Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 36. szám

is volna baj, ha Dr. KomlÓssy Eeroncz mint esztergomi plébános megismerked­nék az esztergomi zsidókkal. Dr. Kom lófesy Ferenez tehát szintén a szamba- vehető candidátusok sorába jegyezhető. — Május elsején. Hajnali ót, órakor ka­tona zeneharsogotl végig városunk főbb nt- czáin s a nyájas tavaszi nap tömegesen csa­logatta ki az erdőbe közönségünket. KDs erdeinkhez vezető utaink azonban olyan szá­nalmasak, hogy minden kirándulás bizo­nyos viszontagsággal jár. Vájjon nem le­hetne-e a sétatérszépitő társukat hatáskörét liibőviteni s egész városunk környékére ki­terjeszteni- A jeles törekvésnek hatalmasabb pártfogása és jövője lenne. — Nemes'elkü alapítványt tett le végrendeleté­ben bold. Nitter Ferenez, a régi jó esztergomi pol­gár Az eeztergomvárosi aggok házának ugyanis Ötszáz forintot hagyott. Bátori Sehr.Iez emlékének megörö­kítésére Kruplanitz Kálmán kir. tan. nlispán a következő emelkedett széllé mű indítványt nyújtotta be a megyei közgyűléshez: A legőszintébb hazafiúi fájdalommal értesültek nemcsak e rae- rnegye lakosai, hanem az összes ma­gyar nép f é. mártius 8-án azon el­szomorító hírről, hogy Schule/. Bódog 1848 — 1849-iki honvéd dandár parancs­nok Kövesden, hol dicső pályájának befejezése után majd 30 évig mint e vidék egyik közkedvessógű alakja él­vezte jól kiérdemel t nyugalmát, végel­gyengülés következtében, rövid szenve­dés után meghalt. Nem itt a megye termében van ugyan tulajdonképpen 1. «1 .. ^ Ír h Arvir lan» n l t íl 1* I A Zi t 11 Ml.7 25 frt. — a 26. sz ivén semmi, — a 93. sz. ivén Paulovics Mihály 1 frt, 4 kr. — Katinszky Lipót 1 frt, —j Skoday László 1 frt, - - Csanky István l frt, — G-yermeli Kálmán 10 kr, — Mészáros Simon 16 kr, — Sehvartz Simon 50 kr, — Dick József 20 kr, — összesen 5 frt, — a 29. sz. ivén Forster János kir. tanácsos 50 frt, — a 114. sz. ivén Sümeghy István 2 frt, — Nemeth Viktor 50 kr, — Katona Mihály 20 kr, — Katona Ferenez 30 kr, — Novak János 80 kr, — Schvón Dávid 20 kr, összesen 4 frt — a 60. sz. ivén Kollár Antal 3 frt, — a 81. sz., ivén semmi, — a 25. sz. Eggenhoffer József 5 frt, — Horn Adolf, 1 ft. összesen 6jft, — a 68. sz. íven Luczenbacher István 15 frt, Braun Sándor 1 frt, F. G. 1 frt, összesen 17 frt, — a 101. sz. ivén semmi, — a 37. sz. ivén semmi, —a 4. sz. ivén Héya Tivadar 20 frt, H. S. 1 frt. összesen 21 frt, — a 124. sz. ivén Szende Adolf 2 frt, — a 42. sz ivén Hazai E. 25 frt, — az 59. sz. ivén Ko -ek István 25 frt, — a 27. sz. íven Dr. Feichtiuger Sándor 45 frt, Fechtin- gor Elek 2 frt, Dr. Feichtiuger Ernő 1 frt. Feichtiuger Győző 1 frt, Feieh- tinger Sándor í frt, összesen 50 frt, — a 70. sz. ivén Mayer Nép. János 20 frt, Mayer Sándor 5 frt, összesen 25 frt. — együttvéve tehát a Su helye annak, hogy hazai történetünk -egyik legdicsőbb korszakának ezen ki­magasló, legjelesebb alakját illően dicsőíthessük, meg fogja ezt tenni a történelem, a mely nemzeti átalakulá­sunk ezen fénykorát hűségesen nem is tudná ecsetelni anélkül, hogy Schulez Bódog hazafiul nagy érdemeinek ne szavazná meg a legmélyebb elismerést és dicséretet! De miután ő életében szive szándéka szerint, noha nem itt született, leginkább e megye fia volt; sőt aggkoráwak legkedvesebb napjai is azok valamik, a melyeket nálunk légi bajtársai körében tolt heteit ; s végre miután ügy a saját, valamint rokonai kívánságára az esztergomi honvéd temetőbe lett örök nyugalomra elhelyezve, a mely temető gondozása Esztergom vmegye közönségének min dig különös kegyelete és figyelme tárgyát képezte:: ennélfogva, bátorko­dom indítványozni 1-ör miszerint Schulez Bódog hazafiút nagy érdemei a megyei közgyűlés jegyzőkönyvétien is megörökít lessenek. 2-or határozza el a megye közönsége azt, hogy Schulez Bódog sírján egy érdemeihez méltó siremlé két fog emeltetni s küldjön ki egy 3 tagú bizottságot a végből, hogy az ezen sir emlékre pályázatot hirdessen hazai szobrászaink között s az ahoz szüksé ges pénzösszeget első sorban a megyé ben iparkodjék összegyűjteni s csak ha ez nem sikerülne, szólítsa fel hozzá­járulásra másod sorban Hont és Bars megye közönségét a mely megyékből alakult azon hires 17-ik honvédzászló­alj, a melynek a boldogult s vele a •haza 1849 iki legszebb diadalait kö­szönhette; s végre ha szükség lenne, hívja fel Magyar ország többi megyéit [..is, hogy ezen hazafias czélt önkéntes {adományaikkal támogassák s eljárása »eredményéről a síremlék tervezet vég- imegállapítása végett ezen megyei bízott ósághoz az előmunkálatok befejezése jután kimeri to jelentést terjesszen.“ — Megyei nyugdíj kérdés. Eszter­gom megye törvényhatósági bízott ágá­énak 346)84. sz. határozata alapján, a tmegyei tiszti nyugdíj alap-alaptőkéjének ^gyarapítása czéljából kibocsátott 145 gyűjtő iv közül, 21 érkezett vissza, s :ozek szerint a 43. sz. ivén Hazai Ödön 20 frt, -- a 71. sz. iv semmi, — a <30. sz. ivón Frey Ferenez 25 frt, — 1 97. sz. ivén Pintér Antal és családja 2 frt. — a 31. sz. ivón Frey Vil nos jánszky Antal kanonok által előzetesen adományozott 300 frt. hozzá számításá­val : összesen 605 frt folyt be, molyért a szives adakozóknak a m. tv hatósági bizottság nevében őszinte kös'/önetemet nyilvánítani kedves kötelességemnek is­merem. Krupanicz királyi tanácsos és alispán. — Fölhívás. Az „Esztergomi Lövész-egyesület“ f. 1885. évi május hó 10-én d. e. 10 órakor sa­ját egyesületi helyiségében tisztújító közgyűlést, — d- u. 3 órakor pedig ünnepélyes megnyitást tart, melye az egyesület t. tagjai meghivatnak. Az „Esztergomi Lövész-egyesület igazgató választ­mánya. — Iskolai előadás. A helybeli izr. iskola nö­vendékei által az alapítandó iskolai könyvtár ja­vára ma esti 7 órakor az iskolai helyiségekben műkedvelői gyerek-előadásokat rendeznek. Előad­ják az „Öreg Vándor" czimü két felvonásos szín­müvet s a „Szeget szeggel“ czimü két felvonásos vígjátékot. A pártolásra méltó czóllal összekapcsolt előadásokra a belépidij 50 kr. Feliilfizetéseket köszönettel fogadnak. — Feltűnő idézetekre. Az Észt. Közi. 17. számában közzétett, kabbalistikus tar­talmú Seplier Halliggutimból merített idé­zetre vonatkozólag, mely idézetre „egy ki­váló német tudós,“ aki nem más mint az eléggé ismert Rohling, a zsidók elleni vér- vádat alapítja, indíttatva érzem magamat az igazság érdekében és a qui tacet con- sentiro videtur közmondás alapján a két világhírű keresztény tudós és pedig a lipcsei egyetemi tauár Dr. Delitzsch és a heidel- bergi tanár dr. Meri az ebbeli Roliling-féle interpretátiót alaposan megezáfoló tudomá­nyos véleményadására utalni, a mely utóbb az „Österreichische Wocheu-schrift“ 8. szá uu mellékletében egész terjedelmében !e van nyomatva. Annak beható átolvasását minden elfogulatlan és igazságszerető szakértőnek ajánlván, csak a bevezető szavak közlésére szorítkozom, melyek hű magyar fordításban szórul-szóra igy hangzanak. „Előre bocsátom, hogy e helyeken még nyoma sincs annak, a mit Rohling prof. ur bennök találni akar és hogy ezen egv hébertudomány tanárától megfoghatatlan félreértés vagy tökéletes szakismeretlenség (Fachunkenntniss) vagy rossz akarat, vagy mind h kettŐuek a kö­vetkezménye. Hogy hogyan ítéljem meg az ő készültségét ezen egészen elferditeít ma­gyarázatai helyes voltát esküvel megerősí­teni, azt nem tudom. A kérdéses szövegek érdemleges megvitatása folytatja Men ta­nár — tulajdonképen felesleges volna, mi­után ezek korunk egyik legnagyobb héber tudósa, Dr. Delitzsch lipcsei tauár úr által példányszerííeu lettek interpretálva. De mivel Rohling úr elég vakmerő Delirzsch megfejtéséről állítani, hogy ez szemfény­vesztés, azért szükségesnek tartottam a szövegeket még egyszer megvizsgálni. Ám­bár mind a két mü t. i. a So har és a Sepli- erhaliggulitn kabbalistikus tartalmú és egy sem bir valami kánoni tekintély 1 jel a zsi­dóságnál.* stb. Hogy a héber tudomány teréu kinek Ítélete competensebb egy De­litzsch és Men vagy Rohling ur azt nem tartom szükségesnek mondani. A héber tudomány e két korypheusa azonban a hik­ben lángelműség igazságszeretette] oly szép összhangzatban áll nem érdemelte meg, bogy köztük és Rohling közt párhuzam vo­nassák. Esztergom máj. 1-én. Dr Weisz kér. rabbi. — A kettős rablógyilkosság titokzatos ügyében a komaromi kir. ügyészség indítványa gyilkosán és rablás bűntett gyanújával terhelt Hunyadi Zsu- fák László és társai elleni bilnvizsgáiati ügyben s következő végzést hozta : Gyilkosság és rablás bün­tette gyanújával terhelt Zsufák Hunyadi László Grubics János, Izidor Ferenez és Messzinger Mól ellen folyamatban levő biinvizsgálati ügyben a kir ügyészség indítványa elfogadására és annak értei móbeu Hunyadi Zsufák László, Grubics János Izidor Ferenez és Messzinger Mór vizsgálati fog­ságuk fentartása mellett a biinvizsgálati eljárás ideigl. szabályzatának 81. §. szerint a tanuvállo- niások hitelesítésére határnapul 188ö évi május hó 7-ik napjának délelőtti 9 órara Komáromban a kir. törvényszék nagytermében kitüzetett és erre a kir. ügyészség Zsu ák Hunyadi László, Grubics János, Izidor Ferenez és Messzingei Mór vizsgálati fog­lyok a központi fegházfelügyelő utján, tanúkként Haan Rezső. Szabó Antal, Kuspik János, Bihari János, Szinger Ignáez, Király Julianna, Scheiber József, Seheiber Izidor, Scheiber Zsigmond, Plena Ferenez, Bártfai Géza, Burián Pál ügyvéd, Ker­tész Ignáczné szül. Teplan Anna, Kóza István, Kicbindi Miklós, Kiesindi Miklósné szül. Herman Róza, Schvvarez Béla, Lene/, Ferenez. Békási Rezső, Kraiisz Mártonné szül. Horváth Erzsébet, Ilova Jánosné szül. Szántai Juli, Bél János esztergomi lakosok, Koesner István ga,zda szobi, Hébert Anna (kéjnő) soproni, Burián Mári (kéjnő) budapesti Dob-utcza 1. sz., Kostk Béla csizmadia szobi, Masclial János cn'pósz tatai, Steiner Dávid szobi, Wessel Dávid tatai, Wktter Ottó cs. kir. kapitány a 19. sz. gyalogezredben győri, Weiner Mór ko­máromi, Steiner Dávidné szül. Krausz Katalin szo­bi, Kohn Mór tatai és Krantz Károly szobi lako­sok megidó'tetuek Esztergom város kapitányi hi­vatala pedig megkercotetik, hogy Zsufák Hunyadi László, Grubics J nos, Lidor Ferenez, öreg Mihá- lovics Ferenez és Csáki Ferenez erkölcs-vagyoni bizonyítványait mielőbb terjessze be. Dr. Fái Adolf tőrv. orvos úi telhivatik, hogy Grubics László vizsgálati fogoly jobb keze hüvelykujján észlelt körörmáltás oka iránt — nevezetesen annak meg­állapítása iránt — sz rmazhatott azon sertés, azon időben és azon módon, amint azt Grubics előadja, esés következteben, vagy pedig a gyilkosság idő­pontjában szenvedett harapásból is származódnak vélieto-e ? arról szakvéleményé a tárgyalás nap­jáig beterjessze. Komáromi kir ftö törvényszéknek 1885. évi márczius 6-áu tartott üléséből. Pázmándy, jegyző. _ * Végeladás Scheiber Sima üzletében az öiikényfes végeladás oly látogatottságnak örvend, hogy .alig marad valami tiz nap múlva, mialatt, fővárosi üzletét rendezi mint egv szamár szőrrel benőtt, czi- linderrel födött üres tökfej rém szülöttje. Megjegyzem, hogy a czikkre eddig azért nem válaszoltam, mert először az „Esz­tergomi Közlönyt“ soha nem olvasom és arra utólagosan csak mások által lettem figyelmessé téve, másodszor a czikkíró névtelenül tán adott meg, s igy ötszemélyesen kérdőre nem vonhat­tam, harmadszor ismerve a Közlöny szerkesztőjének irántaná jó hajlamát őt czikkem felvételére fel nem kérhettem, s igy kény telenitetrem ezen lap hasáb­jait, igénybe venni. Ész'ergom 18S5. április 28. SINK A FEKENCZ. kir. bir. végrehajtó. H I FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐ R Ö S I L Á SZÍ, Ó. NYSLTTER *) Az „Esztergomi Közlöny“ f. évi április hó 19-ik számában megjelent „Executió egy község ellen“ című czil írójának, ha már magát a hagyományos honoráriumért, a csolnokiak védelmére fogadatlan prókátorként feltolta, első sóiban tudnia kellene azt, hogy a bírói végrehajtásoknak foganatba vételi ideje hivatalos titok lévén, azt nemhogy községi elöljáróság a közlakosságnak tudtára adhatná, hanem arról tudomás sál sem bir, másodszor tudnia kellene azt is, hogy a végrehajtást, az 1871. évi 51-ik trezk 28, illetve az 1881. évi 60-ik trezk 32 § a értelmében el­lenmondással, kifogás vagy ellenszegü­léssel gátolni nem szabad, —- harmadszo* ha a czikk írója személyemet ismeri meggyőződést szerezhetett, volna magá­nak arról, hogy ha valakit erővel kia- karnék dobni megtehetném azt nem egy 73 eves oly egyénnel, kínok ősei a nyáltól megszaladtak, hanem talán a czikkiróval is, d>* én senkit egv ujjal sem érintettem, igy hát merő hazugság hogy én valakit erőszakkal kiakartam dobni, hanem igenis a 91 végrehajtást szenvedett közül kivált több izgatónak, a község házánál ajtót mutattam és mikor ezen fellépésem is eredménytelen volt, sőt a kolomposok ellenszegülésre készültek, vettem igénybe az 1881. évi 60 trezk 32 § ában előirt rendőri se­gélyt, — illetve megkerestem az esz terguini csendőr őrsparancsnokságot an­nak kirendelése iránt, azonban a csend­őrség körjáraton lévén, az őrsparanes iiokságtól, a bírósághoz bemutatott és az ügyiratoknál fekvő átirat szerint segélyt nem nyerhettem, minek folytán a végrehajtást rendőri segély nélkül vettem foganatba, és a harmadik vagy negy< dik napon odaérkezett csendőrök segélyét igénybe sem vettem, — s igy a nagy hűhóval irt czikk, nem egyébb R D E T E S. HIRDETMÉNY. Alól irt közbirtokosság által ezennel közhírré teletik, hogy a Piszke-lábai Inni közbirtokosságnak, évenként május 15. Karván megtartatni szokott családi gyű­lése f. évben május 15 ón Piszkén, az „Olvasó kör“ helyiségében fog megtar­tatni, hol a lejárt szerződések felett újabb intézkedések fognak tétetni, mi végből mindazon bérlők, kik a halaszat, rév, kőbánya, Dunapart, korcsmái tatás stb. tárgyában a közbirtokossággal hér­eti viszonyban vannak, vagy a közbir- okossággal bérleti viszonyba jönni óhaj - tanak, ezennel felhivatnak, hogy f. évi május 15-én Piszkén az „Olvasó kör“ helyiségében megjelenni szíveskedjenek, mert meg nem jelenősök esetén meg­hallgatások nélkül fognak a családi gyűlés határozatai meghozatni. Felkéretnek egyszersmind a Piszke* láhatlani közbirtokosság összes tágjai» miszerint ezen elhatározásról tudomást venni, s magokat ahoz alkalmazni szí­veskedjenek. Kelt Piszkén 1S85. évi Ap­ril hó 7-én. Tisztelettel : Nedeczky János m. k,, id. Vicz-r Gusztáv m. k, Klein Ede in. k, Reviczky Győző m. k, Kelndorfer József m. k,Bölcsek Magdol­na m. k. Bölcsek János in. k, Nedeczky Apollonia in. k. Fraukuer Balogh Ida. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a szert. 269)1885. tkv. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Al alul irt kiküldő t végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102 §-a értel­mében ezennel közhírré teszi, hogy a? esztergomi kir. járásbíróság 7223)84. számú végzése által A S/.olnok-Csongrád- Tiszabalparti ármeutesltő társaság javá­ra, Spser Ferenez budapesti lakos és nyergesuj falusi cementgyár tulajdonos alperes ellen 382 frt 50 kr. tőke, en­nek 1883 év október hó 4-ik napjá­tól számítandó 6 százalékos kamatai és eddig összesen 86 frt 24 kr. per­költség követelés erejéig elrendelt biz­tosítási végrehajtás alkalmával biróilag felni foglalt és 1417 frt 50 krra be­csült különféle kőbányai és gyári szer­számok, cementes zsákok, czemeut ké­szítő eszközök, mérlegek és vegyészeti készülékek, egy „Oetl“ féle tűzmentes szekrény, szoba bútorok, ágyneműtek, olajnyomatú képek s. a. t.-bői álló ingó­ságok nyilvános árverés utján eladatuak. Mely árverésnek az 1885)1649 sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyergesúj fal un a Cementgyárban leendő eszközlésére 1885-ik év Május hó 11-ik és követ­kező napjának délelőtt 9 órája határ­időül kit,űzetik és ahhoz a venni szándé­kozók ezennel oly megjegyzéssel hivat­nak meg hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. § a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában meg­állapított feltételek szerint lesz kifize­tendő. Kelt Esztergomban, 1885. April hó 29-ik napján. SIN KA FERENCZ kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom