Esztergom és Vidéke, 1886

1886-01-03 / 1.szám

Ksyipigom V1IL évfoIyam 1. szám. Vasárnap, J 886. január 3-án, Városi s megyei érdekeink közlönye. MbGJKI.KMIK HETEN KI NT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN egész évre fél évre . lieg yedévre rlőfizh;té:si ár E n y szám Áru 7 kr Ö fit 3 . Úr­nő SZERKESZTŐSÉG: jSzENT- y^NNA-UTCA 817. Iiovú n lap azolliiini rösKÁI illeti"» !f<>7.1<>mény**Ir I«iiI<lnittlßk­KIADÓHIVATAL: |SzÉCHENl-TÉR Imní :i liivnfulos a u magán liinlötések, :i nyilticroe szánt l(öz- ImiKMiyeli, oKWizftási púiiv.ttl; <>s nmlfimáKsolc inl.é'/.einiolc. HIRDETÉSEK. HIVATA l,ON IIIlfDIOTÉfiEK : 1 szótól 100 xzáiir — fi t 75 In 100—200-ig | n 50 „ 200—000-ig . 2 „ 25 n nélypg'lí.j 00 Irr m \u \ni11m>ioriosiok iiioyállapoiiJS szerint lehető iMgjutányesulOmn Irazíilier.imlr. M YII. I neu 0 ii r A m. kit. Esztorgom, jan. 2­Azon állami intézmények között, melyek a nép takarékossági hajlnmá mik fejlesztését, különösen a szegé­nyei)!) sorsú néposztály vagyouosodásá- nak, anyagi függetlenségének és jólé­tének előmozdítását czélózzák, kétség ki vili legújabb nálunk a. m. kir. pos- takarékpénztár, mely más országokban létező ily állami takarékpénztárak min­tájára nálunk Magyarországon is az 1885. évi LX. t.-cz. által felállít,látni rendeltetvén, működését országszerte már most újév elején tényleg megkezdi. A m. kir. póstakarékpénztár szék helyéül Budapest főváros jelöltetett, ki és mint állami közel és és jótállás alatt álló intézetet a m kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter hatósága alá van rendelve. Az intézet székhelyén kívül az or­szág minden vidékén lakó egyének ró szére is könnyen hozzáférhetővé téte­tett az által, hogy a közmunka és közi. miniszter egyelőre 700 posta- hivatalt jelölt ki, ezek között az esz tergomit is, mely postahivataloknál, mint a kir. postatakarékpénztár közve­títő hivatalainál, épúgy mint az intó xet székhelyén készpénzbeli betétek gyümölcsöztetés végett elfogadtatnak, azokról ott mint más takarékpénztár­nál betétkönyvecskék kiállíttatnak, mi által oly helyen is, hol takarékpénz­tárak és bankintézetek nincsenek, le­hetőség ny új tátik bárkinek megtakari tolt fillérjeit a legfőbb biztosi lék — állami garantia — mellett gyiimölcsö- ZÖleg elhelyezni. A legkisebb elfogadható betétösszeg 50 kr., ezen felül sem összegre, sem időre megszorítás alá nem eső tet­szés szerinti belétek bármely közvetítő hivatalnál a postaszolgálatra kitűzött órákon beiül teljesithetők, azonban a kamatozó betét legmagasabb összege a törvény által 1000 írtban állapíttatott meg. De nemcsak a legszorosabb értelem­ben vett takarékpénztári teendőkre, t, i. betétek elfogadására szorítkozik a m. kir. postatakarékpénztár, hanem ügykö ébe belevonta még a bankügy letek egyik igen jelentékeny ágát, t. i. a kamatozó és állami garantiát él­vező értékpapírok vételét és eladás sát is. Ha ugyanis valamely betevő fél be­téte kamataival együtt elérte azon összeg nagyságát, mely valamely álla­mi vagy más, de állami jótállást él­vező értékpapír árfolyamának megfő lel, — akkor az illető takarékpénz­tári betét tulajdonosának kívánságára a m. kir. pöstatakarékpénztár az illető kamatozó órtékp.pirt a betevő fél számlájára megvásárolja s azt betét­ként megőrzi, — nemkülönben a már megvásárolt értékpapírnak a fél uta­sítása folytán minden kezelési, avagy közvetítési dij számítása nélkül tehát ingyen a napi tőzsdei árfolyam szerinti eladását eszközli. Az intézet czéljának ily rövidre szabott megismertetése elegendő indo­kot képez arra nézve, hogy a m. kir. postatakarékpénztár minél előbb a nagy közönség tömeges igénybevétele által szép hivatásának megfeleljen, miután hivatva lesz az ország legtá­volibb vidékén is, — hol pénzintézet rétegét még nincsen, a nép minden takarékosságra szoktatni s ez által a nemzet vagyonosodását és jólétét hat hálósán előmozdítani. | A m. kir. póstakarékpónztár min- jdenki előtt, nyitva lesz, igénybe veheti azt bárki nem- és korkülönbség nél­kül tebát a kiskornak, sőt pazarlás miatt bírói lag gondnokság alá helye­zett egyének is. j Valószínű ugyan, hogy a kir. pós tatakan kpénztár kezdetben idegensze­rűsége s szokatlan volta miatt nem számíthat fölöt,to tömeges igénybevé­telre. do ha a nép minden rétegébe | beszivárgott, azon biztos tudat, hogy ! megtakarított pénzét a legközelebbi j postahivatalban elhelyezheti, hol az I évenkénti 3.6 százalékos kamattal adó­mentesen gyíimölcsöztotik, honuét bár mikor tetszése szeri..t,i kisebb nagyobb összegekben kiveheti, — sőt, ha min­denki tudni fogja, hogy nagyobb beté­tét nagyobb kamatoztatás végett állami garantiát élvező értékpapírokba is fektetheti, — akkor legkevésbé sem kételkedünk a fölött, hogy a m. kir. postatakarékpénztár mint uj intézmény népünk vagyonosodásáuak, anyagi jó létének és erkölcsi erejének emelésére fontos tényezőként fog közreműködni. 1885. (A lefolyt óv története Esztergomban.) Országos eseményekről ugyan nem emlékezhetünk meg, de annyit consta- tál hatunk, hogy némi haladás felé tartunk. Közlekedési ügyeink széles körben nagy érdeklődésnek örvendenek, a, vas­út eszméje már nem látszik kivihetel* lennek, a propeller-vállalat biztos közlekedést állandósít. Az esztergomi hegyek terményei érvényesülni kezde­nek, csemege-szőlőnk és boraink piaczöfc talál ; kőbányaművelésihik föllendült, j A lefolyt, óv emlékezetesebb művé­szeti eseménye, mely különben még a messze jövőbe is kihat, herczegprimá- ! sunk óriási áldozata az impozáns ba- j silikai kupola művészi díszítésére. ( Legkedvesebb irodalmi eseményünk volt Majer István püspök ur, a nép­szerű István bácsi irodalmi működésé­nek félszázados évforduló üunnepe, melyet Esztergom nagy lelkesedéssel ült meg. De hasonló örömmel ünne­peltük szeretett főispánunk, Székhelyi Máj Iá th György grófsága ünnepét, is. Az akadémiában Dr. Dunkö József praelatus emlékezetes míítörténeti ér­tekezéssel foglalta el székét. | Városunkban járt Liszt Ferencz, a 1 zongora király; Albrecht főlierczog a közös hadsereg legfőbb badara és De Giibáruatis gróf az egyetemes világ- irodalom egyik nagy liarczosa. Egyesületeink közül különösen a Zenei Kör emelkedett magas virág­zásra. A dal- és zenekedvelő-egyesület éltető lelke betegeskedése miatt némi­leg el hanyatlott. A kaszinó a lefolyt évben nem adott sok eleijeit magárólt De a jövő szebb reményekkel kecseg* tét. Tűzoltó-egyesületeink versenyez­nek egymással kitűnő fölszerelés dol­gában. A József főherczeg nevét vi­selő g-ővfecskendő országszerte ritkitja- a párját. j Nagy becsületet szereztek az esz­tergomi iparnak legbnzgóbh kiállítóink az országos kiállításon, hol különben Az „Entupíi W tárcája., i Magányos est, (1885.) Kicsiny szobádba hogyha elvonulsz Ott távol, messze tőlem egyedül, Tudom hogy szép szemed pilláira A fájdalomnak égő könnye ül ! . Sóhaj, sóhajra lebben ajkidon S felém röpíted édes hitvesem, Hogy itt körül lebegje homlokom, S áldásod, csókod hozza meg nekem. Szobád nevemmel suttogod tele S mikéntha visszasugnák a falak, ezernyi bűvös hang ha csengene Úgy ringat el egy enyhe piltauat. .. És álmaidban vissza szállsz leiéin, — A mig találkozunk a fél utón, Ott várlak én — ki aggó sorsodat Önnön magamról — legjobban tudora! FÖLDVÁRY ISTVÁN. 9^ NEMES, NEMZETES ÉS VITÉZLŐ Gesáivári és Pipafalvi János at, DE EADEM. Nemes, mmzeles és vitév.lő Gosárvári és Pip »falvi János ur, de e;idem a leggnzda­gabb földbirtokos nagy határban. Az igaz, bogy ugyancsak nagy határban a legfösvé- cyebb is. Hanem azért, mikor meghallotta, hogy „világkiállítást“ csinálnak abba’ a Pestbe, hát csak rászánta magát, kogy megnézi — mint mondá — csupa hazafi- ságból is, ámbár a kiállítás rendezői, azt mondja a „Budapest“ újság is mind kor­mány pártiak. Nemes, nemzetes és vitézlő Gosárvári és Pipafalvi János ur de eadem nőtlen ember, s tulajdonképeu nőtlensége a kulcs ehhez a világraszóló elhatározásához melyről midőn a Panna gazdasszony értesült: még a kezeit is összecsapta és elégette a ránt ást. A nemzetes urnák, már csak őszintén meg kell vallanom, az ur Isten csúnya, de nagyon csúnya képes felet ajándékozott ; képe annak a bolond angliusuak, Dárviimwk az emberére emlékeztetett, a ki azt akarja elhitetni még a magyar emberrel is, hogy valamelyik Ősapja majom volt — már t. i. a magyarnak. Nemzetes urunkat elég fel­tűnő púppal is megverte a mennybóli atya; persze a gonosz emberek e miatt ráfogták, hogy ott tartja a kasszáját. Azonkívül még szoknyabolond is, pedig szent ucsese, meg­ette ám már a kenyere javát. A vén gaz- dasszonyon kivíil, a kik még az édes apjá­tól jussolt, — meg nem maradt mellette az asszon)féle meg a vászoncseléd, még ha lánczra kötötték sem. | Bizony a házasság úgynevezett rózsái án- czai. még az. ország legvénebb pap-kis­asszonyára nézve sem voltak elég vonzerő a nemzetes ur mellett. „Hej pedig, ha a mennybéli fólség ebből a siralomvölgyből ki találja szólítani a nemzetes uramat : hat ki az ördögre marad a sok lábas és lábat- | lan jószág, minek annyi az ingye, hogy' akár Dunát rekesszeuelt vele“ — szokta mondogatni a hajdú — Már csak lesznek ott kiállítva olyan 1 fejérnépek is, akik férjhez akarnak menni ! — szólt a nemzetes ur Pistához, bajdtijá- | hoz, kinek fizetésül jár : egy hétre hat nap ' ráadásul a hetedik, meg a mit lopni tud — a gazda argusz-szemei daczára. \ — Iostálom alássan a nemzetes uramat, hát lesznek biz1 a! Mondja a szomszéd tisz­te letes asszony is, hogy mennyi frajlát lá­tott a lutris hótokba! Azokat, alighanem, meg is 1 eliet, nyerni ! — Na, Pista, akkor hát csak paklcolj mert megyünk, megyünk, megyünk bizony! Hozd le a bőrtarisznyát: abba rakodj bele!' a meggy szili dolmányomat, meg a fekete átillát, a fűzőid nadrágomat, meg azt a sötét kéket, tizenkét pár fillér ruhát, meg a bársony kalpagomat. (Ez a ezók-mók is, i persze, mind az apjáról marad rá !) A bőrtaris/nya, melyet a tyúkok és egyéb1 4 lábú tollatlau állatok igen dísztelenül,' tarifáztak a parádés-szobába került. Ott aztán a Pista meg a 3 béres nekiállt né­hány lókefe és vakaróval és irgalmatlanul megtisztogatta a parádés szoba levegőjének és padiójának nagy gyönyörűségére. Majd pakkoláshoz kezdett a hajdú, hanem biz azt a sok ruhát meg a cselédkeuyeret és a pálinkás bütykösöket, a szalonna és sonka j nyomtatóit, sebogyse tudta összegyömö- t szólni. Beszólitotta hát az egész cselédséget 1 azok aztán in corpore meggyurták jól letérdel tok a ruha- és éléstár szebbik félét miglen a nagy 1>ingóságnak miatta bmiyom- tát egyik butykosnik az oldilbordáit. És lön folyása a sziverősitőuek ! Hanem a Pista meg a béresek el is pusztították ám nyomban — lekiildvéu meginorduló, mély gyomruk öblébe. Végre az említettem módon ékesített, a 16-ík században hintának keresztelt, négy kerekű valamibe deponálta a hajdú neinze- tos urát meg a bngurzsiát és odapeczkelő- dött a kocsis mellé. Aztán a lovak közé vagdaltak és a lovak — állva maradtak; áiu a jeieuvolt cselédség, a Panna gaz­dasszony jósolgat.ásai daczára is, veszett vágtatásra indította, persze mindenféle kéz­zelfogható argumentummal, a zörgő csonti! párákat. Ezek a vasúti állomásig meg som álltak ; noha a kocsis szörnyű mód csodálkozott o kitartáson s azt díiu nyögte a fogai között : „no ezeket most megszállta a rósz lelök.‘ Az állomáson a nemzetes urat nagy ne­hezen leemelték és magához térítették. Ekkor nemes, nemzetes és vitézlő Gosár­vári és Pipafalvi János ur de eadem oda­állít a kasszához bi 1 étért és a Pista haj­dúnak a masinyiszta mellé szóló, magának meg a harmadik osztályú focidba szóló je­gyet kér. —* Kérem, a masiniszta melle szóló jegygyei nem szolgálhatok — mondá az a gléhzsinóros-fejű pénztáros. — Hát mi a kő ? — Tessék : 2. harmadik osztályra szóló jegy Budapestig, sorsjegy és boléi)ti]egy utalvánnyal együtt 19 frt 70 kr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom