Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 41. szám
Arany ember. Ember tragédiája. Sza- binnők elrablása. Nőemanczipátió. Denise. Egy dalárda viszoutags; igái. Egy kis vihar. Az újdonságok száma legalább is húszra tehető. A kiállitásos darabok díszleteit Aradi Gerő nagy költségekkel a nemzeti színház diszletfestőjénél készíttette. Az idei öt-hat hetes szinisaison tehát igen kellemesnek Ígérkezik s re- méljak is, hogy Aradi Gerő színtársulata kedvező pártolásban fog részesülni a jó Ízléséről előnyöseu ismert esztergomi közönségnél. Fővárosi levél. (Uj magyar színház a fővárosban.) Az ország szivében a fővárosban napról napra százával sereglenek a vidékről a kiállítás látogatói, számosán vannak ezek között, kik a fővárost régóta nem látták s ezek büszke csodálkozással szemlélik azt a nagy haladást, a mit fővárosunk különösen az utóbbi évek alatt tett. A köziutézetek egész sora keletkezett az utóbbi óvek alatt s a ki élvezni jött a tővárosba az ép úgy megtalálja a mit keresett, mint az a ki tanulni jött és számos csarnokot fog az is tanulni ; s a főváros vendégei között kétségkívül legtöbben lesznek azok, kik a tanulást az élvezettel szeretik össze kötni s ezek a kiállítás díszes pavilIonjai mellett színházainkban fogják megtalálni amit kerosnek. Sok beszéd tárgyát képezte a kiállítás megnyitása előtt az a kérdés, hogy a kiállítás alatt színházaink mily élvezetet nyújtsanak a hazai és külföldi vendégeknek s az egész fővárosi sajtó elismerte, hogy e kérdés a lehető legjobb megoldási nyert. A helyett ugya nis hogy a kiállítás területére nagy költséggel uj színházat építettek volna, bent a városban keletkezett egy uj magyar színház az által, hogy a díszes nagy német színházat Feleky Miklós kibérelte magyar előadásokra. Még mindig élénk emlékezetében, el mindenkinek, hogy pár évvel ezelőtt mily nagy vihart keltett a hazai és a németországi sajtóban a gyapjú utczai német színház ügye. Magyar részről erélyes hangok emelkedtek, melyek a német színház bezárását követelték s e követelések hire egész Németország magyarfaló sajtóját ellenünk zúdította. ennek szolgál, de sohasem szabad összetévesztenünk e kettőt. Nem unalomból keresünk szórakozást, hanem egészségünk fenntartása czéljából. Aki azt hiszi, hogy az egyedüllét: unalom, az csalódik, mert ha lelkünk el van foglalva valami kedvessel, nem vagyunk «gyedül. Azt mondja Karr Alfonz: .Kinél a kedély nem sivár, a ki álmokat tud szőni a jövőről: az nem érzi az egyedüllétet terhesnek, a magányt zsibbasztónak és a társaság hiányát kínosnak.* De ebből nem következik, hogy társaságban sivár kedély- Jyel sem unatkoznak, sőt igen, lehet kényünk kedvünk szerint. Lehet egyedül, má- sod-harraad-uegyed-maguukkal sőt zeneszó mellett is unatkozni. Miaden embernél a kedély emelkedettsé- ftégétől és a szellemi műveltség mérvétől (mintán igényei ezekkel viszonyosak) függ a lelki zsibbadság miuőségi foka és gyakorisága. A tapasztalás azt tanúsítja, hogy mindezekkel fordított arányban áll az unalom. Minél fellengzőhb a lélek, minél elevenebb a kedély ; annál kevésbé kielégíthető. Szív és léleknek kívánalmai vannak, aki ezeket kielégíteni nem tudja : unatkozik. A kielégithetés alapja az önismerés. .Nosce te ipsum* ez már a régi rómaiaknak egyik alap elvük volt. Ha önmagunkat ismerjük, tudjuk menynyire lehet kívánalmaink felett uralkodni és életünk folyama egy jól kormányzott csoL uakhoz fog hasonlítani. Az uualoiuuak okai vannak és kővetAkkor e kérdés megoldása elmaradt s csak most midőn már a kedélyek lecsillapodtak nyerte mog legjobb mog- oldását. Feleky Miklós az ország egyik legkiválóbb művésze alkotta össze azt a társulatot mely bevonult a gyapjú utczai német színházba Blalia Lujzával az ország legkodveltebb művésznőjével ólén. Nagy jelentőségű volt ez a bevonulás nemcsak művészeti, hanem tár sadalmi és politikai tekintetben is. Elhangzott az első magyar szó abban a házban, a melyben eddig idegen múzsának hódoltak a magyarok ; az első magyar szó egy Feleky Miklós és Blalia Lujza ajkáról hangzott el, és az első meghallgatására az ország trónjának örököse sietett oda abba a színházba, melynek királyi páholya soha királyi sarjadékot nem fogadott magába mig a német múzsa szólt a csarnokban. Bármily párthoz tartozzék is valaki lehetetlen el nem ismerni a trónörökösnek és fenséges nejének azt az uralkodóknál is ritka és megbecsülhetetlen tulajdonságát, hogy az irodalom és művészet iránt határtalan ragaszkodással viseltetik. S bár teljesen távol tartsuk s magunkat a politikától lehetetlen eltagadnunk annak a ténynek a nagy horderejét, hogy Rudolf trónörökös és Stefánia trónörökösné minden előleges kérelem sőt bejelentés nélkül épen akkor látogatják meg a budapesti német színházat, midőn a legelső magyar előadás folyik ott. Igaz ugyan, hogy a gyapjú utczai német színházat Feleky csak féleszten- dőre bérelte ki magyar előadásokra s mondhatná valaki, hogy a vállalkozás sikere vagy kudarcza magán üzleti dolog, de nagyon csalódik az, ki azt hiszi, hogy itt csupán Feleky szintárSu- latinak boldogulásáról vagy talán Blalia Lujza diadalairól s általában egy fél- esztendei vendégszereplésről van szó ; itt arról van szó, hogy a gyapjú utczai német színházból a német szót ki kell örökre szorítani s teremteni kell egy állandó uj házat a magyar fővárosba a magyar színművészeinek. Sokan egy ország, egy város m iveit - ségét azután ítélik meg, hogy hány temploma s hány iskolája van. A mi- veltség ismérvei közé kétségkívül ép ily joggal felvohetők a színházak is s egy város civilizatióját meglehet Ítélni abból is hogy hány színháza van. Fővárosunk rég érezte már egy oly színház szükségét, mely a drámai kökezméuyei a fokok magasságától függeuek. Ok és okozat egyenes arányban vannak. A véglet az életuutság. Nyilatkozatai különbözők. Némelyek az unalom elűzésére rosszul választott foglalkozást (mely csak saját magának nem ismeréséből származhatik) megunva kétszeresen unatkoznak. Láttam férfiakat, sóhajtozni, sírni unalomból, némelyek leiszszák magukat, mások napboszat pipáznak ; vannak kik szótlanok, mig mások durvák unalmukban, és kérdezzük meg mi bajuk ? azt felelik nem tudják ; pedig nem ismerik magukat, nem tudnak körülményeikhez alkalmazkodni, nem tudják kellőleg teendőiket rendezni nem képesek sikeresen foglalkoztatni a lelket, a szivet a testet. E kór uem csak ragályos, de veszélyes is, a mint a tapasztalás eléggé bizonyítja. Az ilyen emberek mindenre rá vehetők, még a legrosszabbra is. Tétlenség mindéi rosz- nak szülőanyja ; az unalom pedig lelki tétlenség, mely gyilkol. Ettől tehát óvakodnunk nemcsak hasznos, do saját érdekünkben kötelességünk is, a mit azonban hatállyal csak úgy tehetünk, ha folytonos munkálkodás által a kórt távol tartjuk magunktól és ha netán első jelenségeit tapasztaljuk teljes erőnkből megküzdünk vele. íme kedves olvasó ilyeunek tanultam ismerni az unalmat s én is kívánom, hogy unalmas közleményem megmentsen téged ettől a kellemetlen érzéstől, N. J. zép fajok művelésére szolgálna a nemzeti színház kiogószitóseíll s Feleky Miklós és Blalia Lujza leginkább képesek arra, hogy meghonosítsák és terjesszék a magyar népszínművet és a magyar bohózatot. A gyapjú utczai színház a/,oil az utón indult el, hogy mindenféle üzleti fogás nélkül elefántok és akrobaták mutogatása nélkül csupán irodalmi és művészi eszközökkel hódit biztos közönséget a főváros uj magyar színházának. A fővárosi sajtó egy hangú meleg támogatásban részesíti a merész vállalatot a fővárosi és a vidékről ide rándult közönség fogja majd eldöntni az uj magyar színház sorsát. PORZSOLT KÁLMÁN. A kiállításról. (A szarvasmarha-kiállítás.) Fejleszszük az ipart ! Ez egy olyan jelszó, amely városokban hangoztatik; falu helyen pedig kint a mezőgazdánál egy másik jelszó jő hála isten mindinkább divatba s ez úgy hangzik : „iparkodjunk takarmányt termeszteni“ és azt kellően pénzzé tenni, nem el adás, hanem értékesítés által, hogy a talaj termő erejét biztositó anyagok a gazda tulajdonában maradván, vélílk birtokán az egyensúlyt lehetőségig megtartva, nem a tőkéjéből, mint a gabonatermelésnél, hanem inkább anuak kamatjaiból éljen. Egy agricol országban okvetlenül az oly iparok fejlődhetnek, amelyek a mozőgazdaságon, helyesebben terményein alapulnak, gyártmányuk pedig könnyebben értékesíthető ; igy fejlődött Magyarországban először is a szeszipar, utána a lisztgyártás és harmadik sorban az ország egyes vidékein létesültek a czukorgyárak. Ezen gyárak mind olyanok, melyek állatok által értékesítendő hulladékokat szolgáltatnak, — ez utóbbi kettőé inkább szállítható és tenyészállatok által is értékesíthető lévén, a gyártó helyből messzebbre is elvitetik —- nem úgy vagyunk a szeszgyártás hulladékával, a moslékkal, mely csak inkább helyben értékesíthető és kellő értékesítője, a hízó állat, mely elkészülvén, más takarmány értékesítésére többé képes úgy sem lesz. A szesz ipar magával vonta a marhahizlalás emelkedését és azon erre is kitűnő anyag, mely magának jó minősége végett a közeli piaczokat teljesen meghódította, erre a megkiváu tató anyagot szolgáltatván, a gyári hizlalás Magyarországon lendületet vett, s óriási hizlalók létesültek, melyekben a felállított állatok száma (naponként) három, sőt ötezerre megy. Ezen ogy adat. eléggé mutatja, hogy a gyári hizlalás itt milyen fontos és annál fogva, hogy újabban a gyárosok csak fiatal, még nem használt marhát hizlalnak, a későbbon felemlített hiz- lalási módtól külön vált. A marha hizlalás második neme a mezőgazdánál folyik, ki takarmányát óhajtja érsékesiteni, de egyúttal a munkára alkalmatlanná vált ökreit vagy kiselejtezett teheneit törekszik hizlalás által jobban eladhatóvá tenni. A gazdasági hizlalás főleg tóion folyik, a nyári — legelőn való hizlalás a szarvasmarhánál csak kisebb térre szorítkozik — ez volt az ok, hogy a hi zóál latok nemzetközi tárlatán a hízott állatok az itt látható két csoportba osztattak be. A juhok hizlalása már tisztán mezőgazdasági teendő, s ezzol csak is mezőgazdák foglalkoznak. A juhhizlalás Magyarországon négyféle, úgymint: tisztán Iogelön, istállón kozdve, legelőn végezve, logolőn kezdve, istállón végezve, végro tisztán istállóban való hizlalás. A jelenlegi tárlat csakis az istállón hizlalt állatok feljövetelét teszi lehetővé és még ezen anyag is mutatja, hogy a világ bármely piaczára képes. Az anyag gazdagsága, valamint annak változatossága mutatja, hogy a venni szándékozó Magyarországban assor- tirozott piaczot talál és hogy milyen módon van assortirozva a magyar juh* piacz, azt ezen tárlat, biztos eléggé bizonyítja. * A hizottszarvasmarha-kiállitás, két a hizlal ási rendszert föl tűn tető főcsoportra van beosztva, ugyraiu t: a gazdasági hizlalási csoport és a szeszgyári hizlalási csoportba, melyekben az állatok fajtaszerinti beosztása kíllön-külön csoportokba vau felvéve. Ezen fajta osztályok a következők: a magyar-erdélyi fajta, a tiszta vérű nyugati fajta, a keresztezésekből származó állatok, bivaly. A kiállított hízott marha összes gzátna: 271 darab. * A gazdasági hizlalás, kiállításában magyar erdélyi fajtákkal részt vett az esztergomi érsekség is. 3 évesnél idősebb ökörrel 6 darabbal. Évenkint 40—40 darab hizlaltatik. * A hizottjuh-kiállitásban. A kiállított állatok öt osztályba vannak beosztva és pedig; Merino. Franczia és más fésűs-gyapjas juh. Raczkák és raczkavért bíró juhok., Angol húsjuhok. Keresztezésekből származó juhok., ♦ A keresztezések csoportjában az Esztergomi érsekség szintén miut; kiállító jelenik meg. És pedig 6 hónapostól 18 hónaposé korig kiállít 8 drbot. A keresztezésből múlt évben 400C drb. lett hizottan eladva. * A merino csoportban részt vesz az Esztergomi érsekség is. Kiállít négy meriuót 18 hónapnáh idősebbet. A juhtenyésztésben a múlt évbem 1000 darab hízott merinót adtak pii aczra. * Ugyanobben a csoportban találkoo kozunk Metternich Sándor herczegnö bajn* biai uradalmával is, honnan Southdownn merinókat, 18 hónaposnál idősebbeketfi 12 darabot állítanak ki. Az uradalom évenkint mintegy 300K darab merino juhot, ürüt és öreg anyái; hizlal gazdaságilag. A kiállított darabok két éves southdown merino keres»« tezósi üriik szeszgyári hizlalásban rér szesülnek. Az uradalom évenkint 600 darab egy és két éves keresztezésó juhot hizlal a puszta-gyarmati szeszsí gyárnál. Ez a néhány esztergomi tétel talá« ható a hatalmas, közel ezer tételes í a külföldiek által is páratlannak tarto'o ideiglenes kiállításon, melynek megt'J; kiütését gazdaközönsógílnknek ismóteej teu ajánljuk. Esztergomi levél, in. (János t«$nsúr viszontagságai Budapesten.) ( János téusúr egy harmadrangú v©? dóglő másodemoleti szobájában fogyi ki teljesen a szuszból. A mibaszna in
