Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 71. szám
Továbbá ;i Déli vasút magja országi vonalain Tiifuilból 400 kilőnie ernyi távolságokra toanakilom. 1.348 kr. önköltséggel, — a Győr ebonfnrti vasút ugyanonnan 368 kilom. távolságra 2.397 kr. önköltséggel, — a Magyar nyugoti vasút pedig Kőflocli ból 345 kilométernyi távolságokra 3.78 kr. önköltséggel, — az utóbbi harmadrendű lignit szénnel, — Iá ják el saját mozdonyaikat és az általuk befutott vidékek köszéuszilkségletét. Ha ezen távolságoknak csuk fele számíttatnék az esztergomvidéki szén fogyasztási köréhez, akkor őzen öt vasút közel 1.5 millió métennázsa esz- tergomvidéki szenet, fogyasztana, melyből a Deli vasút 440,000 métennázsa és a Magyar nyugoti vasút 200,000 métennázsa erejéig részesülnének. Ezen fogyasztás melleit — az esztergomvi- dóki szénnek jobb minőségét és arány- lagos kevesebb súlyát is számításba véve, — a Déli vasútnál a szén beszerzési és szállítási önköltségek legalább 50,000 írttal, n Magyar nyugoti vasútnál pedig 40,000' frttal, összesen tehát mintegy 90,000 frttal volnának évenként kevesbíthetek, ami az államkincstárra nézve nem megveten dő megtakarítás lenne ezen kamatbiztosi tást élvező vasalónál. Magyarországnak kőszén terirelési mérlege pedig évi 5.3 millió és beviteli mérlege mintegy évi 3 millió métennázsa szón értékével javulna, a mi ezen tőkeszegény országban az anyagi gyarapodásnak nem csekély tényezője volna. Egybefoglalva mindezen előny őket, minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a budapest-esztergomi vasútnak bármelyik kivihető irányban való kiépítéséből csak a számszerűleg kimutatható haszon az államkincstárra nézve évi 190 — 200,000 írtra, a fővárosra nézve évi 300,000 frtra, Esztergom és vidékére nézve l millió forintra, az ország egyetemes vagyoni gyarapodására nézve pedig mintegy 2 millió forintra rúgna, mely összegnek alig fele részéből az egész vasút építési költségei egy év alatt kikerülnének. Hogy czól- szcrfl vasutak építése által a széntermelés mennyire emelhető s hogy annak mily nagy befolyása van az ipar felvirágzására, annak legközelebbi pól dája Ausztria széntermelése, ipara és üzletforgalma. Itt ugyanis a szóuter melós 1884. évben 172 millió méter- mázsát tett ki 40.859 millió frt ér lékben, melyből kivitetett 43.97 millió, be vitetett mintegy 22 millió a birodalomban, kihasználtatott 150.93 millió métennázsa. A széntermelés és kivitel tdiát ezen utóbbi év alatt 40.859 millió forinttal, a felhasznált szén munkaereje és forgalma pedig kiszá- mitliatlan összegekkel gyarapította ezen állam közvagyonosságát. Magyarország széntermelése kitett 1884. évben mintegy 13 millió méter- mázsát 3.5 millió frt értékben, behozatala 3.34 millió métermázsát 1.06 millió frt értékben, kivitelo alig 0.5 millió métermázsát. Mely adatok összehasonlításából kilátszik, hogy hazánk széntermelése, fogyasztási és ipara mennyivel áll hátrább Ausztriáé mögött. Ha az országban gyáripart akarunk teremteni, akkor mindenekelőtt olcsó szénről és olcsó vitel bérek ről kell gondoskodnunk. A kellő szak- és kó zimunkaerő megjön a külföldről magától is, mihelyt a kenyérkeresetre nálunk kédvező alkalom kínálkozik. (Folyt, köv.) BURÁNY JÁNOS, vasúti bizottsági elnök. A propeller-vállalat. Esztergom, Bzept. 2. Nem emlékezünk egyhamar szerencsésebben indult vállalatra. A közönség szívesen csatlakozott hozzá, a részvények gyorsan keltek, mindenki bizo nyos erkölcsi kötelességnek tartotta a szép jövővel mosolygó tervet elősegíteni. Pénzes embereink közül sukan olyan nemes önzéstelenséggel dolgoztak, hogy mintegy áldozatul adták pénzüket s nem is igen számítottak haszonra. Szóval a vállalat kitünően indult. És hová jutott? A népszerűtlenség zátonyára. Elcsépelt kávéházi ólczelödések tárgya a szerencsétlen propeller-vállalat, melyet még népszerűt lenebhé tesz a megfoghatatlan huzavona. Hónapok óta javítják a propellert, hónapok óta várják az újat, hónapok óta szünetel a közlekedés, hónapok óta boszankodik az egész közönség. Ez a közvélemény hangulata. Mit kellene cselekedni a kedvezőtlen hangulat eloszlatására? Mindenekelőtt a vállalat vezetését rendszeressé tenni. Meg van már bennünk az a szerencsétlen tulajdonság, hogy mindenhez egyformán akarunk érteni. Ez a lai kus sokoldalúság azután rendesen nevetségesen végződik. Például csak a propeller-vállalat. A vállalat jövőjének és nópszerüsó gének megmentéséhez tollát mindenek előtt uj vezetés szükséges. Bízzuk pedig a vezetést olyan szakemberre, kinek technikai ismeretei vannak, aki nemcsak a gép, de a viziut természetét, előnyeit és hátrányait alaposan ismeri. Laikus kezelés olcsó szokott leune, de roudesen önmagát bőszül ja meg. A propeller-vállalat vezetésére nem elég egy kis önzetlenség, meg egy kis jóakarat. Passiónak is inkább egyebet, kellene választani. Mert a propeller vállalat nem magán vállalat s igy nem is lehet piivaipassió. A minthogy nincs szükség ugyne- zett kapitányokra, csak kormányosok- ra, ép úgy nincs szükség igazgatókra, akik lehetnek kitűnő üzletemberek, de propellervállalatot igazgatni még so tudnak. A vállalat szakvezetője ne legyen dilettáns, aki csak áldozatokat hoz s igy direct még csak felelőségre sem vonható, hanem kellő technikai ismeretekkel, rendes évi fizetéssel biró hivatalnok, aki folytonosan s kizárólag a vállalatnak ól s folytonosan és kizárólag felelős a részvényeseknek s a közönségnek. Ilyen „vezotő“ azután jó „igazgató“ lesz. Ilyen garantia mollett azután ismét visszatér a gúnyosan megszökött bizalom s a vállalat megszűnik nevetségos lenni. Ezek a változások azonban nem a mostani igazgatóságtól függnek, hanoin a részvényesektől, kik megkímélhetnék a közélet azon derék embereit, akik saját szakmaköriikbeu derekasan megállják a helyüket, de propeller-vállalatot igazgatni még sem tudnak. A részvényesek lássanak hozzá mielőbb s mentsék meg vállalatukat, melynek van hivatása s van jövője, ha felelős vezetősége is lesz. EGY RÉSZVÉNYES. Gazdasági levél. (A rothadásnak ellenálló két burgouyafaj.) Azon körülménynyel szemben, hogy a burgonyák oly nagy mérvben alá vannak vetvo a rotli a mezőgazdászai köröket érdekelni fogja, midőn megtudják, hogy a „Mag- nutn bonum“ Ó9 a „Champion* nevű hason fajokban azon burgonyanemek találtattak, amelyekben minden előnyök összpontosítva vannak s melyek épen a nelióz talajban kitűnően tenyésznek s nedves években is úgy mennyiségre mint minőségre nézve is kitünően jövedelmeznek. Mindakét faj megérdemli mezőgazdáink legnagyobb figyelmét, különösén azokét, akik nehéz, nedveshidog nem traiuirozott talajokon gazdálkodnak, mert eddig mind a két burgonyanem a rothadásnak ellenállt s nedves években n bő termést adott. A „Magnum bonuma hires angol touyésztő, Sutton tenjósztménje minden kétséget kizárólag egyike a legjobb burgonyanemeknek, alakja liosz- szas, vesóded, néha gömbölyű ; riigyoi egészesen laposak. Ezen faj az 1883. londoui burgonyakiállitáson 1000 különféle faj mellett az első jutalomdijat nyerte. A „Sbampion“-burgonya egy Arb- roathban (Skótországban) Nikol Jolin által magból tenyésztett vidéki burgonya, mely termelési és ellenállási képessége folytán a britt tartományokban olyan kedvelttó lett, hogy az angol és skót mezőgazdák a tenyésztőnek hálájok jeléül becses ajándékot adtak. A „Championburgonya“ gömbölyű, mély rügyű s elsőrangú étel- és takarmányburgonya. Erős, gyorsan nö. vő földfeletti szára nem engedi a dud* vát felnőni, mert beárnyékozza egész őszig a földet s porhanyóvá teszi. Mindakét fajta rendkívüli termékenysége mellett a következő példák tanúskodnak: A „Magnum bonum“ burgonyát írja Kosol A. minden gazdának a legjobb lelkiismerettel ajánlhatom, mert a leghidegebb és legnedvesebb és minden rothadásnak ellentáll 1 kilóból nedves földben 45 kilót kaptam, Zika plébános ur Ebeiben (Csehországban) 1 kiló „magnum bouum“-ból 3 év alatt 105 hektoliter szép egészséges burgonyát kapott. Á „Champion“ burgonyáról szintén a legkedvezőbb jelentések érkeztek. Egy gácsországi bérlő Sirowy Just, irj i: „Szívós, áthatlan talajban 5 kiló „champion“ termesztettem s mégis 75 kiló nagy egészséges burgonyát kaptam. Sok munkába kerülne, ha itt mindazon számos, kedvező jelentéseket elő. tából szoktuk olyan természetesen kibontakozni. A Tisza zavaros vizére emlékeztető knt- viz azonban az én jó falumban nem teljesít magasztosabb hivatást, mert a becsületes piiiczetutajdonosok nem szokták saját kutsukból szaporítani boraikat. Kár hogy inkább igy nem cselekednek. Mert a mióta a bor tisztaságát a Viz rossz tulajdonságaitól óva óvják, azóta a csöndes faluban tizenöt pá- linkamérés keletkezett. A pálinka pedig tudvalevőleg jobban megzavarja a kedélyeket, mint a legzavarosabb ivóvíz. A lakodalmas ház vendégsége azalatt összegyülekezett. A mint az örömtanya küszöbét átlépem, egy gyanúsan settenkedő gpnosz kutya bizalmatlansiga kellemetlen érzelmeit úgy elégíti ki, kogy egy elég ügyesen kiszámított ugrással rám rohan s s mig éu jóbaráti karok közül bontakozom azalatt teljes sikerrel tnegtnnrja lábamat. Még a legbizarrabb angol tourista sem óhajtja a kutyafogak névjegyét viselni. A gyilkos tekintetű eb azonközben tökéletes önelégültséggel tűnt el a bokrok titokzatos árnyában s teljesen meg volt elégedve sikeres föllépésével. Hanem a zen szí | haragra lobbant liázignzga azonnal promet- heuszi szenvedésekre kárhoztatta a kis bűnöst s oda is lánczolta volna egy sziklához, ha kedves falunkban egyáltalán sziklák tenyésznének. A sziklát ez esetben is egy phantastikus fatuskó helyetesittette. Bizonyára mély részvét fog illetni azok részéről, a kik már hasonló merénylet áldozataivá lettek. Én olyan nyugodtan raktam zsebre a kutyafogak fájdalmát, mintha csak szurijogmarásról lett volna szó. Azóta szigorú terrorizálással képezik ma a jó falu rósz kutyáit, a kik falusi egyszerűségűkben minden idegen úri emberben uj adóemelőt gyanítanak. Már pedig a kutyaadó még a íegszabadelvflbb ebecskét is felháboríthatja s elkeseredetté teheti. Hane n hát arra valók a szépszemii asz- szonyok, hogy minden sebet begyógyítsanak és elfelejtessenek mosolyukkal. Ilyen jó pa- tikáriusaim akadtak nekem is, a kik az egész vidékről össze sereglettek az én gyógyításomra. Öt perez múlva öt olyau sebet is örökre elfelejtettem volua. A lugosban természetesen politizáló férfi társaságok kerültek össze, a kik később kedélyes ndomázásba kezdtek. Végre nagy fúziót csiuált a társaság s megkezdődött a lakodalom. A lakodalom etimológiája mindenesetre a lakozással, a jóílakással egyértelmű. A falusi emberek még értenek hozzá. Ez a régi jó mngyarvilágbeli szokás azon kezdődik, hogy szívtelen vérengzéssel leöldösnek egy egész kis olasz köztársaság számával biró baromfi várost. Áldozatul esnek nagyobb állatok is. Sőt még a czimereséből is bizonyos részlet. Az asztalok azután teli vannak állítva boros palnczkokkal. bujdosó poharakkal és virágokkal. Alig ürült ki a harmadik pohár, már is megzendültek a legcsengőbb kaczajok, a melyek sok embert nagy gondolatok közlésére bátorítanak. A magyar bor megkereszteli az érzéseket és gondolatokat s a nagy mondások egymásután asztalra kerülnek. A lakodalom politikája a toast, mely nem egyéb, mint titulus bibendi. összecseudülnek a poharak 8 mentői szebb asszonyok csendítik össze, annál edesebbó válik a pohár mérge. Szép asszonyok kezében pezsgővé nemesül a bor s a ragyogóbban mosolygó szemek veszedelmesen égetnek. Hogy a toasztok stylusán folytassam : hazánk a viszályok hazája évszázadok óta stb. Nagy lelki örömömre szolgált tehát az a lélekemelő epizód, mikor a szelíd lelkű falusi plébános a kálomista pap lakodalmi vendége gyanánt poharat emelt a kálomista papra. Vannak emberek, a kik eretneknek moudják azt, a ki nem úgy imádja az istent mint ők. Pedig nincs lélekemelőbb, raiut mikor egymás boldogságára társulnak a különböző felekezetek. Az egy akol magasztos gondolatát a szeretet realizálja és boldog az a község, hol más oltárok szertartásain kívül a szeretetnek közÖ3 oltára, nyelve, érzése és nyilváuulása is van. Olyau föuségeseu szépnek tartottam ezt a jelenetet, hogy örömmel adtam át magam a leghatártalanabb elragadtatásnak. A súlyos asztalok azonban alig bírtak megkönnyebbülni. A toasztok árjával arányban folyt a bor s gyult ki a jókedv tüze, de ez csak akkor lobogott föl igazáu mikor a szomszéd szobában összekeveredett a fiatalság. Falusi asszonyokkal és leányokkal mulatni nagyon kedves és üdítő arra a városi I emberre nézve, a ki mindig csak előkelő vagy előkelőén affeotáló világgal all kapcsolatban. Milyen hamisítatlanul tudnak ezek az egyszerű leányok örülni, milyen fesztelenül tuduak kaczagui, milyen folyékonyan tudnak a vigadozás nyelvén beszélni. Reggel hat órakor végződött az a bosszú s mégis rövid este, mely a lakodalommal kezdődött. Senkise volt fáradt, senkise unatkozott, senkise játszta le az eltűnés megszokott jeleneteit. Reggel volt már s még mindig a tündér-éjszakát éltük s habár a nap már teljesen elhalványította a holdat s a falu már napi munkáját végezte a sürgő-forgó mezőn éu még mindig abban a bitben voltam, hogy az igazi lakodalmi vigasságnak nincsen sem éjszakája, sem reggele, sem nappala , hanem csak végtelen öröme van, mely különösen akkor válik legarauyosabbá lelküuk szemei előtt, mikor megint hozzá kell törődnünk a mindennapi próza sivárságához s a közönyös élet rideg egyhangúságához. &&$éTQ9l. Hogy mi a nő ? Erre a nehéz kérdésre egy szellemes iró egész könnyen igy válaszol : A nő éloto tizennyolez éves korától huszonöt éves koráig hót éves habom a szív meg az ész között. Huszonöttől ötvenötig tart az a szenvedélyes harmincz éves háború, melyben a női természet meg a szabó nagy diplomatával harczol a bájak föl támasztásáért. Végre ötvonöt- | tői egész végig az évek légiói ellen nem egyéb a nő élete mint makacs vé- * delmi liarcz igen érdekes — várro* I mokból.
