Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 96. szám

inog ; „Uram, ön hátul egészen fehér“ s :i hálálkodó elől a másik utczába szökik.

Röviden : Stuszliütel az emberharáti szeretet szernél y<*si tó ja, testestül 1**1 - köstül komo'y philantrop,vándorló gond viselés, 5 vulósiigos utcza-nemtő. Egész uapon át az o eirberszerető útjára süt a nap s ha az már nein világit, pótolják ezt a gázak, mert este Stuszhiitel egyik szinházból a másikba vándorol s hazafelé menet minden ismerősét ekként értesíti: „A színház ma üres volt, — a színház ma telve telve volt. Jó éjt!“

Jó éjt, aludjál jól, Stuszhiitel, a fáradhatatlan munka után jól esik a nyugalom.

Városi közgyűlés.

(Nov. 19 és 20.)

III.

IX. Világításra.

44. Utczák világítására . 1525.88 ,

45. Tanácsház világítására 100* —

46. Hivatalos világításra 80- —

X. U t a z á s i költségekre.

47. Napi díj és útiköltségre 200 —

48. Bérkocsikra ... 10.—

XI. Ál 1 a m a d ó r a.

49. Egyenes adóra . . 4500'—

50. Egyenértók . . . 1661'60

51. Illeték

........................ 50' —

X

II. Közlekedésre.

52. Bélyeg, posta és távírdára ........................ 20* —

XII

I Irodai kiadások.

53. írószerek és eszközökre .... 500' —

54. Nyomtatványokra . . 300- —

XIV. Hirdetményekre.

55. Hírlap és hirdetésekre 100* —

XV. H á n I) u t o r o k r a.

56. Bútor és eszközökre . 125*—

XVI. Jótékonyságokra.

57. Szegények élolmezése s

gyógyítására . . . 50* —

58. Árvák, és lelenczek

tartására .... 168*—

59. Törvényhatósági szegény

alapra........................ 1000' —

6

0. Segedelem és jótékonyságra . . . 100* —

XVII. Katonai kiadások. *61. Tiszti szállás raktár és

betegházra . . . 3518'—

162. Tiszti bútorzatra . . 60* —

>63. Átutazó s előfogatra 400*— >64. Kaszárnya épületek és

bérletre . 1382'50

XVIII. Tartozásokra.

965. Töke és kamat törlesztésére .... 11373*80

Az orvos moso'yogva válaszoló :

— Mindennek meg van a maga oka. Az (orvos rendesen gyón tatója az olyan csalódnunk, melyet már régibb idő óta látogat.

Néhány nap múlva Werthern tegy kis jaeuészi soirée‘-ra nyert meghívást Bergen iMrtól.

— Tehát mégis csak női szeszély, — o'jondolá Harald, midőu a meghívón végigtekintett, — s újra egészséges, csuk hogy »megcsodálják gyönyörű hangját, miufc énekesnőéi, És néháuy pillanatig kétkedésben ovolt, vájjon elfogadja-e, vagy eluUaitsa-e

,i meghívást.

— Mégis szeretném csak egyszer öt a jínaga házában látni, — igy szólott Hurald

ss helybenhagyta a meghivást.

(Folyt, köv.)

A nőkről s a nőknek

(De Gubernatis könyvéből.)

A magyar szalónokhan két fajta női szépség látható. Az egyik az, mely a párisi nők elragadó kedvességét juttatja őszünkbe. A másik az, mely visszaidézi emlékezelílnkhe Ázsiának azokat a nagy és hatalmi« amazonjait, kiknek szépsége a régi Görögország hérószainak boldogságát és veszedelmét képezte.

*

A magyar nők oly mohó szenvedély- lyel vetik magukat a táncz forró lázába, hogy külső bájaik, ingerlő, kábító illat gyanánt, veszik körül a leghidegebb vérű férfit is és titkos gyönyörök állítására csábítják.

*

A magyar nő nyájassága és szende- sógo hatalmas fegyver, melyet különösen négy szem közt értőlmeseu és ügyesen tud használni.

A magyar nők vónuszi szépségénél csak ingerlő kaczérságuk nagyobb.

— Asszony! korszámítás „Bertha

s agysám, nemde kegyed idősebb a öővérénél?“ „Igen uram, de csak hái ein hónappal.“ (Mit szólnak ehhez a

természettudósok ?)

— A ragaszkodó lakó. Háziúr, „iram, távozzék házamból. Ön inár há

ii muegyed évi lakbérrel van hátralékáén s fizetni éppen nem akar ! —

ikó : Az Istenért uram, csak azt ne iivánja, hogy távozzam. Inkább emelje lakbért, amennyivel akarja, sziveit bben eltűröm.

HÍREK.

— Lapunk szerkesztőjét, kihez

minket, őszinte nagyrabecsülés kipcsol, atyja elhalálozásával súlyos csapás érte. Ennek némi enyhítésére fogadja a mi őszinte részvétünket is. „Esztergom és Vidéke“ kiadóhivatala.

— Köszönet. Ha vau valami, ami a legnagyobb csapásra is némi vigaszt képes csöpögletni : akkor az nem lehet egyéb a részvétnél. Ez a nemes érzet vett körül édes atyám temetésekor s én szont kötelességemnek ismerem, hogy mindazoknak akik akár szóval, akár Írásban, akár személyes részvéttel osztoztak fájdalmambaíi, örök hálát és forró köszönetét mondjak. Dr. Kőrösy László, az Esztergom és Vidéke szerkesztője.

— Tárczánkban Polko Klisétől egy gyönyörű novella kitűnő fordítását kezdjük meg, mely kiválóan szép olvasó- nőink tetszését lesz hivatva kivívni.

— KareníCS már megvált a főszékesegyházi zenekartól s elfoglalta uj állását, mint a tenorista, a kassai székesegyháznál.

— Bátori Schu'cz ódog síremlékének felállításához sz^rkesztösegünk- ben a következő adakozások történtek: Dr. Kőrösy László 2 —, Pólya Lajos 1'—, Czirok János ]•—, Renyi E. 1'—, Horváth .Sz. —*50 kr, Pólya Károly 1' —, bzilaveczky Sándor 1. —, Hegyesi Géza —-50 kr, Lármás —'50, N. N. —50, Kopermczky Ferencz 1*t—, Cső uor András —50, Csömör József —*20, Múzsa János — 20, Csömör József kovács —-20, Csömör János —‘10. -- Összesen tizenegy fo lint és hnsz kmjczár, mely összeget az emlék-bizottság móllöságos elnökéhez, Major István püspök úrhoz már bekül* döttünk s ezzel a gyűjtést lapunkban befejezettnek nyilvánítjuk.

— Gróf Székhe’yi Majláth György

úr ő méltósága levele h zenei körhöz ; „Zavaron 885 november 23-án. Tekintetes Elnök ur ! Hosszas!) távoliét, titán csak ma térve haza, sietek Tekintetes Elnök ur f. hó 13 án kelt nagybecsű soraira válaszolva, őszinte köszönetéin- nek kifejezést adni ama megtiszteltetésért, hogy az „Esztergomi Zenei Kör“ alapiló tagjainak sorába bejegyezni mól tóz tátik, s örömmel nézek elébe az al kálómnak mely engem a tisztelt kör által nyújtandó zenei élvezet részesévé fog tenni.“ Tekintetes Elnök ur alázatos szolgája gf. Majláth György s. k.

— K.atz Antal óramű vés szabad k< zzcl készített gondos éraművét, mely az országos kiállításon is kitüntetésben részesült, a herczegprimás vásárolta meg.

— A Zenei Kör tegnapi estélyének műsora a következő volt: 1. Herold „Zampa“ nyitány. Előadta a zenekar.

2. Liehe „Tavasz ébredése.“ Női hármas.

3, Halevy „Zsidónő“ cavatina énekelte Szendrői Szabó Lajos ur, a m. kir. opmaház tagja. 4. Liszt XII. magyar rhapsodia. Zongorán előadta : Munkácsy Mariska k a. 5, Aht „A rózsa.“ Vegyesénekkar, 6. „Magyar népdalok“ énekelte S/endrői Szabó Lajos ur, a m. kir. operaház tagja. 7. R-msz „XIII. Lajos gavoHeja“ előadta a zenekar.

— Felolvasás és rondk. közgyűlés. A kath. iparosítják egyesülete folyó nov. hó 29 én, azaz mai d. u. 5 órakor saját helyiségében (Német ut.cza 599) felolvasással egybekötött rondk. közgyűlést tart, melyre a tagok és az érdeklődő közönség ezennel tisztelettől meghivat Hak. Elnökség.

— »ajózás A dunagő/hajözás igaz gatósága jelenti, hogy d'‘czembei* elsejétől a további intézkedésig a hajók Esztergomból Budapestre naponint reggel hat órakor s Budaposről Esztergomba naponkint délután kettőkor közlekednek. A hajók sem a völgy-, sem a hegy-menetekben már nem érin- érintik Doni őst.

— Széngáz. Bánfi Károly adóhivatalnok családját szerdán este végzetes veszély fenyegette, mely majdnem az egész család vesztét okozta. Éjféltájt ugyanis két kis kosztos tanuló fájdalmasan el kezdett nyöszörögni, ami föl- éhresztotte a másik szobában alvó hivatalnokot. Bánfi azonnal a fiukhoz "óét, de útközben szédülés fogja el. Annyi lélekjelenléte azonban még mindig maradt, hogy gyorsan kitárja az ablakot, honnan az üde lég visszaadta erejét,. Csak ekkor érezie át a veszély nagyságát, mely az egész család elect fenyegette. Az üde lég gyorsan átjárta a szobákat s megmentette az eszméletlenek életét. A fiuk orrán már vér bugyogott. Dr. Simonyi éjfélkor azonnal megjelent s a kimerültöknek orvosi segélyt nyújtott. Az öldöklő szdiigáz a kőszénnel fűtött kályha nyitva felejtett ajtaján keresztül özönlött a szobákba.

— Esztergomi üveg matéria Az

esztergomi városi hányákban dúsan ta látható fehér és szürke porbanyós homokkő elemzését Dr. Bischof wiesba- deni geolog a következő adatokkal vé- gozte : Tíz gramm százhúsz C. foknál szárított s tiszta oldósavval kezelt homok ban 99*237 százalék kovavasat,

0 411 ez. agvagföldet, 0'074 sz. vas- oxydot, 0 0 2 sz. mészföld.d, 0 008 sz. maguéziát, 0 040 sz. kálit találtunk, zsarátnok veszteség 0'2l8 százaléknyi volt. Mindezek után constatáIható, hogy a megvizsgált esztergomi homok a leg- kovasavasahb és legtisztább homokféiek- bez tartozik. A csekély vastártalom, mely körülbelül csak tized százaléknyira becsülhető, az esztergomi homokot, kétségtelenül a legbecsesehb üveggyártás! .anyagok közé sorolja. Eddig Dr. Bi

schof szakszerű vélekedése. Már most mutassa meg a jövő, hogy mikor fog juk Esztergom emelkedését saját esz torgomi rózsaszínű üvegünkön nézni.

1 — A Szécheny. tér alsó végétől egész a Greff üzlet sarkáig terjedő körözési munkálatokat Nagy Pál a város javára saját bérletes kőbányájából díjtalanul teljesítette, hogy a nagy közönségnek alkalma legyen az esztergomi strázsahogyi terméskövek tartósságáról és czélszoruségéről meggyőződni.

— Esztergomi kövek. Nem azokról a fekete gyémántokról szólunk, melyeket még nem sikerült talj<*sen felfödöznőnk határainkban, hanem azok ról a kövekről, melyeket a városi bányában Nagy Pál bérlő szerencsés vállalata már nemcsak felfödözött, hanem előbb-utóbb szép haszonnal értékesít is. Ezeket a köveket a S’rázsnhogynek a Cserepes felé eső részében fejtik. Volt Alkalmunk a kitűnő homokkő mutatványát látni s ez után azt merjük mondani, hogy a cserepesi homokkő hivatva lesz a főváros közeliében a szobrászoknak s műépitő'nek hatalmas készletet szolgáltatni. Mert só,-.kúti homokkő színe és porhauyós- sága kellemetlen, mig a cserepei kő S'.ép szine és tömött szövete a leli *tő legelőnyösebb. A fővárosi műépilők és képfaragók eddig nagyban használják a sóskúti homokkövet, holott ezentúl az esztergomi cserepesi homokkőbányának hivatása lesz a sóskútit kiszorítani a keresletből. A város tulajdonát képező kőbányák bérlője, Nagy Pál, már lépéseket tett, hogy a kitűnő s csak az imént fölfedezett cserepesi homokkő-hánya kincseit az uj országház építésénél értékesítse.

! Az osztergomi cserepesi homokkőnek nagy jövőt merünk jósolni s Nagy Pál fárad a tla n huzgóságána k gy í)mólcsei he/, már eleve is gratulálunk.

— Városunk öntözése és tisztántartása hiányai ellen eddig úgyszólván állandó rovatot kellett vezetnünk azon felszólalkozásokból. melyek szerkesztő (Ségünkhöz a közönség köréből érkezünk. Dumaparti város vagyunk s a nyári hónapokban majd eltemet a pu-. Az öntözést eddigelé — ki vétel képen — a váro°i tűzoltóság néhány fogadott .embere eszközölte egy-két. bóráéval.

I Ezentúl talán már az öntözés ollen j sem kell annyit panaszkodnunk, mert a páratlan gőzszivaPyú a Duna partjáról 'hatalmas vízkészlettel áraszthatja el a í távolabb eső városi utczákat, is s igy nemcsak csinosodásutik, de közegészségünk érdekei is föltétlenül sokat fognának nyerni, ha a gőzszivattyú a köz- használat eszközévé válik.

— Helyi i odaírnunk egyik legelterjedtebb vállalata a Mulattató Zsebkönyvtár, mely különben országszerte folytonos gyarapodással terjeszkedik. A füzetes vállalatból újabban két uj füzet jelent meg. A 29 ik Varkoayi Dezső Vidám Elbeszéléseit közli, a 30 ik Si- lamou és Markalf históriáját adja irodalomtörténeti bevezetéssel és nyelvészeti magyarázatokkal A füzetek darabja csak tizenkét krajczár s igy túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Bazárovit,s Gus/táv könyvkiadó czéguél megjelenő humorisztikus irányú szépirodalmi vállalat, a lógj Hiányosabb hazai füzetes vállalat. Kiválóan ajánlhatjuk az újabb füzeteket az ifjúság s a családi körök számára.

— Hány zsidó van a világon ? A

Marseillebeu megjelenő földrajzi füzetek utolsó száma statisztikailag mutatta ki; hogy hány zsidó vau a világon jelenleg. E kimutatás szerint van zsidó összesen : 6.377,622 és pedig Európában : 5,407,602, Ázsiában : 245,000 Afrikában: 414,000, Amerikában:

3 0,000. és Oceniábau : 12.000. Az európai államok közül zsidót találunk Németországban ; 561 612, Angolhou- b.m ; 60,0 0 az Osztrák Magyar birodalomban ; 1 64 ,708. Belgiumban 13,0 0, Dániában ; 3,946, Spanyolon Iszáglmu: 1,900, Francziao szagban :

| 70,000. Görögországban : 2,652, Svájoz- I ban : 7 272, Hollandiában: 81,694,

Olaszországban : 36,289 Luxmiburg- I ban : 600, Portugáliában: 200. Romániában : 260 000 Oroszországban : 2 552,145, Szerbiában: 3,495 Svéd és Norvégországban : 3,000, európai Törökországban ; 15.000, Indiában és Kínában : 29 000, Afrikában és Algírban : 35,000, Marokkóban 100,000 Egypt,ómban 8,000

Olvasó-asztal.

— Tizó valatt. (1875 — 188 Pósa Lajos kitűnő fiatal költőnk, lapu egyik'kiváló Mi un ka társa, sajtó alá r dezi összes költeményeit. A kedves i