Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 95. szám

lunok még az időig sirhalma jeltelen

.jjl _. úgy mint azokó kik minden

,

;vom nélkül élték le életük.

A. házastárs házastársának, az apa gyermekének és megfordítva, a barát barátjának, a páitfogolt jóltevőjónek emel emléket, — és hála könyök közt neveli fel virágait melyet a kegyelet ültet.

És mi jeltelen hagyjuk mind ez ideig a honvédlemető drága sir-halmát és azon gondolkodunk, hogy áldozzunk e filléreket Bátori Schulcz emlékének, kinek élete valódi küzdelem, egy nemes: küzdelem a haza szabadságának kivi | vasa, a mely édes haza polgárai mi is vagyunk.

Tudóin ón azt, hogy minden megyének meg van sajat halottja, minden vidéknek meg van a kegyelet emléke] melyre áldoznia kell, és nem gyakran az élők is áldozatot követelnek.

De az erkölcsi kötele ség parancsol !

Áldozzunk mi is, mert a mi földiin-1 kot szenteli meg az a sir, mely egy, halhatatlan hős tetemeit takarja.

Mutassuk inog tehát mi is, hogy tu-! dunk érezni, gondolkodni, és hogy hir-j tokába vagyunk azon nemes tulajdonnal mely felismeri a nagy ember értékét neme alt életében de halálában is.

f

'

Gazdasági levél.

(Phylloxeras szőlő termőképessége.)

(P. J.) A ki a phylloxera által megtámadott ; de még teljesen el nem gyöu-1 güJt szőlőjétől — a melyen a költséges védekezési eljárásnak egyikót sem akarja alkalmazni — még néhány jó termelést akar szüretelni — a következő, a gyakorlatban kitűnő eredményt felmutató eljárás gyakorlatba vétóiét ajánlom, j Megjegyzem, hogy az elmondandó ke-; zelés csakis a rövid mivelés alatt állói szőlőkben alkalmazható a legjobb eredménynyel.

A szőlőlevelek lehullása után messünk! le a tőkefejről minden gyönge venyigét í egy tőkén ne hagyjunk meg több vesszőt,' hanem csak a tőke erejéhez képest 1—2 legfeljebb ‘á erős szálat, ezután födjük be a szőlőt úgy, amint azt közönségesen tenni szoktuk, de lehetőleg jó mélyen, hogy a tőke fejekre és az azon meghagyott vesszők alsó rügyeire (sze ! meire) minél több föld halmozódjék.] Tavasszal az így befödött szőlőt nem nyitjuk ki, hanem csak a töltés fölött messük meg a meghagyott, veszszőket két szemes csapra Az eredmény az lesz, bogy a tőkefej fiatalabb résvei és a föld alá került csapok igen buja gyökereket bocsátanak a tápdus szili- földbe, ezek által helyettesítve lesznek a megtámadott és elgyöngült főgyöko- rek. A kapálásokat igen sekélyen és ritkán végeztessük, nehogy a fiatal és cekélyen elterülő gyökerek el vagdal lássanak és hogy a föld a tőkékről le ne huzassék, inkább gyomlálás^al tartsuk a szőlőt tisztán. Igyekezzünk válogatás alkalmával minden felesleges hajtást eltávolítani és a meghagyott, vesszőket csonkázzuk lehetőleg rövidre, hogy ezáltal a tőke tápkó -zletét a fürtök fej I tszlésére szorítsuk

Az elmondott eljárással kísérlet tétetett az orsz. phylloxera kisórloti ál lomás farkasdi telepén, az eredmény annyira kielégítő volt, hogy több bortermelő érdi mesnek tartotta azt saját szőlejében nagyban alkalmazni : de

amint értesültem, sőt személyesen meg is győződtem, nem volt okuk azt meg bánni, mert az alkalmazott eljárás következtében olyan nagy termést idéztek elő a phylloxera által már szembetü nőén elgyöngült szőlőkben, a melyhez hasonlót azok még teljesen egészséges állapotukban sem mutattak. Mint, eccla táns példát felhozom, hogy id. Petro- vits István, leány falusi szőlőbirtokos ur a fen tirt. mód szerint kezelt egy | magyar lioldnyi öreg szőlőtábláról 50 ; •ikó törkölyön mustot szüretelt. A termés minősége pedig, amint az összehasonlításból kitűnt, legkevésbé sem lőtt a fetöllós következtében silányabb i közönséges mivelés alatt álló szőlők érmésénél ; ami abban leli magyarázatát, hogy a feltől lés következtében a Ilrtökközo! jutottak a földhöz, nagyrészük pedig a földet érintette, és igy teljesen elnézhették a talaj összegyűjtött ói lelő sugarainak visszaverődését. — Ha a' kezelés alá vett szőlő még nem elaggott és lapályos fekvéssel bir, az eredmény mindenesetre kielégítőbb lesz, A kinek szőíőtalaja sovány, igen helyesen 'otrja tenni (ha tehet'), hogy ha a toksorok közé födés előtt teljesen érett : lágyát térit.

A farkasdi phylloxera kísérleti te- epen a leglapályosabb táblák egyikó- )en van néhány közönséges öreg tőke, i melyek daczára annak, hogy már 12 ív óta elősködik gyökereiken a phyl- oxera, még máig is évről-évre erős venyigéket nevelnek és kielégítő tér

illést is adunk, holott a kisórloti telep

hegyoldalaiból az eredeti közönséges szőlőtőkék h phylloxera pusziitása következtében már hat óv előtt kivesztek. A lapályon levő és a jelen évben is termő állapotban levő tőkék hóol vadás és záporok alkalmával a hegyről lefutó viz által eliszapollatnak, miáltal évről évre újabb farészek kerülnek a termékeny talajba, a melyek uj gyökerek nevelése által folytonosan pótolják némileg — a phylloxera által okozott veszteséget, természetesen a tőke ezt a küzdelmet soká ki nem bírja, évről - évre gyengébb lesz és végre kimerülvén mégis a phylloxera lesz a győztes.

Városi közgyűlés.

(Nov. 19 és 20.)

II.

VI. b) Erdészet.

27.

Erdő ni es tér fizetése s .

1

ik bér..............................

870*—

28.

Négy erdővód bére .

960- —

29.

Ezek ruházatára

72-—

30,

öl fa vágásra ....

1329’ —

31.

Sílge és fasi na vágásra .

984* —

32.

Szerszámfa vágásra .

32-80

1 33.

Mindezek behordására •

647 80

34.

Fáskert művelésére .

560-—

34 V

Pliyloxera alapra

500 —

35.

Eido művelésre .

120- —

36.

Erdei utak igazítására .

100 —

37.

Napidijak és napszámokra

200—

38.

ölfa biztosítására

25-—

c) Legelői kiadá

9.

39.

a) Kutak, utak és árkokra

374 —

b) bikák tartására . .

863-20

c) „ vásárlására .

863-20

d) kansertések tartására

240* —

e) csikós bérére

2Q5-f) csikó akolra

25- —

VIÍ

Városi közép file

t e k r e.

40.

Épit, anyagok és munkára

1321*—

41.

Tűzkár eMeni biztosításra

243 49

42.

Kéményseprők bérére

200- —

VIII. U t c z á k kövező

sere.

43.

Kőtörés, hord. és kövez.-re

3600- —

Esztergomi levél

[Aktuális dialóg.]

•

Szóba állott egyszer a kard meg a toll-— A mit te alkottál, azt én lerombolom — mondta gőgösen a feuyes ka rd.

— És amit te lerombolsz azt én megint föiépilem. — válaszolt a szerény toll. — És azután néhány millió testvéremmel hadjáratot indítunk ellenetek. Mi teremtettünk titeket gőgös hatalmak. Bilincsekből születtetek. De ekevasat csinálunk belőletek. A zasnak nem szabad többet emberi sziveket ál- taljárnia. A vaskorszak irtózatos rémura Imának legyen már egyszer örökre vége.

A kard gúnyosén vágta vissza.

— Nagyobb szüksége van a világnak rombolásra, mint alkotásra. Mi Írjuk a világtörténetet. Ti csak amolyan fen héjázó másolok vagytok. Mi uralkodunk s nem az aranyból vert koronák. Mi csináljuk a térképet. Mi kezdünk beszélni, mikor már meg nem értik egymást a nemzetek. A mi uralmunk örök. Szent jeligék alatt zúzzák össze, a mikacs koponyákat s óriási eszmék harsonái között űzzük ki a szivekből egész fajok életét. Nem értjük mi a ti feljajdulástokat, mert tudjuk, hogy ugyanaz a kéz. mely ellenünk dolgozik egy parancsszóra fölcserél minket. Lovaggá üljük a hóhért, babért adunk a gyilkosoknak s öljük egymást kaczagva vagy szitkozódva, mert emberek kezében vagyunk. A mig pedig emberek lesznek, szükség vau reánk s nekünk a szabadalmas hóbérságra.

— Vérfagyasztó igazságokat mondasz, de azért el kell jönnie annak az időnek, mikor nem szedik le többet a templomuk tornyaiból a harangot hogy gyilkos golyószórót öntsenek belőle. Hanem az ágyukból fogják a béke harangjait önteni. El kell jönnie a világ megváltásának az emberöldöklós irtóz- tató évezredei után. Az utolsó ágyúszó az örök Léko első szava lesz. Az anyák akkor nem fognak többet szétroncsolt hullákon zokogni. Az arák nem öltenek többet örök gyászt. A haza nem veszti el többé legnagyobb gondolkodóit s legnemesebb bölcseit. És a föld nem fog többszín* megrendülni, mint mikor olyan óriási sírokat ástak bele. A szeretet napja főikéi, s eloszlatja mindörökre a gyűlölet fekete éjszakáját. A tudomány varázshatalma biztos kenyeret fog nyújtani azoknak, a kiket ti mint fölöseket olyan kérlelhetetlenül kiirtotatok. Nem kell többet helyet csinálni uj százezer mosolygó örökösnek. Ez lesz a mi diadalunk. A toll diadala. Az örök béke első évezrede.

— Rajongás az egész, a mit mou^ dasz. Az agyvelő lázát s a szív beteg

későbbi eredeití kiadása is, melyek közül csak az 1795-iki váczit. és pozsonyit, az 1808-iki budait s az 1847-iki budai Bagóféle kiadást említjük meg. A uépszerü munka rákerült különben a ponyvára is és hogy itt hány kiadásban fogyott, azt, már ki sem lehetne mutatni. Ipolyi Arnold tizenegy magyar kiadásról tesz említést. De ennél jóval több Salamon és Markalf história-kiadás jelenhetett meg magyar nyelven, mert a ponyvairodalmi kiadások rendesen kikerülik a bibliogra- phia és statislika figyelmét.

Minthogy a nagy kedveltségi! história nein magyar származású, vizsgáljuk meg eredete kérdését.

Vannak német irodalomtörténetirók, a kik azt állítják, bogy a XIV. századból eredő első rémet kiadás Salamon és Markalf históriájáról latin munka után készült s igen valószert!, hogy a latin munkához zsidó hagyományok szolgáltathattak anyagod)

A legrégibb németországi latin kiadásokat Panzer§§) a következőkben sorolja föl :

Collationes, quas dicuntur seoisse vnutuo Rex Salamon sapientissimus e' Maroolphus fact« defor- mis ex turpis8imu8 tarnen ut fertur éloquentissimus 1488. 4. 12 levél.

Collationes, quaé diounlunr etc. Évtelen. 4.

Marcolpas. Disputations quas dicuntur liabuisse inter Be mutno Rex Salamon sapieutissimus et Maroolphus facie defonnis et turpissimus ut fertur eloqnentixgimus ; lalinitate donatae et mine primum animi et faisi (salsi ?) leporis gratia editae. Krankf. 1585. 8.

6) Kurt fbíchichte d. Deutsch Literat. J. 284.

^§1 Pan sor: Annalen der alteren deutsch.'Literat.

m'

A legrégibb uémut kiadások pedig a következők :

1. Frag vnd Antwort SalamonR vnd Marcolfi- Nürnberg. 1487. 4, 3'3|4 iv.

2. Red vnd Wiederred. Augsburg. 1490. 4.

3. Frag vnd Antwort kunig Salomouis vnd Mar. colfi. 1520.4.

Hogy ki fordította Salamon és Markalf bistó'iáját magyarra, azt nem lehet egész bizonyossággal eldönteni. Bőd Péter a fordítás érdemét. Bornemiszának, Toldy Heltainak vagy egyik erdélyi társának tulajdonítja.§) Minden valószínűség szerint valamint a nyomtatás, úgy a fordítás munkája is Heltaiék műhelyéből került, ki. Holtai első nyomtatványa egy katecbismus volt, mely 1550-ben készült. Innen kezdve sűrűén jelentek meg nagyrészt egyházi nyomtatványai 1575-ig. Nyomtató intézete halála után is szorgalmasan működött Salamon és Markalf első magyar kiadása tehát Heltai halála után, de még a Heltai- féle műhelyben jelent meg.

A Salamon és Markalf históriájának magyar fordítása pedig nem németből, hanem latinból való.

Igen érdekes e részben az első német kiadások vallomása, mely után egész biztossággal állítható, hogy a német kiadás szintén latinból készült fordítás.

A legrégibb német kiadás befejozóso ugyanis igy végződik :

In latiné was diese rede Geschrieben die dorch bede In das dufsche gewallt ban Das sie woll mögen verstan

§) Toldy : Magy. Költ, Tört. I. 148.

Die da nit verstent latin Nu ist die bobeste bede myn.§)

A bevezetés pedig igy indul:

Wer nu gerne will hören Dem wolde ich frörade mere sagen Ich sasz in der zellen myn Die nymant obel mag behagen Und fand eyu buch das was latin Im dem selben bucii fant ich Vil wort die nit hoffelich Luten in dutscher czungen Ich beden aide und jungen.§§)

A német, fordítás tehát a nép számára készült, épen úgy, mint, a magyar, melynek latinból való eredetét azonban be lehet bizonyítani. A német kiadások ugyanis tovább fűzik az elbeszélést, mint a latin eredetiek, A német hozzátoldás szerint, a mint Markalf nein akarja megtalálni akasz- tófáját, számkivetésbe kerül. Nemsokára azonban megbetegszik a királyné. Mindenki halálos bajnak tartja betegségét s a mint, meghal, nagy pompával el is ternyik. A királynak csak most jut eszébe, hogy Markalf még föltámaszthatná megsiratott halottját s rögtön keresteti is mindenfelé. Morolf végre megkerül. A mint utána néz a sírnak, úgy találja, hogy a sírbolt üres s a királyné teteme hiányzik belőle. Markait' a királyné kutatására világgá megyen, jó idő múlva meg is találja, s visszatér és Salamont hadseregével magával viszi. A mint az idegen ország udvarába érnek, Salamont, álruhában a megszöktetett királyné

§) Eschcnburg: Denkmäler altdeutscher Dicht' kunst Bremen 1799- 14S.

§§) u. 0. 162.

elébe csempészi, de a királyné nemsokára fölismeri volt urát. Salamont halálra Ítélik, de utolsó perczeiben még van ideje kürtjébe fújni és Markalf a hadsereggel elő siet rejtőkéből királya megmentésére. Salamon győz, haza viszi hűtlen feleségét, a kinek azonban bűuhődérül egy fürdőben kell kimúlnia.

Ez a német verses kiadások függeléke teljesen hiányzik a magyar fordításokból ép úgy, mint a latin kiadásoktól. Már pedig, ha a magyar áldolgozó a német verses kiadást veszi mintául, akkor ha már folyóbeszédben is, de valószínűleg szintén a bemutatott elég eleven rádással fejezi be.

A német kiadás föggpléke bizonyosan nem akar egyebet, mint Markalf azt a mondását illusztrálni, hogy nem szabad az asszonynak hinni, ha még olyan hűségesnek mutatkozik is. A függeléket, mint Kurtz is elősmeri, a német fordítók toldották.§)

Egyes kalandok Salamon és Markalf históriájából ír ég az Euleuspiegelbe is átmentek. A Freidankban is előfordul:

Salmon waiszheit lerte Marolff dos vertierte.

De a magyar kiadások adomái ég közmondásai s a XVII. század magyar irodalma is rangúkba olvasztják a uépkönyv magvasabb részleteit. Mindez csak azt bizonyítja, hogy az érdekes népkönyv mind Németországban, mind hazánkban rendkívül nagy népszerűségnek örvendett.

Ipolyi nyolczvannógy közmondást hasonlít össze a forgalomban levő magyal §]

§] Gssoh. d. deutsch. Lit I. 285-