Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-13 / 38.szám

postatakarékpénztárnak első három havi eredményét tárja elénk. E táblázatból kitűnik, hogy a magyar kir. postatakarékpénztár a betétek számát illetőleg a második, a betett összeget illetőleg pedig a harmadik, helyen sorakozik, daczára annak, hogy a betett összegek átlaga csak Ausztriában csekélyebb és Angliában 42 frt 46 krt, Belgiumban 242 frt 47 krt tüntet fel, sőt a forgalomban levő betétkönyveeskéknél ezen átlagos betét Angliában 76 frt 68 krra, Belgiumban pedig 316 98 krra emelkedett. Ezen kürülmény részben abban leli tán magyarázatát, hogy az emiitett országokban a postatakarékpénztárak még régibb időkben alapíttattak, midőn nem uralkodott oly nagy pénzbőség és a takarékossági szellem nem volt oly nagy mérvben kifejlesztve, mint újabb időben. De tekintetbe véve, hogy Magyarország vagyoni állapota valamennyi elősorolt öt országónál kedvezőtlenebb, hogy Magyarországban ápril 30-ig csak 700 postahivatal volt a takarékpénztár külső szolgálatával megbizva s hogy tekintetbe véve az ápril 30-án forgalomban levő betétkönyvecskék számát (50.530) és az 1880-iki népszámlálás adatait alapul véve, minden 1000 lakosra máris 3.21 betevő jut: ezen körülmények azon következtetést engedik levonni, mikép a magyar kir. postatakarékpénztár már az első hónapokban is kedvezően karoltatván tel a nagy közönség által, idővel mind nagyobb lendületet fog venni. ESZTERGOMI LEVEL. SIÜLETETT. (Vázlat.) »Született.« Ennyi az egész életrajza. Ennyi az egész nekrológja. Ennyi az egész emléke. Őseit még első András királyunk nemesitette. A Mohi pusztán, Várnánál, Mohácsnál és Trencsénnél haltak meg azok, a kik az ő nevét viselték. IV. Béla, í. Ulászló, II. Lajos és II. Rákóczy Ferencz zászlai alatt a legvéresebb ós leggyászosabb csatákban. Sőt az édes apja Világosnál lőtte uiagát főbe. A család története tehát a legszentebb tragédia volt. még esak nem is nemes, hanem a »pöbll)öl« származik. Kriesi ezen látogatásának van azonban egy kis előzménye. Ezen előzmény megteremtője Málczi néni, ki harmincz év óta járatos a házhoz. Dajkálta is a nagyságos kisasszonyt. Ugyan ily összeköttetésben állott Kricsi nagyságos úrral, és annak szüleivel. Ez a jó Málczi néni életében talán soha sem hazudott, kivéve mikor a nagyságos kisasszonynak azt mondotta, hogy a Kricsi nagyságos ur nincs rá szorulva a hivatalra, mivel 10000 hold földet kap egyik nagybátyjától ha megfog nősülni, viszont a Kricsi nagyságos urnák pedig azt súgta meg, nehogy pénzt kérjen ám a nagyságos ur mielőtt a lakodalom meg lenne tartva, mert az a nagyságos kisasizony szüleit végtelen sértené, s nem is lanne az egész házasságból semmi. Holott ő egésx biztos és hiteles kutforrásból tudja, hogy a kisasszony 50.000 frt »gombostüre valót« kap, s hogy az öreg nagyságos ur kivétel, mert ott minden arany a mi fénylik. Kricsi udvarol, Gracziella érzéssé! zongorázik, s játék közben egy-egy sóhajt röppent a zongora érzelem teljes hangjai közé. Egymás arczát tanulmányozzák, még sem sejtik, hogy gondolataik egyek. Kricsi az 50.000 frt spenadel geld felől gondolkozik, hogy mily pénz nemekben fogja az öreg neki átolvasni. Gracziella meg a 10000 holdat szeretné tudni, hogy hol fekszik, melyik megyében, azután Az utolsó sarjadék folytatta ezt a tragédiát, de uem a csatamezőn, hanem a legsötétebb gyalázatban. Harmincznyolcz esztendős volt, mikor már végig hivatal ózta Magyarország minden gyanús hivatalát. Volt becslő, épitési biztos, vizfelügyelő, fanemesitő, gyümölcsoltó, heruyóirtó, kataszteri hivatalnok, kiállítási bizios, phylloxera kutató, időjárásbecslő stb. Teljes életében semmit se tanult. Csak született. Született egy olyan név örökébe, melyet áhítattal emlegetünk. Nagy ősökre hivatkozott, akik szép nevet hagytak reá. De nem több ingatlant, mint néhány szent sirt. Sok kardot, de kevés kenyeret. A névtelen utódnak pedig nem imponált az ősök dicsősége. Üzletet csinált vele, adósságot szerzett általa s ideig-óráig tartó hivatalokat csikart ki belőle. Végre eszébe jutott, hogy fölcsap pályaőrnek s megházasodik. De néhány haszontalan czimborája lebeszélte szerény és becsületes szándékáról. Bele vonták egy nagyobb váltóhamisitó bűnbe s a dicső nevü ember börtönbe került. Itt azután eszébe jutott minden. Nyomorúsága, bccstolensége, gyalázata és gyávasága. Felsőbb kegyelem folytán azonban nemsokára kiszabadult. Újra neki akart látni élősdi életének. De az első régi jó barát, akit megszólított, undorral fordult el tőle : — Nem ismerem az urat. Nem akarom többet ismerni! Ez tőrdöfés volt egész életébe. Még az nap számot vetett magával, kibolyongott a pályaházba s mikor senkise kisérte szemmel, a leggyorsabban robogó vonat elé vetette magát. Ez az egyetlen hős.ette volt. Mert az öngyilkosság is az, csakhogy gyalázatos hőstett. A szerencsétlen ember elpusztult. Egy hibája volt mindössze : Az, hogy: »született«. AUCUN. ezentúl, hogy a gyermekvilágnak hesznos szolgálatot tehessek magyaros, költői szellemben. Meg vagyok győződve, hogy e leggügyögőbb hangba legegyszerűbb dajkamesébe is lehet lehelni valami olyant, ami súlyt, értéket biztosit számára. A sziv és lélek világának annyi gazdag s örök emberi nyilvánulása van, hogy a gyermekkölteményekbe is jut belőle maradandó, csak meg kell látni, tartalmilag s formailag összehangzóan egyesíteni. Költői ihlet s a bíráló ész őrködő világa lebegj.en a gyermekvers fölött is, mint akármely nagyobb műfaj szövevényesebb alkotásain. Csak i -y lehet irodalmi színvonalon álló gyermekköltészetet teremteni. A gyermekköltészet nálunk még mindig elhagyatott mező. Pedig, aki erre a mezőre lép, hófehér liliomok mosolyognak rá, illatos rózsák integetnek felé, arany pillangók gyönyörködtetik virágról virágra röpkedve, tavaszi napfénv üde csókja borul szivére. Es ezzel a csókkal homlokomon megindultam már a mezőt bejárni, virágiból kötöttem egy bokrétát. Bokrétámat fölajánlom a magyar gyermekvilágnak. Ha tetszik: folytatom tovább, megyek beljebbbeljebb a szép virágos mezőn; s ha szerény bokrétám viszonzásául egy szál virágot kaphatok elismerésül: szivem mellé tűzöm, mint költői pályám legszebb jutalmát. » Gyermekversek « czimü kötetem, mely mintegy tíz ív, teljesen uj költeményt foglal magában, folyó évi június elsején jelenik meg Bloch Gyula fametszésű szép rajzaival, czimképpel ellátott, dúsan aranyozott egész vászonkötésben, a legdíszesebb kiállítással. A diszes kiállításról Bába Sándor kitűnő hírnévnek örvendő s fővárosi fölszerelésű nyomdája gondoskodik. Az aranyozott vászonkötésű könyv ára 2 frt. Az előfizetések folyó évi június elsejéig nevemre czimezve a .»Szegedi Napló « szerkesztőségébe küldendők. Aki tiz előfizetőt gyűjt, annak egy tiszteletpéldány nyal szolgálok. Szeged, 1886. évi május havában. Pósa Lajos. OLVASÓ ASZTAL. — Pósa Lajos jeles költőnk és munkatársunk »Gy ennek versek« czim alatt megjelenendő uj kötetére a következő felhívást adta ki: Gyermekversek írását életpályám legszebb föladatául tűztem ki. Egész irói kvalitikácziómat arra fordítom A nő lélektanából. / .). : • I, (P. J.) Hogy a gondolatok világában nem járhat az ember mindig rózsákkal díszített ösvényeken, sőt itt-ott és nem ritkán felburjánzik az a mérges növény is: az »unalom« — erről, azt hiszem, alig van közöttünk valaki, a kinek nem volt volna már alkalma akárhányszor is meggyőződnie. Annál inkább ösztöuöztetve éreztem magamat, hogy a jelen alkalommal egy olyan thémára hívjam fel becses figyelműket, a mely már korszerűségémeg hogy van e benne sok székes, vízállás meg legelő. Ezen magas reptü eszmék feletti gondolatokban mindketten elmélázva néznek egymásnak sokat mondó arczára. A mama sem téveszti el szerepét kisurra" nik a szobából. Kricsi megragadja Gracziella kezét, letérdel, s nagy páthosszal rebegi el a Karthausiból kilopott szerelmi vallomást. A mama erre betoppan. Gracziella »igent mondott« A mama meg krokodil könyeit hullatva mondja: — Ugyan Kricsi, melyik anya gátolná leánya boldogságát? Legyenek boldogok! A krokodil is mielőtt áldozatjával elbánik, megsiratja azt. Azért hullanak a mama könyei is. Mind a hármuknál az a jel szó hogy »megvan.« * — Bizony csak azt mondom én kedves öcsém, hogy sok ajjal bajjal jár mai napság minden. Lásd én ügyvéd vagyok, s annyi a bajom, hogy Isten a megmondhatója. Az is baj ha pere Van az embernek, az is ha nincsen. Adj hálát az Istennek, hogy ispán lettél, s oly jó állásod van. Nézd most is egy váló perben a férj és feleség engem tisztelt meg bizalmával. Válásuk indokául mind a kettő egyet adott elő. A férj hűtlenségből származó engesztelhetlen gyűlöletről beszél. A nő szintén. Holott jó tudja az egész világ, hogy az egyiknél 50.000 frt »spenadl geld« a másiknál meg csekély 10.000 holdas diferencziából származik az engesztelhetlen gyűlölség. — Kik azok a perlekedők? kérdi Fodros Fodor bátyjától. — Csallóközy Kristóf és neje Kaczér Gracziella. — Ösmerem mind a kettőt. Méltó sorsra jutottak. Gracziella e.<y időben nekem tetszett. Az isteni gondviselés azonban megmentett ama szerencsétlenségtől, hogy ma napság nekem nem kell hozzád jönnöm, hogy indítsd meg váló poromét. — Már kedves öcsém én is a mondó vagyok, hogy napság jobb, ha nőtlenek maradunk. Mert ha végig nézőnk az óriási leány készleten meggyőződünk, hogy mindenhez értenek a világon, csak ahhoz nem a mire szükségük volna, hogy boldog otthont tudjanak férjöknek teremteni, t. i. Takarékos, szerény, háziassághoz. Hanem azért a mamák is megnézzék kinek kezébe teszik le leányok boldogságát jövőjét. Mert bizony a férjhez menés nem kölciön kenyér. A fiatalság nagy része corrumpált, tele adóssággal a contó : majd megnősülök. Legyen tehát Csallóközy Kricsi, meg Kaczér Gracziella e ete példa. Hogy a szélesség hányadik foka alatt esik az a helyiség, hol ez az eset megtörtént nem mondom m g. De hogy megtörtént azt bizonyosan tudom. SÁRBOGÁRDI. nél fogva érdekes, tárgyának varázs nál fogva pedig, nem kételkedhete hogy feledtetni fogja ha netalán unalmas leszek. És ez a théma: tulajdouképen »Egy fejezet a nő lélektanából.« Melyben a nagy természet egyik legremekebb a kotásának: a nó lelki életének kit nulmányozását tűzi czólul a psycholo s a nő kharakterologiai méltatásához szükséges anyagot törekszik összegyűjteni, hogy ez alapon ama nevezete sociologiai kérdés eldöntéséhez is tu jou adatokat szolgáltatni, mely a »fe sőbb nőnevelés« — a »nők foglal koztatasa« — »társadalmi szereplesök« — és végül a »nőemaucipáczió« problémáiban lép a kutató elé és h lyes megoldást csakis lélektani alapo: nyerhet. Mert bármennyire paradoxonnak lát szik, tényleg mégis úgy van, hog^ nemünk több ezer éves történelme helyett, hogy útba igazitana, inkábt félrevezet e tekintetben — midőn an nak minden egyes lapja a mellett bi zonyit, hogy a legrégibb időtől mái minden népnél és minden időben eg) formán alárendeltebb állást foglalt e a nő, mint a milyenhez rendeltetésé nél foga van. Es eme mellőz teiéseér legfölebb abban a hiú magasz^alásba részesült, a melylyel őt erősebb éle társa soha sem szűnt meg akár egekig emelni, a mikor és a mig b jai által le bilincseitón, tehetetlen állott vele szemközt, de azért helyz tén még sem változtatott. Az »Én ekek éueké«-ben — kel( költészetének emez egyik leggyönyö* rűbb termékében, mely pedig háror ezer év előtti fantázia sugallott lán| lelkű költőjének, már ez időből bámi latos emlékét bírjuk annak a mély érzett hódolatnak, melylyel az erőseb férfi már ekkor áldozott a női ideáli tásnak . . de azért a valóságban nő épen nem volt férjének egyenjog élettársa, sot a patriarchális időkbe vele még együtt sem, hanem egésze külön sátorokban lakott, erős őrizé alatt — mint a kinek erkölcsi érzi lete épen nem szolgált kellő biztosit* kául férje becsületének ! És Görögországban, a klasszikus ók( ezen legműveltebb nemzeténél ? A n rabszolga volt a szó legteljesebb érte niében. Rablás vagy vevés tárgya saját személyével sem rendelkezhetet És mint asszony, a férfi korlátlan h; talma alatt, a részére fenntartott lal osztályban, az u. n. gynäeeum szük fal között élte le egész életét, nem k vesbé szigorú őrizet alatt, mint a m lyenuel mint hajadont, vagy az özv gyeket tartották a partheonban. Később ugyan változott ez a viszoi ós Homéros ideje óta nem estek töbl rablás martalékául, sem vett jószi gyanánt nem szolgáltak, sőt részt v nettek az áldozatokban, megjelenhető a nép-gyűléseken, s az üunepélyek tánczaik által megszépíthették ; de azé anuyi joguk még sem volt, hogy sziv sugallatát lehetett volna követniük, h nem kénytelenek voltak feltétlenül l dőlni atyjuk akaratának. Akarattal rabszolga volt tehát a görög nő m akkor is, csak hogy a szó szelídebb < tőimében ! I Pedig hogy a görög költészet mythologia mennyire kifogyhatatlan v a nők istenitésében, erről eléggé uuskodnak a máig fönnmaradt műmekek. A görög mythologia az istennők m hoszában egy rangba állítja oda a i a férfi mellé, hogy egyformán oszt zanak a hatalom és szellem birodalma Jupiter mellé odaállítja »Tunot, Ape mellé Minervát, és Aphrodite Urá alakjában örök minta-képül megtere: vala a tiszía, mennyei szerelem és sz ség istennőjét — »a ki, ha csak mc