Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-27 / 42.szám

pasztái ta, hogy ama tőkék, melyek Magyarországon illetékes pénzemberek, szorgalmas és lelkiösmeretes vezetők által kezeltetnek, állandóan nyereséges alkalmazást, és egyidejűleg föltétlen biztonságot is találnak. Épen egy ily életbiztosító társaság, minő a franczia-magyar, mely külföldi 1 tőkével, magyar igazgatók vezetése alatt tteljesen nemzeti, belföldi pénz­intézetté vált, élő bizonyitékául szol­gál annak, hogy Magyarországon áltál­jában nemcsak a tőkeelhelyezések ha­szonhaj tóbban és legalább is ép oly biztosan eszközölhetők, mint másutt bárhol, hanem arra is, hogy épen a legszentebb emberi kötelességek pa­rancsolatából kötelezővé vált takaré­kosság élethossziglani rendszeresítése Magyarországban haszonhajtó és föl­tétlenül biztos üzlet. GAZDASÁGI LliVIíL. (Tejgazdasági kiállítás.) A következő érdekes felhívást kül­döttek be Esztergommegye és városa érdekelt gazdasági közönségéhez : Az abaujtornamegyei gazdasági egye-1 sülét, a kereskedelmi és iparkamarai 1886. évi szept. hava 24—28-ik nap­jain Kassau, a magy. kir. gazd, inté­zet telepén általános tejgazdasági ki­állítást rendez, mely kiterjeszkedik: I. Tejgazdasági technika és üzlet­vitel összes eszközei és eszközléseire; nevezetesen : a) a tejgazdasági termelésnél alkal­mazott gépek, eszközök, készülékek, j csomagolási és szállítási anyagok és | eszközökre; b) a tejgazdaság segédanyagaira; u. m. borjú- és bárányoltó mestersé­ges oltó kivonatok, vaj- és sajtfesté­kek stb.: c) a tej és termékeinek gyakorlatai I és tudományos megvizsgálására szol-, gáló módszerek és készülékekre; d) a tejgazdasági berendezésekre vo­natkozó leírások, rajzok, minták szám­viteli és könyvelési lajstromok, iro­dalmi termékekre. II. A tejgazdaságban előállított ösz­szes termékekre, u. m. : a) lágysajtok, u. m. Imperial és Gervais, stb.-féle tt jfelsajtok; hagen­bergi, limburgi stb. módon készült kövér, továbbá schwarzenbergi stb. módon készült sovány sajtok; b) keménysajtok: kövérek u. m. ementhali, eidami stb.; félkövérek: a megáradt folyam. Utoljára annyira bele­melegedtek, hogy észre sem vették az ég Bgypár perez alatt való elborulását s hogy iz úristen is szapul. Megeredt az eső. Már most nem csak bent, hanem künn is tnosták a nőgyűlölő testület 6 lábú tag­at. Mig a legvénebb házmesternő, mivel íeki kemény szék jutott, a kapitány ágyá­ról éppen egy friss hozatu vánkost vett á s reá ült, addig a trics-tracs Niagarája ilatt a mi agglegényünk már-már elsü­lyedett. No, de pszt. Nyilik az ajtó. A bőrig izott Neró páratlan csataorditással, a feli- i j edő asszonyok szoknyái közé rohan. A küszöbön meg — borzasztó nézni is, — ott áll a csuromviz kétlábú agglegény, iki kirándulását az eső miatt kénytelen ^olt félbeszakítani és gyanútlanul tért íaza. A nőgyűlölő,- aki szobáját, hacsak meg­fordult is benne a házmesternő, már szel­őztette! Ő — ezen szipirtyó-társasággal — eny­lyi vén asszonynyal szemben! A szó megakadt a torkán, mely külön- { >en olyan megindítóan tudta kommandi- « "ózni, hogy : szaladj ! I gédauyagokat előállító iparosokat, hogy a kiállításban részt venni szíveskedje­nek s abbeli elhatározásukat legkésőbb jul. hó végéig alulírott végrehajtó bi­zottságnak bejelentsék, mely a kiállí­tást illető közelebbi felvilágosításokat élőszóval vagy írásban a legkészsége­sebben adja meg. Kelt Kassán, 1886. évi május ha­vában. A felső-magyarországi általános tej­gazdasági kiállítás végrehajtó bizott­sága : Dr. RODICZKY JENŐ, elnök. KOVÁCS BÉLA, titkár. HULÉNYI FERENCZ EMLÉKE. (Szül. 1816. april 1. Megh. 1886. april 6.) „Jó példád, méltán szent lesz előttünk". Virág Benedek. Bármennyire ismerjük is azon változ­hatlan törvényt, mely szerint, hogy sz. I Ágoston szavaival éljek, »miut a sík ten­j geren hullámot hajt, mignem parthoz 'ütődve egymásután szétomlanak, úgy tűn­nek el a halál révében a nemzedékek is, melyek az élet tengerén sietve nyomulnak I egymásután:« mindazáltal nem zárkózha­! tunk el a fájdalom azon lesújtó itatásai elől. melyek megrendítik egész va lónkat, midőn az elköltözöttek sirlaka mellett hall­juk a hantok tompa zuhanását mint az enyészet országából felnyögő azon rémhan­gokat, melyek félreérthet 1 énül hirdetik, hogy azt, kit néma nyughelyére kisértünk, e világra többé visszanyernünk nem lehet. E fájó érzet bús fuvalma lengi át most Esztergom városát is, midőn kénytelenek vagyunk visszaidézhetlenül tudni távol kö­rűnkből azon kegyeletes emlékünkből soha ki nem törülhető férfiút, kiben nemcsak egy köztiszteletben álló család siratja sze­retetteljes és ritka gondoskodású támaszát, nemcsak e város vesztette el kiválóbb szü­lötteinek egyikét: hanem gyászol a ta­nügy, melynek élt' utolsó pillanatáig te­vékeny munkása; gyászol a tudomány, melynek élte egész folyamán keresztül szobájának szük falai közé zárkózva nagy kedvelője; gyászol a zene, melynek hiva­tott müvelője: gyászol a haza, melynek meleg keblű hü fia volt és gyászol min­den nemesebb érzésű kebel, mert oly szi­vet fagyasztott meg a halál dermesztő fu­vallata, melyből az őszinte vallásosság sz. tüze által hevített legnemesebb honpolgári és emberbaráti érzelmek legtisztább láng­jai lobogtak felénk — rokon érzelmekre gyúlasztva mindazokat, kik a drága elköl­tözött személyét ismerni és becsülni tanul­hatták. Hulényi Ferencz volt esztergom- kir. városi karnagy, leányiskolái főtanitó és képezdei tanár — nincs többé. Esztergom, ringatta bölcsőjét, Esztergom földje adá neki a csokély helyet is, hol hosszas te­vékenységének fáradalmait piheni. Született 1816. april 1. középosztályú Hogy időnkben a házasság szüksége hanyatlik, igen természetes ; hogy lehet az szent, mi a leg­durvább ösztön és nyeresség kívánás által köttetik? * Az asszony mindég szivet emlit s mégis ezt keresi legkevósbbé a férfiaknál. A férfi észt és épen ezt nem keres. Sőt a magiét is legkevésbbé használja a szépnem ellenében. * Leányt szépségéről a szerelmest kedveltjéről, költőt verseiről. Kinek reményei vannak, az fél; kinek nincs mit szeretnie, nincs mitől félnie. * Első szerelemkor a jelen öröme oly teljes, hogy minden gondolatot a jöveudőségről elmellőz: nines félelem, nincs eszmélet, egy szemben van a világ. * Nem szavakból látszik ki az igazi szerelem, ha­nem hallgatásból. * Ugy látszik mintha az ember fájdalomra inkább, mint örömre lenne alkotva : az elsőre talál szava­kat, le is írhatja azt a maga teljében ; de egy csöpp öröm elnémítja s mint idegen vendég nem leli föl magát házában. * Sok ember csupa akarattól nem tud. svájezi, gróji, tégla stb.; soványak műnk ássaj tok; c ) va J; gyors fogyasztásra szánt hosszabb eltartásra kivitelre alkalmas tovább olvasztott állapotban (marha zsír.) ; I d) egyéb tejtermékek: zsendicze orda savóeczet, savószesz, sós:ej sajl 1 enyv, tejezukor stb. e) juhtejből készült turó, sajt, va és melléktermékek. Az I. csoport a) b) c) d) pontja alatt körvonalozott kiállítási tárgya versenye nemzetközi jellegű, vagyis a ezen csoportba tartozó tárgyak elbirá las és díjazás alá esnek, habár a ország más részéről vagy a külföldrő küldettek is be. Ellenben a II. csoporc a) b) c) d e) pontjai alá tartozó tejtermékek kö i zül csak a felsőmagyarországiak jut nak megbirálás alá, illetve díjazásra Az ország más vidékéről beküldőt j tejtermékek meg nem bírál tatnak s ; ! kiállító a részvételről egyszerűen csal j elismervényt nyerhet. I A kiállítók kitüntetésére következ< j dijak állanak rendelkezésre: 1. Tiszteletdijak. I 2. Állami arany-, ezüst és bronzér­j mek. 3. A gazdasági egyesület és ipar­kamara által kiadandó dicsérő és elis­merő oklevelek. 4. Pénzdijak. A dijak odaitélés& x egy külön sza­bályzat alapján összeállított jury által történik, mely működését lehetőleg a kiállítás első napján bevégzi. A dijak kiosztása a kiállítás bezárását megelő­zőleg ünnepélyes módon történik. Térdij nem fizettetik. Bár a tejgazdaság felföldünkön nem ismeretlen termelési ág, mindazáltal annak szélesebb körben gyakorlati mó­don való fölkarolásától a szarvasmarha és jutartás jövedelmezőbbé tételét biz­ton várjuk. E czél előmozdítására a kiállítás tartama alatt a tejgazdasági iparra vonatkozó fölolvasások, a kiállítás egyes csoportjait magyarázó előadások ren­deztetnek. A felolvasások a m. I<ir. gazd. tanintéze I. számú termében, a tájékoztató magyarázatok a kiállítás helyszínén külön meghatározandó idő­ben fognak tartatni. Fentebbiek alapján felkérjük Felső­'Magyarországon a tejgazdasággal fog­lalkozó gazdáinkat, nemkülönben a tej­termékek darusításával foglalkozó ke­reskedőket és a tejgazdasági üzlethez szükséges gépeket, eszközöket és se­Szótlanul bámulta — a szobájába bete­lepült »ördögöket«, — kik kezdettek me­duzafőkké válni. Végre magához tért. Reszkető kezében a fenyegetőleg fele­melt bottal felfegyverkezve egy lépést tett a meggyalázott szoba belsejébe. Ajkai rángatóznak. Keble görcsösen zi­lál. Szavakat keres. — Kehrt euch! Marsch! ordítja végre s ájultan egy székbe rogy.. . Az asszonyok vihogva szaladtak szana­szét — Neró utánok rohant, — szeretett volna többfelé csakadni, hogy mindegyik asszony lábikráján bebizonyítsa, mennyire haragszik a női nemre. Másnap felmondta a kapitány a lakást. HÁBER SAMU. A NŰKRŐL S A NŐKNEK. (Kisfaludy Károlyból.) Az érzemónyt igazán leírni egy nyelv sem ké­pes. Ez a természet titka, melynek csendes, de bizonyos léptét senki nem nyomozhatja. A szavak árjait többnyire az elme szüli; a sziv szózatjft egyszerű. szülőktől, kik szerény körülményeikhez ké­pest semmi költséget sem kíméltek, hogy a tehetséges gyermeket a haza haízonve­hetŐ polgárává neveljék. Elemi és'gimná­siumi tanulmányait Esztergomban végezte honnan a bölcsészeti tudományok hallga­tására Pestre költözött, hol az 1834 / 35 . ta­névben szorgalmasan látogatta az egye­temi előadásokat, a nélkül, hogy búcsú vett volna gyermeksége óta kedvencz szak­májától — az énektől és zenétől. Korái adta jeleit idevonatkozó határozott tehet­ségeinek, úgy hogy már mint 12 éve: gyermeket az esztergomi főkáptalani egy ház énekkarában mint énekest és hege düst találjuk. Egyetemi tanulmányai után Pesten ma radt, hol legtöbb alkalmat vélt találhatn arra nézve, hogy magát az ének- és zené ben mindinkább kiképezze. Szülőitől csa csekély anyagi támogatásban részesülhet­vén, önerejéből kelle magát fentartania Se miatt a nevelői pályára lépett és min több meleg hangú bizonyítvány tanúsítja szorgalmas betöltése által kötelmeinek, sze rencsés volt kivívhatni mindazon előkel családok teljes megelégedését, melyekne; gyönge sarjadékai gondjaira bízattak. Ne velői elfoglaltsága mellett buzgó rész vett a fővárosi egyházak zenekarjaiban közreműködött a pesti német és később nemzeti színház előadásain, támogatta társadalom kebeléből küldött jótékon czélú művészeti előadásokat és fenmarad kevés szabad idejét a képezdei tanulmá nyok végzésére fordította, hogy gyermek kori vágyát, a tanügy munkásává lehetn: megvalósíthassa. II Körülbelül 10 évet töltött ekként folyto dolgozva és tanulva a fővárosban, midö 1844. april 15. Esztergom városa áltí azon hivatalra választatott, melyet 42 éve át fáradhatlan tevékenységgel, ritka buz galommal és ifjúi lelkesedéssel ügyekezel betölteni akként, hogy a hivatásbeli buí galom, a rend és pontosság ritka példány képe gyanánt bizonyult. Karnagyi és f( tanitói hivatala mellett, majd az érsel papnevelointézetben, majd a reáliskoláná majd a főgymnásiumnál, majd 1856 ól állandóan haláláig a tanitóképző-intézt mellett találjuk, mint az ifjúság szakavato 1 és buzgó vezetőjét az ének és zene műv< szet tárgyaiban, ugy hogy Hossecker lm legközelebb megjelent becses munkájában »A magyar zeneoktatás története*, méltá mutatja őt be oL zenetanárnak, ki »Iai kadatlan buzgalommal és beható szakav; tottsaggal« töltötte be a vállaira nehezec kötelmeket. Mert tény az, hogy Hulényi Férem egyike volt azon tanítóknak, kik e hivati nagy horderejét át- és átérezve, mindé ügyekezetét oda irányította, hogy műk< désének maradandó nyomait hagyja hát: mindazoknál, kik vezetése alatt állotta Quintiliám szerint, hogy : »Atyai indulattal viseltessék növendék iránt és ügyekezzék pótolni a szülők hely kik gyermeiket neki átadják. Legyen me minden hibától és azokat növendékeibi sem tűrje. Szigora ne legyen komor, ny jassága ne enyelgés, nehogy amaz gyül letet, ez megvetést keltsen iránta. Tan tásában legyen egyszerű, a munkában 1 tartó. Növendékeinek dicséretében kerül úgy a roszakaratot, mint a bőbeszédüs get. Ha javítania kell, se ne legyen elk seredett, se gyalázkodó, mert ez sokak visszariaszt tanulási szándékuktól ;« mi szakképzett és bő tapasztalatú tanitó sz hiven ügyekezett teljesíteni. Sokoldalú elfoglaltsága mellett — ritt pontosságának segítségével — mindig t Iáit időt arra, hogy irodalmilag is műkő jék. Sajnálattal kell azonban azon túlság szerénységéről megemlékeznünk, melyig eltitkolva szép tehetségeinek eredeti alkol sait, meg vagyunk fosztva annak lehet ségétől, hogy müveit részletesebben ism< tethetnők. Akik azonban nagyszámú zer szerzeményeit közelebbről ismerik, tudji hogy úgy egyházi, mint világi tárgyú c rabjait, eredetiség, mély érzés és fellegtel vidámság jellemzék. Egyetlen nagyo munkája, az esztergomi elemi tanodák jusága által használt s már 3 kiadást é »Egyházi Énekek a kath. ifjúság számár; szintén neve nélkül jelent meg. Szeréi magába zárkózott férfiú levén, sehas kereste a csillogó kitüntetetéseket; n az üres dicsőséget; a nagyravágyás sol sem zavarta csendes álmait, hanem eg; dül azon megnyugtató öntudat képe tevékenységének soha nem pihenő rugój hogy munkás éveit a hazának, és főle^ haza reményének, az általa hőn szeret ifjúság valódi javának szentelje. Mint ember — ritka jó szive, kifőj hatatlan vidámsága, szennytelen jellel benső vallásossága, páratlan becsületesst

Next

/
Oldalképek
Tartalom