Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 23. szám

w_ p á 1 y á z a L A „ Ma gyár Házi - iszony* czirafí, városunkban és megyénk­én is nagy kedveltségnek örveudő liáztar- ,si, gazdasági és szépirodalmi hetilap njab- íu ismét élénk jelét adla annak, hogy )moly törekvése az általa képviselt szak- odalraat hazánkban minél magasabb szin- jnalra emelni. E végbote folyó IV. év- ilyam 9. számában pályázatot is hirdetett yy a .Magyar Háziasszony* számára andó és a lapban megjelenendő czikkre, lelynek föltételeit, alább közöljük. Óhaj - indó volna, hogy városunkból és megyénk­ül is, hol a lapnak oly sok barát a van, liuél többen vennének részt e pályázatban. feltételek a következők: A czikk tar- ilma bármely, a nővilágból merített, a nő­ét kiválóan érdeklő kérdés ; a tárgy lehet Srsadalmi, háztartási, gazdasági, nevelési at., a megválasztás teljesen a pályázókra izatik. A pályamű terjedelme ne haladjon ieg száz sort. A kéziratok könnyen olvas­atók és csak a papír egyik oldalára legye- ek irva. Előnyben részesülnek oly művek, íelyek tárgyukat a társadalomból merítik, ályadijak. Első dij : két cs. k. arany, má- odik dij egy diszköt.ésü irodalmi mű. Pá- pázati határidő : 1885. márcsius 31. Pá- /abirák: a „Magyar Háziasszony4 szer- esztősógének beltagjai. A pályadijra min- enki pályázhat. A pályadij a pályabirák Ital legjobbnak ítélendő műnek ápril 15-én )g kiszolgáltatni és ez a .Magyar Házi- sszony“ legközelebbi számában fog megje- 3imi. A szerkesztőség fen tartja magának zonban azt a jogot, hogy egyéb, különösen pályabirák által dicséretre méltatandó ályamtíveket is közzétehessen. A pályamü- ek jeligével látandók el és mindegyik pá- yamühöz egy, a pályázó nevét tartalmazó is kívül ugyanoly jeligével ellátott, zárt »oriték csatolandó. A pályaművek ily czi- neu küldendők : A „Magyar Háziasszony“ zerkeszlőségé, Budapest, váczi-körut 20. Esztergomi levél. (A mi koszorúnk.) Az aréuában szombaton este az idei tél ltolsó tavaszi estéjét fogjuk üdvözölni, azu án legördül a függöny s vége a szép em- éktí előadásoknak, Vezérczikkiróiukban nincs meg az a finom apintat. a mi bennünk tárczairókban már z újság megteremtése óta bőségesen meg- irett s a legszebb gyümölcsöket termi. Mint »ententes ember azonnal észrevettem, bogy mai számunk megjelenésekor megint igazam au. A vezérczikk elég érdekes, de elég mérges matériával egészen más malomban íröl, mint én mai Esztergomi levelem. Occupálom t,ellát ezt a kis területet, egv ■isitri üvegház építésére, a melyben virágo­st akarok termeszteni szombat estéig. Vi­lágot, és zöldágat az elismerés meg a kö- ;zöuet elbeszélésére. Derék tisztikarunk az esztergomi társa­dalomban már nem alkot külön plemet. lia- lem beleolvadt szépen, mint a csörgő pa­sak a móltóságos folyóba. És v»ni belőle laszna mindakettőnek. A csörgő patak ott- nouosau érzi magát a gazdagult folyam >;ebléu s az egyesült hullámok vállai sokkal áöbbre képesek, mint a magában folydogáló siatak habjai. A hetedik este befejezi az idei téli saison jlét kövér tehenes eseményeit. Társadalmi Metünk tagadhatatlanul sokat nyert az uj factor fusiója által s a tisztikar sem vesz- eett vele semmit. Az elszigeteltség meddősége megszűnt, s , közönség már nem sajnálkozik többet da­liás Robinsonjain. A hét előadás érdemét mai levelemben sz elismerés teljes virágaival koszoruzora nneg s kijelentem a derék tisztikarnak összes iilvasóm köszönetét. Fáradozásukat szép asszonyaink és szép iseányaiuk hálás mosolya köszöuti, a derült 9'ierczekért a kaczagó mamák és papák rae- |seg kézszorítása a fizetség. Szóval a közönség nemesen fizet a neme­sen nyújtott szórakozásokért. A bét estén hétszer sikerült fölfedeznem n esztergomi sziuházlátogató közönséget. IMert mind a hétszer minden talpalatnyi siely el volt foglalva. De nem merek össze- a tasoulitást tenni a színtársulatok rendetlen az arenai műkedvelői előadások rendes öiözőnsége között, mert az csak az én gyá­szomra ütne ki. Majd elválik a nyáron, hogy k lányán találkozunk a mostani hatalmas tá- oforból. Nem is szükséges hozzá széleskörű aest- öietikai műveltség, hogy a dilettantismus íprtókét a maga értéke szerint taksáljuk, szetleu lenne tehát ha többet tulajdoníta­ni! iánk azoknak az egyszerű kis előadásoknak, niut a mennyit maguk is el akartak érni. íjíem akartak egyebet a szórakoztatásnál, le ennél gyakran többet is nyújtottak. Azután olyan derék lelkesedéssel csinál­ták műkedvelői előadásaikat, hogy szinte meg is feledkeztünk arról, hogy hát hiszen ezek a jókedvű urak minket egész kedélyesen germanizálni akarnak. Hanem ez nem az ő rovásuk. A buzgó műkedvelők valóban mindent, elkövettek, hogy belevonják előadásaik keretébe a magyar műkedvelőket is, csakhogy nem egyszer legyőzhetetlen akadályok hiúsították meg figyelmes szándékukat. Szórakoztattak tehát a maguk nyelvén s a maguk biztos erőivel, a kikre minden kö­rülmény közöt,c számíthattak. Ha összeadjuk minden fáradozásukat, ha hozzá vesszük a közönség jó mulatságát, ha beleszámítjuk áldozatokba kerülő kiállí­tásaikat s ha kiolvassuk a számadás végső eredményéből, hogy mindezt csuk értünk, az esztergomi közönségért cselekedték : akkor szives örömest, rójuk le teljes efistnerésün két, bálánkat és köszöuetünket s örömmel prolongáljuk a tisztikar s a közönség közt szövődött nemes jó viszonyt, melynek ilyen szép gyümölcsei termettek. Üdvözöljük a tiszti műkedvelők hölgyeit és urait Őszinte köszönettel és hálás jóin­dulattal ! HÍREK. — Herczegprimásunk tegnap a Szent István társulat közgyűlésének megnyi­tására a fővárosba utazott. — Kálvária. Városi híveink már régóta nélkülöznek egy díszes s a val­lásos kegyeletnek minden tekintetben megfelelő kálváriát. Gróf Csáky Károly plébános most egy díszes kálvária föl­állításán fáradozik, ami bizonyára tel­jes sikerrel fog járni. — Dr. Feichtinger Sándor, reál­iskolai városi igazgatót névnapja al­kalmából tegnap a reáliskolai tanári kar s a tanulóifjúság testületileg üd­vözölte. — Marcz. 15 ike. A szent emléke zetű nap megünneplése a kegyelet ün­nepe szokott lenni városunkban már évtizedek óta. Az idei ünnep óriási néptömeget vonzott ki a temetőbe, a hová a bonvédegyesülnt, a független­ségi kör, az iparosifjn^ág s a megyei tűzoltók testületileg s nemzeti lobogók alatt vonultak ki. Egy országgyűlési kitűnőség Orbán Balázs is megjelent a függetlenségi párt fölkéréséie, hogy ün­nepi szónoklatot mondjon. A honvód- temetőbeu összegyülekezett óriási tö­meget legalább is négyezer emberre be­csülhetjük. Kölcsönös megállapodások szerint először is a honvédegyesülot tette le koszorúját a bajnoktársak ham vára s Réryi Rezső mondotta el a kö­vetkező lelkes beszédet : Nem minden elfogódás nélkül emelek szót e szent helyen. Az élet küzdelmeiben, csaták hevében emberedett szivemen az áhitat szentsége reszket keresztül, mert érzem, hogy kétszeresen szent e hely. A haza harczaiban vértanú halált szenvedett bajtársaink szentté teszik nekünk e hantokat, hogy az élet lerázva bilin­cseit múltat és jövőt köt össze, hol megszűnik minden gyarlóság, minden mi emberi, egyedül azt hagyván fen mi az emberben isteni : az eszme éle­tét. S valóban jól sugalmaz-e lelkem, kérdezze meg magát mindenki, midőn hazája bőseinek hamvai felett állva visszatekint a dicső múltra, s onnan a jelenig számítja az eredményt, melyet e hősök vérek árán vásárlottak meg, szent örökül, hitbizománykép hagyva reánk a hazát és szabadságot. E férfiak itt, egy eszmének a hazaszabadságának hősei. Nem haltak meg ők ; élnek, igen élnek ők amig magyar e földön élni fog. Nem lehet meghalni az eszmének ; nem lehet az eszme hőseinek som hi- lállal halni meg, nevök hírük, dicsősé­gük fen marad örökké, s az emberiség ivadékról ivadékra mélyen hajlik meg előttük. Hajoljunk meg mi is e sírok előtt é3 koszoruzzuk meg dicső bajtár saink, a szabadság és a haza hőseinek szent emlékét. Mondám! Az éljenzések lecsillapulta után Orbán Balázs lépett föl a síremlék lépcsőire, D/szmagyar ruhában, forgós kalpaggal kezdte nagy beszédét,, melyben azonban nem egye dü! márczius lizenötödikének történeti jelentőségét, hanem a függetlenségi párt törekvéseinek vo/éreszméit is elmondta, a miről különben egy előkelő helyről vett vezérczikkünk elég részleteseit nyi­latkozik. Orbán Balázs szép szónoklatát lelkes éljenzésekkel fogadták, sőt akadt egy pisztolyos hazafi, a ki elég Ízetle­nül közbe puffogtaiott néhány diszlö- vést is. A beszédeket az iparosinak de­rék dalegyesülete a szózat eléneklósé vei vezette be. Koszorút adtak az em­lékre : a honvédek, a függetlenségi-kör tagjai, az iparosifjak, a tanuló ifjúság stb. Bú tori tábornok sírjára is kitérték azokat a friss koszorúkat, melyeket csak néhány nap előtt rakott ravata­lára. a mély fájdalom. Impozánsabb kö­zönséget még nem üdvözöltünk márczius 15-én a honvódtemetőbmi. — A pannonhalmi főapát megvá laszlása april hó 9 én, vag\is busvét utáni csütörtökön fog végbemenni. A rend azon tagjai, kik akadályoztatva lennének a személyes megjelenésben, meghálál máz vány nyal ellátott megbízott által fogják szavazataikat megküldeni. A választás iránt minden körben nagy érdeklődés tapasztalható. — Az érseki vízivárosi nőnevelő­intézet kőztiszteietü főnöknője Sr. Remy névnapját kedden délután öt órakor ünnepelték meg élénk programmá is­kolai ünnepen, melyen előkelőségünk nagy számban képviselve volt. — Gastonnak A következő sorok közzétételére kérettünk föl : Győr Szent- Mártmi 85. márcz. 16. Tekintetes Szerk. úr ! Talán nem késtem el, ha a becses lapja marcz, 12-diki számá­ban megjelent kedves nekrológra csak most van szerencsém és alkalmam reü lectálni Tek. dr. Zsohiay Já.ios pan­nonhalmi főapátsági főorvos ur és csa hídja azon sorscsapás nagyságát, mely őket érle, azon czikkből is tanulta mél­tatni, mely tek Szerk. ur becses lapja illető számában megjelent s mely czikk főnkéit Jelkületről tanúskodó felfogása és tartalma mellett a kedves megbol­dogult és család.)» iránti szives meleg érdeklődésről is tanúskodik. A szülők fájdalma sokkal nagyobb még, hogysem a czikk szerzőjének magok mondhatná­nak ezért köszönetét. De e fájdalom mai arányos e köszönetük, tisztelőtök és nagyrabecsülésük a czikk szerzője iránt, mely nagy fájdalmuknak és há­lás köszönetiiknek, engedje tek. Szerk. ur hogy én lehessek e helyen tolmá- csolója, ki nagy tiszteletem nyilvání­tása mellett maradok tek, Szerk ur aláz. szóig. Szeutimrey M. panli. főisk. tanár. — Bátori Schulz Bódog tábornok­ról tévesen Írták a lapok, hogy Ami- rássy Gyula miniszterelnök leköszönése óta csak háromszáz forintnyi nyugdija volt. Amint Barta Endre és Rányi Rezső a hazai sajtóhoz intézett nyilat­kozatából kitűnik, Bátori tábornok évi hatszáz forintos nyugdiját rendesen megkapta. — Arena. A szombati előadás a hetedik s az utolsó. Közönségünk ez alkalommal lelkes ovátiókra készül, hogy a tisztikarnak a nyujtott élvezetekért köszönetét kifejezze. — A bécsi hajó is megkezdte ren des meneteit s igy közlekedésünk ismét a legteljesebb. — Pótlás. Az „Esztergom és Vi­déke“ múlt számában kimutatott felül- fizetők névsorához pótlólag még a kö vetkez oíel ül fizetéseket nyugtatom : Stern Dávid Köbölkút 2 frt, Leier Hermann 1 frt. Wcisz Sándor jegyző. —- Köszönet. Mindazoknak k'k a jótékonyczélií ó< f. é. márczius 7-én megtartott tánczvigalmon kisorsolt, tom­bolatárgyakhoz hozzájárd1 ni in él tóz lát­ták, a rendezőség nevében ezennel kö­szön etemet nyilvánítóin. — Egyúttal tudomására hozom a nagy közönségnek, miszerint mindazok, kik tombolatárgya- kat nyertek, ezeket, a nyerő számokat igazoló sorsjegyek bemutatásával leg­később f. ó márczius 24-ig annái is inkább vitessék el, mert ellenie‘/ő esetben, azok a kitűzött jótékonyé cél jövedelmének szaporítása czéljából, nvi’- vámosán elárvereztetni fognak. A nyert táigyak Weisz Mór és Dávid urak ke­reskedésében vehetők át. Weisz Sándor b. jegyző. — Szegednek. Dr. Feichtinger Sán­dor kir. tan. a szegedi könyvtárnak fogja adományozni nagyszerű herbári­umát, melyet sok évi tudományos bú­várkodás közben gyűjtött és rendezett. A nagylelkű adakozó mindenesetre igen emlékezetessé fogja tenni nevét Szeged szellemi emeléséért az egész haza előtt. — Honvédgyülés. Vasárnap délelőtt a megyeház nagytermében Buriáu Pál betegsége miatt Barta Endre elnöklete alatt az esztergomi honvédek népes gyűlést tartottak, melyen márczius 15 ének megünnepléséről tanácskoztak. A közgyűlés végül lelkes köszönetét mondott Reviczky Győző szolgabirónak, aki buzgó odaadással fáradozott azon, hogy Bátori teteme a honvédteinetőben találjon sirt, továbbá Andrássy János főjegyzőnek, ki a halottas háznál a megyét képviselte. De köszönetét- sza­vaztak még Schwarz Adolf bérkocsi vállalkozónak is, aki négy lovat adott a hulla beszállításához Kövesdről Esz­tergomba, minden dij nélkül s Kla bacska Vincze temetkező-vállalat tu­lajdonosnak, aki egy díszes halotti ko­csit bocsátott a hullaszállítók rendel­kezésére és ravatalt állított díjtalanul. A honvédgyülés megéljenezte a haza­fias szolgálatokat, melyek tetemesen hozzájárultak a temetés fényének eme­léséhez. Végül megjelent a Független- ségi-Kör elnöke s bemutatta Orbán Balázst, a Kör részéről felkért ünnepi szónokot. — Az arénából. A katonatisztek műked­velői előadása szombatou este ismét szép és nagy közönséget vonzott az areuaba. Az utolsó előtti előadás első része egy drámai monológ volt, melyet W. B. főhadnagy adott elő. A monológ Judás kétségbeesését tár- gyazta. Utánna egy derült bohózat követke­zett „Ein Sti 1 leben auf dem Lande“ czimmel, melyben ismét J. —y ur volt a szinpad hőse. A kedélyes kapitány Scliafsleber urat játszotta s egy magányba vonult, nyugalmat kereső ember örökös zaklatásait egészséges comicummal folytonos derültség mellett mutatta be. Osztozott vele, siker és elisme­rés dolgábau Reviczky Jeuőnó úrnő, a ki Apollóniában szellemesen és híven alakította egy féltékeny és házsár: os élettárs jellemét. Widmauné úrnő egy szerelmes asszony ka­landját játszotta megszokott jártassággal. Halmeugift carrionfu ral irt szerepét 0. ur mutatta be brazíliai vérmességel. P. ur a bácsiban s Rumig úrnő Mathild bemutatásá­ban vívta ki a közönség elismerését. Huldeut P. ur s Péter inast W, ur mulatságosau ábrázolták. A közönség, mely az arénát szépen megtelhette, mindvégig derült kedv­vel szórakozott a bohózat alatt, melynél mindenesetre külömb volt a derék műked­velők elóadasa. Az előadásokat hangverseny követte s itt dicsérettel kell megemlékez­nünk az uj karnagy szorgalmáról, a ki alig hogy egy-két nap óta tartózkodik városunk­ban máris uégy újdonsággal kötelezte le a zenekedvelő közönséget. A hót pontból álló tartalmas programmot a közönségtől)!) izhen élénk tapsokkal dicsérte meg. * Zongorahangolást, zongorajavi­tást, orgonája vitást s bármilyen zene- szorjavitást Kucsera Venczol zongora és orgona-készitő évtizedeken át vá­rosunkban gyakorlott jártassággal és szolgaIatkószséggel leljcsit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom