Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 71. szám

Továbbá ;i Déli vasút magja országi vonalain Tiifuilból 400 kilőnie ernyi távolságokra toanakilom. 1.348 kr. önköltséggel, — a Győr ebonfnrti vasút ugyanonnan 368 kilom. távol­ságra 2.397 kr. önköltséggel, — a Magyar nyugoti vasút pedig Kőflocli ból 345 kilométernyi távolságokra 3.78 kr. önköltséggel, — az utóbbi harmad­rendű lignit szénnel, — Iá ják el saját mozdonyaikat és az általuk befutott vidékek köszéuszilkségletét. Ha ezen távolságoknak csuk fele számíttatnék az esztergomvidéki szén fogyasztási köréhez, akkor őzen öt vasút közel 1.5 millió métennázsa esz- tergomvidéki szenet, fogyasztana, mely­ből a Deli vasút 440,000 métennázsa és a Magyar nyugoti vasút 200,000 métennázsa erejéig részesülnének. Ezen fogyasztás melleit — az esztergomvi- dóki szénnek jobb minőségét és arány- lagos kevesebb súlyát is számításba véve, — a Déli vasútnál a szén be­szerzési és szállítási önköltségek leg­alább 50,000 írttal, n Magyar nyugoti vasútnál pedig 40,000' frttal, össze­sen tehát mintegy 90,000 frttal vol­nának évenként kevesbíthetek, ami az államkincstárra nézve nem megveten dő megtakarítás lenne ezen kamatbizto­si tást élvező vasalónál. Magyarországnak kőszén terirelési mérlege pedig évi 5.3 millió és be­viteli mérlege mintegy évi 3 millió métennázsa szón értékével javulna, a mi ezen tőkeszegény országban az anyagi gyarapodásnak nem csekély té­nyezője volna. Egybefoglalva mindezen előny őket, minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a budapest-esztergomi vasútnak bár­melyik kivihető irányban való kiépíté­séből csak a számszerűleg kimutatható haszon az államkincstárra nézve évi 190 — 200,000 írtra, a fővárosra nézve évi 300,000 frtra, Esztergom és vi­dékére nézve l millió forintra, az or­szág egyetemes vagyoni gyarapodására nézve pedig mintegy 2 millió forintra rúgna, mely összegnek alig fele ré­széből az egész vasút építési költségei egy év alatt kikerülnének. Hogy czól- szcrfl vasutak építése által a szénter­melés mennyire emelhető s hogy annak mily nagy befolyása van az ipar fel­virágzására, annak legközelebbi pól dája Ausztria széntermelése, ipara és üzletforgalma. Itt ugyanis a szóuter melós 1884. évben 172 millió méter- mázsát tett ki 40.859 millió frt ér lékben, melyből kivitetett 43.97 millió, be vitetett mintegy 22 millió a biroda­lomban, kihasználtatott 150.93 millió métennázsa. A széntermelés és kivitel tdiát ezen utóbbi év alatt 40.859 millió forinttal, a felhasznált szén munkaereje és forgalma pedig kiszá- mitliatlan összegekkel gyarapította ezen állam közvagyonosságát. Magyarország széntermelése kitett 1884. évben mintegy 13 millió méter- mázsát 3.5 millió frt értékben, behoza­tala 3.34 millió métermázsát 1.06 millió frt értékben, kivitelo alig 0.5 millió métermázsát. Mely adatok összehasonlításából ki­látszik, hogy hazánk széntermelése, fogyasztási és ipara mennyivel áll hátrább Ausztriáé mögött. Ha az országban gyáripart akarunk teremteni, akkor mindenekelőtt olcsó szénről és olcsó vitel bérek ről kell gondoskodnunk. A kellő szak- és kó zimunkaerő megjön a külföldről magá­tól is, mihelyt a kenyérkeresetre ná­lunk kédvező alkalom kínálkozik. (Folyt, köv.) BURÁNY JÁNOS, vasúti bizottsági elnök. A propeller-vállalat. Esztergom, Bzept. 2. Nem emlékezünk egyhamar szeren­csésebben indult vállalatra. A közönség szívesen csatlakozott hozzá, a részvé­nyek gyorsan keltek, mindenki bizo nyos erkölcsi kötelességnek tartotta a szép jövővel mosolygó tervet elősegí­teni. Pénzes embereink közül sukan olyan nemes önzéstelenséggel dolgoztak, hogy mintegy áldozatul adták pénzü­ket s nem is igen számítottak ha­szonra. Szóval a vállalat kitünően indult. És hová jutott? A népszerűtlenség zátonyára. Elcsépelt kávéházi ólczelödések tár­gya a szerencsétlen propeller-vállalat, melyet még népszerűt lenebhé tesz a megfoghatatlan huzavona. Hónapok óta javítják a propellert, hónapok óta vár­ják az újat, hónapok óta szünetel a közlekedés, hónapok óta boszankodik az egész közönség. Ez a közvélemény hangulata. Mit kellene cselekedni a kedvezőt­len hangulat eloszlatására? Mindenekelőtt a vállalat vezetését rendszeressé tenni. Meg van már bennünk az a szeren­csétlen tulajdonság, hogy mindenhez egyformán akarunk érteni. Ez a lai kus sokoldalúság azután rendesen ne­vetségesen végződik. Például csak a propeller-vállalat. A vállalat jövőjének és nópszerüsó gének megmentéséhez tollát min­denek előtt uj vezetés szükséges. Bíz­zuk pedig a vezetést olyan szakember­re, kinek technikai ismeretei vannak, aki nemcsak a gép, de a viziut ter­mészetét, előnyeit és hátrányait ala­posan ismeri. Laikus kezelés olcsó szo­kott leune, de roudesen önmagát bő­szül ja meg. A propeller-vállalat vezetésére nem elég egy kis önzetlenség, meg egy kis jóakarat. Passiónak is inkább egyebet, kellene választani. Mert a propeller vállalat nem magán vállalat s igy nem is lehet piivaipassió. A minthogy nincs szükség ugyne- zett kapitányokra, csak kormányosok- ra, ép úgy nincs szükség igazgatókra, akik lehetnek kitűnő üzletemberek, de propellervállalatot igazgatni még so tudnak. A vállalat szakvezetője ne le­gyen dilettáns, aki csak áldozatokat hoz s igy direct még csak felelőségre sem vonható, hanem kellő technikai ismeretekkel, rendes évi fizetéssel biró hivatalnok, aki folytonosan s kizárólag a vállalatnak ól s folytonosan és ki­zárólag felelős a részvényeseknek s a közönségnek. Ilyen „vezotő“ azután jó „igazgató“ lesz. Ilyen garantia mollett azután ismét visszatér a gúnyosan megszökött biza­lom s a vállalat megszűnik nevetségos lenni. Ezek a változások azonban nem a mostani igazgatóságtól függnek, hanoin a részvényesektől, kik megkímélhetnék a közélet azon derék embereit, akik saját szakmaköriikbeu derekasan meg­állják a helyüket, de propeller-vállala­tot igazgatni még sem tudnak. A részvényesek lássanak hozzá mi­előbb s mentsék meg vállalatukat, melynek van hivatása s van jövője, ha felelős vezetősége is lesz. EGY RÉSZVÉNYES. Gazdasági levél. (A rothadásnak ellenálló két burgouyafaj.) Azon körülménynyel szemben, hogy a burgonyák oly nagy mérvben alá vannak vetvo a rotli a mezőgazdászai köröket érdekelni fogja, midőn megtudják, hogy a „Mag- nutn bonum“ Ó9 a „Champion* nevű hason fajokban azon burgonyanemek ta­láltattak, amelyekben minden előnyök összpontosítva vannak s melyek épen a nelióz talajban kitűnően tenyésznek s nedves években is úgy mennyiségre mint minőségre nézve is kitünően jö­vedelmeznek. Mindakét faj megérdemli mezőgaz­dáink legnagyobb figyelmét, különösén azokét, akik nehéz, nedveshidog nem traiuirozott talajokon gazdálkodnak, mert eddig mind a két burgonyanem a rothadásnak ellenállt s nedves évek­ben n bő termést adott. A „Magnum bonuma hires an­gol touyésztő, Sutton tenjósztménje minden kétséget kizárólag egyike a legjobb burgonyanemeknek, alakja liosz- szas, vesóded, néha gömbölyű ; riigyoi egészesen laposak. Ezen faj az 1883. londoui burgonyakiállitáson 1000 kü­lönféle faj mellett az első jutalomdi­jat nyerte. A „Sbampion“-burgonya egy Arb- roathban (Skótországban) Nikol Jolin által magból tenyésztett vidéki bur­gonya, mely termelési és ellenállási képessége folytán a britt tartományok­ban olyan kedvelttó lett, hogy az angol és skót mezőgazdák a tenyésztő­nek hálájok jeléül becses ajándékot adtak. A „Championburgonya“ gömbö­lyű, mély rügyű s elsőrangú étel- és takarmányburgonya. Erős, gyorsan nö. vő földfeletti szára nem engedi a dud* vát felnőni, mert beárnyékozza egész őszig a földet s porhanyóvá teszi. Mindakét fajta rendkívüli termékeny­sége mellett a következő példák ta­núskodnak: A „Magnum bonum“ bur­gonyát írja Kosol A. minden gazdának a legjobb lelkiismerettel ajánlhatom, mert a leghidegebb és legnedvesebb és minden rothadásnak ellentáll 1 kilóból nedves földben 45 kilót kaptam, Zika plébános ur Ebeiben (Csehországban) 1 kiló „magnum bouum“-ból 3 év alatt 105 hektoliter szép egészséges burgonyát kapott. Á „Champion“ burgonyáról szintén a legkedvezőbb jelentések érkeztek. Egy gácsországi bérlő Sirowy Just, irj i: „Szívós, áthatlan talajban 5 kiló „champion“ termesztettem s mégis 75 kiló nagy egészséges burgonyát kaptam. Sok munkába kerülne, ha itt mind­azon számos, kedvező jelentéseket elő. tából szoktuk olyan természetesen kibonta­kozni. A Tisza zavaros vizére emlékeztető knt- viz azonban az én jó falumban nem teljesít magasztosabb hivatást, mert a becsületes piiiczetutajdonosok nem szokták saját kut­sukból szaporítani boraikat. Kár hogy inkább igy nem cselekednek. Mert a mióta a bor tisztaságát a Viz rossz tulajdonságaitól óva óvják, azóta a csöndes faluban tizenöt pá- linkamérés keletkezett. A pálinka pedig tudvalevőleg jobban megzavarja a kedélye­ket, mint a legzavarosabb ivóvíz. A lakodalmas ház vendégsége azalatt összegyülekezett. A mint az örömtanya küszöbét átlépem, egy gyanúsan settenkedő gpnosz kutya bizalmatlansiga kellemetlen érzelmeit úgy elégíti ki, kogy egy elég ügyesen kiszámított ugrással rám rohan s s mig éu jóbaráti karok közül bontakozom azalatt teljes sikerrel tnegtnnrja lábamat. Még a legbizarrabb angol tourista sem óhajtja a kutyafogak névjegyét viselni. A gyilkos tekintetű eb azonközben töké­letes önelégültséggel tűnt el a bokrok ti­tokzatos árnyában s teljesen meg volt elé­gedve sikeres föllépésével. Hanem a zen szí | haragra lobbant liázignzga azonnal promet- heuszi szenvedésekre kárhoztatta a kis bűnöst s oda is lánczolta volna egy szik­lához, ha kedves falunkban egyáltalán szik­lák tenyésznének. A sziklát ez esetben is egy phantastikus fatuskó helyetesittette. Bizonyára mély részvét fog illetni azok részéről, a kik már hasonló merénylet ál­dozataivá lettek. Én olyan nyugodtan rak­tam zsebre a kutyafogak fájdalmát, mintha csak szurijogmarásról lett volna szó. Azóta szigorú terrorizálással képezik ma a jó falu rósz kutyáit, a kik falusi egyszerűségűkben minden idegen úri emberben uj adóemelőt gyanítanak. Már pedig a kutyaadó még a íegszabadelvflbb ebecskét is felháboríthatja s elkeseredetté teheti. Hane n hát arra valók a szépszemii asz- szonyok, hogy minden sebet begyógyítsanak és elfelejtessenek mosolyukkal. Ilyen jó pa- tikáriusaim akadtak nekem is, a kik az egész vidékről össze sereglettek az én gyó­gyításomra. Öt perez múlva öt olyau sebet is örökre elfelejtettem volua. A lugosban természetesen politizáló férfi társaságok kerültek össze, a kik később ke­délyes ndomázásba kezdtek. Végre nagy fúziót csiuált a társaság s megkezdődött a lakodalom. A lakodalom etimológiája mindenesetre a lakozással, a jóílakással egyértelmű. A falusi emberek még értenek hozzá. Ez a régi jó mngyarvilágbeli szokás azon kezdő­dik, hogy szívtelen vérengzéssel leöldösnek egy egész kis olasz köztársaság számával biró baromfi várost. Áldozatul esnek na­gyobb állatok is. Sőt még a czimereséből is bizonyos részlet. Az asztalok azután teli vannak állítva boros palnczkokkal. bujdosó poharakkal és virágokkal. Alig ürült ki a harmadik pohár, már is megzendültek a legcsengőbb kaczajok, a melyek sok embert nagy gondolatok közlésére bátorítanak. A magyar bor megkereszteli az érzéseket és gondolatokat s a nagy mondások egymás­után asztalra kerülnek. A lakodalom poli­tikája a toast, mely nem egyéb, mint ti­tulus bibendi. összecseudülnek a poharak 8 mentői szebb asszonyok csendítik össze, annál edesebbó válik a pohár mérge. Szép asszonyok kezében pezsgővé nemesül a bor s a ragyogóbban mosolygó szemek veszedel­mesen égetnek. Hogy a toasztok stylusán folytassam : ha­zánk a viszályok hazája évszázadok óta stb. Nagy lelki örömömre szolgált tehát az a lélekemelő epizód, mikor a szelíd lelkű fa­lusi plébános a kálomista pap lakodalmi vendége gyanánt poharat emelt a kálomista papra. Vannak emberek, a kik eretneknek moudják azt, a ki nem úgy imádja az istent mint ők. Pedig nincs lélekemelőbb, raiut mikor egymás boldogságára társulnak a különböző felekezetek. Az egy akol magasz­tos gondolatát a szeretet realizálja és bol­dog az a község, hol más oltárok szertar­tásain kívül a szeretetnek közÖ3 oltára, nyelve, érzése és nyilváuulása is van. Olyau föuségeseu szépnek tartottam ezt a jelenetet, hogy örömmel adtam át ma­gam a leghatártalanabb elragadtatásnak. A súlyos asztalok azonban alig bírtak megkönnyebbülni. A toasztok árjával arány­ban folyt a bor s gyult ki a jókedv tüze, de ez csak akkor lobogott föl igazáu mikor a szomszéd szobában összekeveredett a fiatalság. Falusi asszonyokkal és leányokkal mu­latni nagyon kedves és üdítő arra a városi I emberre nézve, a ki mindig csak előkelő vagy előkelőén affeotáló világgal all kap­csolatban. Milyen hamisítatlanul tudnak ezek az egyszerű leányok örülni, milyen fesztelenül tuduak kaczagui, milyen folyékonyan tudnak a vigadozás nyelvén beszélni. Reggel hat órakor végződött az a bosszú s mégis rövid este, mely a lakodalommal kezdődött. Senkise volt fáradt, senkise unatkozott, senkise játszta le az eltűnés megszokott jeleneteit. Reggel volt már s még mindig a tün­dér-éjszakát éltük s habár a nap már tel­jesen elhalványította a holdat s a falu már napi munkáját végezte a sürgő-forgó mezőn éu még mindig abban a bitben voltam, hogy az igazi lakodalmi vigasságnak nincsen sem éjszakája, sem reggele, sem nappala , hanem csak végtelen öröme van, mely kü­lönösen akkor válik legarauyosabbá lelküuk szemei előtt, mikor megint hozzá kell tö­rődnünk a mindennapi próza sivárságához s a közönyös élet rideg egyhangúságához. &&$éTQ9l. Hogy mi a nő ? Erre a nehéz kérdésre egy szellemes iró egész könnyen igy válaszol : A nő éloto tizennyolez éves korától huszonöt éves koráig hót éves habom a szív meg az ész között. Huszonöttől ötvenötig tart az a szenvedélyes harmincz éves háború, melyben a női természet meg a szabó nagy diplomatával harczol a bájak föl támasztásáért. Végre ötvonöt- | tői egész végig az évek légiói ellen nem egyéb a nő élete mint makacs vé- * delmi liarcz igen érdekes — várro* I mokból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom