Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 69. szám

mázni látsző helyeket tudnak, nagyon helyesen cselekszenek, ha a történeti múltúnkból visszamaradt régiségek nyil­vántartása és egybegjOjtése végett e lapok t. szerkesztőjét akár Írásban, akár szóval értesitik. GYARMATI. hírek. — Herczegprimásunk néhány napi tartózkodásra kedves nyári villájába, Bajosra utazott. — Miniszteri biztos. Gróf Schmidek miniszteri biztos járt a napokban vá­rosunkban, ki a gyümölcsfa tenyésztés állapotát, a faiskolákat stb. a polgár­mester vezetése mellett beható tanul­mány tárgyává tette. — A polgármester a közgyűléstől nagymérvű szívbaja miatt három hó­napra terjedő újabb szabadságidőt kórt, amit a közgyűlés meg is adott. — Bellovics Ferencz reál tanár ügyét a tegnapi városi közgyűlés a méltányosság legszebb törvényei sze­rint intézte el. Már maga a tanács olyan meggyőző érveléssel terjesztettel az ügyet a közgyűlés elé, hogy a si kér biztosítva volt. A közgyűlés ki mondotta, hogy Bellovits Ferencz re­áltanárt súlyos betegsége miatt egy. esztendei szabadsággal ruházza föl s ideiglenesen megüresedett tanári állá­sára alkalmas segédtanárt keres. A ne­mes megoldást városszerte általános helyesléssel fogadják, — István bácsi szeptember 20-án meg­tartandó félszázados irodalmi jubibieuma átalános érdeklődést kelt mindenfelé. Alig nmük nap, hogy tudakozó levelet ne kap­nánk az ünnepély módozataira vonatkozólag. Újabban egy üdvözlő levél is érkezett hoz­zánk, melyet a rendező bizottság elnökének fogunk átadui. Az Ország Világ s a Vasár­napi Újság a népszerű püspök arczképét fogják kiadni s majd minden napilap terje­delmesebb méltatást fog szeuteLi a jubi­leumnak. — A fökáptalani uradalmak ujonan kinevezett közpouti jószágigazgatója, Wim­mer Imre ur már városunkba telepedett s hivatalos működését szeptember elsején meg is kezdi. — Jótékony egyesületünk hétfőn ti vármegyeház termében választmányi ülést tartott, Dr. Majer István püspök úr ő msága 50 éves írói jubilieuma megünneplése tárgyában, Palkovich Viktor egyesületi alelnök vezetése alatt. Egyhangúlag lelkesült örömmel hatá­rozatba ment, hogy a jótékony egye­sület tagjai is hozzá fognak járulni az Ünnepélyt rendező bizottság hatá­rozatainak mennél sikeresebb érvénye- 8Ítéséhez és az ünnepély napján az egyesület tisztelgő küldöttség által fogja bemutatni hódolatát a jubiláns Írónak, úgyis mint az egyesület ala­pítójának és elnökének. — Tanítónő választás. Tegnap dél­előtt folyt le a tanítónő-választás köz gyűlése is. Reudes tanítónőkké válasz­tattak : Schrott Amália és Kiinda Ir­ma kisasszonyok. Munkatauitóuővé lett Horváth asszony, a volt ár vagy ám le­ánya. A közgyűlés lefolyásáról egyéb-, iránt jövő számunkban közlünk részle­tes tudósítást. — Beiratkozások. Az esztergom sz. kir. városi elemi iskolákban a be­iratások az 1885)6. tanóvro f. ó. szep­tember 1-8Ő napjától 6-ig bezárólag reggeli 8 Órától 11-ig történnek. Az ünnepélyes „Veni Sancte“ szept. 5 én reggeli fél 8 órakor lesz és a tanítás szept. 7-ón veszi kezdetét. Esztergom, 1885. aug. hó 26-án. Az igazgatóság. — Uj tanév. Az Esztergom sz. k. városi reáliskolában 1885|6 iki is­kolai tanévre a beiratások f. é. aug. 29—30 és 31-én, úgy szept. 1-én és 2 án délelőtt 8 órától 12 óráig a re­áliskolai helyiségben (I. emelet) fog­'nak eszközöltetni. Az újonnan beirat­kozó tanulók kötelesek keresztlevelü­ket vagy születési bizonyítványukat a beiratásuál bemutatni. Az igazgató­ság. — Ragályi Gyula a postahivatal főnöke az egész postaszemólyzet kép viselőjeként hót szavazattal vott részt a kedden megtartott fővárosi postatisz­tek értekezletén, mely egy feloszlott temetkező egyesület negyed fél ezer fo rint.os vagyonának hova fordítása végett gyűlt egybe. Ragályi Gyula heted sza­vazattal azt indítványozta, hagy a pos tatisztek és posta-személyzetiek által összeadakozott összeget ne fordítsák egyébre, mint egy olyan cuitur-alapra, melyből időnként Két pestvidéki pos­tatiszt gyermekét lehetne ösztöndijial ellátni. Volt két ellenvélemény is. Az egyik az erdélyi közművelődési egyesü­let számára óhajtotta juttatni az elég tekintélyes összeget. Az értekezlet azonban Ragályi Gyula indítványa ér­telmében győzött. Már most a Filgget sóg tegnapi száma hazafiat lansággal vádolja Ragályi Gyulát. A vád telje­sen igazságtalan, mert a postafőnököt mindenki correct hazafinak ismeri, akinek az értekezleten csak az a bűne volt, hogy a postaszemélyzet pénzét a postások sürgős érdekeire óhajtotta fel használtatni, mert az ezerhatszáz egyén által befizetett összeget nem is találta egyébre valónak. A kutyaszorítónak nevezett csatorna be­temetését s a két sziget összekapcsolását tervezi egy kis társaság, mely most kutat­ja össze azokat az adományokat, melyeket erre a czélra már régesrég lehettek a régi jó esztergomi polgárok. — Az USZÓház tizennégy fokú vize még mindig elég kitartó látogatásnak örvend. A viz ugyan csekély, de Priesnitz gyógyító- elméletének azért már teljesen megfelel. — Tűz. Bátorkesziről Írják lapunk­nak : Folyó hó 19-én éjjeli pont 12 órakor a községben a Dick féle szérüs- kertheu Dick Vilmos és Fürst Adolf szalmája, összesen három kazal, meg­gyulladt. A helybeli tűzoltóság, mely több alkalommal derekasságának számos jólét adta, rögtön a vész színhelyén termett és végtelen erőfeszítés után si­kerül. neki a tűzet lokalizálnia. Leg­csekélyebb szól esetén a szalmával zsúfolásig telt szérűskert és az egész házsor menthetetlenül el van veszve, szerencsére ázz on ban a levegő egész nyugodt volt és igy, hála a tűzoltó­ság buzgóságának, a meggyulladt há­rom kazalon kivfll semmi sem égett el Nem róhatják meg eléggé az ille­tők könnyelműségét és lelkiismeretlen- ségót, akik, daczolva a megye legutóbbi gyűlésének határozatával, a községbe hordják szalmájukat és veszélyeztetik a lakosság vagyonbiztonságát. — A congressusok. Az országos cor.gressusoV saisonjában legközelebb­ről érdekelt bennünket a vidéki lap szerkesztők congressusa, melyre azon ban Esztergomból senki sem jelent meg. Esztergom mind a három szerkesztői» - nek valószínűleg egy nézete volt a congressusról. Es az az egy nézet aligha nem az, hogy congressusokkai lehet ugyan segíteni a kiállítás látoga­tóinak szaporításán, de nem igen ma­gukon a gyülekezőkön. A vidéki Iap- kesztők congressusához közlünk ma egy levelet s jövőre egy tárczát, mert a kérdés maga elég közelről érdekel. De a congressuson csak azért nem vettünk részt, mert sem a programmot sem az alkalmat nem találtuk elég czólszerü- eknek arra, hogy a vidéki sajtóviszo­nyok rendezését szabályozzák. Külön véleményünk az ügyben talán az oda­haza maradt két harmadrész vidéki sze kesztő véleménye is lehet és ez nem egyéb, mint az, hogy no a gyó­gyulni óhajtó betegek tartsanak confe rentiát, hanem az orvosok. Már pedig a vidéki irodalmi viszonyok rendezésé­re nem az érdekelt vidéki lapszerkosz- tők, hanoin csak a fővárosi irodalmi; koryphaeusok az illetékesek. — Megyei nyugdíjalap. Eszter j gom vmegye tvhatösági bizottságának, 345(84. sz. a. kelt határozata alapján a megyei tiszti nyugdíj alap alaptőke-j jenek gyarapítása czéljából kibocsátott 145 gyűjtőiv közül a már 1885. évi april hó J 3 án nyilvánosságra hozott elismervényben érintett 21-en kívül új­abban 23 érkezett vissza, melyek sze­rint a 22 ik sz. gyűjtő ivón Dittrich Feieucz 10 frt; az 55. sz. ivén semmi; a 8, sz. ivén Reviczky Gábor 10 frt;; a 72. sz. ivén semmi; a 75. sz. ivén Mattyasovszky Lajos saját és családja adománya czimén 30 ft; a 9. sz. ivén Bátliy Béla 3 frt; a 119. sz. ivén, Szabó István 2 frt; a 45. sz. ivén j Helcz János 5 ft; a 112. sz. ivén Stupiczky Béla 2 ft; a 131. sz. ivén! Vimmer Béla 10 ft; Krnpianicz Sán-j dór 5 ft, összesen 15 ft; a 73. sz.i ivén Marosi József 3 ft; a 17. sz. ( ivén Szkalka Ferencz 1 ft; Csókás Fe­rencz 25 kr; Galambos Lajos 30 kr ;! Tauber Lipót 20 kr; Morva István, 25 kr ; Szetei János 20 kr ; Zsiginond ; Imre 3 ft; összesen 5 ft 20 kr; a*, 50. sz. ivén Kliimmol József I ft;' Pethes Kálmán 1 ft; Sin ka Endre 1 i D; N. N. 50 kr; Török 1 ft; X. Y. Z. 50 kr; D. S. 50 kr ; Rencz Ist­ván 20 kr: Alscher József 24 kr ;1 Steiner Márk 50 kr. Csonka Emilia 20 kr. Kőműves István 40 kr. Kőműves Jánoí 40 kr. Fakan Ferencz 20 kr. Virág József 25 kr. Marosi József 40 kr. Pintér Károly 40 kr. Fabi János 40 kr. Gregorik Mihály 40 kr. Csu­por Ferencz 1 ft, Feigl Jakab 50 kr. Szikorszky József 20 kr. Heredi János 40 kr, Gyurics János 40 kr. U bán István 40 kr. összesen 12 ft 39 kr; á 36. sz. ivén Geiger Ferencz 5 ft; a 127. sz. ivén Vancsó Gyula 10 ft ; a 41. sz. ivén Havusy Imre 20 frt; a 77. sz. ivén Mátliész Géza 10 ft ; a 87. sz. ivén Niedermann Károly 10 ft; Zsíros Dávid 1 ft. Vörös Sándor 10 kr. Nagy Béla 1 ft. Haraszti Dá­niel 10 kr. összesen 12 ft 20 kr; a 118. sz. ivén Vauké Sándor 5 ft ; az 5. sz. ivén Bakay Imre 5 ft ; a 88, sz. ivén Niedermann Pál 5 ft; a 9. sz. ivén Oltósi Ferencz 5 ft. Híibler Antal 1 ft, Palkovics Viktor plébános 1 ft. Bedő József 2 ft; Grűuhut tg nácz 50 kr. Kecskeméthy János 1 ft. Paytli Ágoston 1 ft, összesen 11 frt 50 kr; a 132. sz. ivén Vimmer Fe rencz 10 ft, Vimmer Augusta 10 ft. összeson 20 ft; a párkányi takarék- pénztár gyűjtő ivén kívül 100 ftot; Mórász József hasonlóan 10 ftot; és igy összesen 311 ft 29 krt adományoz tak ; — Mészáros Károly ur a 82 sz. ivén 100 írtnak két részletbeni, Merez Imre pedig a 242. sz ivén 30 Írtnak három részletbeni törlesztésére kötelezte magát, melyből az első 10 frtos részlet már befizettetett. — A Mészáros Károly ur, mint küldőt ségi elnök által kiadott gyűjtőiveken, Mercz Imre ur most emlitott ajánlatán és adományán kívül, még a következők folytak be, u. m. : a 158. sz. gyűjtő­jvon Benedek József által gyűjtetett a kőszénbánya társaság részéről 50 frt. Renner Samu részéről 1 ft, összesen 51 ft; a 233. sz. és 159. sz. gyűj- tőivek üresen érkeztek vissza ; a 157. sz. pedig elveszett. Ekkóp a tiszti nyugdíj-alap részére befolyt adomán vök jelen kimutatás szerinti összege : 372 ft 29 kr., melyért a szives adako­zóknak a m. tvhatósági bizottság ne vében őszinte köszönetemet nyilvánítani, kedves kötelességemnek ismerem. Esz tergom, 1885. évi augusztus hó 14-én. Alispán helyett : Audrássy Jáuos, fő­jegyző. * Pianino. Egy egész jó karban lé­vő pianino jutányos áron óladé. Bő­vebb tájékozást a kiadóhivatalban le­het szerezni. — Egy kis regény. Az elet a leg­nagyobb regényíró. Nem szokott ugyan költői igazságszolgáltatással dolgozni, hanem annál nagyobb leleménnyel éa valósággal. Egy esztergoinmegyei fiatal emberről szól a regény. Ez a fiatal em­ber, telve az apai szív és Wertheimer minden áldásával, négy esztendő előtt Pestre ment, a hol tökéletesen elkal­lódott. Hírős kártyás 1-tt belőle, a kit végre minden ember kitagadott. Még az szép kis falusi leányka is, a ki mindig mosolylyal csalta meg azokat, kik kisirt szemei miatt elég szívtelenek voltak kérdéseket intézni hozzá. Az elkallódott fiatal ember vé­gigment az összes stácziökon, a melye­ken az elzílllés szokta nyomorult áldo­zatait kalauzolni. Vógro nagy nehezen Esztergomba tért vissza, do olyan olyan elaggott ábrázattal s olyan fősz - lányos ruhában, hogy sonkise ismerhe­tett rá a régi derék gyerekére, a ki szemefáuyo volt minden szép uszony­nak. Az Ínségben azonban nincsen poé1-’ zis s az ebes ember nőm tud ábrán­dozni. A mi hősünk is kenyér után lát s kimegy a hajóhoz, dilottáns hor­dárnak. Nagy nehezen kicsikar egy szép utasnő kezéből egy táskát s el- czipeli egy falusi hiutóig, tnelybo a szép nőt egy gavallér segíti be. A ga­vallér erre visszasiet a többi holmi átvételéért s az elkallódott fiatal em­berrel ekkor egy oly jelenőt játszódik lo mely teljesen megrendítette. Megis­merte a fiatal asszonykát, a mint ke­nyérrevalót nyújtott neki s a fénytelen szemekbe uj láng gyulladt. Néhány pillanatig tartott a fájdalmas jelenet. A volt ideál a lesújtott jöttmentnele egy rózsát is adott, melyet ez ajkaihoz emelt, azután eltűnt. Néhány perez múlva a falusi hintó is elrobogott s az elzüllött ember könnyes szemekkel, nézett a szörnyű álomkép után, ­— Bátorkesziről Hiru Lajos nyit-' rai polgár1 iskolai igazgatótól a követ­kező levelet kaptuk: Bátorkor, augusz­tus havában. Hetek óta itt töltvén a nyarat, e hét folyamában volt alkalmam jelen lenni az itteni izr. hitközségi iskola záró vizsgálatain, molyek valóban nagy élvezetet nyújtottak minden tan- férfiunak s tanügy-barátnak. — A bá- torkeszi hitközségnek, jelesül pedig en­nek derék elöljárójának Tauber Mór urnák, dicséretére válik, hogy itt a csinos tomplom tőszomszédságéban mind­járt egy époly csinos iskola omolkedik mely faluhelyen ritkítja párját, s tanú­ságot tesz arról, hogy a község elő!járó:- vága s az iskolaszéki elnök, Fürst Adolf ur, nemcsak a vallásos érzület­nek tesznek eleget, hanoin gondoskod­nak s súlyt fektetnek gyermekeik észr beli tehetségeinek fejlesztésére. így van ez ám rendjén ! Az emberi lelkű­iét e két tényezője: ész s érzelem egyensúlyban álljanak egymással ; egyiV kök se fejlődjék egyoldalúiig, mórt az egyoldalúság vagy istentelenségre vagy vallási rajongásra vezet. Hogy tovább beszéljünk az iskoláról, meg kell em­lítenünk, hogy e? gazdagon el van látva taneszközökkel s bír mindig a leghathatósabb tanszerrel — értelmes, derék tanítókkal. Az iskola szelleme tőrsgyökeres magyar és e tekintetben is lényegesen elüt más falusi iskolák szellemétől ; az egyes tantárgyakból szabatos, szép feleleteket halottunk a gyermekektől, kik valóban feltűnő ha­ladást tüntettek fel, s mondhatjuk hogy Mendl J. úr szakavatottsággal vezette a tanítást. Mivel a tinitó úr e napok­ban véglegesen távozik,az itteni iskolá­tól, hogy Párkányra menjen, .szemta­núi is voltunk egy megható búcsúz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom