Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-23 / 41.szám

alatt (különösen ha még vasutat is kapnánk) a legkeresettebb nyaraló várossá válnék. Egy buzgó olvasó. ——=VÁÜOSI KÖZGYŰLÉS. (Május 21-én.) A kánikulai forróság nem igen alkalmas arra, bogy a tanácsterem valami sok képviselőt lásson benne egybegyűlni, hanem azt már meg az erdő mester volt kénytelen tapasztalni, hogy a nagy forróság az emberek epéjét is felforralja és ennek az a keserű következménye van, hogy a védelem kárbaveszett munka. Nálunk már divattá vált a személyeskedés s ha aztán egyre rákaphatnak, azt aztán döngetik jobbról balról. Nem sokkal 9 óra után nyitotta meg Keményíi János h. polgármester a közgyűlést, az 1880-ban megválasztott s ekként ez évben mandatomukat vesztett városi képviselők választásának elrendelése tárgyaltatott első sorban. Niedermann József aljegyző hivatkozva arra, hogy tudomása szerint a főrendibázbau ép jelenleg tárgyalás alatt álló községi törvényben a választási jog olyanokra is kiterjesztetett, kik eddigelé arra jogosultsággal nem birtak, ez, vagy esetleg ily irányban a törvényjavaslat kiegészítést nyerhet, nehogy ezek a bat évre választott képTÍselők választásában eme jogosultságuktól megfosztassanak, a választást addig mig az uj községi törvény életbe lép, elhalasztatni kéri. Dr. Helcz az eljegyző nézetét tévesnek tartja, mert a kis városokra nézve a választási jog változást az uj községi törvény által sem szenvedett, kéri a választást elrendelni, illetve a választási nap kitűzése iránt az alispánt megkeresni, mire a 3-ik kerületnek megfelelői eg választási elnökké Keményfi János, Merényi Ferencz, Takács Géza válasz, atott meg, a választási nap kitűzése iránt pedig az alispán fel kéretni haíároztatott. Elhunyt Tauber Péter helyett a póttagok közül Zsiga Zsigmond hivatott be. Élénk diskussióra adott alkalmat a siige összeolvasásáról szóló hivatalos jelentés. Nem kevesebb mint 16 szónok ismertette nézetét a felmerülő hiányos vágatással szemben, egyik-másik meglehetős vádakat emelve. Az erdészeti bizottságot küldték ki, hogy vizsgálja meg az erdőt. Nyugy almát akkor sem talál. A gőgös, ünnepelt, hatalmas — Mindegyik titkol egy sebet; Kit fény övez, bár kincse halmaz, Sápadva még többért eped. Egyik az ég titkát kutatja, Másnak bálványa az arany; Serény az egyik, mint a bangya, A másik rombol untalan. A törpe szárnyra kél merészen. Megtörve csügg a nagy hitén . . . A meddő harczot szánva nézem És nem irigylek senkit én! A bölcseknél, a gazdagoknál Én százszor boldogabb vagyok, Ha rózsát szedek ajka bokrán S utamra szép szeme ragyog! Búbánatomban megvigasztal, Jókedvemet fokozza ö; Szebb, kedvesebbjobb,mint egy angyal: Gyöngéd, türelmes, drága nő. Miattam váltig versenyezhet 1 A zsarnokság, a bűn, az ész; i Én nem akarok látni messzebb, Szemem csak kedvesemre néz. : I több özvegy, t. i. minden 1000 lakos;! ból 105. £ Érdekes azt tudni, hogy a túlfiata - korban házasulok is korábban halnál :jelj mint a velők egykorú nőtlen, vagi •! hajadon állapotban levők. Igy pél !dául: 4 1000 nős 15—20 éves férfi közű [évenkint meghal 293; mig ugyanil; I korú nőtlen férfi közül csak 67. 1000 férjes 15—20 éves nő közű évenkint meghal 140, mig ugyanil; korn hajadon közül csak 80. ' Tudnunk kell végül, hogy áldatla ,! nabb valami niucs, mint a vérroko |nok közötti egybekelés. Pesterlen irja Ihogy 34 vérrokon között kötött há zasságból 7 meddő A

r

olt, a másik 27 I bői 192 gyermek született, akik kö jzül 58 korán halt el, a visszamarad 1134 gyermek között 23 scrophulosus ! 4 epileptikus (nyavalyakóros), 2 nyo I morék, 4 hülye, 2 vak, 6 rövidlátó ; 5 albinotikus, 1 görcsökben szenvedi (chorea) és közülök csak 49-en vol tak egészségesek. Ezek az adatok sok üdvös gondola i tok keltésére alkalmasak, azért közöljük azokat, Vajha levonnák beleiül j a tanulságot azok, akiket illet. I ESZTERGOMI LEVEL. (A ini saját külön Niagaránk.! Persze innen a mi poros kisvárosi korj zónkról, a hol mindennap végig szoktunk • lejteni, nem vesszük észre a mi fölséges j vidékünk szépségeit. Sem a viszhangos he! gyeket, sem a beszédes völgyeket, sem a ( csacsogó csermelyeket, sem a gyöngyvirái gok országát, sem a vad galambok szerelI meskedő bugását. Itt csak mindennapi arczokkal találko! zunk, mindennapi vicezeket hallunk, s mindennapi unalmat tapasztalunk. ; Hanem máskép van ám minden odakint , a természet felséges templomában, i Csak az a kár, hogy ez a csodatemplom épen ugy, mint az árpádkori benedekiszentegyház egy olyan vidékre került, mely el van rejtve az isten háta mögé.. Nem akarok columbusi dicsőséggel kérI kedni, de a napokban majd egy teljesen ! ismeretlen vizeséssel ismerkedtem meg. A mi saját külön kis Niagaránk Huta határában van elrejtve. Egy elég erős kis [ patak vizét torlasztja össze néhány festőileg j regényes mészkő szikla medencze, melyről a víztömeg kristálytiszta gyöngyökbe válva két ezüst omlásban zuhog le néhány méternyi magasságról. A vízesés csobogását már az elátkozott faluhoz vezető útról jól lehet hallani. Ez a csalogató hang vonzott minket is oda s a kedves látvány órákra oda növesztett. A mohos és kúszó növényekkel díszített sziklákról a legfrissebb üdeségű forrás viz omlik alá pompás zuhatagban. Köröskörül felséges vegetáczióban gyönyörködhetik a sensatiós válópörökbe tudja bonyolítani, de idealizálni nem. Uj uton jár, a ki a feleségében eszményt tisztel s benne és általa üdvöt és boldogságot hirdet. Ilyen uton jár Rudnyánszky Gyula is, a ki a hitvesi szeretet és boldogság valódi dalnoka, sőt mestere ujabb költészetünkben, mely teli van csinált virágokkal és csinált d csöségű versirókkal. A ki még szereti a költészetet, az Rudnyánszky Gyula legszebb költeményeiben (ezekben az ismertetett, valóban elragadó müvekben) rég érzett gyönyört és örömet fog találni. (Vége.) DR. KŐRÖST LÁSZLÓ. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. (Keleti közmondások Oguzból.) Szemérmetlen asszony, sótalan étel. * Légy ura nyelvednek és rabja szavadnak. A vágóhidügy kérdése, mely oly sok j huzavonára adott alkalmat, szerencséIsen eldűlt, alkalmas vágóhídnak kint a kenderföldek átellenében a Taffernerféle házat jelelték ki s felhatalmazták a polgármestert, hogy azt biroi árverésen megvehesse. esáiii E, A házasság és az élet. (Egy orvos jegyzeteiből.) Az uj kornak egyik legújabb tudománya: a statisztika már sok ideig nem tudott, de sejtett dolgokra tanitá meg az emberiséget. Nem csoda tehát, ha a művelt nemzetek kormányai miudig nagyobb támogatásban részesitik ezt a tudományt, mint amely épen az államkormányok feladataira vonatkozólag tesz megbecsülhetlen szolgálatokat. De maga a társadalom is nagy hasznát veszi e tudománynak, — mert reudkivül sok anyagot; nyújt az okulásra ép úgy az egyesek, mint az összeségnek. Ott vau például egy nagyon fontos, 'mert általános kérdés: a házasság. Minő hivatása van ennek az élettarI tamra ? Tagadhatlanul fontos, mert I életbevágó kérdés. De olyan, melyre világot ismét csak a statisztika adatai derítettek. Társadalmunk, főleg pedig a házasulandók okulására hadd jegyezzünk fel ide egy néhány adatot; ékesen szólnak azok, még ha nem is kisérjük bővebb kommentárral. Már az öreg Heufelaud mondta, hogy 100 éves garcou alig él a világon. Oesterlen pedig ennek igazolására a következő számokat hozza fel : 1000 agglegényből a 60 évet elérte 157, a 90 évet már csak 14. 1000 házas férfiből a 60 évet elérte 292, — a 90 évet 70. 1000 aggszüzből a 60 évet elérte 192, a 90 évet már csak 41. 1000 férjes nőből a 60 évet elérte 226, a 90 évet csak 96. Noirot franczia tudós Dijonból vett adatokkal, bizonyítja, hogy ott a házas férfiak 7 évvel éltek tovább az agglegényeknél, a férjes nők pedig öt évvel élték túl a leányokat. Francziaországban az özvegyek élet- j tartama — kivált a korábbi életszak-' ban — fele akkora, mint a házasság-1 ban élőké. Ez reánk magyarokra! annál fontosabb, mert Francziaországon j kívül, hol minden ezer lakos közül j 112 az özvegy, — nálunk van a leg- \ Mig hozzá fájdalom nem érhet, Mig ő vidám, elégedett: Nyom nélkül szállnak el az élet Viharai szivem felett. Nem is végezhetnők Rudnyánszky Gyula költészetének méltatását szebben annál a nyolezsoros kis dalnál, mely az ő legszebb lalainak viszhangjaként tűnik föl előttünk. Bemutatjuk ezt is : A nagy költőknek eszményképei Örök időkig fognak fényleni; Mig ember él: az égi Imogének Bájáról zeng a bájos énelc Szép kedvesem van oly szép, mint azok; Nekem ő legszebb csillagul ragyog. • , ; Ha vélem együtt meg fog halni bája: i Nem rajta árny — dalom hibája. Igy ir Róla a költő. A mai haszonleső korban a valódi hit- ; r

esi szerelem szentsége olyan ritkaság, j nint az Isten kegyelméből való poéta. Az irodalmi divat a mai feleségeket g'en érdekes házasságtörési drámákba és szem. A legp ompásabb vízinövények buj tenyészetnek örvendenek s a vízesés ágya 1 van párnázva a leglágyabb virágokkal ( levelekkel. Órákig el lehet nézni a kis zuhatag vá tozatos formáját s az eleven csobogás majc j nem elorozza az emberi szó csengését. Köröskörül magas hegyek merednek Í égnek. A kis Niagara egy olyan vöigybi vagy inkább szakadásba van eltemetve, hol véget ér a világ minden zaja és komi diája s a hol a leggyógyitóbb levegő, legüdítőbb viz, a legfestőibb hegyek s legmosolygóbb ég vannak rámába fog lalva. Egy kis darab paradicsom, egy ismeretié panoráma, egy eleven rege, az erdei tűi , derek és sellők palotája ez a felséges k j vízesés a maga remek keretében. Még a legkonokabb Suszternek is eszel fog jutni néhány szép gondolat a mi saj külön kis Niagaránknál, ha egy esernyőv s egy túbákpikszissel ki talál ide »zarái dokolni.» Hát még annak, kinek szi< van ! GASTON. OLVASÓ ASZTAL. — Uj zenemű. Etelka csárda Szerzó és zongorára alkalmazta Koi Ilona városunk leánya, kinek szép k pességét a zongorázásban már isme előkelő közönségünk. A legújabb z nemű Bőke Gyulánénak van ajánlv Megjelent Táborszky és Parsch kiad sában. Ára 1 frt — A Pesti H i r 1 ap, melyben j komoly közleményeket a mulattatókk találjuk vegyítve leg.

ártalmasabb n pilapjaink egyike; elevensége képe épen főelőnyét az úgynevezett leped lapokkal szemben; mert benne m találjuk az országgyűlési tudósítást o terjedelemben, mint a legnagyobb 1 pókban, de mellette ott találjuk i ülések szellemes mulattató külön rs zát is Mikszáth Kálmán tollából, an vei aztán egy más lap sem dicseke hetik; vezérczikkeit a legkitűnőbb pu liczisták irják s tárczáit a legjobb ir< és journalisták; nagy gondot fordít szerkesztőség a hasznos tudnivalók is, mely czélra a tudományos aprós gok s a kertészeti és mezőgazdasá melléklapok szolgáluak; azonkívül előfizetők minden héten külön zei mellékletet is kapnak. Valóban a hi lapolvasó közönség nagy és örvendet megszaporodásáról tanúskodik, ho^ ennyit nyújthat egy lap havi 1 frt í krért s negyedévre 3 frt 50 kré mely összeg a Pesti Hirlap kiadóin\ tálának (Budapest, Nádor-utcza 7. s küldendő, a hol a hónap bármely na jától kezdve elő lehet fizetni. A kiat hivatal levelező lapon nyilvánított óhaj bárkinek egy hétig ingyen mutatvár számokat is küld. Arany éke az asszonynak, tudomány a férfié. Szerelmes asszony és anya a legjobbak. Szerelem, mosusz és arany nem maradnak elrej • Szerelem és gyűlölség elörökösűlnék. Szívtől szivliez bizonyos az út. * Az úr átkozza a férfias asszonyt, s asszon Ha éhség szegénységgel párosul, koldusok f létnek. Minden teve megőrzi nejét. Légy hasonló a csillaghoz : a legmagasabb leg: fénylik a vizén. Pávát és galambot egy kalitkába ne zárj. A hegyeket is átlépi a sors. Ha más történt, mint a mit akartál, akard a ;éntet. Kövesd a baglyot: omladékra találsz.