Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 87. szám

Do épen hidnyitás van.

A hajó útját nem lehet elzárni.

A mentők útja pedig nem olyan sűr- gős.

Hátha Párkány városa áll lángokban, akkor is úgy történik e ?

A megyei tűzoltók jóakarata nem elég a megye közel fekvő községeinek ótalmára, ha nincs meg a közlekedés biztossága.

Jó lesz a fölött is elmélkednünk, mert a veszélynok sokféle kiadása van, mely a hagyományos szokásokon a nép élete és vagyona érdekében némi módosításokra vau utalva.

Gazdasági levél.

(A szarvasmarha fajtákról.)

Bicske, okt. 27.

(R, F.) Tudvnivaló dolog, hogy any- nyira leszállt az ára a gabonának, hogy már alig fizeti ki megát ennek termelése ; és vitatlanul áll a tény, hogy évről évre csökken talajunk termőké Ha tehát kevesebb terem a gazdának és azt a keveset is potom áron el kell vesztegetnie, akkor a rövidlátó is rossz jövőt fog jósolni a mezei gazdaságnak.

De nem elégedhetik meg oly szomorú tényekkel a gondos gazda, hanem orvoslást keres a baj ellen.

Kitűnő minőségek elöállitása által még a mai nustoha viszonyok között is jó árat érhet el a törokedŐ földmi- ves, jó gabonafajták termelésében, a mag nemesítésében és a föld kellő íreg-j viselésében rejlik a titok, hogy a gabona jó piaczra találjon. így például | 5 frt a rossz árpa ára, és fizetik a jó sörárpát 8 ft. 75 krral.

A föld termőképességének csökkenése ellen pedig bő trágyázás és ok szerű megművelés által segi the tünk ; ahhoz pedig legelső sorban a kellő mennyiségű marha, és ennek a kellő mennyiségű takarmány szükséges. Egy szóval, a gazda termeljen kevesebb szemes gabonát, és földjének nagyobb részét engedje át a takarinány-termelésó- nek.

Megjegyzendő azonban, hogy az általános árhanyatláson a marha és an. nak terményei is részesek, mert olcsóbb most a hús, a gyapjú, a tej, a zsír mint azelőtt, de még ' sem csökkent azoknak az ára oly nagy mértékben, mint a gabonáé.

Tudjuk, hogy a téj, és sajt még mindig jó vevőre talál saját körűnkben, hogy Becsben drága a jó hús, hogy Budapesten jól fizetik a borjakat és hogy a hízott üraknék még mindig van piacza Parisban és Londonban, mig a külföld és Ausztria még mindig rendes vevője a magyar gyapjúnak ; de a mai viszonyok között is még haszonnal jár a marba és főleg a szarvas- marha okszerű tenyésztése.

Nehezebb azonban a felelet erre a a kérdése, hogy milyen marha fajtát tartson a gazda ? Ha megkérdeznék egy paraszttól, vájjon milyen fajtát szeretne tenyészteni, akkor bizonyosan azt a választ kopnék : A marha szép kinézésű és nagytestű legyen ; sok és jó tejet adjanak a tehenek, a bikabor- jukból pedig erős igásinarhát akarok nevelni és kimustrálás után ki akar nám hizlalni, tehát hizékony legyen a marha.

Nos, ilyen sokoldalú, egyetemes követelésünknek megfelelő fajta még nem létezik ; a lapályos fajták, mint pl. a hollandi, sok tejet adnak, de a tej rossz minőségű, mert nagyon híg ; mint igavonó marha elsőrangú a magyar fiijta, de tejelósére nézve a legkisebb igényeknek sem felel meg, habar ta- gadathatlan, hogy a magyar tehenek teje kitünőbb mint akármelyik más fajtáé, kivéve a bivaly teheneket. Szintén tudjuk, hogy az angol és különösen a Shorthorn fajta legkönnyebben hízik és gyorsan nő, de más irányban ki nem elégíti a gazdát. Ha tehát új fajtát akarunk szerezni, akkor legyünk tisztában magunkkal az iránt, hogy mily czelra akarjuk azt használni.

A ki igás öklöket akar nevelni, annak a magyar vagy erdéiyi fajtánál jobb fajtát nem lohet ajánlani, mert; ezen marha még a hizlalásra is nagyon ; alkalmas. A kiállítás alkalmával láttunk az esztergomi érsekség által kiállított gyönyörű szarvasmarhákat, egyöntetűen voltak tenyésztve és erős széles alakot mutattak ; színe fehér, a csontozat finom, do erőteljes, a szarvak hosszúak és finomak feliér tővel, a törzs hosszú és mély. A nagy díszoklevelet nyerte ezen urodalom és valóban büszke leimt e ritka, de megérdemelt kitüntetésre.

A ki pedig tejelés végett akar szarvasmarhát szerezni, az a nyugodt-eu répái fajták egyikének beszerzésére van utalva. A lapályos fajták még ed-1 dig nálunk nem bizonyultak alkalmasoknak : nem felelnek meg korunk gazValami lelket tépő lehetett a háziakra nézve látni Ilonkát vidáman, teli örömmel, kinek lelke esengve csattogva repkedett mint a pacsirta föl az égig, s mellette Amalie mintegy hervadt virág, kit valami féreg gyilkol, — bus, szótlan mint a hattyú madár, mint ha valami nagyon nagy kincset veszített volna el s tudja, bogy azt nem találja meg talán soha.

Most is ott ül Ilka Pistával a kerti zöld fíí-diványon. Beszélgetnek azon a néma Dyelven, melyben pillantás az ige, mosolygás a szó, meleg kézszoritás a mondat, és mindeuikben egy üdv, egy földre lelopott meuyország van. Nem látja őket csak az Isten, és ha látja gyönyörködik bennük. A mint a leány nyaka körül fonja karját. Lelkűk reug, riug az ábrándok verőfényns mezején. Sziute halják egy más szive dobbanását, elfelejtik az egész világot, s élvezék azt, a mit örökké valóságnak neveznek, azt a legmagassabb kéjt. És a merengés má- moritó hatása alatt a két ajak egy más közelébe jut, lélekzetük össze találkozik, delejes bűverőtől vonzza össze csattan a két ajk, s egy üdvözítő hosszú csattanásbau megszületik a szerelem első rózsája az első csők.

Szinte megijedtek tőle mikor elcsattant. Miutln? valami nagy vétket követtek volna el. melyet csak egy egész életen át tartó folytonos ismétléssel lehet jó tenni. A kert másik oldaláu meg csendes zokogás hallatszott.

Ki lehet ott ?Jaj talán látott is ? Elpirulva kelt fel a két a szerelmes s indult sétálni a fák árnya alatt. Amál is a kertben volt. Mellőzni akarta Őket, hogy ne

találkozzék velők, de Iloua eléüe került.

— Szép is a kirasszouytól, fut előlünk ? Nézze Pista mily rossz a mi kisasszonyunk, hogy kerül berniünket. És azt a rósz kisasszonyt magához ölelte, teljes szeretettel össze csókolá. Itt van, ez a büntetése édes szomorú lelkem ! de nini kegyed sirt, ugye sirt ?

— Nem — tétovázott Amália — honnan gondolja ?

— Egész vörösek a szemei.

— A szél.

— Úgy ? .. a szél ? . .. Ebben a csendes időben goudolá Hona. No most menjünk be. Nem bocsájtjuk el magunktól

Majd beszélni fog Pista az ő élményeiről, deák korából, hogy mik történtek vele, oh mennyi bohó dolgot tud mesélni én majd balálra nevetem magam. De tudja Pista, olyant ne mondjon a mi nem igaz, engem nem ültet fel mint a mamát, mert éu megtudom, ha nem mond igazat magának a szája mozgásából, szeme járásából, aztán nem fogom elhinni a többit sem, más egyebet sem. Tudja más egyebet sem, tehát csak lélekre beszéljen.

KAJABUS.

Vége köv.

— Végzetes esés. Fekete János

ács, ki a helybeli plébánia templom keresztjét oly nagy bravó úrral féltévé. Mocson hasonló munkában leesett és szörnyet halt. Temetése a helybeli kath iparosifjuság részvéte mellett f. hó 23. ment végbe. Özvegy és több gyermek siratja. —G.

dnsági és égalji viszonyainak; tehát tekintetbe csak a hegyi fajták jönnek.

Ezek közül legnagyobb kedvességnek örvendeznek a borzd^resek t. i. az Allgaui és »az Oberinthali fajták ; továbbá a bernifajta (és rokonságában álló simmenthali és weiskircheni fajta) a kliulandi a pinzgani és a möllthuli fajták.

A mariahofi és a mürzthali fajtákkal szintén kíséri eteket tettek nálunk, de e fajták nem felellek meg a várakozásnak.

A t^jtermelési téren a legelső szerepet átvette, mint fent mondtuk, korunk lián a borzde rés fajta.

Allgauiakat tenyésztenek nagyban Magyar Ovárot.t és Kisbéren, továbbá a pápai és a munkácsi uradalomban és számos más helyen ; Oberinnthaliakat tenyészt megyénkben Gróf Breumier Ágoston Pilis-Maróthon, a ki szép egyön tetű éves borjúival a nagy kiállítási érmet nyerte meg és ezen fajtát a Zse- lizi uradalmában is kezdette tenyészteni ; mivel ezen fajta majdnem egyforma az allgauival, de tetemesen olcsói)!), igy tehát ennek beszerzését legmelegebben a j á 111 h a t j n k.

Nagy elterjedésnek örvendez a berni fajta is ; az állam tenyészti ezen és rokon fajtáit Bábolnán, Debreczenhen, Keszthelyon. Rima-Szombatban ; tenyésztik továbbá Komárom-, Fehér- és Bars megyékben.

Kuhlandi fajtát találunk Kassán, Vas- és Barsinegyében ; pinzgauit Ko- lozsmonost.oroi), Abauj-, Pozsony- és Vasmegyében ; nöllthalit Fogarason, Bábolnán és Fehér megyében.

Hogy e fajták közül melyiknek tartása legajánlatosabb, a helyi viszonyoktól függ. A takarmányt jobban értékesítik a kisebbfajták, tehát a borzderesek ; a nagy fajták borjai megint jobb áron eladhatók.

Az esztergomi gazdaközönségnek alkalma van, eredeti Oberinnthaliakat Pilismaróién megtekinteni és a szükséges felvilágosításokkal szívesen szolgál az ottani gazdatiszt.

Vájjon a téj minőségére nézve is megfelelő-e ezen fajta, azt az esztergomi közönség szintén legjobban megbírálhatja, mivel a város tejszükség- lete nagy részét azon gazdaság fö- dözi. Az oberinuthali fajta nálunk még mindenhol jól meghonosult és hivatva lesz, lia nem tévedünk, hazánkban mint tejelő fajta nagy szerepet játszani.

Utoljára még egy kis megjegyzést.

Nem elég, ha a gazda jó hires fajtát szerez és ebben üdvét keresi, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy minden fajta a helybeli viszonyok, a takarmányozás és nevelés eredménye és a legjobb fajta tenyésztése kárral járhat, sőt kevesebbet hozhat, mint a közönséges fajta felnevelése, ha nem viseljük kellő gondját.

Nagyobb gondot igényelnek a hegyi fajták az ápolást és takarmányozást illetőleg, mint a hazai fajták. Szükséges tehát, hogy a számítani tudó és haladni akaró gazda a jó fajta beszerzése mellett az okszerű tartásra is nagy súlyt fektessen s ne sajnálja tőlük a takarmányt. Mert csakis ez eset- ben lesz jutalmazva az ő törekvése.

HÍREK.

— Kinevezés Mint a legújabb ka tonai előléptetések között olvassuk Wald- kirch alezredes urat ezredessé nevezték ki. Fogadja a közbecsülésben álló férfin megérdemlett előléptetéséhez őszinte szerencseki ván atunkat.

— KareníCS főszékesegyházi tenori stát a kassai székesegyházhoz szerződtették igen előnyös feltételek mellett.

— Esküvő. Brutsy Gyula diszmű- kereskedö kedden vezette oltárhoz szép

aráját Brunner Mariska urhölgyot. Az esketés szertartását Maszlaghy X. Fe- rencz budavári prépost végezte. A király városi plébánia temploma szép és előkelő közönséggel telt meg. Az uj pár közvetlenül az esküvő után Bécsbe utazott.

— A kath. iparosifjak egyesületi

helyiségüket igen Ízlésesen renoválta- tatták és nagyohhitották, melynek szüksége elkeriiIlletlen volt a tagok jelentékeny szaporodása miatt. —*a.

— A polgári olvasókör szintén újonnan rendezte be helyiségeit még pedig oly csínnal, hogy a polgári osztály igényeinek mngfelelŐleg semmi kívánni valót nem hagyott hátra. — i.

— Halottak ünnepére készülődünk elő. A sárga ősz keretébe oly szomorúan beleillő ünnep a kegyeleté s a kegyeiét virágokat hint a sírokra hullott levelek fülé. A temetkezési vállalatok düsan fölszerelték raktárukat díszes emlékkoszorúkkal s különösen Kováts Albert vállalata helyiségeiben szebbnél- szebb koszorúkat volt alkalmunk szemlélni.

— A trónörökös aegiso alatt kiadandó nagyszabású ethuographiai mű terjesztésére a Rév.i Testvérek colpor- teuröket küldtek a vidékre. A colpor- teurök egyike Esztergomba is bekopogtatott, s itt két nap alatt mindössze nyolez előfizetőt gyűjtött. Ebből azonban nem következik az, hogy a fényes vállalatnak Esztergomban tömeges pártolói ne legyenek. Városunk művelt közönsége, mint minden kivá’ó irodalmi eseményt, úgy a trónörökös nagyszerű vállalatát is méltó támogatásban fogja részesíteni, csak ügyesebb col por teurt s néhány füzetet lásson. A nagyszabású vállalatnak Esztergomból nagy közönséget merünk jósolni.

— Ä párkányi vásár három napi sokadalom után véget ért. Az idei vásárról el lehet mondani, hogy időjárás dolgában igen kedvező volt, mert .a hagyományos sártengerek az idén teljesen hiányoztak. A szép időjárás szokatlanul népessé tette a balparti hires vásárt a messze vidékekről üsszesereg- lettek a vásárlók és kínálók. A forgalom sokkal élénkebb volt, mint a tavait.

— Kazal tűz. Kedden este hót órakor tüzet jeleztek Párkányból, ahol épen a nagy őszi vásár berakodására készültek, A nagy tűz óriási lángokban pirosította be az egész határt. Több szalma-kazal égett egyszerre s a heves szél nagyon közresegitett a tűz terjedésére. Egy egész telep tűzben állott már, midőn a megyei és párkányi tűzoltók fáradozásának sikerült végre-valahára a szomszéd kazalokat megmenteni. A tűzvész hire a vásáros nép között nagy zavarra adott okot, de a rend és közbiztonság védelmét Mattyasóvszky Vilmos muzslai szolgabiró a rendelkezésére bocsájtott apparátussal kitünően főim tudta tartani. A megyei tűzoltóknak, kik a hídon át akartak haladni, sokáig kellett várakozóik, mig a hajóhíd nyitása és bezárása véget ért.

— A Duna utczából levezető ló- usztató betömése nagyon lassan foly, jóllehet a tűzoltó egyesület buzgó parancsnoka e részben minden kitelhetőt elkóvet. Hiába ! — egy ember jóakarata és tevékenysége nem elég ily nagyobb szabású s nem csekély kiadással járó dolgok keresztülvitelére. Itt többek együttes működése kívántatik, főleg a városé, melynek első rendű hivatása, hogy a templom előtti tér, miut sokak állal látogatott közhely, tiszta és rendezett legyen. Nagyon helyes volna ha a helybeli szekeres gazdák részben leszállított áron — a munkaszünet alatt nyújtanának az említett árok kiegyenlítésében. A város közgyűlése pedig, mely sohasem szokott fukarkodni a vá-