Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 20. szám

A nőkről s a nőknek;

követSaphir a szép leányoknak a ke/.ő arany tanácsokat adja :

Legyetek olyanok mint a gyertyák a családi körben, fényesek és világosak.

De no legyetek olyan gyertyák, melyeket minduntalan k"ppantani kell.

Legyetek olyan virgonezok, mint halak a vízben. Hallgatagok és kedvesek.

De ne legyetek olyanok, mint a fölszínes .halak.

Legyetek olyanok, mint a czitrom. Legyen csillagotok szivetek mélyében. De no legyetek olyanok, mint az a

S fi fis szolgálatok tcs-.ik íi valódi hazafi z fogalmát,

t Marcsi József a városi közügyek, } az anyagi jólét emelésének, a. szellemi- tényezők fokozásának egyik lelkes buj- unka. Lelkesedéssel dolgozik minden - • féle hizeltságban s lelkesedésénél még- nagyobb a, lelkiösmereto.

i Ha alapitásró!,' tervezésről, építésről, kivitelről, vagy áldozatokról van szó, ' ükkor Marosi neve mindig forgalomba ■ kerül.

Az ő neve egy olyan derék polgár ' fogalmát, jelöli, akire mindig biztosan i szá mi111at ni, mikor Esztergom anyagi í vagy szellemi érdekeinek emeléséről i van a szó.

; Gyakran ott látjuk a. városi közgy illési teremben, mikor kellemesjen : csengő hangjával, tiszta észjárásával s férfias felfogásával nem egyszer irányt ad a jótörekréseknek és sok szór tartalmassá teszi a tartalmatlan küzdői nieket.

kis mindig ott. látjuk a küzdelmek talaján s nem egyszer a győzők táljo rá ban.

Marosi József kiváló polgári érdemidnek egyik legkellemesebb jellemvonása, hogy amit tesz, azt nem hiúsági.ól s kitüntetési lázból teszi, liánéin igénytelen jóakaratból s önzetlen lelkesedésből.

Ilyen polgárokra annál nagyobb szűk sége van a közéletnek, r.cnnél inkább lért foglalnak olyan látszatos polgári, törekvések, melyeknek végső czélja nem egyszerű polgári érdem, hanem egy kis megkülönböztető kitüntetés. Aki a. polgái társak vállán em lkodéit, az csak addig marad a kiváló polgárok pbalanxában, inig polgári érzületét semmi félő fény és csillogás el nem vakítja

OMBRE.

Esztergomi levél.

o

(Ami sok egy napra.)

A jól megdolgozott s erős munkával ki- imádlcozott mindennapi kenyér elköltése után ! egyszerre csak előttem áll Bodnár Zsigmond,

I az ón egyik kedves egyetemi tanárom, az ő édes mosolyával és meleg szavával.

Ko’unbus' örömmel telepedtem mindjárt melléje s úgy eldiskurálgattunk a legérdekesebb irodalmi kérdésekről, hogy egyszerre csak neki kellett indulni De Gábornál i.a Angelo oUsz iró és gióf ünnepélyes fogadtatására. A kocsis kiabálói kezdett..

Bodnár Zsigmond ment, Gubernatis jött s én, mint rendesen, ,.közbejött akadályok miatt1' kénytelen voltam egy külön nyitott kocsira késni s egy Iizénkét éves esernyőt két irgalmas -párkányi lánytól kölcsönözni.

Végre is Esztergom Nanásru értem, aliol Rénvi Rezső, ez a mi nagy vajdánk már koMmnnisajfc pakkolla ki. Aldtam a senti- mentális éger, bogy most el nem késiem

gört dynamittá változóit és „öreg- “je kezéből kiütötte a pikszist.

A férjnél erre megeredt — a könny. . .

6 nagysága már annyin felülkerekedvén, vallatásra fogja a dolgot. Hajh ! mert. a féltékenység kínzó ördöge szállta meg nem ifjú (világért, sem vén!) szivét'!

Azt hitte : az öreg legalább is szerelmes valamelyik szomszéd ü nagysága — p<*sz- lonkájába és szive választoltjának zsebkendőkkel kedveskedik... „Mert, a vén kecske is megnyalja a sót.“

Ez a péhlaszo volt a feleség did iája ostorának végső durranása.

És ez a péld,iszó kiugratta a bőst a fény - Dől — és megkezdődött a vallomás.

— Tudod fiam! vasárnap mindégeljárok misére, mert szeretem. . .

— Mi — i - il ? • • Kit? ! !

— Mert szeretem a tisztelendő úr pré- dikáczióját hallgatni, a kinek úgy lolyik a szó a szájából, mint u méz. S ugy lesem ini mien szayat.

— Ahá ? !

— Mint mikor sok zsírunk volt, az árának felszökését. Egész figyelmem rája van iorditva.. .

— Kire ? ! Kire ? !! Kire ? ! ! !

.— A papra. És ezt egy csirkefogé—nem

TT- Mt;——J—

egy szegény ember arra baszmílja fel, hogy kivegye zsebkendőmet.

— Te ! Te ezt tudod —• \s — jaj, jaj ! — elájii ok ! De nem tette meg, hanem tovább folytatta — és nem fogtad meg azt a gazembert, azt a hunezutot, azt a. . . (Nem mondom el a sok megtisztelő czimet, a mi - ved amaz ájlatos csirkefogó nraságet illette!) — Hanem várj csak, majd megcsípem én azt. a. . . s'l).

A következő vasáru au elérkezett. Az ex hentes még jókor elballagott a templomba. j.A szertartások végeztével a pap megkezdte a prédikácziót. A mi öregünk, mint, rende- lsen hallgatta állítattál. S miközben a szá- j vakut csak úgy nyelte : egy párszor gyenge t-ráligást érzett a kabátja zsebjón. Hanem ez őt nem zavarta áliitatosságábau. Midőn a rá ligás erősei)!) lett és a fer.t nevezett, tisztelt in (t. i az ájlatos csirkefogó) elkezdett türelmetlenkedni, hogy ez esetben egészen ismeretlen ellent állásra talált,: megfordult. a hentes és a zsebkendő továbbítás mániájában szenvedő maságot — a ki ezqn mozdulatnál szerette volna ha a hátra fordult öregünk a fiát,a közepét, látja — kedélyesen mo-olyogva nézte végig, mondván:-p- Atyafi! ma aligha sikerül a műiéit, mert. a feleségem, úgy látszik odavarta a zsebkendőt kabátomhoz. Látja, nem is kolson,. al I ha latosan.

Do no ragyogjatok mindenkinek. Legyetek olyanok, 'mint a hajdaú- kor leányai.

De ne legyetek olyanok, mint a mostaniak.

Bodnárral még néhány szót váltani. Bodnár épen Tolnai Lajos ma gaszta Iá sá val volt elt.o've, amit két újabb Tolnai könyv is bizonyít, amely vele utazott. Hanem én úgy magyaráztam, hogy Tolnai Lajosról bizonyoson kritika készül, mert a könyvek mé(j — főj vágntlnnok.

Rényi Rezső alkalmas citátumokat keres Dali léből és Petrarcából. En a pokolajtór: irt hires mottói ajánltam, amelyet, hirtelei rá is lehetne még föstetni a pályaház,ra hogy lasciate ogni speranza . . . Végre néhány egész pongyola francziu mondatot rögtönöztem memóriámba, hogy legyen mive d i s 7. k íi I d e t é s e i n e t k ö r ü I g a r u i r o z n i.

A vonat megérkezik.

Paczka Peren ez ugrik ki az egyik kupéból. Ne;-tudna ő olyan helyes szőke szaká- 1 lat. festeni, ami íven azóta nőtt rajta, hogy utol- j iára láttáin Hja, aki olyan nagy időkkel s olyan nagy emberekkel dolgozik, mint ő az rá ue'm ér örökre .gyereknek maradni. Mint például, ini , jámbor -kisvárosiak, akik egy évben álló tizenkét hónapig el tudunk lenni hagy események és nagy emberek nélkül.

De az már azután valóságos nagy esemény, hogy Paczka után kilépett De Gu- bernatis Angelo és Künn Géza gróf.

Egy szellemes mosolyé, de különben igénytelen megjelenésül sötét téli kabátos, sötét szemű, Sötét szakálú é-» hajú, sötét táskás és sötét mozdulatú, megvoP korú urat üdvözöltünk De Gubernatis Angelc grófban. Mindjárt utálnia egy athleta termetű hatalmas mágnás tudóst is fogadtunk, aki Kulin Géza gróf volt. Néhány termetes pW'ktáskába, bundába és vuhuneirtííbe temel kezeit inas kisérte a nagy vendégeket.

— Mit keres ez a taliáu mágnás Esztergomban ? — kérdezte még az indulóliázbiin egy újságolvasó hazafi. — Mit emlegetik annyira ?

— Tetszik tudni kérem a gróf úr háromezer nagy embert, keres Magyarországon.

— A dikeziözásban ?

— Épen a hallgatásban keresi Őket. Háromezer magyar Íróra, vagy szüksége, hogy egy nemzetközi hatalmas encyklopaediálioz a .,Speckfresser Magyaren“ buzgó ismertetői, ed es német sógoraink elkeseredésére magva/ matériát is gyűjtsön.

Mindig vártam R'uyi Rezső otlava rima vagy ékes stanza keretébe foglalt dictió- jál. Hanem Gubernatis nem magyarországi not.ibilitás s igy nem is várta el a szónoklatot. Megtörtént Cellát az, aminek még soha nem voltam tanúja. Egy nagy ember érkezett Esztergomba, akit, nem didi óztak össze a pályaliázbau.

A rendkívül fáradtnak és kimerültnek látszó olasz iró s az impozáns magyar mágnás Rényi Rezsővel a prímás kocsijába helyezkedtek el. Paczka és én a má-ik fogatban foglaltunk helyet. Es bevonultunk Esztergomba minden feltűnés, meg tüntetés nélkül. Es megállapodtunk legelső vendéglőnk kapuja alatt, s újra üdvözöltük hatalmas vendégeinket drága esztergomi földön. E-t én azon gondolkodtam, inilor a nemes társasagot elhagytam, hogy i. il en pazarlások esnek meg egy nap alatt, Esztergomban. Három jeles emberrel is kezet foghattunk. Pedig nagyon boldogok lennénk, ha csak legalább minden hónapra egy ilyen lélekemelő esemény lenne osztályrészünk.

saSdTmi.

lett volna azt annyiszor egymás után tennie. Bizony nem volt okosan.

És tovább hallgatta a papot.

Ő nagysága pedig otthon már tűkön állt, annyira várta a férjuramat. (Ritka eset!)

Nagyfokára aztán megjött a férj, s alig, bogy a szobájába betette a lábát, ő nagysága rögtön rajta esett és kabátját keresztül kasul kutatva, örömében f'elkiirjantotl, bocsánat ! — kiáltott csak.

— Ugy e most megmaradt a zsebkendő ? kifogtam rajiatok !

Erre az öreg egy kis mókázás kíséretében előadta : miképpen járt,, (de egyik kezében már ott volt a tubákos pixis) s midőn ő nagysága kérdésére azt is megmondta, hogy a fenni tisztelt uraságot elvesztette körmei közül, abból kitört a szavak forró lávája és leperzselte a mókázás minden virágát — azaz hogy toporzókolt.

A férj uram meg elkezdte erre dörzsölni a kabátja ujjával a pixist, esettentett rajta, szippantott belőle, s o szavak mellett kínálta meg ő nagyságát.

— Ne haragudjál fiam ! Hiszen, ha megfogom, az istentiszteletet zavartam volna meg.

Ő nagysága pedig elfogadta — a tubákot.

HÁBER SAMU.

Olvasó-asztal.

— Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Irta Pesty Frigyes, a •nagy. tud. ak. r. tagja. Az olvasó közönség a szerzet évtizedek óta1 mint egyik

j első rangú történetbuvárt, mint egyik leg- t szorgalmasabb történet- és közjogi írót ismeri, aki hazánk múltjának számtalan homályos helyeit földerítette. A feiiebbi munkával né mitag uj térre lép, a mennyiben legbonyolo- dottabb közjogi viszonyainkat erős politikai hangulattal fejtegeti. Kiindulási pontja a horvát kérdés,, a melyre nézve az ő tanai lényegileg elütnek az eddigi fraditionalis felfogástól, de melyekről könnyen azt lehet jó - solni, hogy a magyar közjog előadását megfogják változtatni.

— U j zenem ű v e 1c. Rizsa völgyi és Társa udvari zeneműkereskedéséből a következő' legujabb zeneműveket kaptuk: Magyar ICed- vencz Dalok hegedűre, egy inásod hegedű kísérettel kiadta Késinárky Árpád. Ára 2 frt.— A. B. C Kis leányomnak. Rezgő Polka. Irta Grill Richard. Ára 70 kr. — No, No ! V Csárdás. Zongorára alkalmazta Nagy Zoltán. Ára 80 kr. — Regatta Keringő. Az 1885 iki regatta-bál bizottságának ajánlta Grill Richard. Áru 1 frt. — Táborszky és Parsch nemzeti zememtílcereskedéséből pedig a következő újabb zeneműveket küldték be hozzánk ismertetés végett: Ludovika Csárdás a Febérmegyei Társas-Kör báljára. Zongorára irta Feléki Hugó. Ára 1 frt. — 1885-ild Jogász-Csárdás. Zongorára szerzé if. Rácz Pál. Ára 1 írt.

— A AI a g y a r S a 1 o n máreziiisi füzete szokott gazdagsággal jelent, még. Jókai, Helfi. Hentaller, Bar iss-, Csáktornyái, Sturm, Tábori, Hevesi és Hotényi, Bórkátiy Mária, Zsilinszky, Sipos, Fekete és Szath- máry imaic bele. Kossuth legújabb képe, Tompa egy kiadatlan költeménye, s Jókai regénye már külön-külöu is nevezetesse tudná tenni r. füzetet- A Magyar Szalont őszintén ajánljuk minden finomabb Ízlésű irodalomkedvelő pártfogásába.'’ :

— 0 1 v a s ó - K ö r. Az Olvasó-asztalunkra érkezett 22. és 23-ik fűzet Tölgyesi fordításában még mindig az érdekes Gyémánt Király cziinü ÍYanczia regényt közli. Egy-egy fűzet ára 25 kr. (Alegreu- delhelő Fülöp Györgynél Budapest, Stá- czió ulczn, 31. sz. a.)

— V ö r ö s m a r t y. Aíeliner Vilmos teljes Vörömartyjából bekiildötték hozzáuk a 21-iíc és 22-ik füzetet. A Bujdosók és Csongor és Tünde e nagybecsű füzetek tartalma. A páratlan Vörömaity-kiadás egy- egy füzete 35 kr.

MOH

Horváth Boldizsár, ez a mi érdekes Memnon- szobrunk megint megszólalt s a demokraczia és a | polgárság eszméit fejtegette.

Rendkívül drága gyöngyök tongennély beszédében a kővetkezők :■

A demokraczia védelmi harezra van utalva. De ez a védelmi hnrez nemcsak leménytelen, hanem biztos sikerre fog vezetni. lm csak úgy, ha a demokrácia előőrsei és harezosai, amíg a defensiv át végzik, egyszersmind, a polgárságot organizáljál*.

■ Organizálják,- hogy az nem ellenség, liánom ollen - j súly legyen. Hogy társadalmi és politikai factort ; képezzen, melylyel mindenki számolni tesz kénytelen. A demokrneziának természetes várait a .városok képezik. Mindenfelől gyülekezniük kell a demokvatisen 21 ÜSS frt 96 kr. (tekintve, bog ;i lelenlékeny kamathátralék miatt a alapítványi és árvatári kamatokra utal kindáúOrk a városházi pénztárba illetv alapítványi s árvatári befizetett, tő kék mi'gkimólósópl kellőkép nem födöz 11*t hét nők, mindezeknél fogva az alól jrotf. bizottság azon kérdést koczkáz tatja, hogy nőm lenne e czélszerű : városi pénztár által közölt alapit, vá nyolc és árvatári tőkék kamatai ponto behajtásának biztosítása czéljából a ma gán feléknél kinlevő összes tőke és ka. ma t.kö vetélést, f. • I mondán i. behajtani jövőben ezen tőkéket állampapírokba! avagy pénzintézeti hétéiben helyezni el, mi állal egys/.eismind a pénztár hivatalban munkaerő nwgkimólhetesü i: elérhető lenne.

f.

Kiváló polgáraink albuma, ív.

MAROSI JÓZSEF.

Aristoteles, ... hires stagyrai bölcsei kodő, aki már Krisztus világosság; időt t negyed fé 1 szá za (1 <1 al is világitól,I fényes szellemével, azt mondta-,- hog\ az a valódi igazság, mikor mindenkit a maga érdeme szerint, becsülünk.

Derék polgáraink albumát ebbe a szép mondásba, kötöttük s igy az egyes lapokat, nem fogja egykönnyen széftépni a változandó napimul szeszélye.

Vannak polgárok, akiknek szava, megesem!esi!i a. hahorgo szenvedélyek hullámait, akik lermékenynyó tudják tenni a. mindennapi élet, egyszerű folyását. akik olyan híven ragaszkodnak városunk jólétének emeléséhez, hogy nem mulasztanak el egyetlen szorgalmas napszámot, sem s akik mindezért, nem várnak egyél) kitüntetést, mint. polgártársaik szereiét.

Ezekhez tartozik Marosi József.

A közélet eseményei gyakran megszólaltatják, de mindig foglalkoztatják. Józan felfogása, férfias ítélőképessége s önzetlen jóakarata városi ügyeink iránt, rokonszenves .hangjában és fellépésében egész tisztán ki van fejezve.

Kevés polgár mondhatja ol magáról, hogy mindig rendezett anyagi és szellemi viszonyok között élt. Ez a, kicsi mondat a. legszebb polgári jellemek alapja. Becsülettel és szorgalommal megalapítani a jólét, országát, szeretettel és odaadással lelkesedni egy város ügyeiért, megállapított programmal, kitűzőt,t eszmékkel karolni fel a, jótörek- vésekef,: ezeknél többet nem is kivárniuk egy derék polgártól

Beúdezplt anyagi és szellemi viszonyok nélkül nem teljesíthetünk valódi hazafias szolgálatokat. Es valódi haza-