Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 72. szám

Esztergom VII. évfolyam

72, szám.'

Vasárnap, 1885. szeptember 6-án.

es

Városi s megyei érdekeink közlönye.

Mbgjei.enik heten kin r kétszer:

7 VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évre

........................................6 frt — krfé

l évre.............................................3 , — .

n

ejjjedévre . ..................................1 , 50 .

E

(iy s7éin órn 7 l«r

SZERKESZTOSEG:

^ZENT-^ÄNNA-UTCA 317.

hová * hip nzellemi részét illető közlemények küldendőkILL^D Ó M I V A T A L:

^ZECHENI-TÉR

hová ;i hivatalos s a magán hirdetések, a uyilítéroe szánt közlemények, előlizetési pénzek és veulamáK&ok inlézendők.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS IllltlIKTliSKK :

1 szótól 100 szóig — frt 7ő kr. 100-200 ig . 1 „ SO „

200—P.OO-ig . 2 „ 25 „

Hélyegdíj íiO kr.

M A 0 A NI l'I If. I > IÍTRS lí K

megállapodás szerint lehető IegjntányosnbI»au közüUetuek.

NYiUTlíU sora 20 Kr

Á budapsst-ssztergomi vasát.

VI.

Esztergom szept. 5.

A kőszénen kívül e vidéknek még számos terméke van, melyek szintén nagy közgazdászat! jelentőséggel bírnak és a kórinány figyelmét és támogatását méltán megérdemlik.

Ezek között első helyen a vörös és szürke márvány érdemel említést, mely Nyergesujfalutól egész Tatáig hatalmas telepekben van kifej löd vo és bámulatos nagyságú és vastagságú táblákat, oszlopokat és koczkákat szolgáltat, melyek mindenféle mű- és építészeti ezé lókra felhasználhatók és szilárdságra, valamint szépségre nézve, a siléziai, karszti s egyéb osztrák márványokkal a versenyt kiállják. Ezen márvány a fővárosban és az ország távolabbi vidékein is nagy mérvben használtaik, olcsó szállítás által pedig annak forgalma nem csak a belföldön volna sokszorosan emelhető, hanem az még a külföldön is keresett czikké válnék. Továbbá a Lajthainész- kő, mely Piszkétől Almásig kifogyhat- Jan telepeket képez és müfaragásra, valamint egyéb építészeti czélokra ki- válólag alkalmas. Ez a vasúti szállítás lűltu] a fővárosban és főleg az alföldi, "valamint a dunántúli vidékeken nyernie nagy elterjedést, melyek alkalmas iépilő anyagban szükséget szenvednek ; Jbol az a díszes, egészséges lakások 3olcsó előállitását nagy mértékben előmozdítaná. Ezen két kőanyag Nyerges- öttjfalu, Pis/.ke, Süttő és Almás községekben 35 kőfaragó műhelyben dolgoztaik fel és évenként 122.000 mé- ctermázsa műkövet szolgáltat. A termetes nagyobb mérvű fejlődését a mostani

szállítási viszonyok gátolják, mert egy métermázsa faragott kőnek szállítása Piszkéről Budapestre kocsin 40 krba, hajón 42 krba kerül és e mellett az utóbbira sokszor 3 hétig is várni kell, mig a különböző műhelyekből egy egész hajórakomány összekerül, ami ezen ipar ra fölöttébb hátrányos, mert a pontos szállítást lehetetlenné teszi.

Nem csekélyebb közgazdászai fontossággal bírnak a tervezett vasút egész hosszában előforduló fehér mészkőtelepek, melyek kitűnő kövér mész égetésre használhatók, amennyiben 98 százalék mészéleget tartalmaznak. Ezekből hajókon évenként 220,000 méter- mázsa szállittaíik az alduna; vidékekre, hol az drága tüzelővel égettetik ki, holott az itteni szén porával az minimális költséggel volna kiégethető s az egész alföld, valamint a dunántúli vidékek az év minden szakában fris égetett mésszel gyorsan lennének elláthatók.

Hogy ezen csikkben mily kiterjedt ipar és fo galom fejleszthetők ki, arra világos példát szolgáltatnak a remeczi mészégetők, honnan évenként több ezer vaggon égetett mész szál 1 ittatik az alföldre, továbbá a karstiak, melyekből nyáron át naponkint 8 — 10 vaggonnal hozatik be a fővárosba és a dunántúli vidékekre.

Ép ily nevezetes termékei vidékünknek a vízhatlan mész és portlaud cze- ment gyártmányok, melyekből 3 gyárban 130,000 méter mázsa ál littatik elő. Ezek jeles minőségükkel kivívták a szakkörök elismerését és egészen alkalmasak arra, bogy a küllőidről behozott ily nemű árukat pótolják s azokat az országból kiszorítsák.

Végül említést érdemelnek még a

vidéken előforduló trachyttelepek, me lyek járda és burkolatkő előállítására fölöttébb alkalmasak és jó minőségben a szobi és apátkuti kövekkel vetélkednek, — valamint az itt nagy mennyiségben előforduló üvegquarz homok, mely olcsó szállítás mellett hivatva van arra, bogy a Magyarországi 56 üveggyár szükségletét, mely eddig V4 millió forint érték és szállítási költséggel a külföldről hozatott be, a szállítási dij nagyobb részének megtakarításával fele áron ellássa s hazai üveggyártásunk versenyképességét hathatósan emelje.

A budapest-esztergomi vasút kiépítését tehát nem csak a fővárosnak és Esztergom vidékének, hanem az államnak pénzügyi és közgazdászai érdekei is egyaránt sürgősen követelik. A kór- rnány nem tehetne jobbat az ország érdekében, mint ha ezen jól jövedelmező vonal.it államköltségen mielőbb kiépíttetné, ez legalább elősegítené a nem jövedelmező állami beruházások és ga- rantirözott pályák bevételi hiányainak kiegyenlítését. Ha pedig ezt azonnal nem teheti, vagy tenni nem akarja, akkor ezen vasúttól legalább anyagi támogatását a közügy iránti súlyos mulasztás nélkül meg nem tagadhatja. Az erre fordított állami segély nem volna áldozat, hanem hasznos befektetés, mely kevés idő alatt egészen visszatérülne s állandóan dúsan jövedelmezne.

Mert Esztergom vidékének anyagi viszonyait fontolóra véve, nem lehetünk kétségben a fölött, hogy ezen vidék érdekeltsége csak mindeu erőinek megfeszítése és minden segélyforrásainak igénybevótelo mellett képes ezen feladatnak megfelelni.

Esztergom vármegye törvényhatósága ugyanis anyagilag szegény, a közmunkaalapon és tisztviselői nyugdíj alapján kívül úgyszólván semmi közvagyona nincsen, még a legszükségesebb közművelődési és jótékonysági intézményeiket is, mint egy földműves iskola, közkórház és árvaház, nélkülözni kénytelen, mert nem bírja azokat önerejéből létre- hozni, attól tehát nagymérvű anyagi segélyt kívánni nem lehet.

Esztergom kir. város pedig bár jelentékeny ingatlan községi vagyonnal és javadalmakkal bir, kultúrái feladatának betöltése és katonai laktanya építkezései végett hitelét nagy mértékben igénybe vette s lakosait súlyos községi adóval kénytelen terhelni. Népessége évtizedek óta nem szaporodik, hanem inkább fogy, kereskedelme és ipara, kivált a Budapest-njszőuyi és Esztergom-nána-csatai vasutak megnyitása óta szemlátomást hanyatlónak, országos és heti vásárai csak névlegesek. műmalmai, gazdasági gép- és szeszgyárai s hizlalói szünetelnek, földművelése bár eléggé kifejlett, de csekély térre van szorulva, kiteijedt szőlőhegyeit — a lakosság éle tfen tartási, alapját, — pedig a pliilloxera pusztítja, moly az eladósodott birtokosokat hitelválsággal és anyagi végromlással fenyegeti és nemsokára kivándorlásra kényszeritendi.

A vidéken a nagybirtokok kevés kézben vannak egyesítve, a kisbirtokok pedig csekély termékenységit hegyvöl- gyes talajból és pusztulásnak indult szőllökből állanak. A népesség általában szegény, annak egyik legfőbb ke- resetforrását a kőszén- és kőbanyászat, valamint a kőfaragó-ipar képezi a du^„Eszterjein kW tárcája.

Szüleim esSstl&kodalmán.

tegyétek keretbe azt a vonót szépen, húzzatok oly vigat, amilyet csak régen, aluszonöt év előtt zengett fel az égig . . . — Húzzátok czigányolr, az igazi légit! . . o!ogy a mig a dalnak bűvös-bájos árja 82ivet boldogau álrezgi. bejárja : lélek egy kissé hadd szállhasson vissza, hda, hol az ég oly felhőtelen, tisztái

.. Huszonöt év előtt! . . miuthogyha csak

látnám:

lsét karikagyűrű — fehérselyem párnán . . - A karikagyűrűt ujjaikra tették, — i rózsát az erős cser mellé ültették, hogyha vihar jönne, attól is megóvja,

•I remegő bimbót keblére karolja, — ö örüljön, ha aunak szirén öröm éled Oh ily boldog perczet egyet ád az élet!

i S múlt az idő lassan . . . Ifjú szivek

álma

eveszett! . . a távol bus ködébe szállva ! í megjött a való sötét, komor képe . .

5 a cser nem róná gallyait be, félve;

»s zd&tt a viharral! Biztatta a rózsa, [iiaogató kezét le nem vette róla ; ifiíbb odahajolt — bátoiitva szépen . .

. is derült újra a sugár az égeu:

I.. . Édes, jó szülőim ! . . ti áldottak, szentek A vihar is — tudom játék volt csak nék- I tek . ..

Mert a hol szeretet az élet vezére,

Nem g\ölhet ott tartós borii fel az égre ! Szeretet sugára bearanyoz mindent. Természetet ott kőim, kicsi tűzhelyt itt,

bent!

Megtanít az bízni, megtanít a bitre, —

S nem engedi jutni csoluakuokat szirtre!

— S most hegy rátok nézek, s hogy a

multra térele,

Oh a sok érzéstől úgy remeg a lélek ! . . Tekiutetem fel, a magas éghez fordul,

Hogy a mig szememből öröm könnye csordul, —

Ezer áldást kérjek onnau tireátok ! . . Legyetek boldogok, mint eddig valátok,

És az aranylakziu újra csak ezt halljuk : „Száll az idő anyjuk!“ — „Bizony, édes

apjuk !“

PERÉNYI KÁLMÁN.

A visröl.

(Terracszettudománj'i értekezés.)

I.

„Ariston men by dor.“ Pindar költőnek ezen szavai arról tanúskodnak, hogy a víznek jelentősége már az ókorban kellő méltánylásra talált az emberi nem jóllétének szempontjából s a föuebbi mondat egyszerűen azt jeleuti, hogy a viz a legjobb, legjobb, legfoutosabb dolognak tekintendő. A viz minőségét, vegyi összetételét illetőleg azouban igen nagy különféleség tapasztalható, ami annak liaszuálhatőságára nézve nagy befolyással van, mivel a nép egészségi viszonyai azzal szoros összefüggésben vannak, úgy, hogy a népes gazdag városok milliók árán, messze távolságból vezetik azt magukhoz, hogy jó miuőségü vizet I használhassanak üdítő italul s hogy népségük egészségi viszonyait kedvezőbbé ala- ! kitsák.

j A vegytan több kelléket állít fel a viz i minőségére né:ve : A viz legyen színtelen, [szagtalan és Íztelen, vagyis legyen nemleges sajátságu : ne legyenek benne szerves i és színes részek, ne legyen beune sok szervetlen rósz. Vegytani kifejezéssel élve, nem szabad ülledéket adnia oxalsavas ain- morna, ami meszet jelentene ; kevés meuy- nyiségü sósav hozzátétele mellett a chlor- sulany kénsavas sókat árulna el ülledélc képződésnél ; salétromsavas ezüstéleg a bálvány kémszere; nem szabad továbbá változnia kénaminoniumra, vagyis, bogy réz, ólom és vastartalmú ne legyen és ami legfontosabb, hogy ammóniák tartalmat még csekély mértékben se mutasson, vagyis, hogy a Nessler-féle kémszer változást elő ue idézzen, mivel ez jó italul való használatát zárná ki. Végkelléke az, hogy a növénysavak iránt semleges maradjon.

Ezek, azonban jobbára a vegyileg egészen tiszta viz kellékei.

A közönséges ivó viz — még a legjobb is — rendesen tartalmaz magában idegen részeket, kivált szénsavas sók vagy szénsav

alakjában. A szénsav szükséges a víznek italul basználliatására, mert ez adja meg üdítő hatását és oly viz, a mely szénsavat nem tartalmaz, italul nem használható ; könnyen betegségek származhatnak az ily viz italától. Más részről az is tekintetbe veendő, hogy kis mennyiségű magnesia és mésztartalom nem ártalmas, sőt addig, mig a test fejlődésben van, különösen a csontok megerősödésére szükséges is.

Régi szokás, a vizet kemény és lágy vizre osztani be házi és ipari használhatása tekintetéből. Kemény vizuelc azt nevezik már az ókortól kezdve, a melyben az úgynevezett hüvelyes vetemények, bab, lencse, borsó csak lassan fölnek és mely a viz elpárolgása utáu ülledéket hagy, mi az edény falait réteggel födi be. Szokásos a gőz- mozdonyok kazánját időről időre megtisztítani, a lerakodott réteg teszi a vizet keménynyé.; tudnunk kell tehát, milyen vegyi részekből áil ezeu réteg, s euuek kifejtésénél csak a legszükségesebb dolgokra fogunk szorítkozni.

Ezeu réteg fő vegyi részeibeu mész és magnesia sókból áll és a benufoglalt raeuy- uyiséget fokokra osztjuk.

A viz keraéuységi foka alatt Schneider tanár szerint azon mész és maguesi a menv-, nyiséget értjük, a- nely a szappauoldatra épen úgy hat, mint egy sulyrész mész, ámely 1000,000 sulyrész vizbeu találta ik;

„A keménységi fokot oly sz.ippauoldat által határozzuk meg, amely épeu annyi olajsavas sziksót (Natron) tartalmaz, ameny- nyi arra szükséges, hogy 45 Cub. cm. meuv uyiségü szu pauoJdat 12 niilligrauica me.»zét