Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 85. szám

óta, hogy a szép nők megszeret- n*e k egy szellemes embert, b e 1 é- szeretnek egy szép emberbe s f e lesógfll mennek egy ostobához. Pozsonyban Stampfel Károly m. kir. udvari könyvkereskedőnél. Olvasó-asztal. — A magányból. Reviczky Gyula kiváló tehetségű fiatal költő a következő felhívást adta ki. Uj vers­köteten« még az ősszel fog megje­lenni. E könyv nagyrészt az „Ifjú­ságom“ czinm gyűjtemény megjelenése óta irt költeményeimet fogja tartalmazni de lesznek benne oly művek is, me­lyeket miut nem egyéni, vagy a végső simításon még át nem esett verseket el­ső kötetembe föl nem vettem. A mint­egy 10 évre terjedő, nagy diszszel ki­állított kötet deczember elején fog meg­jelenni, s egy fűzött példány előfizetési ára 2 frt, diszkötésűé 3 frt. Gyűjtők nek 10 előfizető után tiszteletpéldány- nyal szolgálok. Az előfizetési pénzeket illetőleg megrendeléseket kérem ezi- memre (Kassára) mielőbb beküldeni, hogy a nyomatandó példányok száma felől tájékozódva legyek. TALÁLT RÓZSA- Virága édes s? erőiemnek, Az ut porából fölemellek. Rideg kevely volt, fogadok, Ki téged igy eldobhatott. Ki rád tekint forróbban érez, Eldobni téged, lehet-e ez ? Jer hát ide, szivemre, jer ! Ne a hideg földön heverj­Pompája teljes még a nyárnak S téged már haldokolni látlak, Ki se lehelted illatod, S leveleid már hullatod. Szegény virág jer, én megértlek Az én szivem rokon tevóled. A sors könyörtelen keze Virágkorában tépte le. Most hervad, mint te eltiporva, Ifjan, részvétlenül a porba, S nem akad senki, senki sem, Ki föl emelné szelíden ! REVICZKY GYULA. — Magyar Helikon. A hatvan füzetre tervezett s a közokta­tásügyi minisztérium által a magyar nyelv és irodalom tanulmányát előse­gítő olvasmányul ajánlott pozsonyi vállalatból ismét négy füzet érkezett hozzánk. Az 53 ik füzet Deák Farkas­tól Gróf Dessevwffy Aurélt, az 54-ik Dr. Erődi Bélától Mikes Kelement, az 55-ik dr. Márki Sándortól Thö­köly Imrét s az 56-ik Deák Farkas­tól gróf Bethlen Miklóst ismerteti. A jeles irodalomtörténeti vállalat ára fü- zetenkint csak busz kr. Megrendelhető Esztergomi levél. (Egyedül.) Kell hozzá valami megbasonlás, éri­paszkoduak abba a meutő gondolatba, liogy a tiszta, igaz szerelem örök ; az csak a fiatal poéták lelkesülő verseiben vau leírva, I az első szerelem élettörténetében; az élet könyve, a tapasztalás, czinikus mosolylyal rázza erre kopasz, vóu fejét, s komoran dörmögi : „Nem igaz!“ Hanem az mégis igaz, hegy nem érde­mes álraadozui ; mert higyjék el hölgyeim, ez igen haszontalan, hálátlan időtöltés ; aztán úgyis miuden férfi egyforma : hiába keresnek köztök kivételt ! Valamennyien öuzők, érdekhajhászók, él­vezetvágyók. hűtlenek, elbizakodottak és uralkodni vágyók, — raóltánytalanok, igaz­ságtalanok, és. . . Nem fejezem be, mert még utóbb rám fogná valami élelmes ellenfél azt a német közmondást, hogy : Wer schimpft, der kauft ! ! Pedig dehogy is!!! SÍKOR MARGIT, ási önzés vagy magasabb ambiczió, hogy az ember egyedül maradjon a szépségek székvárosában, a hol több száz eladó lány van rakáson. Ezt a bölcs gondolatot fundálta ki egy közönséges gondolkodású ember, a kit bosszant az, mikor valaki nem úgy cselekszik, a hogy a régi jó filiszterek cselekedtek. Minden megjegyzés nélkül temetem el az ilyen szólásmódokat, habár sokkal szívesebben találkozom azokkal, a kik már valahára számításon kívül hagynak s nem törődnek az ón egész privát belügyeimmel, melyeknek nem szoktam minisztert tartani. De mikor úgy egészen egyedül va­gyok 8 édes örömmel olvasom fönhan- gon az én kedves poétáimat, akkor úgy eszembe jut néha, hotry milyen érde­kes lenne, ha más is hallgatná. Vagy mikor úgy elbeszélgetek ma-J gambau mindenféle bohóhás monológ i gal az én hajdani ismerőseim és ba-J rátáim boldogságáról... Irigylem őket, nagyon irigylem, különösen ha a frigy költészetében sokkal szebb rim az asz- szony . . de hát azután belétörődöm az én saját világom járásába s nem esem egészen kétségbe, hogy egyedül va­gyok. Mert én sohase vagyok egyedül. Föltámasztok az emlékezet temető­jéből mindenféle kedves halottat, a ki azután úgy beszél hozzám, a mint én ini*shoz, akarom. Szóba állok hervadt virágokkal s el­hallgatom az ezeregyéj regéit. Üdvöt találok az Íróasztal mellett a munka gyönyörében s okos társaságot az én „hatalmas irótársaim“ könyvei­ben De azután, mikor vége a társaság­nak akkor megint egyedül érzem ma­gam. Örömem magányos, boldogságom el­szigetelt: nincs kivel megosztaui De a fájdalom meg a bánat azután teljes osztatlanságában az enyim. Annak a fe­lét ugyan senkise vállalja magára. Hanem még az ilyen egyedüllétben is nagyobb boldogság vau, mint az olyanban, a melyben másodmagunkkal is egyedül vagyunk Mikor ?an valaki mellettünk, a kit csak meg akartunk ér­teni, de sohase értünk. Ezen az egye­dülléten azután inár csak az utolsó egyedüllét segít. Az pedig oda lent van néhány láb- nyira a hulló levelek alatt. Odalent, a hol megint mindenkinek úgy kell vó gezni, a hogy kezdte : egyedül. Örökre egyedül. Nem egészen bölcseség nélkül való dolog hát ahoz az örökre való egyedül léthez már ide fönt hozzászokni. GASTON. EPILOG. Volt egyszer egy haragos tollú kis ijónő, a ki az egész férflvilágnak hadat üzent. Nagyon haragu­dott a világ összes férfiaira s különösen a nőtele- nekre. Kérdezték egyszer: — Ugyan már hogy tud a maga szép kis ka­csóival ilyen szörnyű vérengzést cselekedni. A heves kis irónö pedig ezt felelte : — Még nincs Benkim se, a kit rossz óráimban amúgy négyszera között alaposan összeszidhatnók. Hát ki kell töltenem a mérgemet az egész férfivi­lágon. Különben majd megpróbálkozik a felelettel : AUCUN. Egy jó bácsival akadok össze, a ki a kaszinónak egyik elmaradhatat­lan alakja s mint gargon következetes tudott magához maradni még hetvenes éveiben is. Előttünk halad egy nyalka legónyke fényes szárú csizmában, hátracsapott pörge kalapban s az uj bortól ékes hangulatban nagyban magyarázza egy ál mól kodó czimborájának, hogy milyen furcsa világot élünk maiuapság. Olyan hangosan deklatnál, hogy aka­ratunk ellenére is végig kell hallgat­nunk eredeti nézeteit s kevóly ötleteit Európáról. (Különben nehéz lenne el­dönteni, hogy ki a kiváncsiabb egy: het­ven éves ur-e, vagy egy újságíró ?) Az ékesen deklamáló utezai philo­sophic kifogyhatatlan volt észrevételei­ből, nagyon hangos észrevételeiből. Végre az öreg hácsi megkérdi, hogy ki ez a czifra szavú, elcsűrt beszédű hetyke legény. — Ez a vasárnapi bölcs ? — kér­dőm nyoma lék kai. — No igen ez a vasárnapi bölcs. — Most nem tudom De azelőt, rabló gyilkosság miatt vádlott volt, hanem fölmentették. — Ez a vasárnapi bölcs ? — kórdé az öreg bácsi álmélkodva, — No igen ez a vasárnapi bölcs. * Wir steh’n uns selber viel zu nahe, Um uns’re Fehler selbst zu sehn. Hát nagyon igaza van ennek a mottónak. Különösen Esztergomban, a hol olyan kényesek az emberek. Mindeunap ugyanazok az emberek, ugyanazok a hibák, ugyanazok az eró-: nyék, ugyanaz az areopág. Valóban olyan közel vagyunk egy- hogy képtelenek vagyunk a hagyományos rövidlátó kritikán túl­emelkedni s magunknál különb szelle­meket acceptálni, Ez a kedélyes egyformaság, mely magához viszonyítja és rántja a törekvő szellemeket is, nem egyéb, mint aj kisvárosi élet. Ez a csupa merő apró- j lékossághól álló csipke (de nem brüs-! seli) s ez a csupa részletből fogalma­zott architektúrái stil (de nem góth). Gondtalan, szenvedélytelen, bánatta- lan élet. Kényes, érzékeny, elfogult, kritikátlan és békés existentia. Fiatal öreg urakból s öreg fiatal emberekből álló különös társadalmi összetétel, apró események és örömek országa. Az eszme elvesz a pletykákban s a gondolatot megöli a részletezés. Egyetlen egy szentély vau mégis a kisvárosi életben, melyhez nem fér-) kőzik a megs/ólás sima nyelve s ez a családi élet szentélye. Aki ebbe a szentélybe lépett, az megfeledkezik a kisvárosi élet minden sivárságáról és ürességéről. AUCUN. MOZAIK. Kellemetlen tócsák az utak köze­pén, tengerszemek a járó kövezzen, vasárnapi alakok az esztergomi korzón virzsinás ujonezok büszke mellel, du hajkodó legények éktelen lármával, czifra cselédek kót-három adorateurrel homályosan és vakítóan kivilágított hol tok, lassan döczögő kocsik gyorsan ká­romkodó ostorosokkal, föl és alá hul­lámzó úri családok, kedélyesen csevegő leányzókkal, fess hadnagyok s deli ga vellérok csodálatosan összekeverve a vasárnapi elemekkel: mindez a tarka mozaik összeállítva a vasárnapi Eszter­gomot festi elénk. HÍREK. — A komáromi tvszókhez a nyu­galmazott Mattyasóvszky helyébe min­den valószínűség szerint Magos Sán­dort, járásbíróságunk legkiválóbb kép­zettségű aljárásbiróját fogják kine­vezni. — Zonol Kör. A Zenei Kör ismer­kedési estélye szombaton este volt a Fürdő nagy termében. Nem nagy, de jól mulató közönség gyűlt össze. A katonai zenekar programmjában voltak ugyan bronczkorszaki részletek is (pl. Badarzewszka „Szűz Imája“) de álta­lában sok tapsot arattak. A hangver­seny részletei után kezdődött az ismer­kedési estély legkedvesebb fele : a tánc/. A jókedvű mulatság reggeli bárom óráig tartott. Ritka alkalomból con- statálliatunk Esztergomban sok tánezost De a Zenei Kör szombati estélyén csakugyan sok táuczos került össze. A hölgyek névsorát a következőkben kö­zöljük : Bergmann Jánosnó és Lujza, Bndíné és nővérek, Csebbul Antalné, Eli ingemé és nővérek, Fekete Kristófné, Greff Gyulánó, és Kamilla, Hromoda Jánosnó, Kliuda Rezsőnó, Langerné és Miczi, özv Maar Gyulánó, Magarányi Jolán, Munkácsy Kárólyné és Mariska, Palástbynó, Erzsi és Neszti, Pulkovicli Alajosné és Lujza, Rogrünnó Riki és Tili, Rónay Gyulánó és Ginczike, Szal- kay Ferenczné, Widmanné, Wimmor Lajosnó és Irmike, Zinnernné. A hang­verseny programmja ez volt: Müller „Ungarische Lieder“ Marsch ; Doppler: Ouvertüre zur Oper Das Grenadierla- ger ; Thekla Badarzewska : Gebet einer Jungfrau ; Czerny Honi füzér unga­rische Lieder Potpourri ; Jungraann Schiffers Abschied, A táncz tiz órakor kezdődött. Az első négyest tizenhat pár járta. A kedélyes ismerkedési estély reggel bárom óra utánig tartott, Ez az estély volt a téli saison nyitánya. — Meghívó. Azesztergomjárási katk. tani tó-egyesület f. é. nov. 12-ón d. e. 9 órakor tartandó őszigyülésre T. tag urat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy. 1. Elnöki üdvözlet. 2. Jegyző­könyvek felolvasása s hitelesítése. 3. A „Bajavidéki ró in. kath. néptanító- egyesület“ felhívására a választmány véleményt ad. 4. Az egyesületi könyv­tár ügyét kívánja a választmány eliu- téztetni. 5. Esztergom megye földraj­zának megírására pályázat tűzetik ki. 6. A gyümölcsfa tenyésztés, iskolakert gondozás-, szőlőoltás-, méhészetről tart felolvasást Scherer Fereucz táti tanító úr. 7. Szőlőssy János ur jelentést tesz az „Országos kiállítás tanügyi csoport­járól.“ 8 Pénztári jelentés. 9. Indít­ványok. 10. Zárszó. Szölgyóiny Gyula egyesületi jegyző — Tornacsarnok. Németországban a legnjabb középiskolákat toruakortek közepébe építik, mert a testi erők fejlesztésének roppaut fontosságot tu­lajdonítanak, mikor a szellem fejlesz­tését tűzték ki czólul. Nálunk s külö­nösön Esztergomban a város rendkívül népes iskolái számára, de a nagykö­zönség használatára is, még mindig nincsen állandó tornacsarnok, mely az idő viszontagságának nem volna lép ten-nyomon kitéve. Úgy értesülünk azonban, hogy ez irányban a legköze­lebbi városi közgyűlésen részletes in­dítványokat fognak hangoztatni. Való­ban ideje is lenne közoktatásunk ezt a nélkülözhetetlen tényezőjét egyszer 3 mindenkorra megalapítani. — A dömösi jegyzőt, Susikot nem függesztették föl, mint múltkori szá­munkban egy tudósítónk után közöl­tük. A jegyzőnek a törvényszék előtt foly valami kényesebb természetű ügye s csak az esetben fognák állásától felfüggeszteni, ha ez az ügy reá néz­ve kedvezőtlenül intézteinél; el. — Orvosrendori szempontból kérik többen a kispiaczi Bruckner kereske­dés vakító tükörlámpáinak betiltását, a mi különben teljesen jogosult kíván­ság. — Iparosok figyelmébe. A buda­pesti állami közép-ipartanoda igazgató­ságától az épitő iparosok tanfolyamáról kaptuk a következő értesítést: Az ál­lami közép-ipartanodában a télen szüne­telő épitő iparosok, kőművesek, ácsok, és kőfaragók számára rendezett tanfo­lyam f. évi november hó S-ik napján f >g megnyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenkiut november hó elejetői márczius hó végéig tart: e tanfolyamon az illető épitő iparosok rendszeres szakkiképeztetóst s annak sikeres bevégzése után jogórvényes kő­mi ves-mesteri bizouyitványt nyernek. Tauulókul felvétetnek a 14-ik életévet betöltött >azou kőművest ács- és kőfa- ragó-segédek, a kik folyékonyan olvasni

Next

/
Oldalképek
Tartalom