Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 96. szám

Esztergom VII. évfolyam 96. szám. Vasárnap, 1885. november 29-én. f /» BOJRI ENIK HR l ENKINT K ETSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÄR §gán7. évre fél évre . negyedévre 6 írt — kr. 3 . - , 1 . r,o . Egy S7RIH flrn 7 kf SZERKESZTŐSÉG: pZENT-^NS»’ÜTCA 317. li(Tvá a li.p *7,<‘ll«ini ioh'/.hI illető líiV/.leiiiéiiyek kiilileiidSk. KIADÓHIVATAL: jS ZÉC HE NI-TÉR Iiotií :t. liivíiImIoh s a magán liii<I«tHBek, n njillHrne szAnt köz- leménveli. elnti'/.eténi |>(>l!'/,■*i( '-'b i i-Haiiii'l-'Hik ililtv/.elldnk. HIRDETÉSEK FIIVATAI.OS IIIUMíTÉSIflK : 1 sT.ótnl 100 nT.nig — fi t 75 kr. J00-200-ig 1 „ 50 „ 200 — 800-ig . 2 „ 25 „ Hélveg.llj 80 kr M A <« Á N111 IfDK lMilSIOK meg.-íll RpodiÍB 87.«rint lelialö legjiitiuiynAiibbuu kiizüllelnek. NYIIil TlíU sorit. 20 Kf Ame ikai rablók. Budapest, nov. 27. A inegbizhutlan külföldi biztosító társulatok inváziója mind nagyold» óva­tosságot követői a közönség részéről 8 a törvényileg megállapított óviend szabályok foganatosítása egyrészt liosz- szabb időt igényel, másrészt mert élet- biztosításnál a főfeladat épen mint minden tőkééi helyezésnél, a közönség ellenőrzésének és józan eszének jut. Ha a magyar országgyűlésen ez a kérdés tárgyalásra kerül, a fősulyt arra fogják fektetni, miként lehetne a monarchia másik államával közösen a megbízhatta!) külföldi bizlositó társu­latok s külföldi lottószédelgés behoza­tala ellen védekezni. Itt absolute nem lehet szó egyoldalú eljárásról osztrák intézetek ellen. — Ausztria és Magyarország közt csak az foroghat kérdésben, hogy az 187p-- XXXV. t. ez. ben biztosított viszonos­ság csakugyan tényleg érvényre emel­tessék. Hogy Ausztria Magyarországon a biz­tosító intézetekben hiány egyáltalában nincs, abból is kitűnik, bogy p. o. a legnagyobbak közölök több mint 200 millió frlnyi vagyonnal rendelkeznek. E szerint tehát fel nem fogható, mi­ért keresik sokan javukat a távolban, mikor az oly közel van. A biztosítás áldásdús elveinek vó- delmezéséüen nem teszünk különbséget az osztrák vagy magyar solid biztosító társulatok között. Ezek mindnyájan egyenjogú és szívesen látott tényezői a takarékoiság előmozdiiásán működő propaganda közös serngém*k. A kezelés mödjánál fontosabb ama feltétlen szükségesség, mely szerint a magyar társulatoknak Ausztriában, az osztrák társulatoknak Magyarországban tökéletes szabadsággal és egyeujogo- sullsággal való működésük ne csak el­méletileg, hanem tényleg is megóvás- sék. Fődolog marad azonban a védeke­zés bizalomra nem méltó külföldi biz­tosító társulatok és külföldről impor­tált ragályos azdasági kóranyagok ellen, minők pl. a külföldi lottószédel- gés. Ez a védekezés Ausztriával közösen volna. leghíUályosabbjiu szervezhető. Különösen meghízhat lan külföldi biz­tosító társulatokkal szemben Magyar- országon ma a gyakorlatban alkalmaz­ható hatályos törvényes óvrendszabá- lyok nincsenek. Az 1876. XXXVII t. ez.-ben fog­lalt magyar kereskedelmi törvénykönyv 210 és 211. § 7. pontjának és 458. § ának határozatai mint óvrendszabá lyok nem elégségesek. Egyes magyar állampolgárok érdekeinek, vagy ált»*Iá­ban a magyar állami ét delieknek meg óvására alkalmas, gyakorlatilag hatá­lyos rendszabályok gyanánt a keres­kedelmi törvénykönyv e szakaszainak tartalmát senki nem tekintheti A 100 ezer forintos óvadék megáilapilása nem­csak sem ni bizto ságot, nem nyújt, hanem éppen ellenkezőleg a járatlan közönségnél tévedéseket szülni alkal­mas, mely ellenőrzést vagy biztossá­got hisz fenforogni ott, hol az egy­általán nincs n eg. Óvásunk első sorban az amerikai As „EsilBrgoaiBslíüflkB“ tínája. lem, az fáj... Nem az fáj nékem, hogy ha meghalok Sírom csupán a kór) s gaz fedi, Nem az fáj nékem, hogy az emberek Hamar foguak majd elfelejteni. Nem az fáj nékem, hiszen, a kinek Virágos útja nincs az életen, Miért kívánná, hogy a kegyelet Sírjára njiló virágokat tegyen ? Miért kívánná, hogy a távozót Meleg baráti szív könyezze meg ? Midőn ösmerve aunyi árulót Igaz barátja uincs ma senkinek ! Nem az fáj nékem, csendes éjfélek Szellőt kergetuek majd sírom felett, Hanem, hogy majd ha messze elmegyek, Ki téged oly nagyon szerettelek, To is el fógsx feledni engemet! ! LITHVAY VIKTÓRIA. Szerelem és szenvedés. — Polko Eliz elbeszélése. — (Az Esztergom és Vidéke számára fordítva.) Amare — poffrire Tacere — morire. I. A levelek. ,..Igy tehát beláthatod, édes nővérem, hogy meg kell nyugodnom sorsomban, D .. városba vagyok helyezve. A város elég nagy arra, hogy Ferdinánd lierczeg udvarát magába rejtheti s liogy azokat a titkokat, melyek ott lappangnak, befatyolozza : a kö­rök mindenütt bizonyos határok közé van­nak szorítva és igy mi katonák meglehető­sen el vagyunk szigetelve. Amit azonban a városban föl nem találhatok, azt dúsan föltalálom a nagy természetben. Hisz úgyis tudod, hogv szenvedélyes tájkép fesjő va­gyok. Azután olykor-olykor rajzolással és zenéléssel űzöm el unalmamat. Nyugtasd meg, kérlek, az én ió édes anyámat ; mondd meg neki. hogy nőtlen létem daczára ebben a városban meglehetősen boldog napokat élek. Rendesen csak az ismerős családokat látogatom meg. Különben úgyis tildéd, hogy a társadalmi élettel sohasem tudok megbarátkozni. R-meny lem azonban, hogy félrevonultságom daczára találok egy oly családot, mely bizalmasan fogad be rendes tagjának. Ki tudja ? Várakozzunk ! — Nyug­tasd meg, kérlelt, édes anyámat, ki, tudom, I sokat aggódik miattam s mondd meg neki, I hogy : megelégedetten élem csöndes nup­biztositó társaságod ellen irányul, még bm túlérése késleltessék, Ezt tudvale- pi-dig következő okokból : vő!eg az által lehet legjobban elérni, [ 1) Mert a biztosítás nem egyéb, ha a gyümölcstől a levegőt és meleg­miut „kötelező takarékoskodás“ ; egy séget lehetőleg távol tartjuk, biztositó társulat nem egyéb, mint egy a. nedves vagy száraz levegőnek ha- takarékpénztár vagy takarékegyesület ; tását illetőleg azonban a nézetek még már pedig a megtakarított nemzeti va- nagyon különbözők, gyónt, külföldre és Amerikába küldeni Dr. Sorauer, hires pomológ, ki a nö* magában véve is esze iy te len eljárás, v án y i betegségeket ismertető kéziköny­vig °ly tőkeszegény országban, mint V0f, fl(jott ki, igen érdekes kísérleteket Magy irország, az állami érdekeknek arra nézve, hogy a nedves vagy szempontjából i., káros. száraz levegőnek milyen hatása vau a i 2) Van Magyaiországon és Ausztria- télire elrakott gyümölcsre, ó ugyanis bau, vagy ha a verseny e téren egy- különféle almát, különösen téli arany iáltalán nem elég nagy, hát Emópában p irmáu-alinakat egy közönséges gyü- Jelég biztosító intézet, azaz takarók- mölcsös pinezében ngy a nedvességgel pénztár. Meggondolatlan könnyelműség telitett levegőben egyszerűen kiterítve, j teliát, ha valaki pénzét Amerikába valamint üveg harangok alá helyezett, akarja küldeni, még pedig egy am«- melyeknek levegője egy részüknél clilor- rikai társulatnak, melynek igazgatói kálium által lehetőleg száraz, más re- Magyaroszagon különösen, de általában szöknél pedig behelyezése által lohető- véve Európában is teljesen ösuieretleu jeg tuliiodves áUapothan tartatott. E személyed. j kísérletek mellett a súly veszteség 100 Ez óvásunk tehát első sorban az grammonként tett : 1. A szabadon ki- ^Equitable* és „Newyork“ nevű ame- terített almáknál 0 42 százalékút. 2. rikai biztosító társaságokra vonatkozik, A száraz levegőben levőknél 79 szít- kíi}«iiUoon n.igy FmajjfnImát fuj- zalókot és a nedvességgel telitett lé­tének ki, hogy a hazárdjátékszerü vegőben levőknél 0 6 százalékot. __ F on ti n o biztosítással járatlan embere Azt, hogy a levegőnek mesterséges k^t arra biijauak, hogy megtakarított módon előidézett nagyobb szárazsága filléreiket yankee-módszerek szerint által valami előnyt lehetne elérni, nem való legmagasabb foka gyümölcsözte- j tapasztalta. Igaz ugyan, liogy a ponó- tés végett Ameiikába küldjék. Jszedes a későbbi hónapokban nem volt oly általános, mint azoknál az {Ilmák­nál, melyeket a nedves levegőben tar­tott, a helyett azonban a gyümölcs jobban összefonnyadt és gyorsabban érett, minek következtében később jó Az el tevés módja igen sokféle, de ízéből is sokat veszített és nagyobb az éltéi és czelja bizoiyara csak az, aranyban rohadt, bőgj a gyümölcs fiiss és ép állapot A szabadban fekvő almáknál az érési han maradjon s az el Iniyozel.t laktár- állapotra és a szár jelenlétére is fii Gazdasági levél. (A téli gyümölcs legjobb eltartási módja.) ye. a m IlliOfc ialinal es csupán akkor bolt el ;i fájdulom, gúny. Ma azt tap isztaltara. hogy már u hogyha liroátok gondolok.. Még egyet gyón idős vagyok, mert a tán ez, a vigalo E/t ugyan odes anyámnalA nem morém reám nézve nein olvan izgató gyönyör mi1 megírni, hanem téged tudós,lat, róla. B-r- ezelőtt volt. Csupa idegen aroz,csupa he­gen Gizella is itt van a víbsban, Ilinek mntalás, csupa fecsegés miud-njlt. Midőu férjé a német országgyűlésim a d. . ,-i az első tánozot lejléin, akkor léptek be Ber­kem etet képviseli s csupán est lélen van genék. Bergen alig változott, csupán men. S ' • BVW»‘ ''d,,1:3e" ’"“«Ki jészá- izmosait. Ajka kSrfll most is az a gőeös gán léit!, mely csak órányi távolságra vonás, szemeiben is az a hideg tilt. Giz'el- estk D.. .tol. Gizellát ma «%. fogom lát alig ismertem volna meg, ha férje „in­aim azon a bálon, melyet a vák9 a mi csen kíséretében. Sokkal magasabb, sokkal tisztjeink számára rendez. Oh, noOrem, én karcsúbb, mint azelőtt; hajaié jobban edes Caro kun te! szinte latom, mit borul megsötélült. Az emberek azt mondanák róla el arezod mikor annak a nőnek a „»vét hogy büszke; én pedig csak azt móudora,’- említőin, ki fivérednek egyetlen boW4. |,0i!y előkelő, de mér elvirígzott Leeinl gát kepezte. Tizenkét eve, midőn Q,ella, kébb a szemei változtak meg Hisz emlé- nnnt tizennyolc/, éves leány, hin „,ja kezel ,„ég arra a g,5,.v8r(í kék Szempárra I figyelmes eteseire hallgatva, niegvetety , - Akkor azt gondoltuk, hogy ezek a sze-' szegény altisztet es a gazdag faldbirtoU. IT,9|, sol,asera sírhattak, és most azt gon- nak nyújtotta kezet. Meg most is látnl dolora, hogy ezek a szemek sohasem azt az ünnepélyt, inelyben Gizella - eg. solyoghatták. Az a vidám kék szia, minti,a- szen Bergen űré lett Szomorú emlők . . csak ki volna törölve - eltűnt. Most olyan De az idő meg an,tolt a Wedesre Oh deknlitnös fénye van szemeinek, mintha ő so- milyen ez a félédes. Bnvbttlot, de azertw „agvon sokat airt volna. Mi nyugod- meg mindig fájd doni. Most mér Bergen „d.bztHIOk egymást. Az egész bál alatt Gizella asszonyság reám nézve egészen ide- \Jami ,iz pbriUj,t válloftuuk. Hanoi» min. I gén, mert hiszen o egy más ember - d. csak az » régi, kedves, szivhezszólő |‘,e|e Micsoda hatalom egyesíthetné újra lm l)gv, |logJ megrezzentem, mikor elő­jazoka a szálakat, melyeket o elmetszet száj,„Hottam szélatii. Gizellára, az én melyekkel hozzá voltam fűzve . Tehat egyU kedvesem, beszélt most is, és még- I nemsokára látni fogom ot Milyen boldog; sem ,u « „ _ él, öjzeM4m, B* £ rogyok hogy »yngodtan ta alkozba o,n ..le og, W ,„int neje régi barátját, hi­|É TA ", , *1,nUlWval( . «•««hitt, hogy fogassam meg I ...tlfel után. Megtartom a szavamat. A hazát u, em a keghivásra semmi meg! ; bálnak ugyan meg nincsen rege, de ea jegyzfstl,,, tett. Mics<,d|l ,4, nulok, mert szerintem legjobb csak a ma-lelőtt lercC 'meghívássat jéré^OWessé!

Next

/
Oldalképek
Tartalom