Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 93. szám

Esztergom. VII. évfolyam

93. szám.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

Megjelenik hetenkint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

SZERKESZTŐSÉG:

Szent- Anna-utca 317.

egÓN7. évre .

ELŐFIZETÉSI ÁR: ........................................6 frt — kr.

l

lAVH % 1 t.p

K

szellemi részét illető közlemények kiildendSIc.

IAU0 HIVATAL:

fél évre . . negyedévre .

................................................. 1 . 50 .

h

oni :i hivatalos

jSzÉCHENI-TÉFl

r u magán hirdetésük, a nyilttdroe szánt közEgy S7HIH áru 7 kr

leinényeh, elí

lizetési pénzek #s lüelamáKpok intózemlök.

Csütörtök, 1885. november 19-én.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IIII?HETESEK :j MAOÁNI11 IMIÉTßSliK

1 szótól 100 *7.óijj — fi t 75 kr.. megállapod J8 szerint lehatö 1 oo—200-i^r . 1 n ,r)0 „ legjiitányomibluiii közöl tétnek.

200—íí(>0-i«r . 2 „ 2Ü „ ---H

élyejj-líj 30 kr. NYII.TTÉH sora Ä0 «r

népkonyhát

Esztergom, nov. 17.

A Jótékony egyesület ma közgyűlést tart nagylelkű elnöke, Majer István püspök ur vezetése mellett.

Mai vezércikkünket egyenesen a Jótékony Egyesület elnökéhez, Majer István püspök ur ő méltóságához intézzük s kérjük legyen kegyes a fontos eszmét meleg pártfogásával tárgyalás alá venni.

Népkonyhát kérünk az esztergomi valódi szegények számára, akik szégyenük a koldulást 8 inkább napokon keresztül hideg konyha mellett a nélkülözések rejtegetett falatjaival táplálkoznak.

Esztergomnak sok olyan valódi szegénye vau, aki napokon keresztül nem jut meleg ételhez 8 még betegségo napjaiban se kap forró levest.

Esztergomnak sok olyan úri szegénye van, aki minden fillérét konyhájára adja, hogy családjának meg legyen a mindennapi tápláléka s a drága piaczi viszonyok tökéletesen elkövetelik a szerény havi jövedelmet.

Egy népkonyha felállítása tehát nem a koldusok táplálására volna hivatva, hanem a valódi szegények jutányos ellátására, a szegény földműves, iparos és kereskedő, kishivatalnok és segéd- osztály, özvegyek és árvák osztályának gyámolára, segítségére.

A jótékony egyesület magasztos hivatásai közé befoglalhatná egy népkonyha felállítását is.

A népkonyha felügyelete az egyesíl

hölgyeire

lenne

let angyali lelkületű bízva.

A szükséges tőkét tömeges adományozások által teremthetnék össze s a konyhai napi kiadásokat részben jótékony subvencziók, részben a mérsékelt áru été!hordások födüznék.

Nagyobb vidéki városainkban ez a jótékony intézmény már meghouosult s a valódi szegények a jótékonyság valódi áldásait élvezik a népkonyha ellátása által Két három tál egészséges étel all a népkonyhák élvezőinek rendelkezésére s a felügyeletet magas rangú hölgyek eszközük, mint napibiztosok. Vannak népkonyhák, melyok egész elszegényedett családoknak biztos inened két nyújtanak az élet további viseiésére.

Az eszme keresztül vitel e városunk valódi szegényei érdekében csak áldás lenne 8 ha a idtékonyság áldásáról van szó, lehetne-e azt szebb helyről kérni és várni, mint a Jótékony Egyesülettől, mely ma, védőszentje Erzsébet ünnepén közgyűlést tart.

Szent Erzsébet künyöriiletének és irgalmának szelleme képezi a Jótékony Egyesület működésének eddigi történetét. Vajha az esztergomi szegény nép érdekében a jótékony egyesület mielőbb felálüiuná az esztergomi népkonyhát, melyre már oly rég szükség van !

in unkái fisával az 0 s z t r á k - M a- gyarMonarchia Írásban és képben. A tudományos kutatás mai szinvonalán álló, népies elő- adásu oly nagy munka kiadása, mely az oszirák magyar monarchiának és a ! benne lakó valamennyi népnek tükre legyen, volt a terv, mely Ausztria és Magyarország koronáinak örökösét, Rudolf trónörökös fő herczeg ö fenségét már hosszabb ideje foglalkoztatá.

j így jött létre a jelen irodalmi vállalat, melynek czélja: országokat és népeket ismertetni, a monarchia határain belül lakó minden népfaj történeti kifejlődését, nyelvét, cul túrája nyilvánulásait a művészetben és tudo- j Hiányokban, munkában, kereskedésben 'és iparban, sajátszerűségeit népjellemben és szokásokban teljes hűséggel előadni s a népies modorban meg- irottakat művészi kivitelű rajzok bau megeleveníteni.

A monarchia mind a két felét egyaránt átölelő e nagy föladat megoldá sálioz a munkában képviselt szakmák mindegyikére előadók alkalmaztattak és pedig az örökös tartományokat tár- gyazó résznél :

Arnetli Alfréd udvari tanácsos a történelem, Adrian Werburg Náudor báró udvari tanácsós a néprajz és anthropologia, Bäcker 1M. A. udvari tanácsos a topographia és • tájismertetés, Falke Jakab kormánytanácsos |a mű- és házi ipar, Hanslik E. tanár kormánytanácsos a zene, Hauer Fereucz udvari tanácsos a természetrajzi szakmák, Lfitzow Karoly tr. tanár a képzőművészet, Miklosich Ferencz tanár udvari tanácsos a szláv nyelvészet, Neumann-Spallart F. X. tanár udvari tanácsos a nemzetgazdaság és statisztika, Nordraann János a keleti Alp^sek ismertetése, Schmidt Frigyes egyA trónörökös vállalata.

(Az elörajz.)

Rudolf trónörökös fő herczeg 0 császári és királyi fenségo kezdeményezéséből és k‘>zre

házi műépítész az építészet, Streit András építészeti tanácsos az építészet, Weiten J. kormánytanácsos a német irodalom, Wurru- brand Gundaker gróf a történelem előtti antnoropologia szakmájára.

E szakelőadók vállalkoztak, hogy az irodalmi munkában közreműködnek s különösen hogy, amint a munka rendén egyik tartomány a másik után következik, az általuk képviselt szakmára nézve az illető tartományból vagy népfajból alkalmas munkatársakat hoznak javaslatija.

A Szent István koronája országait ismertető rész általános vezetéséhez és szerkesztéséhez a követkozők járultak :

Hayuald Lajos bihornok-érsek, Pulszky Ferencs, Berzeviczy Albert, Frankuói Vilmos, Hanfalvy János, Ipolyi Arnold püspök, Jókai Mór, Keglevich István gróf. Nagy Miklós, Miskatovies József, Pauler Gyula, Salamon Ferencz, Szabó József, Szabó Károly, Szilágyi Sáudor, Torma Károly, Zichy Jeuő gróf.

Tekintettel a Szent István koronájához tartozó országok különböző nemzetiségeire, különösen az ethuographi ai részre, felszólittattak:

Bojnicsics János és Krsnjavi Izidor a horvátok, Popovics István a szlavónok, Hadzsics Antal és Szandics Sándor a szer- bek, Goldis János, Moldovai! Gergely és Vuicanu József a románok, Teutsch Traugott az erdélyi szászok, Zsilinszky Mihály a tótok, Fincziczky Mihály és Homicskó Miklós a ruthének, Weber Samu a szepesi németek, Szent,kláray Jeuő a bácsmegyei és temes- vidéki németek, Czirbusz Géza a bolgárok, Kőim Sámuel a zsidók, Moluár Antal az örmények, B trtalus István a czigátiyok uépisinéjére.

A mű illusztrálásának intézésére mindkét részen művózeti bizottság alakult. Az osztrák művészeti bizottság tagjai :

Wilczek János gróf, Dumba Miklós,

Az „EszlfirgonísVidíks“ tárcája.

Tissa Kálmáa.

(Jubilaeuma alkalmából.)

I.

Az 1875-ld budget tárgyalása alatt nyilvánvalóvá ler.t, hogy — bár a kormány (melynek ekkor Bittó István volt elnöke) »évleg rendelkezik a házban a többség felett, tényleg e többség megbasoulott a kor- mányuyal, uj pártalakulást óhajt s e pártalakulás vezetésében Tisza Kálmánnak ■záuta a főszerepet. Február 3-ki be-zéde zajos, sziute átalakító hatást gyakorolt a képviselőházra. E beszéd benyomása alatt a kormány beadta lemondását Február vég- [ napjaiban megalakult a Weuckheim kor- I raány, melyben Tisza Kálmán a belügymi- [ niszteri tárezát fogadta el. A Deákpárt és ; a balközép kimondták egyesülésüket s már- > aziua 3-áu a képviselőház zajos üdvriadullal \ fogadta az uj kormányt, mely a két párt } tagjaiból alakult.

A belügyminiszteri tárezát Tisza Kálmán •j mind ináig viseli. 1875 október 17-től X kezdve azonbau, a mikor Weuckheim Béla j báró a miniszterelnökségről lemondott, a a • miniszterelnöki tisztet is Ő tölti be. Vezére e e mellett a parlamenti többségnek, először T valósítván íreg a parlamentarizmusnak azt it » követelményét nálunk, hogy a parlament

vezetése és a kormány vezetése teljesen egy kézben legyen.

Uj hatáskörében a miuisterelnölc ritka egyéni tulajdonokról tőu tanúságot. Politikája megítélése nem tartozik ide. Szenvedélyes ellenfelei is vannak e politikának, kik fent artás uélkül elitélik azt. Vannak bámu- lói, kik ugyanígy magasztalják azt. Az ország már négy választáson (1875, 1878,

1881, 1884) adott többséget e politikának, a mire ellenfelei azt mondják, lio ry e többség a két utóbbi választásnál nem volt ősz nte s létrejövetelo nem volt ment mesterséges és erőszakos eszközöktől. Ily vádaktól egy áUandóbbau uralmon levő kormány sem szokott ugyan ment, lenni, mindazonáltal az ítélet dolga e pillanatban e kérdés fölött a politikusoké, s csak jövőben lesz a történeté.

Most a mit a miniszterelnökről konsta tál ni lehet és kell, a rendelkezésére álló rendkívüli egyéni tulajdonok a kormányzat vitelében. Csodával határos, a mit e részben teljesíteni tud. Két minisztérium ügyeit, tiz év óta, szakadatlanul viszi, és pedig a legapróbb részletekre kiterjedő gonddal, a dologi és személyi ügyekig terjedő tájékozottsággal. Nem cstigged ereje a nehézségekkel nem enged, nyugalma az izgalmakkal szemben. Ha kell, bürokrata, ki a leg- bonyodalmasb kérdések útvesztőiben sem téved el ; általán azonban mintája az alkotmányos miniszternek, ki a politikai felelősséget és a közigazgatás gyakorlati vezetését egyesíti magában.

Parlamenti tulajdonsága1, melyek teljes fényükben ragyogtak kormányra léptekor, a

miniszterelnöki székben a megillető tért ás érvé nyesülést nyerték.Nem volt Tisza,nagy “szónok észó akadémikus jelentőségében soha. A nagy izgatók közé sem tar'ozott. De kevés valódi i)b parlamenti vitatkozó volt nála korunkban : a magyar szószék bizonyára nem ismert egyet sem. S e részben tulajdonai kiválólag azóta érvén vés íilh ettek, mióta a miniszteri széken ül. Hány napi vitát, hány apró feleselést; hány szakkérdést, hány személyes kérdést, ; hány szónoki mérkőzést, hány szeuvedélyeskedést. ; hány politikai programmot hány tréfának szánt ötletet ; a poli'ikai, a személyes és a mindenféle támadások hány különböző nemét kellő a miniszterelnöknek bolyén kiállania, viszonoznia. Az ország legjobb erői mérkőztek ellenében ő soha nem tért ki ily mérkőzés elől. S e mérkőzések diadalát a politikai rokonszenr sugallata szerint szánják az emberek jobbra vagy balra. Azt azonban nem tagadta senki, hogy mind e küzdelmekben a magyar miniszterelnök hosszú tiz év alatt mindig meg tudott állni helyén, s úgy hogy sem egyénisége, sem állása követelményeié, nem ejtett csorbát.

Azt,, a mit e tiz év alatt alkotott, részletesen elmondani túl menne e rajz feladatán. Egy ország ti/, éves története lenne az, s részletes elbeszélésére vezetne a pártok lefolyt küzdelmeinek. S ezek, miut mondók, a lelenhez tartoznak még.

Csak a főbb vonásokat vázoljuk tehát. Kormányra léptének főindoka az ország pénzügyi helyzetének javítása volt. E rész- beu — azon férfiak segítségével, kik kormányában a péuzügyminiszteri tárezát vitték — uagy áldozatokat kórt a nemzettől, de nagy eredményeket is ért el. Száll Kálmán és gróf Szapáry Gyula nevei a magyar pénzügyek történetében mindenesetre a legérdemesebb nevek közt fognak szerepelni. Az ország pénzügyeiben a hiány 1874 ben fölül volt 60 millión. 18á4-ben a rendes költségvetésbeu nem volt hiány s a rendkívüliben, mindent összeszámítva, 25 milliót alig képviselt az. A hiány e 35 millióval való leszállításának igaz körülbelül ugyanannyi adóemelés felel meg ; de a mérleg másik részén áll egészséges alapon való emelése az ország beruházásainak, a jövőre sokat ígérő kezdeményezéseknek, s a múlt függő terheinek tisztázása, egy nagy keleti válság terheinek elviselése s az ország hitelének rendezése. A magyar vasúti kölcsön 1874-ben 98.75-ön állt ; 1885-ben 148 50-en. A magyar földtehermeniesitési kötvények árfolyama 1874-ben 78.50 volt, 1885-ben 102 50. 1874 ben a 6 százalékos, 5 évre szóló kincstári utalványok árfolyama 90 volt; 1885-ben a 4 százalékos magyar reute árfolyama 99. Nyilvánvaló tehát, hogy az ország hitele többel mint 2 százalékkal emelkedett. S a magánhitel emelkedésének tanujele, hogy a földhitelintézet 5 és fél százalékos záloglevelei ugyauazou idő alatt 88 75-ről 103-ra emelkedtek.

Második főmüködése e kormányzatnak az Ausztriával való kiegyezésre vonatkozott. E részben az országban sokan csalódva tekintettek az eredményekre. A nagy párt, mely 1875-be.i Tisza körül csoportosult , 1876 ban. még inkább azonban 1878 elején megbomlott, s a megkötött uj kiegye-