Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 104. szám

Észlel ßom VII. évlolvnm

■lifc-i-j 11 ■ ~j *-1 ~—• ---1—•--•=104. 't/.HHi.

Csütörtök, 1885. deczember81-őn

Városi s meqvei érdekeink közlönye.

M RCJ Hl R [IIK imiBNKIMr kf.iszrh:

vasárnap és csütürtökön.

EI.ŐFIZKTfrSI ÁR

évre....................................

....... , . 6 frl — krM

l évre..................................................3 . •

n

«(() Milévre.........................................................I . r*0 ,

FdV ftrilHi ér* 7 kr

S7ERKESZT0SEG:

^zent-^nha utca 317.

» Ij.p *7.Hll«mi r»B7,et illető liArfotii<ifoyul( lcílM*»i»*IIW

KIADÓ TíTv ATAL:

jSzSnHBNI'TBR

fulfil .i hivatalon h ii magán lili'lefÓBelf, n nyilttd'i’i»« i7.áut lin*- l«m.4iiynl», **lü|iy»'ft|BÍ péiixeii reelamúKeolf iiitér.eiuluk.

HIRDETÉSEK

HIVATALOS IIIKDKTIí'.SKK :

1 AT.nlól 10^ A*i’>iií — frr 75 kr. !í)0—200-is» 1 „ ,r>o „

2fto_noo.i(í . Z „ 85 „ llólvü'líi IIO kr

ftTAfl ÁNIII IM)IÍTI<!S10K

meiiiilla-lMului» sy.«rÍHt Ih|««LÖ iHUjntáiiyoAnl'liHii Itft7.il liHCnek.

NYILTTIÍK sniii 20 kt

Ujesztendei kaleidoszkóp.

Síóla Isten Gábor angyalához:

— S ép cselédem, fényes Gábor angyal, menj csak a magazinba, ott van 365 darabból készült ujdonat nj köpönyeg, add azt oda annak a didergő földi világnak, mert mát a tavalyi égésién lerongvollott róla.

És « jó Gábor angyal leadja a köpönyeget, nehurkolóztuuk, benne is vagyunk. Szép ruha, reménységgel van bél lel ve, biza lom a varrása, maga a matériája Im'dogság ; vágy, óhajtás, tervek, s más effélék képezik rajta a hímzést, hanem azért úgy elvis»'jük, hogy jövó Szilveszterre nem marad belőle más mint az átalvető, meglehet atOMban, hogy mi fogunk elkopni alatta s az öreg Saturnus raktárába, a temetőbe jutunk.

így is, úgy is mindegy, már benne vagyunk. Beiraikó/uuk. Mert az újév behatási nap az élet bo szahb vagy rövidet»!* cu zugának egy újabb folyamára, melyben a jmézist szerelmesek, a rhetorikát az adov.ok, a gyakorlati höl csé°zetet a korbeivek, malliezist az öntők (zsidó tiv.sorások), keresztóuyi türelmet a vidéki lapszeikeszlők s vegytant az esztergomi korcsmárosok tanulnak.

A „maga kárán ta»*nl a magyar“* féle gyakor'ati tudomány is folyvást, előadatik, de a/éit soha sem tesszük

le belőle az éretségi vizsgát.

*

De hagyjuk hibáink feszegetését, elég id^nk marad, hogy utólagosan is össze szidhassuk érte magunkat. Nézzünk bele a kaleidoszkópba.

S'k tarka-barka újévi dolog van benne, melyek mind egy boldog újév létesítését eiős*ak«*iják (talán azért nem sik'TÜl soha, hogy olyan nagyon kiváltjuk egymásnak).

Nézd kedves olvasó (minden olvasó kedves) azt a hol log családi kört, melybe vezetlek. Minden arczou ró- jzsás öröm, minden kézben ajándék«

| Férj a feleségnek, feleség a férjnek*

I sok számos uiosztendőt kiván és iga*

|záu kívánják, amiben szintén van nó^

' mi figyelemre méltó. A kis Mariska már a harmadik szobában huzgálja elébb-tovább a kapott kis lovat, (bizonyosan nem Zichy móu'sból való; mit tehet ó róla, hogy az első indításra eltörött, egy lába) A nagyobb fia Ró íbertka már ,.z óvódat járja, ugyan- javért kapott is képes könyvet, valami Flóri felet. — Ez meg azzal f glal jlalfcozik. hogy a könyvben levő dámáknak bajuszt f *st. E>; megint nu*/,.

, tus dolga, ki tehet róla ha ő úgy Teli. „Bi'ouyosau fes*.ő les-/, belől»“ {szokta megje-ye/ni a nagymama, aki Ítéletében csak egyszer tévedt még 'pedig, Iliikor legidősebb fiáról azt jósló, hogy es>.l.*rg'»mi prímás lesz — és mos! Fehenn *gyebmi uradalmi Írnok.

Egyszer egyszer oda viszik a kicsi- nyes ajándék kát « papához, a mamához, hogy nézzék már, gyönyörködjenek, hiszen az ölöm megosztva, növekszik. S igy lelik az idő elvégezve, I meg újra kezdve, az uj évi örvuude- ! zést.

! Még a Kata szolgáló is úgy örül annak a ka ion kendőnek, mintha egész évi szeg/tdéseiiél 1 ö!• b«*t erne. Majd

eljönnek a rokonok, n.gv nőnék, só

gór, testvér s mind a legboldogabb újévet kívánja egymásnak, szivük túl áradásával elhiszik, hogy az mind úgy lesz. A nők is haza randáinak ilyen- kor, látszólag oly igaz leiekből kívánják a boldog újévet, hosszú életet as anyósnak, pedig ha lel kök mélyébe pillanthatna az ember . . .

Aztán jól laknak barna piros fánk kai, malaczpecsenyével, aztán a boldogságtól talte.ve elhiszik, hogv ez igy fog tartani az egész esztendőben.

Rázzuk meg csak a kaleidoszkópot, im» egy másik kép lárul szemeink elé.

Szegényes viskóban szegény cs »Iád ül.

Olyan szivet megindító a kis ház belseje, mint maga a nyomorúság. Az asszony durva lent fonogat, kinézéso s/O’.uorn, mint maga a bánat, a reménytelen ég. A nagy anya a legki sebh gyermekkel bajlódik, aki sehogy- sem akar aludni s igen elfogadható ok van rá, mert éhes.

A nagymama mióta igér már neki tejbe főttet, ineg máiét, azután soha sem adja meg, ez, már még is megrovásra méltó hitegetés. A nagyobbik fin egy jókora máudlit igyekszik mi* g.íra venni (bizonyon hogy nem Ő rá szabták) mert hát Ő fázik s minduntalan kifejezést ad abbeli sürgetésének, hogy el megy szánkózni, ha el évik is, ha orrát betöri is, de legalább meg melegszik.

Bizony ha ódét apja itthon volna, az hozna szalmát fűteni, iu“g jobb ruhát is venne neki, inog nem kéne mindül este éhen lefeküdnie. Nem is tudja hol lehet az édes apja oly sokáig ? A szegény anya leteszi a gu- zstlvi. megöleli az egyik gyermeket,

megöleli ^ másikat, meg-meg - biztatja, körül csókolgatja és sir szive szakadásáig ; de azért nem tud az egyiknek enni adni, a másiknak meleg ruhát venni. Majd oda borul az öreg szüléje keblére és zokogunk együtt mintha halottas házban lennének. Vajha kiván-e valaki, ad-e az Isten boldog újévét ezeknek ? Kint a Kamasz kutya ugatni kezd. Csitt csak Jánoska ! Az ajtón kopogtatnak, kinyílik, belép a kisbiró, hozza a tudósítást, hogy férje Pesten a Rókus kórházban meghalt. Még a uyárou szak.tjtóttá el a g p a lábát. ..

*

Rázzuk meg ismét a kaleidoszkópot. Másik kép tárul elénk. Egy üldözött gavallér, ki előtt leggyülöletessebb minden kalendárium! mpok között a Január elseje. — Ad fsainak ugyan jó eleve vizit kártyáját szokta elkíil d**ni« liánom azért kora reggel olyan purgatóriumot készítenek neki, melytől még délben is izzad a lelke. — Azután jön a kvéllmntó, újság kihordó, kaszinó szolga, kéményseprő (pedig ház helyem sincs) a szabó-, a suszter-inas, a hentes, mészáros, boltos. —- Azután jóMnek a drahantok, kisbiró, házi 8’olga, bírósági kézbesítő, vasúti ina- gazinárius, miudeniknek a köszönése egy pár hatosba kerül. Mikor a zaklatásoktól megmenekülendő ebédre megy [az ember a fogadóba, ott a pinezér áll elébe s szokatlan illedelmes arcz- czal és most az egyszer meglehetős tiszta ruhában. A fekete kávét már a másik hozza ismét l>. u. é. Felindulva mégy haza felé. Az utczan találkozol a p'iiuás cigánnyal, a takarékpénztári szolgával, akik végtelenül

m

Az „EsziergomésVidéke“ tárcája.

Uj ér sápján.

N'pok után napok múlnak, É*ek után évek.

Egymásután füstbe mennek Álmok és remények.

Álmadeztam sorelemről, 8*erelem üdvéről,

Hány tavasz múlt el fölöttem ? S fészkem föl nem éjiült.

Majd dicsőség vágya égitt Jíángo'ó szivemben ;

Mámor volt, mely bárrai édes Gyorsan tova- lebben.

Éjszakáim nyugodalmát Hiún ka-láz rabolta S másokat inig fölemeltem Én maradtam porba.

Így volt eddig s ezután se Lesz különben, érzem, Boldogságra nem születtem, Bulsore a testvéren).

h • l ’) - ■ 4i * i

Oh, de ojóv (Jdvözöl)ek

Azért mégis téged; •

Nőm ismerem én a súlyát Gyáva csüggedéenek.

8 i > rg"d|.*|p bar szárnyszegelteu. Le-»/ mi élvet ad maid,

Hisz’ a por is tündököl, ha Nap sugara ég rajt !

LUBY SÁNDOR

Az embarl évek.

(R«-deuhall legendája)

Midőn ár. Ui véaig lekmt.eit semmiből alkotott nagy mtUén s úgy találta, hogy jól van, az «"bért s minden teremt inén \ ét maga elé szólította, bogy életmódiakat és éveiket meghatározza, melyeket a földön él- niök kell. Elsőnek az ember lépett elő • az Ur szólt :

— Te ember vagy, a teremtés királya, néked adományozom az egyenes, nemes alakot. Neked adom a gondolkozó és beszél^ tehetség adományait, neked .minden alá van vetve, uralkodói minden élő lémen ; a mezők füvei s a fák gyümölcsei tulajdo iod s legyen életéveidnek számi a földön 30.

Az ember mormogva lépett felre s gondoló : ha a teremtés királyénak kell lennem s n lét bőségeit élveznem, mit ér nekem a rövid 30 évi idő 8 irigy szemekkel tekintett az állatok felé, melyek közül az (Jr többnek sokkal hosszabb életet ajándékotok i

Sor került a szamárra is és az Ur szólt: Fáradj és gyötrődjél cipelj terheket s vise'd, a hajlónak fltlegeii, izzadi és pihegj tt cjugalmud kevés, legyen. Sovány

c'eimezés legyen részed, tüskék és bogáncsok az ételed és életéveidnek száma a földön legyen 50.

Erre a szegény állat térdre esett s kö- n\örgött :

— Irgalmag teremtő! Ily nyomorult életet éhek. oh. végy a földön meghatározott éveimből 20-at. el.

Ekkor előlépett az ember s kérte azon 20 évet, melyet a szamár nem akart. A jóságos isten mosolygott 8 a kérelmet tel- jesité.

Most a sor a kutyára jötte az Ur szólt :

— őrizd a házat s lánczoltassál a kincsekhez. Még a hőidnek s« higyi s miml<*u árnyékot, ugass meg. Csontokat, rágj 8 éle- téveidnnk száma a földön legyen 30.

I A szegény kutya erre térdeire esik s í köuj örög:

| — Irgalmas teremlő ! Ily nyomorultan

éljek, hazat, kincseket, őrizzek és csontokat rágjak, olt, kevesbítsd meg életéveimet ; 20-al.

I Ekkor ismét előlépett az ember s kérte azon 20 évet, amelyekről a kutya lemondott. A jóságos teremtő mosolygott 8 újból beleegyezett a kérelembe,

Végre a majomra került a sor. Ebhez igy szidott az ur:

— Emberi kinézésed legyen, — de bá»*- gyu és gyermeke» légy, meggörbült háttal mozogj, gyermekek játéka, felnőttek mulat- tatására légy s életéveid számát a földön 60-ban határozom meg.

| Térdre esik ekkor a szegény majom 8 kő. j örög ;

1 — Irgalmas teremtő Nézzek ógy ki,

III111 u ug 1

A

loudok játéka legyek, oh, végy el éveimbő 30-at.

S ekkor ismét előlépett az embers kérte magának azon 30 óvet, melyeket a majom nem akart s a jóságos teremtő újból teljessé kérelmét.

Minden állat rendeltetésének kinyilvánítása utáu el vonult s az emb^r — mint a teremtés királya 30 *;vet gondtalanul, viiám ifjuságb-n élt át. Közeledik a 30 -50 év, az embernek fáradozni, gyötrődni kell. terheket viselnie, során? ételekkel érnie, nehéz csapásokat elviselnie, E'.ek a szamáróvek. S ha 50 évig gyűjtött valamit, akkor az ember kincsei mellett fekszik 3 őrzi a házat, nem hisz a holdnak, minden árnyék gyanús előtte. Mindeu közeledőt megngat g alig vesz magához néhány darab csontot. Ezek a kutyaévek. Ha tovább él az ember 70 évnél, úgy lassan-lassau elveszti eszét, bárgvu és gyermekes lesz; görbült háttal jar-kel s a gyermekek s bolondok játékává lest

És ezek a majomévek.

Untéra szertUa.

(Egy bátaipárra.)

Üldögélünk egymás mellett Óra hosszai, egyedül, ajkainkról egy-egy szócska CWk nlig, hogy kikerül.