ; elébe helyezik a sötét s/.iueket, abból az egyszerű okból, mert az ifjúság mindig hamis világításban latja a világot. Azok az asszonyok, a kik a rózsaszint elébe teszik a többi szilieknek, rendesen szellemesek vígak, szeretnek élni, megközelíthetők s nincs bennök semmi abból a szögletes kedvből, a mi a sötét ruhásoknál visszatetszik. * Az égszínkék a „szép" asszonyok szine ; az égszínkéket szeretik minden korban, sjól is all minden kornak. A kik ezt a szint választják, többnyire gyöngédek és gondolkozó természetűek. * Gyöngyszürke ugyanezeknek a jellemeknek a színe mikor szomorúak ós szerencsétlenek. A szürke átmeneti szin : közeledik már a vigasztaló égszin- és a hortenziakókhez. * Lilaszint majdnem kizárólag olyan nók hordanak, a kik valaha szépek voltak ós már nem azok, vagy pedig a kik mindig azok maradnak. Ez a „nyugdija" a nőknek, kik nagy diadalok után visszavonultak. Az anyának ilyen kalapot kell viselni leánya esküvőjón, s ilyent a negyvenéves asszonynak, mikor látogatásokat tesz. HÍREK. Vakbuzgóan kapkodtak fegyvereik után, )gy az ellenséggel szemben védhessék agokat. Borzadalmas lárma hallatszott indenfelől, s a bőszültebbek a városízba rohantak fegyverekért. Amint a rma legnagyobb tetőpontját már elérte polgármester az erkélyen megjelent s idtára adá a közönségnek azt, miszerint inden ellentállás fölösleges, s csakis ssz vért szülne, azért legjobb lesz, ha emélyesen fogadnák az ellenséget s az tromlási szándékról némi képpen lebeélnék. A tanács azonban nem talált viszhangra, a csoportokból álló néptömeg elvesztvén sdélyhangulatát, hangos zaj és kiáltásokin adott nem tetszésének kifejezést. A polgármester csakis a körülállók gon)s felügyelete folytán mentetett meg a lbőszült néptömeg dühétől. Éppen midőn már a felbőszült néptöeg lázongásban akart kitörni, szólalt eg a porosz hadsereg zenekara, s a Szaszló-tóren oly széles vonalban húzódtak lfelé, hogy az egész tért ellepek. Egy pillanat múlva minden nyilt tér yennjhások által vala elfoglalva; a legbb katona azonban a szép Szaniszlóren állapodott meg várakozva a zenerra, mely a városház előtt játszott. A poroszok bevonulása varázs hatással )lt a tömegre s még az előbb fegyverek A NÖKRÖL S A NŐKNEK. (Balzac.) Minden női karakter olyan szint választ magának, a mely néki megfelel. * Olyan nőknél, a kik naranes-amarant, vagy gránát szin, sárga fii- vagy czinegezóld ruhát viselnek, körülbelül biztosan számithatni hóbortos vagy ehez hasonló jellemre. * Nem bizhatunk azokban, akik az ibolyasziut szeretik, még kevésbé azokban, a kik világos kalapot hordanak, ós kerülnünk kell azokat, a kik feketébe járnak. Ezt a szint joggal nevezik kaballisztikusnak: az a nő, a ki fekete csipkével, szövettel díszíti magát, okvetlenül szívesen adja át magát a legsötétebb, legbaljóslatubb gondolatoknak. * A fehér az olyan jellemek szine, a kiknek igazi jellemünk nincs. Azok az asszonyok, a kik viselik, többnyire kaczérak. Emlékezzünk csak vissza, mit beszélnek Jozefin császárnéról, madame Talienről, Reeomier asszonyságról ? Mindig fehérben jelentek meg. után kiabáló népsereg, megváltoztatva szándékát elkotródott, egyedül a kereskedők igyekeztek boltjaikat és raktáraikat bezárni. A poroszokat ugyanis lelkiismeretlen rablóknak festették le, akik előtt semmi sincs biztonságban. E hirtelen eset következtében a szép Nancy egy nagy temetőhöz hasonlított. A lakók házaikba vonultak s egyetlen egy ember ú látszott, ki a téren megjelent volna, csak a pórnép, melynek — az esetleges támadások alkalmával — elveszteni valója nem volt s mely örömmel nézte volna azt, ha a házak általános pusztításnak és rablásnak lettek volna kitéve, keveredtek a katonák közé s izgaták őket a támadásra. A katonáknak azonban mindennemű támadás meg vala tiltva, hogy lássák és győződjenek meg a lakók az ellenkezőkről. Alig hallotta meg Duval a bevonulást, mely oly hirtelenül és meglepőleg sujtá Nancy város lakóit, karjaira köté a piros kereszttel ellátott fehér szalagot, s mint Meyer Vilmos lépett a térre. (Folytatása köv.) — Herczegprimásunk jubileuma. A fővároi nagy bizottság ismét gyűlést tartott Királyi Pál elnöklete alatt, a melyen Gerlóczy alpolgármester mindenekelőtt az albizottság részéről tett jelentést, hogy az a rábízott kettős feladatnak megfelelt. Egyrészről a pásztorbot elkészíttetése iránt összeköttetésbe lépett a budapesti aranyművesekkel s megállapodásra is jutott az egyik vállalkozóval. Másrészről a herczegprimáshoz intézendő üdvözlő felirat szövege is elkészült. A pásztorbotra nézve az albizottság legelőnyösebbnek tartotta Zitterbarth ajánlata elfogadását, a ki nyolcz ezertől tizenhat ezer forintig háromféle propozicziót tett s a ki eszerint a gyűjtés eredményéhez képest fogja a neki adott minta szerint, a pásztorbotot elkészíteni. A nagy bizottság helyesléssel fogadta Zitterbarth megbízatását. Ezután Polonyi Géza jegyző olvasta föl az általa készített üdvözlő feliratot, melyet nagy lelkesedéssel fogadtak s melyért jegyző könyvi köszönetet mondtak. — Kinevezés. Kováts Béla, Kováts Albert derék esztergomi polgár fia Zsarnóczára neveztetett ki erdészgyakornoknak. — Főispánunk Szókhelyi Majláth György gróf öcscse Székhelyi Majláth József grót, kamarás, tartalékos hadnagy Zemplén megye tiszt. b. jegyzője csütörtökön vezeti oltárhoz Széchenyi Mária gróf kisasszonyt, sárvári és felső vidéki Széchenyi Pál gróf kereskedelmi miniszternek és nejének szül. Andrássy Erzsébet grófnő leányát. Az esküvő Budán a bíboros herczegprimás házikápolnájában fog végbe menni. A szertartást maga a hercze primás fogja végezni. — Uj csillag. Megyénk egy szép leánya, a kit mint művésznőt Esztergom is becsül és ismer, a prágai színházban nagy diadalt aratott. A Budapesti Hirlap tudósítása szerint Szeyler Leona k. a. ki a budapesti zenekedvelők egyesületében gyakran feltűnt szép, erőteljes hangjával és korrekt előadásával s utóbb a prágai Pivoda-féle operaiskola növendéke volt, a Libussa-szinházban tartott hangversenyen nagy sikert aratott a napokban »Carmen«bői énekelt néhánya részletet magyar szöveggel. A cseh közönség viharos tetszéssel halmozta el a kisasszonyt; »nazdar magyarka vyborne !« kiáltások között többször hivták a lámpák elé. A szinlapon olvasható volt a »Carmen« jelenetek magyar szövege is. A cseh nemzeti színház igazgatósága hir szerint szerződtetni fogja Seyler kisasszonyt. — A Zenei Kör szombaton (jun. 12-én) este a Fürdő vendéglő kies kertjében csakis a tagok számára katonazenés társas-estélyt fog rendezni. — Meghívó. Az esztergomi kereskedő-ifjak önképző és betegsegél yzőegyesülete f. hó 13-án (Pünkösd vasárnapján) egy történelmi előadással egybekötött társas kirándulást rendez Visegrádra, melyre az egyesület tagjait tisztelettel meghívja a rendezőség. — Elindulás : reggeli 6 órakor a csavargőzös állomásáról. — A t. cz. tagok jogosítva vannak családjukat és vendégeket magukkal hozni. — Személyjegy ide-oda utazást és ebédet beleértve 1 frt 50 kr.. 10 éven aluli gyermekek részére'80 kr. — Részletes programm a hajón fog szétosztatni. —• Jegyek előre válthatók: Kiszlingstein Sándor b. elnök, Knappe Károly b. pénztárnok (Frey Ferencz úr üzletében) és Brutsy Gyula untál. — Ujabb adakozások a »Jozsef foherczeg« nevet viselő gőzfecskendőre N. N. ur 10 frt. Braunsteiner Sándor ur 10 frt, Einczinger György ur 5 ft, Frey Ferencz ur 20 frt, Fuchs Ferencz ur *2 frt, Goldstein fAdolf ur 1 frt, Hoffmann Ferencz ur 3 frt, Hogel György ur 2 frt, Hoinor Imre 2 frt, Iványi Ferencz ur 5 frt, Iványi Géza ur 5 frt, Kecskeméthy János ur 2 ft, Kohn Gábor 2 frt, Lelóczky Gyula ur 2 frt, Lindtner János ur 5 frt, Liszkai Alajos ur 2 frt, Mann Lajos ur 3 ft, Mihalik András ur 2 frt, Paulovics Géza ur 3 frt, Satzlauer János ur 3 frt, Schwarz Béla ur 2 frt, Wimmer Imre ur 10 frt, Zwillinger Annin ur 5 frt. A nagylelkű adakozások még mindig folyamatban vannak. — Megörült. Részvétet keltett városunkban Balek dunagőzhajózási derék tisztviselő szerencsétlensége. A. páratlan szorgalmú hivatalnok csakugyan túlbuzgóságának az áldozata. A megtébolyodás jelei még tavai kezdtek jelentkezni nála, végre oly veszélyessé vált a beteg állapota, hogy az őrültek házába kellett szállítani. Reviczky Győző szolgabíró kísérte le a kinevezési mániában szenvedő őrültet, akit Budapesten egyelőre a Rókus kórház megfigyelő osztályában helyeztek el. A népes család föntartásáról malmost a dunagőz hajózási társaság fog gondoskodni. — Szob-e vagy Szobb ?« Szobnak e nagyforgalmu városnak vasútállomásán a pályaház homlokzatára »Szobb« van kiírva s hogy az összes fővárosi lapok is következetesen igy irják e helynevet, holott a dolog a magyar nyelv természetével merőben elleukező. Szobi és a környékbeli ember a fölösleges »b« láttára mindig aféíe oldalszurást érez. A Budapesti Hirlap tudósítója fölhozza, hogy a történelmi kutatások szerint Szob a Szvatopluk tót fejedelem korabéli »Zub«-ból ered, a melyből később »Zob«, majd a magyar nyelvnek megfelelőbben »Szob« lett. De sohasem »Szobb.« Boldogult Nyáry Albert báró a Hyppolit-féle esztergomi érsekségi iratok ismertetésében Szobról mint egy »b«-vel említettről beszél. Bél Mátyás ismeretes műveiben, nemkülönbeu Hőke Lajos houtmegyei monográfiájában a helynevek magyarázásánál Szob mindig csak »Szob«-nak van irva. Hivatalosan a megye, a minisztériumok, a törvényszékek, most is igy irják. Van Szobi család is, de »Szobbi«-ak nincsenek. A Szobbot a Bach-korszakban csinálták az osztrákba ojtott cseh beamterek. Ha »Szobb« jó, lenne, akkor a »lob»-ot »lobb«-nak a »fog»-at »fogg«-nak, s «Tisza Dob«-ot »Tisza Dobb«-nak kellene kiejteni és irni. Kivételes helynév a biharmegyei Szent-Jobb község s ez is csak egy »b« mellett bizonyító. Ez a hely ugyanis a »szent-jobb«-kézről neveztetik annak s legenda fűződik az elnevezéshez. Ha a főváros lapjai fölhagynának a kettős »b«- Írásával, rövid időn teljesen elmaradna. — Katonazene. Ma d. u. hét órakorakioszk előtt katonazene lesz a következő műsorral: Rebeka-i induló, Paulwettertől. 2. A királyhadnagy, Titl nyitánya. 3. Trans fúziók, Pali walzerja. 4. Zarándokok ének-kara.Wagner Tanuhauseréből. 5. Afrikai ut, Su, pé polkája. 6. Olasz serenade, Jungmann tói. 7. Fekete rigó, Feleki Hugó csárdása. — PályaháZI majális. Kutscher Károly esztergom-nánai vendéglős pünkösdhétfőn az esztergomi kirándulókat óriási előkészületekkel várja, amint azt a falragaszok hirdetik.