Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 17. szám
jö?*] 'i-“ -léz'o k Háló jel on tőséggel bír, mivé' a/. ő h\gionicus ismére*eHÖl függünk a tenitvá,nyok ily irányu ismeretei, ;i f.-miró hiányos, felszeg', vagy rosszul felfogó't ogószs énrtani nfüzetei lia.táro- zoftun .i tanulók ártalmára válnak s azért joírirnl ]<liet követelni, bogy a t i ni Ió ogé^zsóglani ismeretei alaposak 1 ‘gvenok, hogy ez elétessék, okvetlenül szükségei, hogy a tanítók ezen oktatást szakfórfnk állal nyerjék. A t-Q/.okiiilásdgyi miniszternek tervbe vett int ézk édesét. örömmel fid vb/,öljük, mert ez hivatva van a közegészség terén uj a órát n v i t ni, melynek használ, habár a jelen nemzedék nem fogja élvezni, de egy két évtized múlva már érezhető |oeml üdvös eredménye. Iparos levelek. (NJgy kő .lemony a technológiái jparmuzeumról.) III. A m. kir. technológiai ipnrmuzeum nyitva van hétköznapokon délelőtt 9 órától 1-ig és délután 3 órától 5-ig, szerdán még este 7 órától 9-ig; va sárnapokon és ünnepnapokon délelőtt 9 -órától 12 ig. Szombaton egész nap, továbbá vasárnap és ünnepnap délután az intézet zárva van. Az intézet látogatása ingyenes, a. katalógusok, átalálum az intézet kiadványai megszerezhetők a kapusnál. A gyiijteméiiylárgyakaf kézbe venni, gépeket, mozgásba hozni, a szerszámokkal kísérleteket tenni csak előzetes engedélyijei és intézeti közeg felügyelete mellett szabad. Az intézet gyűjteményeiben és a gépcsarnokban kiállított, tárgyak, gépek ára, beszerzése s a készítő ezég valami it azon tárgyak kikölcsönzése, használata iránt felvilágosítással szolgál a múzeum irodája. A múzeumban téli időszak alatt előadások és rajzgyakorlatok tartatnak, melyeknek programmja október hóban külön hirdetményekben közöltetik. Ezen előadások és rajzgyakorlatok látogatása is i úgy ones. A közönség az intézeti közegektől esetleg nyert elővigyázati utasításokat szorosan tartozik követni. A ki az intézet tárgyaiban kárt tesz, azt tartozik megtéríteni. nők pl. a győri, budiipesti, komáromi és kőszegi ifjaknak „táucz és mulatságszabá- lyai. “ Általában azonban a labda játékoknak a íeg\irágzóbb korszaka az [. Mátyás és a Báthoviak között volt. Ekkor a hibdázás hazánkban valódi sport,mulatság volt ép úgy mint az angoloknál és az olaszoknál. Ások idegen levente társaságában a baj vívásokat, lovag játék okát, verseny tiltásokat, labdajátékokat maguk a főurak, gyakran még a királyok is űzték (II. Lajos). Elekor a franczia udvaroknál és a német fejedelmi és Iterczegi kertekben szokásos módon játszották a labdajátékokat, t. i. fogadásokkal összeköttetésben, midőn vagy egymás ellenében vettek fel valamely szokásos játéknemet, vagy pedig a kikötött idő ellenében küzdve, kellett a labdát minél előbb a megjelölt czélboz elterelni. Lehet, képzelni, hogy ily divatszerü lab- dázási 'dobon a növendékek között is mily lázas lelkesilllség lehetett a labdázási iránt, mert nekik oy, időtájt egyedül csak ezen egy módon engedtetett meg. hogy festőket edzők, ez időkben harapó ván el hazánkban a vallási rajongóknak test sanyargatási tőv- tana s ezen lan oly mérvben terjedt el, hogy e/.erekre ment azoknak száma, kik a szent- írás egyes helyeit félre magyarázva, festőknek edzését és dérlelgefését, úgy a földi, valamint a tu!vjlígi életre nézve is károsnak tartották s ennek következtében elfajultak volt a lovagjátékok is (fonnia) Kurópaszeite hitvány carousselekké, üres já- té'oklcás végül nevetség tárgyaivá lettek s lutnt ilyenek, a nyilvános életből végkép ki is vesztek. Ekkor erény volt a dorbézolás, a renylie- ség > az élei rendi,ni legprimitívebb szabályainak n a megvetése egy szóval ipáidén *-í/j í.ilcúoi iitíiy laogóoC 11, a/, ll'uüit kivételével a dohányzás tilos. A mintagyüjtemény, szerszám és gép- tár nyitva van a rendes hivatali órákban. Azon gynjteménytárgvakat, a melyek az intézet tulajdonát képezik, az iparosok tanulmányozás, lerajzolás és utánzás czéljából ki is kölcsönözhetik. Kivételt képeznek a szabadalommal vagy védjegygye] ellátóit, továbbá azon letéíeményezott, vagy ideiglenesen kiál Ütött tárgyak, a molyékre nézvo az utánzási tilalmat a tulajdonos eleve kikötötte. A gépcsarnokban kiállított gépek szerdán este 7 órától 9-ig, vasárnapokon és ünnepeken pedig délelőtt 9 órától 12 ig működésben tartatnak; ezen idő alatt az iparosok a gépek kezeiéiét megismerhetik s azokkal, valamint a kiállított, szerszámokkal előzetes engedély mellett kísérleteket is lehetnek. A könyvtár nyitva áll a rendes hivatali órákban s a téli időszak alatt — midőn a. szakelőadások és rajzgyakorlatok tartatnak — hétköznapokon este 7 órától 9 ig. Ezen órák Inni használható a. rajz- és árjegyzékgyüjtömény is, a melyekre nézve az intézeti tisztviselők útmutatással szolgálnak. A könyvek, rajzfüzetek és az árjegyzékek részletes katalógusa a könyvtár helyiségében Laláiba tó. Egyszerre rendszerint csak egy könyv, rajzgyüjtemény stb. használható, kivéve ha több mű egymás kiegészítő részét képezi. Mindenki tartozik a könyveket, rajzokat, stb. tisztán kezelni s a be nem kötött rajzlapokat, árjegyzékeket sorrendben a borítékba tenni. A rajzok nak szabad utánzása (másolása) meg van engedve, másoló (hártya) papírra lemásolni azonban csak igazgatósági engedély mellett s csak rajzónnal szabad. A könyvtárban tintát használni tilos. Minden könyv, rajz- és árjegyzék a használatba vevő által a használat után a teremben felügyelő tisztviselőnek vagy szolgának személyesen adandó vissza ; azoknak kikölcsönzése iránt jelen „Utasítás“ 4. §. intézkedik. mit az ember nem erőköteles athlétává, hanem erős lelkűnek uuszolt, satnya testit as- cétává alakította ác. Sőt mi több, már a növendék gyermek, testétől is szigorúan eltiltották különösen a klastromi nevelés elvei szerint vezetett iskolákban, a test edzésének minden nemét, az ugró árkok betemettetíek. a kúszásra használt gymnastilcii szerek eltárolhattak, kardhoz és gerelyhez nyúlni nem volt szabad stb. Mi sem természetesebb tehát, hogy ily körülmények között a labdajátékok képezvén az egyedüli megengedett testgyakorlást, akkor a rendesnél sokkal nagyobb kedvvel karolták fel a társadalom minden rétegében, úgy annyira, hogy — lehet mondani — a labda-játékok ezen időtől fogva lettek nemzeti játékokká. Midőn azonban bekövetkezett a reformatio, a torn ázás csakhamar leszorította nálunk is a labdajátékokat, a felnőttek, különösen a főrangúnk köréből a növendékek játékai közé. Lutter, Rousseau, Montaigne, lelkes szavaira megalkották a svájeziak, németek és francziák az ő sajátos torna rendszerüket, a melynek a hibdázás csak mintegy mellékes kis része .,tornajátékok“ czimen szerepelt s ezeket is mindinkább háttérbe szorította hazánkban is a tornaszerek sokasága. Még II. József idejében a nálunk letelepedett németek falvaiban szokásos ,,dobra- fitős és földről ötös'* labdajátékok hozattak divatba a régebbi játékok mellé, azután több újítás egészen napjainkig nem tétetett, kivéve azon legújabban „műszaki“ czimen nevezett és gyermek lapokban szerkesztett s nem igen alkalmazott „kiskorúak labdajátékait.“ PORZSOLT LAJOS.. A ki a használt nyomtatványokon' vagy rajzokon kárt tesz, tartozik azt megtéríteni. Az olvasóteremben hangosan jbeszélni, általában az olvasókat háborgatni tilos. Jóléti szabály,zat meg nem tartása vagy a jelenlevő hivatalnokok intéseinek mellőzése az olvasóterem (rajzterein) használatából való kizáratást vonja maga után. A gyűjtemény és könyvtárból a különböző tárgyak, s/akkönyvek és rajzfüzetek ki is kölcsönözhetők ; a kikölcsönzés a jelentkezés sorrendjében történik. Mindezen tárgyak átvételi elismer vénynyel adatnak ki ; a kikölcsönző feladata, hogy a tárgyat ülőzeteson jól megvizsgálja s az azon tapasztalt sérüléseket bejelentse, hogy az az átvételi elismervényro feljegyeztessék. Ennek elmulasztása esetén a tárgyon a visszaszolgáltatáskor tapasztalt károkért a kölcsöiiYCvő felelős, s azokat megtéríteni tartozik. A kikölcsönzött tárgyakról külön jegyzék rezet te fik, a mely a tárgynak és tényleges állapotának leírását tartalmazza. A kölcsön ve vő vagy személyes jótállás, vagy pénzbiztosirólv melleit veheti ki a tárgyakat ; a pénzbiztositék a tárgy árának egyenértékű. Az egyik vagy másik mód felett az iga/gafóság határoz. Ipar társulat ok tagjai az elnök, tanintézetek tanulói pedig az illető tanintézetek igazgatóinak jótállása, mellett kölcsönözhetik ki legczélszerűbben a tárgyakat. A könyvtárból nem kölcsönözhetnek ki: szótárak, a he nem kötött könyvek, továbbá a szaklapok és folyóiratok egyes számai és az értékesebb vagy nagyobb rajzfüzetek. A kikölcsönzött, tárgyakat ha az igaz gatóság a határidőt meg nem hosszabbította, legkésőbb három hét múlva vissza kell adni ; a meghosszabbítás a kölcsönvevő által az átvételi elismervény re sajátkezű!eg foljegyzendő. A kikölcsönzött tárgyak a visszaadás után, rendszerint csak nyolez nap múlva kölcsönözhetők ki ismét. Ha a kölcsön vevő a tárgy visszaszolgáltatására előirt határidőt elmulasztja, erre saját költségén kétszer, másodízben a jótálló is figyelmeztetik, s ha a tárgyat akkor sem szolgáltatná át, az a kölcsönvevő s esetleg a jótálló terhére, illetőleg a letett pénzbiztositékból a múzeum számára újból megvétotik. A kölcsön vevő, illetve a jótálló min dón körülmények között felelős a kölcsönvett tárgyért — sa tárgy megrongál tatása vagy elveszése esetén, az illető tárgy árát a múzeumnak megtéríteni tartozik. Ha valamely tárgynak vagy minta- és rajzgyüjteménynek egy része köIcső nöztetik ki, s az mogrongáltatik vagy elvész : a kölcsön ve vő tartozik azt saját költségén pótolni, de a megrongált tárgy csak akkor megy át tulajdonába, ha az uj tárgy vagy gyűjtemény már a múzeumnak átadatott. Az igazgatóság megvonhatja a múzeum tárgyainak használatát azoktól, a kik a kikölcsönzött tárgyak kezelésében több Ízben hanyagságot tanúsítottak, vagy azokat megrongálták. A gyűjtemény tárgyak tanulmányozás czéljából vidékre is kikölcsönözhetek, s azokból a törvényhatóságok, kereskedelmi- és iparkamarák és ipartársulatok stb. megkeresésére, esetről esetre nyert ministeri jóváhagyás alapján kiállítások is rondeztotnek, illotvo a múzeum lehetőleg részt vesz a vidéki városokban rendezendő iporkiállitásokon. Az arénából, (Febr. 21-én.) A tisztikar műkedvelői szombaton este ötödször léptek föl az arénában, melyet városunk előkelősége ötödször is megtöltött A lit bogra phos szín lapon első sorban is Bergen egy felvonásos bohózata volt hirdetve: Kme Vorlesung beider Hausmeisterin czim alatt. A bohózatos humorral irt darab folytonos derültségben tartotta a tisztelt házat. Az est hoso kétségkívül J.’’kapitányul' volt a czimszerepben, a ki minden mozdulatával s minden szavával derült perezoker. akart szerezni a böjti közönségnek. És ezt a jótékony in ten dóját fényesen el is érte. A kornály közönségből nemsokára farsangi kedvű közönség lelt, a mely rendkívül csiklandós s egészségesen kaczag. Csatlakoztak a kedvderitóshez még Cserdíták úrnő személyesitőjo Sz. ur, Charlotte kisasszony alakítója W.fur, Hippel berg N. ur, egy ur, 0. ur s mindenokfeleft a kedves szellemű s pezsgő kedvű Ebstein úrnő, a ki Cres- centiát a liázmesternő leányát crescendo hatással játszotta. A tisztelt ház a darab játéka alatt olyan derült kedélyben ragyogott, mintha pezsgőzött volna.. Pezsgő csakugyan volt elég a szereplők játékában s a játék derűjében mindvégig. Alig hangzottak el a tapsok s a zenekar intermezzo zenéje, szilire?’ került Se. szerzeménye gyanánt a derék karmester zenéjével „Leone és Humberto. A nápolyi tengeröbölben legvakmerőbb hahászkiut szerepelt 18 12. évben Leone, ki részint mint tengerész rendkívüli bátorsága., részint pedig kedvessége, jószívűsége és kedélyes volta miatt a. vidék lakosai előtt nagy szeretetbeu állván, mint különben is herkulesi termelő ifjúnak könnyű dolga vala az ös zes falusi szépeknek hanta lángra lobbant sziveit meghóditni. Titokban azonban mégis csak Biankát Marco cs ípi áros leányát szore-ti, kinek végre — egy dús halfogás után örömmel haza térvén — mely szerelmét szavakba öntve, bevallja azzal : hogy lelke egyedül utána vágyik s hogy szerelmére, imádására csak is ő a méltó. Bianka azonban nem engedi szivét, melyet egy Humberto nevű csinos és merész vadász már is bir, Leone?tes- kíidözései által el tán toritta tni, és Humberto iránti tiszta szerelmének tudatában elutasítja amannak ajánlatait. Leone — hogy ideáljának szivét meglágyíthassa és más érzelemre hangolhassa — egy utolsó eszközhöz, a m-nndolinához , nyúl. Ezen merészségéért azonban Marco r - az apa komolyan megdorgálja és megfenyíteni ígéri öt, ha unalmas ajánlataival fel nem hagy. E miatt a szegény halász oly any- - uyira elkeseredik, hogy maudolináját, , csendes óráiban egyedüli vigasztalóját, , örökre elhallgattatja és kétségbeesettjj gondolatok közt, átkozva álmodott bol-1- dogságának otthonját, azon elhatározást 4 érleli meg, hogy a hegyek közó mene-|- kül, zsivány lesz belőle, hogy bosszút ;| állhasson a gyűlölt emberiség fölött,jt mely könyörtelenül kiszakitá szivét tesztéből. Egy éjjel zsiványpnjtásai közren d- - köd ósó vei elrabolja Búnkat és magával ] hurczolja a hegyek közé, azon hiszom- - ben, hogy a félelem szerelmet fog ób* resztem benne. Bianka azonban, ily erőszak és ve-l-f szóly daczára, hii maradt esküjéhez. —. Humbertónak pedig a kétségbeesés erőt L kölcsönöz eliablott kedvesének tartóz- • - kodási bolyét kinyomozni és magát re- •; moiének öltözve, rettentő ellenségének;'
