Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 76. szám

életbölcsészeti, történelmi és vallásos érvekkel legyőzendő s nyomban azon kérdés megoldandó, hogy nagyobb ba­jok elhárítása, tekintetéből mily ok­szerű gyógymódok és eszközök lenné­nek alkalmazandók ?“ A pályairatok tisztán leírva, lapozva, névnólkül s jeligével ellát!va, úgy a szerző nevét rcjtő levéllel együtt 1886-ik évi szeptember végéig Esztergomba az „II j Magyar Sion“ tudományos folyóirat szerkesztőségébe* bérmentve küldendők. Gondoskodva lesz arról, bogy a pálya;futok tudós egyházi és világi férfiak állal nmghiráHassanak, s a k i t (1 z ö t t, h á r o m száz forint palyadij a legjobbnak talált munka «vérzőjének a jövő év végéig kiszol­gál tessék és neve a nyilvánosságra ho­zassák, A mű a s/.erző tulajdona ma­rad, de tartozik azt egy óv alatt ki nyomtattatni. Kelt Esztergomban 1884. szeptem­ber 20-áu Dr. MAJER ISTVÁN, v.püspök és kanonok. Babérlevelek (István bácsi ünnepélyéhez.) Nagy-Ölved, s/.ept. 20 Lelkes ünuopet ül ma Esztergom városa. Társadalmi életünk egy kimagasló tagja elismerésének áldoz — kinek magas, emelkedett szelleme, minden gondolata, szivének minden dobbanása csak a közjóé volt. A tevékeny férfid hasonló közöttünk az égbolt milliard csillagai közt sze­rényen fénylő holdhoz, amely nem cs;l lógni született, hanem szerény su­garaival behatolni az ártatlan gyer­meki szivekbe és azokkal megismertet­ni a szeretet Istenének képét, mint ki a világ teremtője, gondviselője és a jóknak jutalmazója. Ő volt az, ki a falusi iskolázatlan nép kezébe könyvet adott, mely a vallásos élet országába vezette a gon­dolatokat. Imáival és erkölcsi elbeszé­léseivel törekedett eloszlatni a babo­nát s megismertetni az emberiség Megváltóját. Ő A3, ki a magyar főclérus szellemi aristokratiájá.bau oly előkelő szerepet játszik, kinek czélja a különböző el- szaggatott társadalmi kötelékeket ismét .összetűzni. Alig van egyesillet, társu- jd,t megyénkben, hol neki, a kitartó bű munkásnak szerepe ne lett volna, lépten nyomon buzdít, vigasztal, a csüggi’dőket, nem engedi elesni, az összekötő erőt a béke szellemével tart­ja feat. Megjelenése, szellemes modo­ra lekötelező és felejthetlen . . . Nem csoda, hogy ily nemes tulaj­donok mellett munkáját hősilog kibírta. 50 óv alatt sokat látott, hallott, ol­vasott. tapasztalt, tanult és hogy a talaj nemes volt, eléggé megmutatta termőképességét önálló működésének egész sorozata. Az ő irodalmi alkotásai csakugyan mind népünk és társadalmi életünk javítására czélozvák. Legyen tehát az ő Ünnepoltetése oly nagyszerű, mint amily egyszerű ő maga ; legyen oly emlékezetes, mint az ő emléke, mely kitörülhetlenül van felróva megyénk és társadalmi életünk történelmében. Mi is kérjük az egek urát, hogy adjon a jó öreg főpapnak még hosszú és boldog életet. Az ő életére és tevékenységére még szükségünk van, aki éber őrködéssel figyelmeztesse az ifjabb nemzedékeket a szent iró ezen nagy jelentőségű sza­vaira : „Elvesz az a nép, mely tudomány nélkül való“. Az „Észté: gom és Vidéke“ összes munkatársai nevében: rÓLYA LAJOS. HÍREK. — Székhelyi Majiáth György fő­ispán úr vezetése alatt fog tisztelegni első sorban a metrvei törvényhatóság egy küldöttsége Major István püspök urnái. — Esztergom városa rendkívüli közgyűlést tart ma délelőtt, melynek egyedüli tárgya Ma,jer István püspök­nek Esztergom város díszpolgárává való megválasztása. — Megyei közgyűlés. Esztergom megye törvényhatósági bizottsága a fő­ispán ur ő méltósága elnöklete alatt tegnap tartotta meg elég szépen lá­togatott őszi közgyűlését, melyen nagy­részt különféle községi és házi szám­adásokat és költségvetéseket tárgyal­tak le A közgyűlés lefolyásáról ér­kezett tudósítás ünnepi közleményeink halmaza miatt jövő számunkba ma­radt. — A diszebédén Majer István püspököt a nagy közönség részéről Dr. Helcz Antal városi főügyész fogja üdvözölni. — Az ünnepély programmja. Dr. Majer István v. püspök- érseki hely- nök ő méltósága írói működésének 50. évfordulója alkalmából Esztergom kö­zönsége által rendezett Öröm-Ünnep sorrendje: F. hó 19-én este 8 és fél órakor a Dal és zenekedvelők egyesü­lete serenadot adott az ünnepelt,nek. F. hó 20-áu délelőtt 10 és fél órakor kezdetét veszi a külön küldöttségek tisztelgése, melyre nézve a rendező bi­zottság, a küldöttségek elnökeinek a következőket bátorkodik ajánlani. A küldöttségek 10 és fél órakor az ün­nepelt lakásán jönnek össze Eszter­gom vármegye és Esztergom sz. kir. város küldöttségein kívül, melyek meg­érkezésükkor azonnal tisztelegnek. A tisztelgés sorrendje a következő : 1. A nagy közönség nevében, — az ennek kebeléből alakult 85 tagú bizottság, dr. Feichtinger Sándor kir. tan. ur ve­zetése mellett, átnyújtja a közönség ezüst babév koszorúját és a diszalbu- mot. 2. A cs. kir. katonaság- vezeti Dukafalvi Duka Kálmán cs. kir. őr­nagy ur. 3. A helybeli papság kül­döttsége, vezeti Sujánszky Antal kano­nok ur. 4. Az „Esztergom megyei ta­nító egyesület“ Major János alel nők ur vezetése mellett és átnyújtja tudós elnökének az arany tollat. 5. Szt. Ta­más város küldöttsége, elnök R<*usz József ur, Pépes József, Heisch mami Ferencz, Lintner János, Iványi Fe­renc/, Jaiioviis Pál, Gfabanicz Ferencz, Trexler István és Hoffmann Ferencz tagokkal. 6. Víziváros küldöttsége : El­nök Tóth József Palkovich Alajos, Ma­tus Károly, Milnlik András tagokkal. 7. Szentgyöig) mezőváros küldöttsége. Elnök : Bedő József, Donátli István, Hü hier Antal, Gere Antal, Molnár Ig- nácz, Hegedűs József, Mitter Antal ta­gokkal. 8. Reform, hitközség küldött­sége: Elnök: Konkoly Tliege Béla világi gondnok, Sebestyén Dávid s. lel­kész, Szabó Titus, Mányoki László ta­gokkal. 9. Izraelita hitközség küldött sége : Elnök Dr Weisz Igoácz rabbi Stern Márk hitlozs. ein. Dr. Aldori Mór, Scheiber József, Felsenburg Gyula tagokkal és átmujtja az izraelita hit­község disz albumát. 10. A főgymna- sium és az Ifjúsági sogélyző-egyesület küldöttsége - Elnök : Villányi Szaniszló igazgató. 11. Városi reáltanoda kül­döttsége: Ein. Dr. Feichtinger Sándor a tanári karral. 12. Kir. érseki tanító­képző intézet küldöttsége: Elnök, Tal- 1 ián Ödön Igazgató a taaári karral. 13. Kaszinó küldöttsége : Ein. Ober- mayer György. Dr. Helcz Antal, Kol­lár Mihály Magurányi József tagokkal. 14. Dal és zenekedvelők egyesülete: E‘u. Niedermaun Pál, Dr. Helcz An­tal, Feigler János, Magurá'*yi József, Ivanics István, Dr. Földváry István tagokkal. 15. Kereskedelmi társulat kül­döttsége : Elnök: Rudolf Lihály, Bren­ner József, Frey Ferencz, Kollár Ist­ván, Schönbeck Imre tagokkal. 16. Esz­tergomi keresk. és iparbank küldött­sége mint volt elnökénél : Vezető Dr. Feichtinger Sándor, Kaán János, Vezér János. 17. Polgári olvasó-kör küldött­sége : Elnök : Dóczy Antal, Ft. Fe- renezy György, Muváti József, Fekete Pál, Kubovics Iguácz, Viszolai János tagokkal 18. Kereskedő ifjak társula­tának küldöttsége : Elnök : Brutsy Já­nos, Kiszlingsteiu Sándor, Brutsy CL ul», Ratlnnanu Gyula, Tábor Adolf tagok­kal és átnyújtja, — a társulati disz - tagsági oklevelet. 19. Katb. iparos ifjak küldöttsége: Elnök: Dóczy Fe­rencz, Róth Ferencz, Varga Rezső, Brautenstein József, Magyari László ta­gokkal. 20 Szent Ignácz egyesület LiU- döttsége : Elnök : Vezér János, Fekete József, Lelóczki József, Einczroger György, Számtanai József, Neuuiayer Károly, Szerencsés János tagokkal. 2U Esztergom sz. kir. városi tűzoltó egye­sület küldöttsége: Elnök: Dóczy Fe­rencz, Szénttamási Béla, Nagy Ferencz, Laiszky János, Waldvogel József ta­gokkal. 22. Esztergom megyei tűzoltó egyesület küldöttsége : Elnök. Reviczky Győző főparancsnok. 23. Kisded óvó egyesület küldöttsége : Elnök : Meszéna János, Dr. Fehér Gyula. Szabó László tagokkal és 4 növendékkel. 24. A Jó­tékony egyesület női küldöttsége: El­nök Mészáros Károlyné úrnő vezetése mellett, az egész választmány. A kiil döttsógek tisztelgése után d. u. 1 óra­kor banket a „Fürdő“ nagy termében. A rendező bizottság. — A mai bankettre délig még mindig alá lehet iratkozni az elnök urnái, a titkárnál, Major János, Hoff­mann Ferencz és Bártfny Gáza i v tar tó uraknál. Esküvő Zsiga Zsigmond gyógyszer- táró,«október harmadikán fogja oltárhoz ve- zetui kedves aráját, Botzenhardt Anna Mária urhölgyet Lang György budai nevezte. Ekkor a jelesebb tanítóképző inté­zetek tanulmányozására beutazta Erdélyt, Horvát-országot, Németországot, Austriát és Itáliát. Dúsgazdag tapasztalásait azután íaagy eredményekkel foganatosította. 1844-ban jelent meg első, önálló nagyobb munkája, a Nópneveléstan, melyet Es zier go mm egye gyűlési határozat szerint minden mestere számára megvett s az or­szág minden hatóságának pártfogásába aján­lott Ez időtől kezdve azután egymásután jelentek meg népkönyvei és ifjúsági-iratai, melyek közül többet meg is koszol óztak­A magyar tanító-képző intézetek számára ez időben még nem voltak magyar tanköny­vek. Majer István egy lelkes pályatársával, Rendek Józseffel szövetkezett s nagy siker­rel fogott hozzá az uttörés, bár nehéz, de dicső munkálataihoz. A köznevelés terén nagy tisztességet szer­zett volt már országszerte nevének, midőn 1849-ben a fővárosi egyetem bölcseletka- rálioz a felsőbb neveléstan helyettes taná­rává nevezték. Ez évben oszlott fel az esz­tergomi tauitó-képző intézet. Pesten a »Katii, Néplap“ szerkesztését kezdette meg s el­vállalta azon megtiszteltetést is, bogy a pest városi reál és elemi iskoláinak igaz­gatói dolgait végezze. Ez uj állásában nagy munkásságot és tevékenységet fejtett ki s az ő érdeme volt, hogy a vasárnapi iskolá­zást országszerte elrendelték. 1854-ben indult meg Majer István leg­népszerűbb vállalata az István bácsi Naptára, melynek első kiadása két hét múlva újat igényel*. Míg az irodalmi téren folytonosan mun­kálkodott, addig elemi és reáliskola igaíga­tői hivatalában is fár.idliatlau tevékenység­gel nagy eredményeket mutatott fel. Már az ötvenes években nem volt a fő­városban jótékonysági egyesület, melynek legszorgalmasabb tagja vagy tiszteletbeli részese uem lett volna, sőt a külföldiek közt a bécsi és párizsi bölcsőegyesület is választmányi tagjául választotta. A népnevelés körül szerzett érdemek nép­szerűvé tették nevét s Majer István csak­ugyan azok közé tartozott, a kik szakadat­lan munkában piiieuik ki fáradozásaikat, de azért nem hagyják el a küzdés terét mi­helyt a sors olyan pályán vezérli őket, a melyen méltóan megpihenhetnének. Majer István életrajza a folytouos tevékenység tör­ténete, mely sohasem akar megpiheuui. 1857-ben kürthi plébánossá lett. A hívek szeretető kis-úte őt uj állásában s a fára­dozások sikere a népnevelés érdekeire ezélzó törekvéseiben. Innét kezdve legközelebb áll hozzánk s a keze munkája városunk áldása. Mint esztergomi kanonok pápai praelá- tussá, majd cziinzet.es püspökké, végre ér­seki hely nőkké lesz. Az uj főrendiház pedig fölveszi őt egyház- dignitáriusai tagjai közé. Van több fejedelmi kitüntetése, van elis­merő levele ő Szentségétől s átalában min­denhonnan köszönettel és hálával adóznak neki, a hol mi t nemes szívd főpap a köz­jóiét érdekében sikra száll. A hetvenhárom éves fiatal embert még nem látogatták meg az aggság szellemi és testi fogyatkozásai. Ugyanazzal a lelkesedéssel és szorete'tel dolgozik mint öl ven év előt t, csak munkája és tapasztalatai szaporodtak. Esztergo ii minden társadalmi osztálya osztatlan tisztelettel sorakozik ma István bácsi jubilálói sorába s velünk együtt mind­nyájan tiszta szívből kívánják, hogy ez a mai ünnep ne pontot, hanemcsak coramát jelöljön élete folyamán s nagy érdemei foly­tatásában. Dr KÖRÖSI LÁSZLÓ. (Igaz történetek.) „Nincs regény, amely izgatóbb részletek­kel birua, mint az — élet“ ; az emberősme­rők ezt hiszik és vallják — s igazuk van. * * * A kényelmesen bútorozott elfogadéterera alacsony divánján szép fiatal nő ül. A hölgy még nincs harmiuezéves, a huszonötödik tavaszt azonban már élvezte. Pompás baja vöröses ; alakja telt ; ajkain csábító kaczér mosoly játszik. Előtte a csupán arasznyi magas zsámolyon, melyen csábitó lábait nyugtatja, csinos fiatal ember foglalt helyet, aki lángoló tekintetet lövel a szép asz- szonlyra, Mindketten hallgatnak ; de ragyogó szemeik a legérthetőbb párbeszédet folytat­ják : a néma társalgást. Egyszerre, mintegy önfeledtsé^gből, a szép asszony ölébe ejti balkezét. Az ifjú mohón kap a finom, fehér, gondozott kezecske után és ajkaihoz emel­vén azt, csóktengerbe füröszti. A szép asz- szony elleutállás és szó nélkül engedi át* kezét az ifjúnak ; még jobban fénylő sze­mei mintegy azt moudják neki : »Csókold, csókold kezemet, amíg alkalmad uyilik erre.“ A két fiatal szerelmes kizárólag egymás­sal foglalkozik; ez okból uem veszik észre,, hogy a terem oldalajtaját hevesen szakítja föl valaki, és a nyitott ajtó mögött a kü­szöbön áll — a férj. A szép asszouy éles sikolyt hallat; az ifjú pedig zavarodva bocsátja el a kis ke­zet s azután gyersau ugrik föl és daczosati lép a terembe lépő fiatal ember elé, aki sértő lenézéssel móri tetőtőltalpig neje ud­varlóját. — Grófné ! kérem, távozzék lakosztályába, — töri meg a kinoshat,ású csöndet a férj. Mire a szép asszouy minden szó nélkül en- gadelmeskeeik férjének, urának. — A gróf rendelkezzék velem, — e sza­vakkal fordul az ifjú uála néhány évvel ko­rosabb társához — raiuden föltételét már előre is elfogadva, készséges szolgálatára állok. — Ez természetes — válaszol gúnyosan a fiatal gróf, miközben újból Jenózőleg mé­regeti a meglepett udvarlót. Másnap reggel a kastélyból gyalog indult ki egy hat férfiúból álló kis társaság a kö­zel fekvő uyiresbe: a gróf, a fiatal ember, négy segéd (szomszédos földbirtokosok) s két katouaorvos, kiket a nem távol épült városból kéretett a háziúr magához. A se­gédek vitték a kardokat; mig a2 orvosok mindegyike kis dobozt szorított hónalja alá,, melyben a sebészeszközök voltak. A pórbaj föltételei, természetesen, nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom