Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 73. szám
Esztergom VII. évfolyam 73. szám! Csütörtök, 1885. szeptember 10-én. Városi s megyei érdekeink közlönye. Mbgjei.enik heten kint kétszer VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐ FIZ ÉTÉ',Sí ÁR: egész évre................................6 frt fél évre...................................................3 » ~ negyedévre................................... 1 , 50 Egy sréin áru 7 kr kr* SZERKESZTOSEG: pZENT- J*VnN A‘UTCA 317. hord a lap axellemi részül, illető közlemények küldendők. V KI ADÓHIVATAL: ^SzÉCHENl-TÉR Y')'» liOTit :i liivalulos s ii magán Ilii (leléselc, a iiyilttcroe szánt' közlemények, előfizetési pénzek és reelamáKenk intózendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — fj-fc 7ő kr. 100 —‘200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig . 2 „ 25 „ Hólyegdíj 30 kr. M A (IA N11 f RI) ET ESEK megállapodás szerint leh#l,5 legjiitányosablian közöltetnek. NYÍLT Iliit sora 20 ur A bttdapest-esstergöml vasút. VII. Esztergom szept. 5. Végül még egy megoldási módja , vau a Budapest-esztergomi vasút bonyolult kérdésének, talán a legegyszerűbb és legkönnyebb valamennyi megoldási módok között. Ez a Füzitő-esz- tergoin-nánai összekötő vasút kiépítése. Nem vitatom ezúttal, hogy a fiizitői : helyett nem volna-o az ujszőnyi csatlakozás ajánlatosabb, de ugyvélem hogy abból a költségből, amibe a 12 .kilometer hosszú parallel vágány ki- , építése kerül, a füzitői pályaudvar is megfelelőleg nagyobbitbató volna. Ezen hiányzó vasútvonal országos vasúthálózatunknak még károsabb hé- . zagát képezi, mint a Budapest-eszter- . gomi és a Garamvölgyi vonal, mert o nólktil Magyarország duuántuli vidé- v kének az ország éjszaki és éjszakkeleti vidékeivel egyetlen gyakorlatilag használható rövid vasúti összeköttetése nincsen. A tervezett Pozsony-sopronyi összekötő vasút pedig azon feladatnak, melynek betöltésére a Füzitő esztergom- nánai vasút van hivatva, csak fölöttébb csekély részben fog megfelelni. Ezen vasút létrehozása már a Bu dapest-ujszöuyi vasút kiépítéséről szól 1 ó törvény megalkotásakor szükségessé vált, ugyanazért az esztergomvidéki érdekeltségnek számos tekintélyes tagjai 1882. ■évben engedélyt kértek a közlekedési minister úrtól, egy a Budapest-ujszőnyi vasútnak akkor még Naszálynál tervezett állomásától Esztergomig és innen a Dunán át gőzkomp-összeköttetéssel i az Osztrák magyar államvasut Eszter I gom-nánai állomásáig vezetendő rendes vágánytávú másodrendű összekötő vasút előmunkálataira. Mely kérelemre azonban a közlekedési minister urnák 1882. évi januárhó 16-áu kelt határozatával az előmunkálati engedély a tervezett vonalnak csak egyik részére: a »aszály-esztergomira adatott meg, annak másik vagyis Esztergomtól, Párkánynál a Dunán át Esztergoin-iinnaig terjedő részére ellenben az megtagad tatott azon indokolással, hogy : ezen vonalrész engedelyezése a követett vas- ú(.forgalmi politika keretébe beilleszthető nem lóvén, a minister ur nem volna azon helyzetben, hogy a két ja,sutát összekötni szándékolt és ennélfogva helyi érdekűnek nem vehető vonalnak engedélyezését a törvényhozó testületnek javasolhatná. Akkor ezen összekötő vasútnak úgy a kormány, valamint az érdekeltség hozzájárulása nélkül való kiépítésére nagy pénzerővel rendelkező vállalkozók készeknek, nyilatkoztak, akik nem idegenkedtek a Duna két partjának állandó vasnti híddal leendő összekö lésétől sem. Ily megcsonkított állapotban azonban a terv pénzügyileg kivi- hetetlennó vált. Megvagyok győződve, hogy ezen jó jővedelmést igére vasútnak ugyan oly föltételek alatti kiépítésére komoly és tehetős vállalkozók most is ajánlkoznának, ha a közlekedési minister ur hajlandó volna annak előmunkálataira az engedélyt megadni s az építési engedély megadását a törvényhozó testületnél javaslatba hozni. Ezzel a Budapest esztergomi vasút kérdése az állam megterheltetése s az érdekeltség hozzájárulásának igénybevétele nélkül úgy a közforgalom követelményeinek, valamint a fővaros és vidék érdekeinek megfelelő módon meg lenne oldva. Mert habár a Budapest és Esztergom között ekkép létesítendő vasúti összeköttetés, az Osztrák-magyar államvasút vonalán, a Pest-óbuda- 05ziorgonánál 31 kilométerrel, a Pest- torbágy-esztergominál pedig 23 kilométerrel hosszabb lenne is, miudazáltal egy oly hatalmas válhatnak, mint az Osztrák magyar államvasút, módjában állana ezon távolság különbözőiét közvetlen vitefbér kedvezményekkel kiegyenlíteni azon rendkívüli előnyökért, melyeket az ezen vidék tömeges helyi áruforgalmának magához vonásával nyerne. A Füzitő-esztcrgom-nánai vasút kiépítése által az esztergomvidéki szénnek és ipartermékeknek nemcsak a főváros felé, hanem a felső Duna mindkét partján elterülő nagy síkságok és a felvidék felé a legkedvezőbb pálya nyílnék meg, mely nemcsak ezen vidék iparának adna hatalmas lendületet, hanem az ország közgazdászaira nézve is kiszámithatlau haszonnal jár-' na. Mely előnyökből elég ioond csupán a következőket röviden vázolnom : Az Osztrák magyar államvasút igen mérsékelt teherszállítási önköltségei inellett, képes volna az esztergomvidéki kőszenet Párkányból Budapestre a gyártelepekig métermázsánként 11—12 kr. vitel bérért szállítani s igy a kőszén szállítása a bányáktól egész Budapestig 15 —16 krnál többe nem kerülne, ami a Pest óbuda-esztergomi vasút előirányozható vitelbéreit nagyon megközelítené, a Pest-torbágy-esztergomiónál pedig 20—26 százalékkal olcsóbb Lnne s ennélfogva a fővárosnak és a vidék bányaiparának ugyanazon előnyöket nyújtaná, amelyek ezen rövi- debb vonalaktól várhatók. A Magyar kir. államvasutak, továbbá a Déli-, Magyarnyugotí- é.s Győr- ebenfurti vasutak, az eszte.rgom-vidóki szenet saját szükségletökre Fűzi tő n, Uj-Szőuyben és Győrött, sokkaf rövi- debb vonalon kapnák, ami a szállítási ! költségekben még nagyobb megtakarításokat eredményezne s az esztergomvidéki szén és egyéb ipartermékek az ország nyugoti és éjszaki vidékein még nagyobb elterjedést nyernének. A Dunának Esztergom és Párkány közötti állandó áthidalásával egyszersmind a Garamvölgyi vasút kiépítésének kérdése is az állam terhelése nélkül ! megoldást nyerne, mert a Garauber- zeucze-lóvai vonalrész kiépítésére magánvállalkozók könnyen találkoznának, Ezon összekötő vasúti hid a hadászati i érdekek igényeit is teljesen kielégítené, mórt az a hadseregnek a dunai átkelést állandóan biztosítaná. Végre az oiv/ág déli s nyugoti, valamint éjszald és éjszakkeleti vidékei között a legrövidebb vasúti ö«szo- Jköttotós létesülne, mely ezen vidékek árucsere forgalmának és a nemzetközi átviteli forgalomnak is fölöttébb nagy előnyöket nyújtana s hathatós befolyást gyakorolna az államsegélyre szoruló Déli-, Nyugoti-, Éjszakkeleti- és Első magyar gácsországi vasutak forgalmának emelésére s a kamatpótlékok jelentékeny alászállitására. Midozen előnyök megvalósítását azonban a kormány által követett vasút- forgalmi politika gátolja ! Mibon áll tehát ezen vasútforgaluii politika ? Az „EsztorgoaísVidíkfl“ tárcája. Egy fösvénynek. Cd ól tudom éu: mindig raegtartád, a mit ígértél; kÁm nekem, a mit Ígérsz: meg te ne tartsd ! ide add ! Egy coropilatomak. OOk, a te verskötetednek minden s o r- j a kitűnő. VVéges-végig rég ismeri mind a világ ! Egy jó énekesnek. BHogy nem szerződtetnék, attól nincs oka félni: !SEDéne egy hang sincs — csak egyedül az övé. HABER SAMU. (Természettudományi értekezés.) II. Rothadásba indult szerves anyagok a viz jobbára alsóbb rendű szerveretek társaságában fordulnak elő, amelyek léteiét csak a górcsővel puhatolhatjuk ki. Szükséges azonban, hogy a merített viz hosszabb ideig oly edéuyben álljon, amely jól kifőzött kautschuk dugasszal van elzárva, mire aztán a víznek nagyrészét óvatosan lehozzuk és a viz legalsó rétegét górcsői vizsgálat ala vesszük. Még a látszólag legtisztább hegyi viz is mutat az edény fenekéu több heti napon tartás mellett zöld, i éh a sárgásbarna vagy vöröses tenyészetet ; egészségi szempontból csak az utóbbi (vörös) tekintendő gyanúsnak. 160.000 rész vízre ne jUS80U több miut 0,5—1,50 rész vizteleu légenysav 2—3 „ „ halvány 8—10 „ „ kénsav 50 rész elpárolgási maradék és semmi, vagy mennyiségileg már meg nem határzható ammóniák és légecssav ; mutasson legfölebb 20 keménységi fokot és a hamany föléleg- ből legfölebb egy részt bontson föl.“ Az ammóniák vegyi meghatározására leg- alkalmasb a Nessler-féle kémlő, mivel a legparányibb tartalomnál is sárga vagy vörössárga szint mutat; nagyobb meuuyiség vörös szint okoz. A másik, szintén fontos tisr/,tátalanitása a víznek a légenysav (salétromsav). Ennek minőségi meghatározására az üveg falán néhány csepp kénsavat csöpögtetüuk le óvatosan; a salétromsav jelenléte vörösbarua ül- ledék által tűnik ki. A légecssav meghatározására a jodlior- gauykeméuyitőt használjuk, mely a légecs- savval — a jód kiválásával — kék szint vesz föl. Végül, a szerves részek meghatározására legczélszerűbb az arany és ezüst vegyek (különösen az arany-cblorid) alkalmazása; ép úgy alkalmas a chromsav és mangan- föléleges hamany (Káli) is, amennyiben a szerves részek ezeket redukálják. A gyps tartalmú viz sem alkalmas ivásra mivel az a táplálkozási szervekre vau káros hatással. Az ammóniák, salétromsav, legecssav, gyps és a szerves vegyületek képezik tehát a leguagyobb akadályt a víznek italul való j használata ellen; ezek tehát ue legyenek találhatók benne. Szükséges azonban, hogy az ivóvízben kellő mennyiségű szénsav legyen, mivel ebben rejlik üdítő hatása ; az is iekiutetbe veendő azonban, hogy a szénsavnak még más mellékes jó hatásai i s vannak, különösen a gyomorra; könnyen illó képességénél fogva ugyanis a gyomorban képződő (emésztés szülte) kártékony gáznemeket magával ragadja, melyek az úgynevezett fol- böfögéssel elillannak s igy a gyomornak köuuyebbülést szereznek, eltekintve attól, rogy a gyomor idegzetére már magában véve is nyugtatólag hat a szénsavnak s annak tevékenységét átalában elősegíti. Innen vau a szénsavas vizek sokszerü használata. A szénsav (ehát említett üdvös hatásainál fogva, kis mennyiségben, és pedig vagy szabad állapotban, vagy csekély mennyiségű mész és magnesiákoz kötve, szükséges kellékét képezi a jó ivó vizuek. Meghatározására legalkalmasabb a mészviz (aqua cal- cis); ennek segélyével a félig kötött, vagy a szabad szénsav is meghatározható még mecnyiségileg is, habár talán nem is a legnagyobb pontossággal. Ha meszes vizet teszünk szénsavrartalmu vízhez, úgy szénsavas mész válik ki ülledékül, ami két módon történik. Amennyiben ugyanis a mézs mint kémlő (reagens) a szabad vagy félig kötött szénsavat megköti, kiválik belőle egynttal a szénsavas mész is, mivel olbó szerétől (a szénsavtól) meg lett fosztva. A szabad szénsav oly sajátsággal bir, hogy képes a vele egyenértékű meszet oldva tartani, mig a félig kötött széusav ilyeu képességgel uem bir. Föl lehet tehát ismerni váljon a viz csak félig kötött széusavat tartalmaz-e, vagy pedig szabad szénsavat is. Ha ugyauis kis meunyiségü mészvizhez a vizsgálandó vizet hozzá tesszük, úgy kezdetben ülledék támad, amely nagyobb vízmennyiség hozzátétele által újra föloldódik, ha (ezen viz) szabad szénsavat tartalmazott ; oldatlau marad azonban, ha félig kötött szénsav volt benne. (Schneider.) ügy hiszem, hogy az itt kifejtett vegyi viszonyok magyarázata minden művelt emberre bizouyos érdekkel bir, habár a viz- gyógymód alkalmazásánál a víznek vegyi összetétele Dem tekinthető oly fontosnak, mint annak természettani sajátságai, mivel vegyalkata csupán. belhasználatánál kerül hatásra, a vizgyógymöd kiváló alkalmazási helye azonban * a bőr s igy természetesen sokkal fontosabb ránk nézve a víznek ter- raészettaui sajátsága. ' Dr. KOFRÁNYI ADOLF.
