Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 82. szám

ellenben e téren haladást jelentened és annál inkább érdemelnek feleinlitést mert tudtunk szerint a társulat mű lielyeibeu készüllek. A magyarországi vonalokon jelenleg közlekedő személy kocsik és mozdonyok néhány eredeti példányban vannak bemutatva, bár aa Összehasonlítás okáért itt is, mint a magyar államvasutaknál, a régebben használatban volt jármüvek kiállitása is érdekes lett volna. Egészben véve az osztrák-magyar államvasut különben igen diszes és nagy költséggel előállított pavillonja inkább a társulat magyarországi uradalmainak, mint a hatalmas forgalmi intézet kiállításának tekinlhelő és azért vasúti szemponból behatóbb foglalkozásra nem ad alkalmat

A déli vasút csinos kis pavilonjával még rövidebben kell végeznünk. Prenningor főépítészi tanácsos nczól- felépitmény-szerkezete nem magyar találmány és különben is több más kiállításban be volt már mutatva. Egye bekben meglehetős tartalmatlan az amúgy is apró pavilion. A társulatnak Magyarországban nincsenek műhelyei így tehát, nálunk nem igen volt mit kiállítani. Csinosak és eredetiek a Magyarország és Budapest, különben Gráczbau készült czimerei, melyek csupa apró sinprofilból, siuszegből és több efféléből vannak igen ügyesen összeállítva. Hogy a déli vasút legalább ennyiben vett részt kiállításunkban, az is, ez intézet ismeretes forgal mi politikájánál fogva, vívmánynak tekinthető, melynek elérése a magyar- országi üzletigazgatóság érdeme.

A többi magán vasút, szinte restel- jük kimondani, a közlekedési minisztérium pavilonjának oldalasztalain eldugott egy-egy egyforma diszkötósii apró tokocska által van képviselve, moly az illető vasút hosszszelvényét, némelyiknél még helyzetrajzát is tar talmazza. Ennyi az egész. Ezenfelül csupán a magyar éjszak keleti vasút s.-a.-ujhelyi főműhelye állított ki egy a mozdonyok káros mozgásának megakadályozására szolgáló elmésen szerkesztett készüléket és a kassaoderbergi vasút néhány forgalom-statisztikai és műszaki rajzot, többek közt a Her- nád-fahid vasszerkezettel való kicseró lésének és a mogrongáit mosty i alag- utgyiirűnek szintén vassal való felcserélésének ábráit, melyek technikai te kintetben annyiban érdekesek, amennyiben e tiűtétek a forgalom megszakítása nélkül történtek.

A vasúti osztály egész súlya a ma gyár államvasutak kiállításán nyugszik Ez a közlekedési minisztérium tága csarnokát majdnem egészen betölti ó tartalmassága által némileg kárpolo az előbbiekben vázolt hiányokért. 1 m. k. államvasutak gépgyára és Ganz-gyár által kiállított mozdonyok személy- és teherszállító kocsik szin lén itt vannak elhelyezve. Ezekné érdekesebb azonban és szinte történet becscsel bírónak nevezhető a magya államvasutakon 1868 óta mai napi* használatban volt és levő különbőz! személyszállító kocsik összeállítása ere detiben és rajzban. Miuő haladás i régi egyszerű coupós-kocsiktól a ma gyönyörű sálon és belközlekedésü (in tercommunicationális) rendszerű ko esik hoz. Államvasutaink rohamos fej lődésének igen érdekes és gyorsan át nézhető képét nyújtják még azon igénytelen kis fali tél képek is, melyek az állam hálózatát 1868-tól 1884-ig ábrázolják. 1868-ban a kis budap^st- losoncz-salgótarjáni vonal — 1884.

régén az ország összes végpontjait felölelő hálózat; 129 kilométerről négyezerén felülig — ez oly rapig terjedés, milyen Amerikán kivül rövid másfél évtized alatt tán sehol se fordult elő ! Államvasutaink kiállitása egyáltalában dicséretes buzgalommal felöleli magában mindazon történeti adatokat, melyek e hálózatnak forgalmi, kereskedelmi, építészeti és főleg műszaki tekintetben való rendkívüli növekedését és gyarapodását tanulságosan és világosan feltüntetik.

Ha felemlítjük végül a Banovits Knjetán szabadalmazott állomási táv- jelzőjét és új szerkezetű kocsivészjelzőjét, a Sándort szintén szabadalma zott állomási vészjelzőjét és a Neu- hold, Egger, Fischer, Weimer, Te>- rich és Leopolder ezógek, főleg jel zési és távírdái szakmába vágó vasut- felszerelósi tárgyait, akkor — amennyiben szűk terünk engedi — nagyjában felöleltük mindazt, mit kiállításunk vasúti csoportjai tartalmaznak.

Olvasó-asztal,

— Tompa. Méhner koszorús vállalatából, Tompa öszes műveinek kiadásából megkaptuk a 11 —14 füzetet, melyekben dalok, ódák, • román-' ezok és balladák vaunak. Egy füzet ára 85 kr.

— A Magyar Salon októberi füzete ismét oly választékos tartalommal jelent meg, hogy nem mu- laszthathatjuk el olvasóink szives figyelmét a páratlanul álló vállalatra ismételten felhívni.

— M agyarHelikon. Stampfel Károly pozsonyi kiadó nagybecsű életrajz-vállalatából megjelent a 48 — 52. füzet Tartalma Dr. Márkitól Hunyadi Mátyás; Dr. Szinnyeitől Révai Miklós és Verseghy Ferenc/ ; Dr. Sziny- nyeitől Horváth Mihály és Szalay László ; Dr. Prémtói Kármán és Faludi ; Barabás Samutél Fráter György, A hézagpótló irodalomtörténeti vállalat ára fü- zetenkint busz krajezár.

— Pesti Hírlap. A magyar detnokraczia lapja ez idő szerint a szó legigazabb értelmében a „Pesti Hírlap“ kormánytól ős pártoktól ^egyaránt függetlenül, erélylyel s igazsággal szolgálja a nemzeti politika, a szabadelvű haladás ős a magyar demokraczia érdekeit. S amellett jólértesültsóg, élénkség a tartalom gazdasága és választékos ága tekin telében egy más lap sem múlja felül. Mimiéhez járul már a közel betekben az a nagy előny, hogy a lap — uj tökélesbitett nyomdagép beszerzése folytán — mindennap két egész ivén (16 oldal) fog megjelenni s már föl vágva jut az olvasó keze közé, fölülmúlva ezzel valamennyi bécsi lapot is. A legjelesebb publiczhtikai erők, a legkitünöb tárc/.airók foglalnak helyet a „Pesti Hírlap“ munkatársainak diszes sorozatában. A gazdag tartalmú lap ára csak 3 frt 50 kr. negyedévre 1 frt 20 kr. egy hóra. Előfizetés minden napon kezdhető, s az előfizetési dijak a Pesti Hírlap kiadóhivatalába (Budapest nádor utcza 7. sz.) küldendők, honnót levelező lapon kifejezett óhajra mutatványszámokat is küldenek egy hétig ingyen.

— A Gondüző czimű szépirodalmi hetilapból a 48 -52 ik füzet fekszik előttünk. Első rangú hazai és külföldi elbeszélők műveivel találkozunk a kitünően szerkesztett vállalatban, melynek előfizető ára negyedévre 1 frt 50 kr. Megrendelhető «a kiadótulajdonosnál, Székely Aladárnál, Dob-utcza 14. sz.

— A Pallas Nagy Naptára Benedek Elek jeles szerkesztésében már megjelent s mind közleményei, mind illusztrácziói a legmagasabb színvonalon állanak. A kitűnő

’naptár, melyből múlt számunkban közöltünk mutatványt, Buzárovits könyv- kereskedésében is kapható egy fo* rin tért.

HÍREK.

— Gróf Majláth György. A királyi okirat, mely főispánunkat grófi méltóságra emeli, egész terjedelmében a következő: Magyar minisztertanácsom előterjesztésére néhai székhelyi Majláth György volt országbíró György, József, István, László és Gusztáv nevű fiainak és azok törvényes utódainak díjmentesen a magyar grófi mól.óságot s közülök azoknak, kik az 1885. évi VII. tvezikk 2. § ában körülirt vagyoni képesítéssel bírnak, ha 24-ik életévüket betöltötték, az idézett törvény 2. §-ának

c) pontja értelmében egyszersmind az örökös főrendiházi tagság iogát adományozom. Kelt Becsben 1885-ik évi október hó 3 án. Foreucz József g. k. Tisza Kálmán s. k.

— Di égéi monographiája. A drőgoipalánki ünnepélyességek alkalmával Hon tmegye alispánja, Pongrácz Lajos átadta a herczegprimásnak azt az emlék albumot, melyet a Szondi-emlék fölszentelése alkalmából adott ki. A herczegprimás kegyesen fogadta az emléket s kijelentette, hogy Drégel monographiája is nemsokára meg fog jelenni még pedig Knauz Náudor hírneves történetíró tollából. „A mit Knauz Nándor megír, az azután meg van írva,“ Szóiul szóra ilyen Ítéletet mondott a herczegprimás Knauz Nándorról, a ki Drégel monographiájából már nagy részt ki is dolgozott.

— Gróf Majláth György főispánunk 5 méltósága üdvözletére nagy ovátiókra készülnek, A főispán úr hétfőn este fog körünkbe érkezni, a mikor is azok az utczák, a melyeken átvonul ki lesznek világítva. Hétfőn este a nagyközönség fáklyás menettel tiszteleg a megyeháe előtt s a dal- és zenekedvelők egyesülete szerenádot énekel. Az ünnepély programmja különben a következő : 0 cs. és apostoli királyi Felsége Mailáth György megyénk szeretve tisztelt főispánját, Grófi méltósággal és örökös főrendiházi tagsággal tüntetvén ki, hisz- sziik, miszerint a megyei és váiosi közönség köz-óhajának adunk kifejezést, a midőn indítványozzuk, hogy ő Méltósága, aki e f. hó 12 ón délután 6 óra tájban érkezik Esztergomba, ünnemánuk átéreztetésére. Kr sztus sebeit, kínjait és gyötrelmeit festi. Képei egyszerűek, de költőiek, festései nem mesterségesek, hanem elragadóuk. Van a szívnek is akus- tikája. És ebben egész a köuyezésig megindítóim visszhangzanak a prímás megható szavai. Először is ő maga érzékenyedik el s élénken járó kezeit, foglalják le könyei. Alig szárította meg fényes szemeit, átcsap az egyház örömének festésébe. Rámutat a föl- támndt Krisztus megdicsőült alakjára, a megrémült római katonák félelmére ? a Zsidók riadalmára. Az npotheoeis nyelvén beszél evangéliumi hittel. Eleven tagmozdulatai szeut meggyőződést fejeznek ki, ér- cze8 hangja rendületlen religiót hirdet és fi kaszt. A hetvenkét éves öreg ember megint fe edtetve van. Egy egész fiatal pap áll a szószéken. Szinte nem is látszik meg rajta a fejedelmi bíbor, meg a galambfehér haj. Olyan fiatal szellemben s olyan bibliai egyszerűséggel beszél.

Nem jut olyankor eszébe senkinek se, hogy elhagyja kényelmetlen álló helyet a zsúfolt néptömegben, mint mikor például valami pörölő és zsörtös orátor haragszik a szÖ8zékről.

Síroor János mint egyházi szónok páratlanul áll. Nemcsak a tartalom mélysége de, kifejezéseinek választékossága és művészi előadása is tüneményszerŰ. Elhasznált szónoki matériája soha sincsen, mindig újat vagy legalább újszerűt mond s szónoklatára gondosan el is készül.

Ha valahol, úgy a magyar Rómában sokoldalú Összehasonlítást tehetne az egyházi szónokok között, kik a- főpapság legszellemesebb képviselőihez tartoznak.

De a prímást nem lehet összehasonlítani senkivel. Egyedül és páratlanul áll ő a maga nemében. Követői, tanítványai sőt utánzói vannak, de megközelítői nincsenek.

Ilyen Magyarország herczegprimása az oltár előtt s a szószéken. Nézzük már most, hogy milyen odahaza s gazdaságában.

Az általa emelt új primási palota a Buna partján égy egész egyszerű két emeletes házuak látszik. Kívülről nem is valami mutatós. Hanem annál érdekesebb tartalma van.

Közel húsz esztendő óta Simor János, mint prímás nagy szeretettel és áldozat- készséggel gyűjtött anyagot egy primási muzeum megalapításához.

A Simor-muzeum alapjai az újonan épölt palotában most már le vannak rakva.

A Simor-muzeum megalapítása hatalmas áldozatkészséget igényelt.. Mikor a drága készlet együtt volt, fogl lat kellett hozzá s ekkor épült a prímáéi palota. Most már el lehetett különíteni az egyes szakokat.

A Simor-muzeumhoz a primási palotában külön följárat vezet. Ez a följárat mindig nyitva áll az érdeklődők számára.

Maga a muzeum következe hét csoportra osztható :

I. Könyvtár. II. Levéltár. III. Képtár.

IV. Metszetek gyűjteménye. V. Diszmüvek tára. VI. Rógiségtár. VII. Ritkaságok tára.

A könyvtár a primási palota egyik legnagyobb termét foglalja el. A könyvtartók kovácsolt vasból készült óriási hálózatok, kényelmes vaslópcsŐkkel é9 olvasó állványokkal. Negyvenezer kötet van benne, de az ancyklopaedikus gyarapodás még csuk meg van kezdve.

Körülbelül százötven régibb műve egyetlen hazai könyvtárban s*m található.

A levéltár állványai szintén kovácsolt vasból készültek átjáró hidakkal és dolgozó asztalokkal. A primási levéltár magában foglalja hazánk történetének azon nagybecsű okiratait, melyeket most publicál Knauz Nándor az ő hatalmas Monumentáibuu.

A muzeum legfényesebb termeit a képtár foglalja el. A nagy teremben nagyszabású antik és modern festményekkel, a folyosón kabinet-képekkel találkozunk. Ezeket mind nagy passióval gyűjtötte össze. Sok hírneves mester s jeles magyar képiró van itt képviselve. Köztudomású, hogy Paczka Fe- renczet primási pártfogás ajándékozta a magyar művészetnek. A palota levegője annyira „festői,* hogy a prímás franczia szakácsa is festeget. Ezt azonban egyszer tréfásan figyelmeztette a prímás, hogy a festékei valahogy Össze ne keveredjenek az ételeivel. A primási képtár különben már megnyitása óta, 1876-tól egészen nyilvános jellegű. A gyűjtemény körül belül ötszáz műből áll. Igen természetes, hegy a katholikus muzeum ez a gyöngye, « primási képtár, különösen vallásos tartalmú müvekben a leggazdagabb. Legtöbb mű van benn* az olasz iskolákból, kevesebb az ó-velenczei, a byzanczi s az ó-német. A németalföldi művészek közül ott taláhuk Seg- hers-t, a világhírű virágfestőt. Settegart fölséges nquarelljei mellett ott látjuk Itten- bacht, Degert, Kr;pp<dt. Mavert, Caraccit, WaldmüHert, Ligetit, Lotzot, Molnárt, Mollert, Szoldaticsot, Markót, Paczkát stb.

Az elkülönített metszvény-gytíjlemóny több százra menő tárgya szintéu a rohamos

gyarapodás stádiumában vau.

A disz művek tára a legkiválóbb európai illustrált müveket egyesíti. A legdrágább kiadású művek ezek. Vanuak példányai, melyek nemjis kerültek akönyvpiaczokra.

A régiségtár, külön teremben hat nagy fali szekrényben tömérdek kő-korszaki, bronzkori, római emléket, ó-kori s középkori egyházi tárgyat tartalmaz. Nem régiben Schnütgen kölni vikárius magángyűjteményének megvásárlása által a régiségtár tömegesen gyarapodott.

A Simcr-muzeam utolsó osztályai a ritkaságok tárát foglalják magukban, melyek igen becses érem- és pénzgyüjteményt, por- czellán-, email-, ékszeres és faragványos modern műveket tartalmaznak.

De nemcsak mint amateur, hanem mint gazda is megragadja figyelmünket.

Simer-János az összes magyar főpapok között a legkitűnőbb gazda.

Alig köszönt be az első nyári sugár, már is kimegy Tivolijába, Bajosra, de nem nyaralni, hanem gazdálkodni. Bajcs nem is nyaraló. Egy különös gazdatiszti épület, melyet késő őszszel már nem lehet a hideg s forró nyáron a meleg ellen megvédni.

Az ő nyaralása abból áll, hogy már pir- kadó hajnalkor kilátogat a szántóvető rétekre, meglepi a gynpjúnyirókat, megnézi az aratókat meg a cséplőket, utánanéz minden munkásának fürge életkedvvel, vidám örömmel. Folyik is akkor ára a munka, akár a karikacsapás s van látntja és áldása mindennek, n minek utána nézett.

A harmatos fű vön, a rögös utón, az árkos-bokros mezőn csak oly&u biztosan és gyorsan jár, mint palotája sima parketjáo.