Esztergom és Vidéke, 1886

1886-04-22 / 32.szám

GAZDASÁGI LEVEL. (Néhány szó a gyümölcstenyésztés érdekében. A polg. Olvasókör Bzámára irta : Perger Lajos.) VII. Alig van ember, ki ne ismerné a közönségesen vaj körtének nevezett nyári gyümölcsöt; éppen ilyen, sőt talán még kellemesebb télre eltéve a már­cziusban érő, ú gyn evezett húsvéti vaj körte. Igen elterjedt s kereskedésre is igen alkalmas, az úgynevezett »téli espe­res« körte, mely deczemberben kezd érni, s májusig is eltart. Az almafajok közül igen ajánlható a török balint. Nevezetes almafaj a kalvil alma, mely a szin különfélesége szerint ne­veztetik: garibaldi kalvil, húsvéti kal­vil, őszi csikós kalvil stb. néven. Hasonlókép igen finom almák az úgynevezett renet almák, amelyek szinte külömböző melléknevekkel bir­nak, úgymint: canadai renet, casseli nagy renet stb. Hosszas lenne azon sok gyümölcs­fajt fölsorolni, amelyek nálunk díszle­nek. Ki gyümölcsfát nemesit, keressen valóban nemes gyümölcsöt, tudja meg ßlore annak nevét, érésének idejét s B szerint nemesi! sen. Kisebb házikertben, vagy olyan ud­varban, a hol szarvas marha nincsen, ajánlatos a törpe fák nevelése, t. i. galagonyát ültetni, s ezt nemes fajú körtével beoltani. Szinte törpe fák ala­nyául szolgál a birs alma. A dió, mo­gyoró, beszterczei szilva magról is meg­tartja nemes jellegét, sőt a szilva je­lentékenyen nemesedik, ha fiatal korá­ban kétszer vagy háromszor átültetjük. Mikor ültessünk gyümölcsfát tavasszal-e ragy ősszel, arról vitatkoznak a gyü­mölcstermelők. Ha tavasszal veszem ki a fát s azt más helyre ültetem át, igen kevés ideig fosztottam meg azon elemtől nelyben életét fentartja; mig az ősz­ízel kivett fa egész tavaszig nem ké­pes szorosan belehelyezkedni gyökeré­vel a földbe, minthogy tevékenysége ;élen át csak nagyon kis mérvűre van szorítva. Őszszel nincsenek azok a szántó meleg szelek, melyek a fakoro­lájából a vizet kiszárítva, ürességet hagynak hátra, hogy a gyökerek által íjabb táplálékkal terhelt viz toluljon "öl a fába s igy nagyobb legyen a te­vékenység; de ha lenne is elegendő neleg és nedvesség őszszel, a fa már ragy vén levelekkel bir, vagy részben nár lehullottak, s igy többé a fa tü­lökkel nincs ellátva ; pedig jól tudjuk íogy levelek nélkül a növények tetsz­íalottak. Ha az ősz igen nedves, a fa ryökere könnyen meg is rothad, a ko­•án bekövetkező fagy pedig igen nagy íárt tehet a megbolygatott fában. Ki­íelet azon évszak, mely minden nö­vénynek születését, megifjodását adja. Vz ősz vagy vénhedését vagy álmát vagy halálát készíti elő. Ha tavasszal íltetünk, a fa gödrét még ősszel ké­szítsük el. így beszélnek azok, kik a ;avaszi ültetést pártolják. Mások ismét az őszi ültetés mellett rannak. Őszkor a fa szendergő félig íolt állapotba esvén az átültetést leg­tönnyebben elviseli ; eső, hólé az ül­etvény gyökereihez jól odamossa a föl­Let. Midőn a levelek lehullanak ilyenkor Í nedvkeringés is lecsillapul s igy a ának kivétele nem járhat semmi árta­ommal. Tavasszal a nedvkeringés már neg van indulva mert a gyümölcsfának ökéletes holt állapota legfeljebb három íónapig tart, t. i. november, deczember is január hónapokon át s ily módon neg kell sinleniök az átültetést. Igy rvelnek az őszi ültetés barátai. Összevetve azonban az itt felhozott I egyéb érveket mindakét részről ugy találjuk, hogy a talaj határozza meg hova, mikor ültessünk. Nehéz, agyagos, nyirkos talajban a tavaszi ültetés előnyösebb. Ily talajban a sűrű SZÍVÓS földrögek nehezen simul­nak a fa gyökereihez, ezek között tehát üres hézagok maradnak, melyekbe aztán beszivárog az őszi és téli nedvesség a még meg nem szilárdult gyökerek köny­nyen megrothadnak. Homokos könnyű laza szárazabb ta­lajban s inkább délnek fekvő lejtőkön pedig az őszi ültetés ajánlandó. Az ilyen föld jobban a gyökerekhez simul télen a föld leülepszik, tavaszra már a szárító szelekkel könnyen daczol. A gyümölcsfák nemesítésével sokan valóságos babonával járnak el, szük­ségesnek tartva például a gyümölcsfa ojtót előbb jól megvendégelni. Nem kell egyéb a gyümölcs nemesítéshez mint ondós, pontos eljárás a munká­ban, s ennek nélkülözhetlen föltétele az éles ojtó kés, a jó ojtó viaszk a bekötéshez, nem pedig sár. A külöm­böző módok közül a héj alá való oltás mely az alanyt sem sebzi annyira mint a hasítás, igen alkalmas. A növények csak ugy adnak nagy termést, ha a fejlődésökre kedvező kö­rülmények meg vannak. Sok függ a természettől, de a gazda is sok káros befolyást elháríthat. Sokan boszankod­nak, hogy gyümölcsfáik ritkán adnak bőtermést, de nem jut eszükbe, hogy gondos ápolás mellett a termés nagyon is fokozható. (Folytatása köv.) HÍREK. — Az érseki tanítóképző intézetbe bold. Hulényi Ferencz helyébe Klinda Rezső elemi igazgató tanitó van kine­vezve, a kit egyébiránt a városi ta­nács a városi plébánia karteendőivel is megbizutt ideiglenesen. — Herczegprimásunk jubileumára a székesfehérvári jótékony nőegyesület Szőgyéni Marich Júlia indítványára el­határozta, hogy az ünnepély alkalmá­val a város bíboros szülöttjének egy maguk által hímzett díszes szőnyeget fognak felajánlani. A fehérmegyei és fehérvári hölgyekhez intézett fölhívás minden oldalról a legélénkebb fogad­tatásra talált s igy a szülőváros gyön­géd megemlékezésével méltó arányban lesz a szőnyeg remek kivitele is. — A szegedi könyvtár országos tiszteletű megalapítója, Somogyi Károly kanonok, a fővárosnak jótékony czé­lokra czélokra ezer forintot küldött, melyet a főváros hálás szavakban kö­szönt meg. — Kinevezés. Rudnyánszky Miksa pos­tatisztet, kit szives szolgálatkézssége miatt a nagy közönség már régóta megkedvelt, a promontori postamesteri állomásra fő­nöknek nevezték ki. Gratulálunk. — A nagyhét magasztos ünnepein a basilikában csak a délelőtti Isten tisztele­teket tartják meg, a kupola diszités munká­lataihoz emelt óriási állványok miatt. A mai nagycsütörtöki isteni tiszteleten maga a her­czegprimás fog pontificálni, a ki a tizen­két apostol lábát megmossa és megcsó­kolja, azután valamennyit megvendégeli. A lamentácziók elmaradnak s a föltáma­dás fényes ünnepét sem tarthatják meg. A szent sir azonban ki lesz állítva a szt. István kápolnában. — Részletek. A herczegprimás ju­bileumára szánt fővárosi emléktárgy történetéhez még a következő részlete­ket közöljük : A fővárosi nagy pol­gári bizottság a jubileum ügyében, Királyi Pál elnöklete alatt, a régi vá­rosháza tanácstermében ismét ülést tartott. A tanácskozás tárgyát az em­lék-mű és fölirat ügyében hozandó végleges határozat képezte. —• Az el­nök az ülést megnyitván, Gerlóczy Károly, mint a kiküldött albizottság elnöke, előterjeszti jelentését az em­léktárgyra vonatkozólag, s ez röviden abban áll, hogy az albizottság érint­kezésbe tévén magát Rauscher L. mű­egyetemi tanárral, ez a pásztorbot mintarajzát elkészítette s bemutatta. A pász orbot barokkstylben van tartva, felső részén Magyarország védő-asszonyá­nak ábrázolatával, dus email és drá­gakődiszitéssel. A mű elkészítése mint­egy négy havi időt venne igénybe. A költségek, az anyagbeli tartalom sze­rint, 9500 frttól 20,000 frtig válta­kozhatnak. Az albizottság ajánlja, hogy a Rauscher által bemutatott ter­vezet fogadtassék el s aztán a kivitel­lel valamely budapesti ékszerész bi­zassék meg, még pedig oly föltétellel, hogy az emléktárgy minden része ki­zárólag hazai készítmény legyen s e tekintetben a felügyelet és ellenőrzés föutartassék. Jelenti továbbá, hogy az albizottsághoz Zitterbarth Károly bu­dapesti ékszerész szintén beterjesztett egy pásztorbot minta-rajzot, s ajánlko­zik a műnek e rajz szerint való elké­szítésére. Ez emlékmű — amint azt a nagybizottság tagjai a bemutatott rajzból láthatták — tiszta góth styl­ben van tervezve; fölső kanyarulatában! Benczúr Gyula festménye után, a »Vajk-keresztelés«-ből vett néhány alak van ábrázolva, szobor-csoportozatban. A pásztorbot nyele három szakaszra van osztva s a szakaszok megoszlásá­nál, a dudorodásokban szintén magyar vonatkozású egyházi alakok és szentek szobrai vaunak elhelyezve. A szakaszok közei igen finoman vert filigrán mű­vet képeznek. Az egész mű igen ha­tásos benyomást gyakorol s finom Íz­lésű művészi fölfogásra vall. — Ami a költséget illeti, a Zitterbarth ter­vezete szerinti pásztorbot megközelí­tőleg ugyanannyiba kerülne, mint a Rauscheré. Azonban az albizottság ugy találta, hogy a Zitterbarth-féle terve­zet, a rajta levő sok figurális rajz miatt sokkal több idő alatt készül­hetne el, mint amennyi még rendelke­zésére áll. Tekintettel tehát különösen e körülményre, de más okoknál fogva is, az albizottság javasolja, hogy a Zitterbarth által benyújtott tervezet mellőzésével a Rausche r-féle fogadtas­sék el. — A nagybizottság minden­ben hozzájárult az albizottság javas­latához s megbízta ezt, hogy a kivitel tekintetében tegye meg a lépéseket. — A pásztorbot stílszerű tokja szin­tén Rauscher terve szerint lesz, elkészí­tendő. Az üdvözlő felirat szövegezésé­vel a nagybizottsági jegyzők bízattak meg, az elkészített terv annak idején bemutattatván a nagybizottságnak. Az üdvözlő föliratot a nagybizottság tagjai fogják aláírni. A fölirat díszes ezüst tokban lesz a herczegprimásnak át­nyújtva. — A nagybizottság ülése ezzel véget érvén, Gerlóczy Károly el­nöklete alatt rögtön összeült az albi­zottság s elhatározta, hogy a Rauscher­féle tervezetről kasírozott mintát ké­szíttet s Rauscher föl szólittatni, hogy a költségvetést készítse el, ennek alap­ján aztán a szerződés meg lesz köthető valamely ékszerésszel. — Iskola látogatás. Piszkéről irják, hogy Bartal kir. tanácsos, tanfelügyelő Krupla­nicz Kálmán kir. tan. alispán társaságában iskolalátogatási körutat tett, mely alkalom­mal különösen Piszke község tanügyi vi­szonyainak megfigyelésére terjeszkedett ki. A több tantárgyból tett kérdésekre a gyermekek zavarodás nélkül, tiszta ma­gyar nyelven, igen szép készültséggel feleltek. Többen jutalomban is részesültek. Legnagyobb kitüntetés azonban minden­esetre Kaán Géza tanítót érte, ki előtt a vendégek a gyermekek előhaladottsága fö­lötti meglepetésüket nyilvániták. — Megnyitó. Az »Esztergomi Lövész­egyesület« közhírré teszi, miszerint alakuló közgyűlését 1886. évi ápril. hó 26-án d. e. 10 órakor — dijlövéssel és katonazenével egybekapcsolt megnyitó ünnepélyét pedig ugyancsak ápr. 26-án d. u. 3 órakor fogja megtartani. Figyelmeztetik egyúttal a n. é. közönség, hogy ügy ezen megnyitó mint bármely későbbi egyesületi ünnepély alkalmával az egyesületi helyiségekbe csu­pán egyesületi tagoknak szabad a beme­netel. • — Megőrült Szobbon Luczenbacher pénz­tárosa Possert István .debreczeni születésű fiatal ember, a kit már a fővárosba szállí­tottak. — Veszett kutya mart meg többeket Szobbon. A veszett állatot kártalanná tet­ték a megmartak pedig azonnal a szobbi Pasteurhöz siettek. — Pesti Ihász Lajos színtársulata nagy üggyel-bajjal elhagyta »közönyös« váro­sunkat, a hol elvégre is nagy igényeket kellett volna kielégíteni. Az igazgató, állí­tólag nagy deficittel vonult tovább. — Mi történik Váczon. Erre a kér­désre ugyan nem nagyon sokan kíván­csiak városunkban, de nekünk van okunk kíváncsiaknak lennünk, m.rt a saját piruláinkról van a szó, melyeket a Váczi Közlöny mindig a maga saját külön patikájából szokott mérni. Még tavai közöltünk egy vezérközieményt »Vidéki szalon« czim alatt lapunk szer­kesztője tollából, melyet a jó szomszéd minden forrás megnevezés nélkül elég érdekesnek talál egy óv múlva bemu­tatni a váczi publicumnak, melynek szintén nincsen salon élete. Már most mi történik Váczon ? Mondja el a töb­bit derék collégánk a Váczi Közlöny : »U j e g y esü 1 e t« van keletkezőben vá­rosunkban, — irja a mult számban — melynek czéljával lapunk mai vezér­czikkóben, a kezdeményezés eseményei­vel pedig e rovatban ismertetjük meg közönségünkkel. Lapunk mult számá­nak »Vidéki szalon« czimű vezérczikke számosaknál viszhangra talált s az eszme megvalósításának megbeszélése czéljából Szent-királyi Albertné úrnő f. hó 16-án egy szűkebb körű értekez­letet hivott egybe, melyen a kezdemé­nyezés módozatai lettek megbeszélve. Ezek szerint az egyesület »Váczi közmű­velődési egyesület« czim alatt nő- és férfi-tagokból aláírások utján volna megalakítandó. Az aláírási ivek körö­zését hölgyeink magunkra vállalva, bizton hisszük, hogy az ünnepek után a nemes és hasznos czélu egyesületnek már annyi aláíró tagja lesz, hogy az alakuló gyűlést meg lehet tartani. Az előleges ideiglenes megállapodás sze­rint az egyesületi évi tagdíj egyegy család ' részére 6 frt, nőtlen fiatalok részére — ha már egyszersmind a kaszinónak tagjai is — 3' frt. Alapító tagdíj 100 frt. Jövőre ez ügyről rész­letesebben. Addig is melegen ajánljuk e nemes czélú egyesületet s az arra aláírást gyűjtő úrhölgyeket közönsé­günk szives támogatásába.« Ime ilyen dolgok történnek Váczon. — Helyi iparunknak becsületére válik az a díszes és ízléses terracotta kandalló, mely Magyary László agyagiparos kispiaczi kirakatában szemlélhető. A gondos kézi munka tervezője és kidolgozója méltán el­ismerést érdemel. A postatakarékpénztár márcz. havi eredményei is kedvezőek. Ausztri­ában a p^sta takarékpénztari hivatal az első két hónapban átlag már 3500 postahivatal közvetítésével működött, holott a m. kir. postatakarókpénztár ugyanannyi idő alatt csak 700 posta­hivatal közvetítését vette igénybe. Mig azonban Ausztriában, melynek közve­títői hivatalai számára nézve ötszörö­sen múlják felül a magyarországi köz­vetítő hivatalok számát, a betétek összege az első két hónap alatt 1.584,388 frtot tett ki, addig Magyar­országon a mostani kimutatás szerint az első két hónap eredménye gyanánt 516,752 forint 69 kr. betét jelentke­zik, mely viszonyítva az osztrák posta­takarékpénztár első két havi betéti eredményéhez, mindenesetre szembeszö­kően kedvezőbb amannál, mert a köz­vetítő hivatalok egy ötöd számaránya mellett a betéti összegek egy h aim ad

Next

/
Oldalképek
Tartalom