Esztergom és Vidéke, 1886

1886-04-01 / 26.szám

MEGJELENIK HETENKTNT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉSCSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR : egész évre . . 6 frt — kr. fél évre . , .... 3 frt — kr. negyedévre " . 1 frt 50 kr. _~ Egy sjám ára 7 kr. . \ .: Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. K1ADÓHÍVATAL: SZÉCHENYI-TÉR 35- SZÁM, hová a lap hivatal s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. 100—200-ig . 1 frt 50 kr. 200-300-ig . 2 frt 25 kr. Bélyegdij 30 kr. M AG A.N-H1RDETESEK megállapodás szerint legjutányósabbah közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. EGY POLGÁRI ÜNNEPÉLY. Esztergom, márcz. 31. A kereskedelmi- és iparbank vasárnapi közgyűlésén igen lélekemelő eseménynek voltunk tanúi. Egy polgári ünnepélynek lettünk részeseivé. Az ünnepély egyszerű, de annál őszintébb, czélja a bank szeretett elnökének kitüntetése volt, a ki már évek bosszú során áll a derék polgári intézmény élén. A bank nagy terme ez alkalommal zsúfolásig megtelt. Ott voltak a részvényesek közt Majer István püspök, Kruplanicz Kálmán alispán, Takács Géza városi főjegyző, Feichtinger Jáuos kanonok s több diszes vendég. A napirend letárgyalása után fölemelkedett Majer István püspök ur s a következő nagy figyelemmel hallgatott beszédet mondotta : Tisztelt közgyűlés ! Az egyleti életnek rendes évi gyűlése s evvel kapcsolatos zárszámodása legnevezetesebb mozzanatainak egyike, mely a tagtársaknak a múltra nézve megnyugtatást, s a jövőre kecsektető s biztos kilátásokat nyújt; s míg egyrészt jó siker mellett az egész városra nézve dicsteljes s azért örvendetes: másrészt külön a részvényesekre nézve Lalára kötelező azon férfiak iránt, kik lelkiösméretes sáfárkodással úgy a nagy közönségnek, mint jelesen a tagtársak javán fáradoztak. Nem kétlem, hogy valamint egyletünk minden tagja, úgy a polgári munkás élet minden komoly méltánylója becsülni tudja azon férfiakat, kik szakismereteikkel, ügyességükkel és tevékáuységökkel a tisztes ipar és kereskedelemnek segítségére vannak, s *a honi kultúra és jólét ezen nevezetes tényezőivel közreműködve, a közjónak előmozdításán, igy közvetlenül kedves városunk fölvirágzásán s édes hazánk jólétének, erejének, tekintélyének gyarapításán munkálkodnak. Ezeknek előrebocsájtása után a t. tagtársaknak érzelmeit hiven hiszem tolmácsolni,; akkor midőn a közméltánylat és elismerés hálaszavait hangoztatom úgy az elnökség mint intézetünk ügybuzgó s tapintatos vezérigazgatója, valamint az igazgatósági többi tisztelt tagok a felügyelő bizottság, mint serény és körültekintő hivatalnokaink s mindazon urak részére, kik intézetünk hitelét, virágzását szabályszerű rendtartás,- pontos és lelkiösméretes eljárásukkal emelni szíveskedtek. Ám tisztelt közgyűlés, mi egyúttal ma különös polgári ünnepet is ülünk s én szerencsésnek tartom magamat, hogy a t. egyesület bizalmánál fogva, mint ezen társulatnak egykori elnöke ma szóvivője lehetek. Igenis mi ma polgári ünnepet ülünk, arra alkalmasat, hogy a polgári erények, a patriarchális boldogságnak e valódi biztosítékai iránti tiszteletet felszínre hozzuk, és azt közös kincsesé is emeljük s a jövő kornak is becses örökségül s épülésül átadjuk. Úgy Van tisztelt Uraim, ma polgári ünnepet ülünk. E nevezet megilleti ünnepélyünket első sorban azért, mert intézetünk tisztán polgári; Esztergom polgárai által terveztetett s legkivált a polgárok által űzött s a gyakorlati életpálya két nevezetes faktora, t. i. a kereskedelem és iparnak fölsegélésére és felvirágoztatására alakult társulatunk által rendeztetik és pedig oly pályatársunk különös tiszteletére s kitüntetésére, ki a polgári életnek városunkbani élénkítésére, több tekintetben irányzására, sőt a köz jólétnek terjesztésére és városunk nevének, dicsőségének emelésére és hitelének szilárdítására nézve bokros érdemeket vívott ki s a ki nem más, mint ő nagysága dr. Feichtinger Sándor kir. királyi tanácsos úr, városunk főorvosa s egyletünknek jelenleg negyedízben közrészvéttel megválasztott és szeretett elnöke. Uraim! 18-dik éve annak, hogy néhány lelkes polgártársunk a helybeli nagyon is nyomott helyzetbe jutott kis ipar emelésére »Esztergomi ipar és kölcsönösen segélyző egylet« czim alatt társulatot alkotott. Ki nem tudná, hogy a kereskedelemnek és iparnak a közerkölcsiségre, a hon szellemi és anyagi jólét emelésére nagy a befolyása ? Bátran állithatjuk, hogy miként a városok voltak mindenütt, úgy hazánkban is a czivilizatiónak tűzhelyei s ebben a keres! kedelemés és ipar jelentékeny tényezők váláuak, melyek a számító tevékenységet, a korszerű haladást, a tudományokat és szép mesterségeket s ezekkel együtt a szelíd erkölcsöknek útját egyengették a köz vagyonosodást, az ízlést, a köz művelődést elősegítették s egyúttal a jogszerűség, szabadság, rend, szóval a közboldogság eszközöltetett. Azért a belátó és lelkes honfiak a kereskedelmet és ipart mindig nagyra becsülték és pártolták. Esztergom sem maradhatott el, sőt megemlékezvén azon aranykorról, mikor városunk a tatárjárás előtt az Árpád ház dicső királyokak székhelye s a keleti kereskedésnek gyülpontja s igy a kereskedelem és iparnak Európa egyik virágzó piaczának tekintetett, mondom ezen aranykorról megemlékezvén, városunk lelkesb fiai legalább a jelenkorral lépést tartani magokban elhatározták, s többi közt egyesületünket is korszerűleg szervezni ügyekeztek. Tisztelt polgártársaink bizalma 1872. május 12-én engemet volt szives a társulat elnökévé választani; ki ott, hol a haza és közügy s jelesen városunk érdeke kívánta, tehetségem szerint mindig kész voltam a munkára, s igy a társulat élin tisztelt tagtársaink s jelesen a választmány és hivatalnokokkal karöltve négy éven túl ügyekeztünk feladatunknak s igy a bennünk helyzett bizodalomnak emberül megfelelni, miként a társulat jegyzőkönyveire és élő tagjaira nyrlt homlokkal hivatkozhatunk. Ez alatt a szép siker arra bírt bennünket, hogy a cselekvési tért szélesbitsük s e szerint több módot nyerjünk polgártársaink ügyekezetót elősegíteni. Igy lőn, hogy Társulatunkat az 1875-ki kereskedelmi törvény értelmében újjá alakítottuk 's mint »Esztergomi kereskedelmi és Ipar-bank« újjá szerveztetett, s alapszabályaink az illető komáromi királyi törvényszék által 1880. sept. 15-kén helybenhagyattak és beczikkelyeztettek. Társulatunk e szerint egészen átalakulván miután számomra hivatásommal járó új működési tér jelöltetett ki, az elnöki széktől visszavonultam, de mint tagtársnak az egyesületi czél folyton szivemen feküdt.. Az új szervezet szerint, tüzetesen az Alapszabályok VHI-dik fejezete értelmében az intézet dolgainak fő vezetője az igazgató, ki az Igazgatósági-tagok (VIT. fejezet) s az ellenőrzést gyakorló tel ügyelőbizottság (IX. fejezet) közreműködésével az intézetnek vezére ; azonban az egyesületnek életbevágó kérdései fölött dönteni a közgyűlésnek lévén föntartva (IV. fejezet), ennek élin elnök áll, ki közbizodalommal minden három évben választatik. Erre nézve társulatunk figyelme oly fórfiúra irányult, kit széles tudománya tekintélyessé, hazafiúi erényei átalánosan tiszteltté és kedveltté tevének s ezen jeles férfin dr. Feichtinder Sándor ur, városunk főorvosa, kir. tanácsos ő nagysága, ki a kereskedelmi és ipar-bank 1876-ki jun. 20-ki közgyűlésén ideiglenesen elnökölvén, 1877-ki marcz. 25-kén tartott közgyűlésen alapszabályaink értelmében egy szívvel- lélekkel rendes elnökké választatott, ki is a közbizodalomiíak szives volt engedni, így 10 év folyt le, s a közbizalom és köztisztelet mát négyszer nyilványult sőt miután ő nagysága igen széles körben ismert : tudományossága, buzgó honszeretete, úgy hivatása szerint szép hivatalábani buzgósága, humanitása, a tanügy-körüli-"•meleg érdeklődése, jelesen a városi reáliskola igazgatása körüli bokros érdemei; a városi közügyek körüli élénk részvéte, és minden szép és jó iránti érdeklődése, szóval lelkes buzgalma által magának az elismerés koszorúját kivívta s evvel nemcsak szülő városára dicsfényt árasztott, s a város diszét és' jólétét előmozdította, de különösen minket közelebbről érdeklőleg a kereskedelmi és Ipar-bank gyűléseit 10 óv óta tapintatos és erélyes elnökségével czélravezetvén, a tagtársakat hálára kötelezé és tisztelettel páros szeretetére gyújtá: elhatároztatott, hogy ily kegyeletes érzelmeink tanúsítására s a polgári erények némi jutalmául s másoknak is épülésére, ő nagyságának arczképét egy jeles hazai művész által lefestetvén, az egyesületi házunk nagy teremében ünnepélyesen kifüggesztessók. Eljött tehát ázo,n ünnepi pillanat, midőn tiszteletünk és ragaszkodásunk ezen emlékét leleplezve, ezt országvilág előtt feltüntethetjük. Fogadd nagyságos királyi tanácsos úr és kedves elnökünk, fogadd im polgártársaid szív-áldozatát kedvesen ! — Bokros tudományos érdemeid és erényeid ugyan ragyogóbb koszorúra és fényesebb emlékre is méltattak: ám ha a kitüntetés becsét az érzelmek szerint mérlegeljük, légy arról meggyőződve, hogy sem polgártársaidnak tiszteletét melegebb részvét, sem hálájo-. kat és szero.etüket nemesebb 'érzelmek túl nem szárnyalhatják ; és hisszük, hogy az érdemkoszorúzta, ősz homlokod s a boldogító öntudatod szülte arezod mosolygó varázsától a jövő kor is átszellemül end, s épülve fogja hazaszereteted és polgári erényeidért áldani s igy kegyeletünk adóját tetézni mindenha. Ezzel mindnyájan szívből kívánjuk, hogy a kegyes Isten áldjon meg hosszú élettel és eddigi dicsőn ékesitő lelkitesti erővel, hogy kedves városunk díszét s különösen intézetünknek', javát még sok szerencsével előmozdíthasd! Isten éltessen jeles férfin s kedves elnökünk"! ! Isten áldása legyen intézetünkön ! ! ! Lelkes óljenzések kisérték a meleg hangon elmondott beszédet, mely közben lehullott a képről a lepel, s a kitüntetett férfiú arczkópe Molnár megelevenítő művészi ecsete alól a közönség szemei előtt állott a maga telje élethűségében. Erre Pongrácz Zsigmond, az Iparbaiik közbecsülésben álló ügyésze emelkedett föl s a következő szónoklatot mondta ; Nagyságos kir. Tanácsos mélyen tisztelt Elnök Űr ! Tiz év mult el azóta,; hogy Esztergom lelkes polgárainak nemes buzgólkodása folytán, ezen bank részvénytársaság megalakult; s ugyan annyi ideje annak, milyen keresztül Nagyságod személyébon elnökét tisztelni szerencsés. Bizonyára nem ,

; csekély. küzd cl mek idő szaka volt intézetünkre nézve az a tiz év, melyre most a küzdelmes ;

iiapok szerencsés lefolyása, után nyugodtan tekintünk vissza. . Nem egyszer merültek fennállása ezen első tizedének kezdetén .nehézségek fel, melyek akadályt gördítve törekvései elé, mintegy fönnállási képességét látszottak próbára tenni, § melyeknek leküzdése kitartással párosult fáradságteljes munkát igényelt. S ki ne ismerné be, hogy azoknak szerencsés leküzdésében s az által elért sikerben az érdem 'kiváló része Nagy ságodat illeti meg. Örömmel valljuk ma be ezen ünnepélyes alkalommal, hogy Nagyságod személyében tiszteljük azon egyént, ki ezen intézetnek a kezdet nehézségeivel