Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 25. szám

1<Sssol fordul ol azon üzelmcktől mo lyekkel most már másodízben intéztotik a függetlenségi párt ollon o>v táma- dás, még- pedig ép oly méltatlanul mint igazságtalanul mert aki az 1848. mar­tins 15-ikének történetét csak folíile- tosen is ismerni, az bizonyára nem fogja a mi felkértünkre egészen önál­lókig minden befolyásolásunk nélkül elmondott do különben egész terjedel­mében magunkévá tett gyönyörű al­kalmi beszédet egyszerű kortes beszédre rcducálni, hanem ha vau benne egy szemernyi igazság szeretet, be kell is­mernie, liogy az minden tekintetben a legsikerültebb alkalmi beszéd volt anél • kill, hogy annak az ünnepély emelésén kívül bármiféle más tendentiája vagy célja lett volna. Mert liát ki merné azt állítani, hogy a mártius 15-iko nem politikai ünnep nap s ki vitatkoznék a felett, hogy az ez alkalommal elmondott emlékheszéd- ]R*k a politikával foglalkozni s a 48-iki reminiatcntiákat felemlíteni nem sza bad? Azért miután ezen állításunkat hisz- sziik, liogy a czikk Írója sem fogja megczáfolhatni, önkint elesik az általa felvetett azon vád mintha az ünnepi szónoklat pártunk érdekében elmondott kortes beszéd volt s műit ha az által a political elkeseredés, visszavonás és ellenségeskedés magvát hintettük volna el, minélfogva az ez érdem ben i jogta­lan és hamis vádakat határozottan és ismételem visszautasítjuk s tiltakozunk mind a megróva-, mind pedig azon il I etek felen tanácsoszlogatás ellen, „hogy jövőre nagyobi.) ellenőrzés gyakoroltas­sák“ mert mi nem szorultunk czikkiró, tanácsára s tudván a magunk lábán is járni és tetteink horderejűt mérlegelni semmi télé feltolt ellenőrzés szükségét nem látjuk, ilyent magunkra feloctro- jálni soha s már csak azért sem en­gedhetünk ; mert czikkiró önmaga is beismeri, hogy ily fényesen még soha sem ünnepeltetett meg a nagy nap és mert mindenki tudja, hogy az elismert sikert ki idézte elő s tette lehetővé, teliát nem ellenőrzésről s pártunk kis- sobbitéso s jogtalan korholásáról liá­néin minden körülmények között a leg­nagyobb mérvű elismerésről lehet csak szó irányunkban. Végre az álczázott czikkiró ezt egy* szersmiiidiciikorra tudomásul és partunk iránt jövőre több tiszteletet s igazság- szeretetet tanúsítson, mert aki mást meg nem becsül, az maga sem érde­apró betűk lennének. Meglepetve jobban szemügyre vettem. Csakugyan betűk voltak, szétszórva ugyan, de egy kis türelemmel mégis sikerült azokból egy egész mondatot összeállítanom. Alig mertem hinni szemeimnek ! A mondat igy hangzik : Férjem holnap elutazik, várlak ! Csak egy kis képzelődés kell hozzá, hogy az ember e mondatból egész regényt s vig vagy szomorú színdarabot alkosson magá­nak. Vájjon ő irla-e a betűket s vájjon tud-e róluk valamit? Kitudná megmondani? A király leány diskret és nem szól : tőle magától pedig nem merem megkérdezni. Mert vagy nem ő irta s akkor nem tud a dolog felől s igy mit sem nyernék tuda­kozódásommal. Vagy ő irta s akkor kérdé­sem egy félszázad óta hegedő sebet szak- gatliatna fel. Hadd maradjon örök titok, a hallgatag királyleány titka. BALÁZS SÁNDOR. Mikor kezdődik a nőknél az öregkor? Egy társaságban közelebb a harmadik csésze ká­vénál arról folyt a diskurzus, mikor kezdődik a nőknél az öregkor ? Különféle nézeteken voltak. Egy fiatal hölgy úgy vélekodett, hogy mikor az ■asszony már nem képes szerelőmre gyújtani ; egy másik azt állította, hogy az első őszhajnál ; egy har­madik szerint a legidősebb gvermek bérmálásánál. . A galambősz, de még erőteljes nagymamát, kinek 60-ik sziiletesuapját ünnepelte a társaság, hívták föl t • birául. A nagymama nem sokáig gondolkozik, hanem [ kisso duzzogva szól : „Hogy tudhatnám ón azt ? Kérdezzétek meg valami öreg asszonytól.“ mól becsülésf, ez pedig csali ogy lé­pésnyire van a megvetéshez ! Jó lesz ezt, nem provocálni ! Kelt Esztergomban 1885. martins 20. tartott választmányi ülésünkből. A választmány. II. Válasz a postfestre. Alig, hogy le verte az országos hon védgyíilés a rohabilitationális mozgal­makat, egy álartzos lovag, a honvédek iránti kegyelet és tiszteletalapja ellen intéz hasonló biinös merényletet, midőn talán, még Milurinális vakmerőbb cy- nismussal azt akarja elhitetni az olvasó közönséggel, liogy az esztergomi öreg honvédek, bajtársaik sírja mngiiocst.ele Hitesének tekintettek mártius 15 iki ki vonulás alkalmával a függetlenségi párt országos tekintélyű szónokának beszédét. Igazán nőm tudom, hogy vastag tu­datlanságát, vagy arczátlau vakmerő­ségét bámuljam az álarczos lovag esze- járásának. Mert ha igaz, hogy a 48-as honvé­dek azzal érdemiették ki a magyar nemzet oléviiIlletlen tiszteletét, hogy életükkel és vérükkel védték a 48 iki alaptörvényeket; midőn ugyan azon törvények emlékére nemzeti ünneppé ava­tott marczius 15-én bajtársaik sírját kegyelettel keresik fel, ott alkalomszo rűleg másról épületes beszédét alig lehet elmondani mint a 48-iki tervé nyék védelmére buzdittani a szent áhí­tattal összvo szereglott polgárokat, kö­vetésre méltó például mutatván fel azon félisteneket, kik ezen törvények vedel miben áldozták fel ifjú élőtöket, a még életben levő elaggott honvédek nyomo rát, mellyel a hivatalos nemzet őket jutalmazta hazafias feláldozásukért. Azon gyanúsító merényletet teliát, melyet az álartzos lovag a régi hon­védek becsüloto ellen elkövetett, mint az osztergomi honvéd egylet ez idő szerinti elnöke ünnepélyesen és meg­vetéssel utasítom vissza. BÉR IÁK PÁL. az oszt. honvódegyesiilet elnöke. FELELŐS SZKIÍKESZTŐ : Dr. K () RÖS Y L ÁSZLÓ. HÍREK. — Mai szamunk az ünnep követ­keztében a szokottnál egy nappal előbb jelenik meg — Herczegprimásunk nagyszabású szentistvántársulati elnöki beszédét la­punk élén örökítjük meg helyisajtónk számára. A nagyszabású szózatban olyan eszmékkel találkozunk, melyek nem hangozhatnak ol a pusztában. — A főrendi-ház érdi kos ülésein hétfőn és kedden részt vett a herczeg prímás is, ki a főrendiház első helyét szokta elfoglalni. Mellette foglal helyet a kalocsai érsek és a zágrábi, a ki azonban a tárgyalásokon nem vesz részt. A herczegprimás, mint mindig, úgy most is egyike a főrendiház legkima­gaslóbb alakjainak, akit minden állam­férfid méltó tisztelettel vesz körül. — Áthelyezés. Slcoday László muzs Iái alj árás bírót hasonló minőségben Komáromba helyezték át. — Post festa. Egy munkatársunk a napokban föltétlenül rosszalta, hogy a függetlenségi párt március 15 én a honvédtemetőben páriszinezetii ünne­pélyt rendezett s majdnem kortosezé lókra aknázta ki a nemzeti napot Erre az intelligens hangú vezér- czikkro két választ is kaptunk. Egyet a függetlenségi kör elnökétől, másikat a honvódegyesület uj elnökétől. A köz­lemények megless gorombák s szinte kételkedünk rajta, hogy —s —a jel alatt iró munkatársunk érdemesnek ta­lálja-e rájuk refiectálni. A közlemények k iadását kö tel esség ü n lenek ismerj ük, mert föltétien tisztelői vagyunk mind a függetlenségi körnek, mind a hon ré'degyesdi ötnek. Flauem ez a föUéllen isxteletfink azért nein rekeszti ki ízt, hogy megtámadott munkatársunk Idomos modorát s inkább érvekben, > niiit gorombar.ágokban bővelkedő kők­eményeit vedelem alá no fogjuk s az télét kimondását a közönségre ne ippelháljuk. Az olvasó, ha összeveti i három közleményt, mindenesetre ité etet fogalmazhat magának a tiszte-sé- ;os tónusról s a. lnvesk^dó hangról, noly még a logigaza'ob ügyet is gya­lussá szokta tenni. Egyébiránt t. mun- íatársunknak föntarjuk a zárszó jó­ját, ha ugyan élni óhajt vele. — A szálkái egyházkerület az orsz. Icath. tanítók segélyzőalapjára eddig közel nyolc/.száz forintnyi összeget gyűj­tött. a miben nagy érdeme van az es­peres tanfelügyelőnek s Kovács József plébánosnak. Vajba egyéb kerületek is huzdulnáuak a szép példán. — Az ácsok társulata, szent József napján szentül tette fel zászlaját a kir. városi templomban. Egyházi beszédet gróf Csáky Károly plébános mondott, a zászló anyai tisztet Mattyasóvszky Lajosné úrnő teljesítette. A zászlót esztergomi iparosok készítették. — Szélhüdés érte Kitter Forenczot a, casiuó helyiségében hétfőn délután Az érdemekben mogőszült nyolezvanöt éves aggastyánt lakására szállították. Állapota a lehető legsúlyosabb. — Gyufaold ittál mérgezte meg ma­gát szegény Juczika, aki már nem tudta tovább viselni Miskája hűtlenségének átkát. Budautczáu végig szárnyalt a rémhír, mely természetesen először is Miskánál csinált nagy hatást. Miska azonnal rohan áldozatához, de Juczika már a kórházra volt czimozve. Mégis érkezett a kocsi, hogy kivigye. Ekkor a hirtelen Romeo leborul a szépen hal­dokló Júlia ágya elé s fölemelt, kezek­kel esküszik meg arra, hogy böjt. után rögvéH feleségül veszi. Tanuk voltak rá a megrémült háziak is. Erre Juczika azonnal meggyógyul, sírva borul Mis­inájára s szende pirulással súgja meg azt a, borzasztó titkot, hogy nem gyu­faoldatot, hanem csak csokoládé olda­tot ivott. — Arena. A tiszti működ velők utolsó előadása szombaton este volt az arénában. A hetedik előadás Scom- parini Caesar pantomimeének mégis métléséből állott. A közönség tüntető tapsokkal fejezte ki elismerését, midőn a hatalmas babérkoszorút átadták. A nagy koszorún óriási nemzeti szala,gon a következő aranyszavak állottak: „Esz- tergom hölgvei a 20 ik gyalogezred műkedvelőinek.“ Volt azután benne még huszonegy csinos kis bokréta, a műkedvelők számára. Minden bokrétán nemzed szalagra rá volt nyomtatva a'auyos hetükkel és magyarul a kitün­tetett műkedvelő neve. Az ovátió igen helyén volt s a műkedvelők meggyő­ződhettek az egész szép közönség gyön­géd figyelméről és kiérdemlőd elisme­réséről. Az előadást ismét hangver­seny követte, mely újra alkalmat adott, a közönségnek, hogy az iparkodó és buzgó tij karnagynak lelkes tapsokkal gratuláljon. Lapunk már a múlt szám­ban nyújtotta át az elismerés koszorú­ját a tisztikar dérék műkedvelőinek. — A Pesti Hinap ez idő s érint a magyar újságolvasó közönség legked­veltebb lapja, mert vannak olv előnyös tulajdonai, melyekkel jelenleg egy más lap som dicsekedhetik, nincs egyet le i oly száma, melyben vagy orszá.gyíllési (a t. Házból és a inéit.sás Házból,) vagy kaszinói, vagy szín házi s egyéb humoros karczolat, továbbá adomák, élezek, mulattató tárczák nem volná­nak. Rendos munkatársai közt foglal helyet legkedveltebb elbeszélő írónk s ma szinte páratlanul álló jeles hmno­NYILTTÉR.*) Eg/ barna vizsla kutya, S éves, a lába egy ki,-só babos, farká­vé ge fehér, o hő 21 én este eltűnt. Kéretik a megtalálója Kaán Károly ur­nái jelemkezni. hol érdemlett jiilulom- dij adatik. szépirodalmi lie ti lap. f. évi April hó elsejével harmadik évnegye­débe lép és rövid fennállása óla, rendkívül dús és változatos tartalmánál fogva oly pár­tolásnak örvend, mely az irodalom terén va­lóban páratlanul áll hazánkban. A „Göndür.ő* erkölcsöt nemesítő és lel­ket, miivelő, érdekfeszitő és gondokat fi/.ő olvasmányaival kimeritlietlen tárházat képez családok és egyesek számára. A „Gmidiiző“ munkatársai: P. Szafhmáry Kár >lv, Tolnai Latos, Komócsy József. Kiss József, Margitay Dezső, Mikszáth Kálmán, Szana Tamás, Tóth Endre, Vértesi Ar­nold, Kazár Emil, lÜjs/.aki Károly, Endrődi Sándor, Balázs Sándor, Dalmady Győző, Prém József, Hentaller Lajos, Szikla? Já­nos, Reviczky Gyula, Pulágji Lajos, Lévay Sándor, stl). stb. A „Gondűző“ továbbá megkezdte „A grá­nátköves asszony*, Mariitt E. világhírű re­gényének közlését egyedül jogosított magyar fordításban, mely regény egysze.re hat nyel­ven jelenik meg. Végre pedig örvendve említjük meg, hogy Jókai Mór és Beniczkyiié Bajza Lenke ko­szorús Íróink Ígéretét oirjuk, hogy a „Gond- űző* számára írni fognak, miáltal oly kel­lemes Helyzetbe jutottunk, hogy hazánk iro­dalmi kitűnőségei csoportosítsuk lapunk körül. A Gondűző megjeleli minden vasárnap bárom és fél ívnyi tartalommal és ára a bénnentes szétkiPdéssel együtt negyedévre csak 1 fit 50 kr. félévre 3 frt. Mutatvány számmal mindenkinek szívesen szolgálunk ingyen és bérmentvo, ki e végett hozzánk fordul. Az előfizetési pénzek legozélszerűhhen posta utalványnyal a .,Gondűző“ kiadó i- vatalóhoz küldendők. Székely Aladár, a „Gondilzo“ kiadótulajdonosa Bpesten, dob-uteza 1-4. *) E rovatban leözlöttekdrt nem vállal felelői séjrót a azerk. rislnnlí Mikszű111 Kálmtin (Se n on) mellett (ki az országgyűlési karezola­tokat úgy megkedvel tette) kút legjobb élczlapszerkosztőiik ; dr. Ágai Adolf (Czicseri Bors,) és Bartók Lajos (I) mi Pedrő.) Vozérczikkeit elsőrangú pul>»i • ez isták Írják, kik a lap szabadelvű és minden párttól függotlon iránya m>d- 1 ett, kiilömböző párt állásaik daczára, szépen megférnek egymás mellett; mint: Pulszky Ferencz, Törs Kálmán, Bek- sics Gusztáv. Posty Frigyes, dr. Ke- nödi Géza yQuiutus) föl. szerkesztő stl... Tárczáit a legügyesebb tollú s legked- voltebb ivóink szolgáltatják ti régi és az új gárdából: Birostyáni Nándor, Ágai Adolf, Mikszáth Kálmán, Bartók Lajos, Baniczkyné-Bajza L-uike, Tóth Béla, Kflrthy Emil, Raló A., dr. Szik lay János, Tábori Roheit, Latkóczy I Mihály. Sebők Zzigmond, stb. Két spe­cialitása a. Pesti Hírlapnak hogy, i hétfőn és ünnep utáni napon is 4 ol- i dal as mellékletet közöl, mit ina egyetlen i egy európai lap sem nyújt, ; továbbá előfizetőinek Boten kint 4 oldalas, al­bumba köthető zenemellékletet aján­dékoz, tehát 70—80 érdekes zeneda­rabot éveiikint. Előfizetési ára minde­zek mellett igazán jutányos, alig több, mint az úgynevezett néplapoké, melyek­nél négyszer ötször többet tartalmaz ; negyedévre 8 frt 50 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Mutatványszámokat levelező­lapon kifejezett óhajra egy hétig in­gyen küld a kiadóhivatal. (Légrády testvérek, Budapest, Nádor-utcza 7. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom