Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 75. szám

ruhát mérotett megának. szétszodto az uszodát, megfestette és ínegédesitette a szőlőt s nagy előkészületekre beszél to iá az embereket a szűrőihez.

A szép szürke haja ur, a ki egy hulló sárgáiétrélen beadta visite-kár- tyáját, maga az ősz. volta ki egész komolyan bekopogtatott hozzánk.

Szigoiú, sőt szivteLn a nyár ideiglenes decoratiói vul szemben s a hol csak lehet megtépi és megfesti ifjabb elődje alkotásait : de elvégre is neki lehet köszönni majdnem mindazt, amit télire pinezókbe és éléstárakba rakunk.

Légy üdvözölve virágtaposó s gyü- mölcstépő öreg ur !

AUCUN.

''nz én patriótám, aki egész bizalommal i folytatta : - De hát azután mit szól

hozzá az ur ?

— Föltétlenül örülök.

— Igazán ? — kérdé s fölemelkedve olyat csapott a váltamra, hogy azonnal kitaláltam, hány mázsás kéményt döntött el volna azzal az egy mester- csaEsztergomi levél.

(Az én polgármesterem.)

Egy meglehetősen excentrikus csizmadia kopogtatott bo tegnap reggel irodámba. (Majd minden csizmadia excentrikus.)

— Adjon Isten, hát itt vagyok kérem a lassan !

És helyet foglalva egész bizalmasan elmondotta, hogy a feleségét tegnap ■este kétszer e) kellett egy kicsit verme, mert kinevette.

— Ahá — gondol lám magamban — jó lesz ezzel az ismeretlen úrral komolyan bánni. Mert elég világosan kezdi.

Komikusán fenyegető szemöldökökkel bámult azután ream és geniális szemtelenséggel kérdé :

— Hát az ur nem szokta megkínálni a vendégeit szivarral ?

— De igen. Hanem hát mint a féle papirossal dolgozó iparos, már csak papírból csinált szivarokkal.

— Azt nem kérek. Nem veszi bo a (természetein az effajta finnyás dohány - Búst. Hanomha polgármester leszek, unajd ju*tatok éu az urnák a magam (legfinomabb szivarjaimból.

Provokálva volt bennem a tárczairó. [Tehát valahára egy kis kaviár ebben az i.unalmás mindennapi pliliszter életben. •Kezet nyújtottam az én tökéletesen ös- unerellen nagy emberemnek s valódi Lpálkosszal lebegtem :

— Isten éltesse az uj hivatalban !

— Köszönöm alássan — vető közbe

— Igazán ! —■ suttogtam s vissza nyomtam az én polgármesteremet a pum- lagra.

Hát akkor hallgassa csak meg, hogy mi az én szivem szándéka : Hallom,

hogy téns Pap János uram penzióba készül. Megszavazom magam is. Hát nekem nem kelletik fizetés. Én lemondok róla a nemes város javára. Nekem csak hivatal kell ; mert sok eszem van hozzá. Hájjá az ur, mikor én úgy neki állok a bőrnek s el kezdem szabdalni, akkor olyan szép, de olyan szép (elveket szabok Iá, hogy magam is megbámulom. Kikötöm azonban, hogy minden fertálybor adjanak egy uj öltözet ruhát, meg száz jó szivart. Én a nemes város adósságát U akarom fizettetni, de addig, inig adósságunk vagyon, no fizessünk egy egész batallió urat. Érti ?

— Értein. Nagyszerű programul !

— Mondom a feleségemnek, hogy magának is fog tetszeni, hanem az asz- szonyi állat kételkedett benne, ki is neveiéit, a mire azután persze helybenhagytam. Mert tetszik tudni a rospok tus az első. Én mint polgármester kérem alássan sokat akarok adni a res- pectusra.

—- Ez az első kellék.-- No ugy e hogy úgy van. Hát azután nem kell pótadó, nem kell czif- raság, mert hát olyan szegény város, mint mink, no vásároljunk drága adósságon nagyúri életet.

— (Ez az ember nem is beszél egészen félre !)

— Azután hát fog-e engem az ur pártolni ?

— Hát természetesen. (Még mindig nem tudtam az én polgármesterem nevét s a nagyszabású nyilatkozatok után már nem illett előliül kezdenem.)

— Mert hát kérem az újságíró urak olykor nem karolják ám föl az igaz ember dolgát.

— Ne aggódjék jó nagy uram. Itt a

kezem él, fölkarolom. Azonnal umgin difjuk a mozgalmat

Az én polgármosterein olyan kéjesen mosolygott, mint egy tüsszentő ember. F lséges komolyságom akkor se hagyott el, mikor újra ningveregette a vállárnál s hamis mosollyal suttogta:

— Azután számítson ám maga is egy kis hivatalra.

— Köszönöm jó nasry uram Azonnal hozzá fogunk a munkához. Rögtön beszélek befolyásos munkatársaimmal és kitartó szedőimmel.

GASTON.

maga elé. Mikor az inas belépőit, élénk tűz gyuhidt ki a kisírt szemekben.

— Igazán megesküdtek ?

— Igazán.

— Hát már nem történnek csodák ! Hát ?em tudott megnyílni a föld, hogy örökre Htemcsse az éu rossz leányomat! Hát már sem fog az anyai átok !

— Fogott.

— Beszéljen, az istenre kérem.

— A gróf elutazod. Olaszországba vitte harmadik feleségét. . .

— Irgalmas ég! szóljon vi'ágosau. . .

— Az első felesége Becsben él Egy amo- B'au szerencsétlen asszony, aki most egy lörbázbau dolgozik.- — Jaj mit kellett megérnem !- — A második Kolozsvárt van, de hogy lol azt, még nem tudom. A harmadik meg d ban. . .

I Kérlelhetetlen hidegvérrel fejezte be mou- i ».iáját az ördög is hidegen nézte a báro n •neszórás fájdalmát.

k A szerencsétlen asszony megint zokogott. -■— Hát inért u em mondta ezt e'őbb ?-------- Mert csak most jutottam a gróf iráJ

iihoz.

Jaj, és mi fog most történni?-— Följelentettem már a gazembert, akit, óiig Triesztben letartóztat a rendőrség.-— És a leányom ?-------Hát az megszűnt pünkösdi grófné lenni.

—

— Oh a szerencsétlen ! Oh mit kellett gigáméin !

—— Különben vau nekem egy jó gondo- com. Adja nekem a kis grófnét feleségül. íszegény ember vagyok,-------Hagyjon el és ne tiporjon össze még

;d ban.

—'— Már pedig éu elveszem a kis grófnét. liálig fejezte be mondanivalóját, két ur lejt be s fölszólította az inast, hogy kő- jase Őket.

A haszontalan ember sápadtan és szótlanul engedelmeskedett az általa már igen

is ösme-rt titkos rendőröknek.

*

A grófot Triesztben csakugyan elfősz tnk A kis grótné mindent megtudott s r.en jött többet haza, hanem elkallódott idegen országokban. Az inas mindenféle bűntény hőse gyanánt börtönbe került.

Ez a kis grófné története.

Ezentúl is kis grófné maradt, aki bele- rohaut az örvénybe s elveszett mielőtt még meghalt volna.

Vau abban valami, hogy a férj sorsa az asszonyé s hogy az angyal is ördöggé vál- hiitik a mellett, a kihez hozzá köti a lelkét ; de az is igaz, hogy a férfiú átka átszármazik az asszonyra. Az ilyen asszonyokat nem is tartjuk szerencsét leneknek. A hervadó virágot, melyet szívtelen kezek tépnek össze iukáblj megsajnáljuk, mint ajiulló csillagot, me’y inága magától omlik a végtelenségbe. A kis grófné is akkor ragyogott Iegtündöklőbben, mikor leesett az égről a feneketlen örvénybe.

KŐRÖSY LÁSZLÓ.

— A tlömösi népámítás néhány zivataros múltú szent asszonyát a szolga,bíró elfogatta s vallatás alá vétette. A népáihitó asszonyok eddig meglehetős összogecskékct gyűjtöttek össze kápolnára díszruhára s egyéb humbug' titulusra. A viziós asszonyok most már inegesküsznok arra, hogy magányuk homályában semmit, de épen semmit sem látnak. Különben Dümösön so láttak egyebet mint elbolondiLőtt vén asszonyukat.

HÍREK.

— Herczegprimásunk baraí hérma- uljából ma vagy holnap Bajosra érko- zik, honnan néhány napi tartózkodás után székvárosába tér vissza.

— Bérmaút. Herczegprimásunk oz idei bénnaulja a következő állomásokat érintette : szept. 13-án Zsolizen és Szent Benedeken bérmált, 14-én Nagy Sálién ésAranyos Marói hon, 15 -én Nagy Kálnán, és Kis Tapolcáiban végro 16-án azaz tegnap Yerebélyeu, Lédeczen és Nagy-Mányán.

— Horánszky Nándor szeretett országgyűlési képviselőnk a napokban városunkban járt választói látogatására s a kaszinóban aláírta az István bácsi jubilaeumára készülő emlék-albumot*

— István bácsi félszázados irodalmi jubilaomának megünneplése vasárnap, szept. 20 án fog végbemenni a legösszóbbvágó intézkedések által. Az ünnepély program mját annál beszédesebben fogjuk lapunk hasábjain meg- örökiteni, hol a püspök ur ő méltósága jnbilaeumának eszméje legelőször merült fel. Annyit azonban már most is megemlíthetünk, hogy a Posner Károly mii- intézete által kiállított díszes emlék- albumot két ezren írták alá. Az ünnepély minden izében nagyszabásúnak Ígérkezik.

— Dimagozhajózásí ügynökségünk' ben lényeges változások történtek. Rónay Gyula ügynök hat heti szabadságot kapott s ez idő alatt Neumann Lajos helyettesíti, ki eddig a teher forgalom ügyeit kezelte ; az uj sz'unólypénztáros Roboz László. Balek, a teher-forgalom eddigi vezetője, a mine súlyos betegségéből teljesen felüdült, minden valószínűség szerint állomásfőnöki hivatalt fog kapni.

— Rendk. közgyűlést tartottak a kereskedelmi ifjúság egyesületének tagjai vasárnap este, melyen az István bácsi fele jubileumban való részvétei módo zalait beszélték meg.

— Kitüntetés Kovács József bá- torkeszi jeles műkortészt újabb kitüntetés érle. Az ötödik időleges alkalmával ugyanis az első pénzdíjat kapta meg háromszáz frankban.

— Szombati esték A Zenei Kör a legközelebb múlt szombaton tartotta első társas estélyét a Fürdő ven jéglő termében, hová nem nagy számú, de annál bizalmasabb és vidámabb egyesületi közönség gyülekezett össze. A második estély szept. 19-én lesz, melyre minden egyesületi tag minden czerimónia nélkül hivatalos,

— Füstbe ment a lövész egyesület nagy programmá szüreti mulatsága, melynek ma kellett volna megtörténnie. Az egyesület szopt 14 én tartott választmányi gyűléséből felkérték lapunkat annak kijelentésére, hogy az egyesület által 17-ikóro hirdetett szüreti mulatság közbejött akadályok miatt nem fog megtartatni.

— Kettős csapás sújtotta egyszerre Rótlmágel János iparost, ki mindkét gyermekit egyszerre vesztette szept, 14-én. A harmadféiéves és tizennégy hónapos fiúcskák dipbteritisáldozatai lettek.

— Uj posta. Nagy-Bény c-öudes

községe is összee van rav kötve a nagy világgal, a menyiben legújabban magy. királyi postát kapott.

— Phylbxéra bizottság jelentkezett hétfőn a magas kormánynál, de a földművelési miniszter ur ép akkor utazott el fontos államügyekben mikor a bejelentett küldöttség tisztelegni óhajtott. A bizottság két tagja, Kaau János és Takács Géza még az nap visszatért, Bárány János tag azonban a fővárosban maradt, boay az esztergomi szőlő vészről behatóan informálja a maí>jis kormányt.

— Stern Márk ról szól a rege az Esztergomi Közhmyben, hol egy kesz- lölczi históriával van összekapcsolva. St.eu Márknak, lapunk tulajdonosának azonban Késztőlczön semmi dolga sincsen, háza sincsen s igy a késztőlczi plébános nem is ellene, hanem egy hasonló i o íí kesztölezi lakos ellen indított elkeseredett keresetet a lakásból’ túlságos fölcsavarása miatt. D'stiuguál- j a nk kérem.

— A szüret mái a jövő hé e i több helyütt meg fog indulni. A kedvező időjárás azonban kedvező halasztásra bírja még a legsietŐbb gazdát is.

— Rákóczi sánezok Rákóczi Fo- roiicz és Bercsényi Miklós 1706 július elején szállották meg Esztergomot, mely akkor a császáriak kezén volt. A kuruezok tábora Kurván (most Nyergos- ujfalu) tanyázott, honnan hidat veretve, átszálltak a szigetekre. A Prímás szigeten földvárat építettek, melynek föld- sánczai még most is meg vaunak. Egykorú följegyzésekből tudjuk, hogy a kuruc/ sánezhányók igen sok római régiséget talállak Marcus Aurelius római császár idejéből. Rákóczi ekkor a várat be nem vette s in'kor arról értesült, hogy Stahremberg Komáromnál átkelt a Dunán s hogy R,*» butin Kassát szállotta meg, azonnal fölszedte táborát s Kassa felszabadítására indult. A kuruezok újabb ostroma után azonban Esztergom várának hires védője, Gucklaendor uram, minthogy a vár hegye keresztül volt már fúrva kuruez puskaporral telt aknákkal, szabad kiköltözés kikötése mellett dicsőségesen kapitulált. A Rákóczi'ostrom egyik legérdekesebb történeti emlékű maradványa az a földvár, melyet a Prímás-szigetén Rákóczi-sánezok nevezete alatt mindenki ismer. A ki némileg járatos a nemzeti históriában, az, az ilyen emlékeket kegyelettel szokott illetni. Di vannak emberek, a kik azt hiszik, hogy csak is ők csinálják a világtörténetet s hogy a történeti emlékek földúiása csak olyan mindennapi jog, mint valami szemétdomb szétkotiása. Mert akadtak emberek, a kik a Rákóczi sánc/ok déli oldalát a kis Duna felé te'jesen szóidul fák s a sánezok földjét valószín illeg töltési munkálatokra használták. Midőn ezt a barbarismust illő megrovással sújtjuk, egyúttal arra kérjük a Primúsi sziget felügyelőségét, hegy te kinteltel a történet kegyeletére s tekintettel a földesül’ fenkölt történeti érzékére, tiltsa meg a Rákóczi sánezok szét- dubását s rendelje el a mgyomlékű földvár védelmét és megóvását.

— Jegyzők kongressusa. Az orsz. közp. községjegyzői egyosület Juhos Ferenc/ egyesületi nleluök elnöklete alatt vasárnap tartotta rendes évi közgyűlést. A vidéki megyei egyesületok küldöttei vagy kétszázan voltak jelen a

;gyűlésen. Az elnöki jelentés szerint 1884-beu a bevétel volt 2296 frt 66 kr, a kiadás 534 frt 91 kr. Dormány Imre azt a kérdést intézi az elnökséghez hogy a „községi kézikönyv“ megírására miért nem tűzte ki a pályadijat ? Az elnök kijelenti, hogy a pálya- dij kitűzése azért maradt ol, mert választmányi illés nem volt tartható. Az egyesületi lap bevétele 6098 frt 26 kr, a kiadás 5588 frt 98 kr volt, a haszon tehát 509 frt 22 kr. A so-