Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 67. szám
egész védteiületet két e«jenlo részre osztja s amelynek kivált télen, még jó községi tatai siucsenek, legalább még egy hadászati úttal bírjon, melyen a Gcrt'Csu lejtőit elfoglaló figyelő hadosztály gyorsan erősithetó s áthelyez belő legyen, ami a buda-csahai vonali u a közbeeső, nehezen járható hegy roiou át nem történhetik Ilyen hadászati út csak a Torbágy-leányvár esztergomi vasút lehet, mely Csabánál az országuttal találkozván, ezzel együtt az ottani védvonal támogatására is használható. Ezen kérdést egyébiránt döntsék el az illetékes szakértők, én a kérdés tisztázása végett szükségesnek láttam arra reá mutatni A had tudomány azonban alighanem ezen nézetnek fog igazat adni. Ha tehát a hegyi vasút és annak a Déli vasúiból való kiindulása hadászati szempontból nem szükségesek — amiről megvagyok győződve •— akkor könnyd ezen bonyolult vasúti kérdésnek vezérfonalát megtalálni, ez nem lehet más, mint a közforgalomnak érdeke s a pálya hasznossága végpont jiiira s az általa átszelt vidékekre nézve. Mely érdekek azt követelik, hogy a vasút lehetőleg legrövidebb, lejtési viszonyai legkedvezőbbek, kiépítése és forgalma legolcsóbb és vitelbérei legalacsonyabbak legyenek, továbbá hogy az országos vasúthálózathoz csatlakozzék és főleg, hogy az jövedelmezőségénél fogva pénzügyileg kivihető legyen. Ezen kellékek fölött azonban végső fórumon a természeti viszonyok határoznak. Vegyük azért a vidék legújabb táborkari nagy térképét kezünkbe, — melyen az emelkedési viszonyok 10— 20 méterenként nagy pontossággal vannak feltüntetve, s tartsunk részletes szemlét a vidék terepviszonyai fölött. Azok szerint Budapest és Esztergom között a Duna jobb parti oldalán a következő vasútvonalak lehetségesek : I. Az Ó buda-, Szentendre-, visegrád- esztrgomi. Hossza mintegy 61 ki lom. Esztergomtól Nyerges ujfalu-, Sárisáp - és Doroghig a bányavasutakkal együtt 39, összesen 100 kilometer, lejtési viszonyai (többnyire 5- 10 per miile) elég kedvezők. II. Az ó-buda-, vörösvár, szántó-, csév-esztergomi. Hossza mintegy 38 kilom. Dorogh-, Sárisáp* <s Nyerges- újfaluig a bányavasutakkal 30, összesen 68 kilometer, lejtési viszonyai a Szántó és Csév közötti 4 kilométernyi szakaszon (mintegy 25 per miile) fülőttéb kedvezőtlenek. Ifi. Az ó-bnda-, vörösvár-, pilisedéiül-, dorogh-esztergomi. Hossza mintegy 39 ki lom. Doroghtól Sárisáp- és Nv erg«s11j fa 1 ui g a há uyav asufak kaI egy ii tt 28, összesen 67 kilometer, lejtési viszonyai (3 — 8 per miile) a Vörösvár és Piliscsaha közötti vízválasztó kivételével, melyen át mintegy 225 méter bosszú alagút lenne fúrandó, igen kedvezők. IV. A bnda-, hidegkút-, piliscsaha-, dorogh-esztergomi. Hossza a Déli vasút pályaudvarától mintegy 43, Dorogli- tól Sárisáp és Nyerges újfaluig a bá- nyn vasutakkal 28, öszesen 71 kilometer lejtési viszonyai a Bnda- és Piliscsaha közötti 16 kilométernyi szakaszon (12—14 per miile) kedvezőtlenek. Ez Piliscsabánál szintén egy alagút fúrását igényik Y. A torbágy-, tinnye-, leányvár- esztergomi. Hossza 39 kilom. Doroghtól Sárisáp és Nyergesujfaluig a bányavasutakkal 28, összesen 67 kilometer, lejtési viszonyai (5 — 8 per mi lie) a Tinnye és Leányvár közötti 2 kilometer széles vízválasztó kivételével, mely négy tágas kanyarulatot és Timijénél egy alagutat igényel, igen kedvezők. VI. A torbágy-, tinnye-, tokod- esztergomi. Hossza 49, — Tokodtól Nyergesujfaluig és Doroghig a bányavasutakkal 22, összesen 71 kilometer lejtési viszonyai a Tinnye-Úny Kirva közötti 2 kilometer széles háiíé kivétel- vei, mely bárom nagy kányám latot igényel, az előbbivel azonosak. VII. A kelenföld-, tata-, füzifő- esztergomi. Hossza az állami vonal résszel együtt, mintegy 120 ki lom. — Tokodtól Sárisápig és Doroghigr a bá nyavasntakkal 20, összesen 140 kilo- I meter, lejtési viszonyai az állami vo- ■ italon kielégítők, a Fiizitő és Eszter- ! gom közötti vonalrószen többnyire ! kedvezők. | A talajviszonyok mindezen vonalaknál megközelítőleg egyenlően kedvezők. Az elősorolt pályairányok közül az, első (ó buda-, Szentendre-, visegrád- czztergomi) és az utolsó (kelenföld-, tata , fűzi tő esztergomi) túlságos hosszúságúknál fogva, a második (ó-buda-, szántó-, csév-esztergomi) pedig fölöttébb kedvezőtlen lejtési viszonyai miatt nem vehetők közelebbi tekintetbe. Hátra van a középső négy iránynak tauulmá nyozása és egybehasoulitása. Viszonyítva ezen négy irány pályahosszúságait, a pálya építési-, fenti tar tási- és üzletforgalmi költségeire s az ezek által igényelt brutto hevetekre, azok megközelítőleg a következő számösszegekben nyernek kifejezést : építési költség 1) Ó-buda-es7.tergomi vonal , . . gőzKomp .................................. Dunapart, Osztrák államvasut. 2) Buda-esztergomi ....................... 3 ) Torbágy-leányvár esztergomi . 4) Torbágy-tokod-esztergoini . . fenntartás és forgalom szükséges bevétel . . 1.2 millió ft 50 százalék) n ft 50 „ ) 0.26 millió frt. . . 0-2 w ft 50 „ ) • . 3.4 1» ft 65 „ 0. 5 frt. ! . 1-5 n ft 50 „ 0.25 „ frt. . 1-75 * ft 50 „ 0.26 n frt. A forgalmi fölszerelésre egyenlőkép 0 26 millió forint kívántatik, de az üzlettételnek a csatlakozási pályára való átruházásával ezen kiadás megtakarítható. Továbbá az ó buda-e^ter- gomi vonalnál a pesti Dunaparttól egész az Osztrák-magyar ál lám vasüt pályaudvaráig szükséges 8 kilom. hosszú csatlakozó vonal kiépítése, sőt a gőzkomp hely reál! itása is egy esség utján a most nevezett vasútra áthárítható lenne, melynek nagyon érdekében állana ezen vasút helyi- és átrneuő forgalmát magához vonni. BURÁNY JÁNOS, vasúti bizottsági eluök. (Folyt, köv.) — Ha virág nem lesz, illatár se üdvözöl többé. — De leheleted megmarad, Julietta, s az olyan, miut az ibolya. — Madár sem fog énekelni . . . — Csak a legszebb sonette cseng fülemben, melyet költő zengett valaha. Oh Julietta a te hangod csermely csacsogás, egyesülve minden virág harmatából, — balzsam kenet, összegyűjtve az éden örömeinek völgyéből. Mily boldog vagyok, ha szavaidat hallhatom, egy angyal kar dicséneke az, mely az örök szerelmet magasztalja . . . Hadd, oh hadd e szavak forrását csókolnom, — hadd éldelnera piros aj kid üdv mézét, mert méz van ott, édes méz fellobogó érzelmed méheitől gyűjtve .... Elhalgatott, s a néma csendbe, bosszú sóhaj repült tova mindkettőjüknek kebeléből : a kitörő szerelem szózata. — Loreozo ! — sóhajtotta a hölgy lázas szenvedéllyel. — Julietta ! édes Juliettám ! — riad az ifjú, 8 ráborul a bájak bájaira. Nagyot zörreu ajtó, ablak : hú, ho. azt tenni nem szabad ! Beszélhetsz már irigy szél, beszélhetsz már : a fül süket, midőn a szív beszél, — az ész elhal, mint hév ütött virág, az egybeforró ajkak csók villáimnál : pedig sokszor jó a szélre hallgatui, a nagy természet intő szava ez : ő lát, ő tud raindeut í azt, mi benn, azt, mi künu törtéuik ... ... Mosolyogva lejt a rózsa tündébe, dúsan hullatja az öröm vérpiros rózsáit, a szerelmi mámor karján ringók fölé: — befedő őket a szép virággal, aztán elvonul ; I mert a perez múltával vissza tér a lélek nyugalma, — a felhevült kedélyek ábrándját, túl világi álmok tarkasága követi: józan álom, a megvalósult ábráud után !... I ... Niucs semmi zaj, nincs semmi nesz; mi sem háborítja a boldogok álmait., .csak a szél kaczag fel olykor . . . csak egy aggastyán tombol őrülten szobájában, kezeiben éles tőrrel . . . Sötét van már a boudoir selyem fala1 között, — néma minden mint ott, hol a boldogság lakik: csak néha-néha susog a 1 szél, a márvány kandallóban, hű, hó, ha, szép asszony ha meghal a kedvesed Loren- J ze, te vagy a gyilkosa. Aztán ez is elrohan, ! végig fut a hosszú folyosón, utói éri a tá- ' vozót, ölé kerül és fülébe zúgja ; őrület . .. gyilkos , . . halál . . . vigyázz, vigyázz ! . .. . . . Megnyílik a nehéz tölgykapu, lassan csukódik ismét bö — egy sötét árny surrant ki rajta . . . . . , Megnyílik az csukódik ismét be, s haut ki rajta .. . • . , A rózsa szomjas volt, harmat kellett, hogy ojtsa forró szerelmét ; de jött a büszke nap, s ki ojtá éles tőr sugarával a boldog harmat életét. .. És Madrid álmodott a szél zúgásánál sem figyelt ijosztő, szörny regéjére ! borzasztó az ! ely féloseu haugzik : — Volt egyszer egy ifjú, ki szeretett egy szép asszonyt, egy nyolezvan éves grand busz étes nejét. Mikor aludt a férj, eljött Szőlőink pusztulása. Esztergom, aug. 18. Esztergom szőlővidékének vésze, a a phylloxera belepte borágas hegyvidékünket s megkezdte pusztító munkáját. Nagy megdöbbenést keltett városszerte az a hir, hogy a sző lő vesszők legnagyobb ellenségei, azok az apró, láthatatlan sírásói szőlősgazdáinknak már belepték vidékünket. Mostani szőlővidékünknek menthetetlen el kell pusztulnia. Körülbelül tiz esztendő után a mostani tőkék kivesznek s a milliárd és milliárd viu- czel 1 érek leszüretelik jó nevű boraink erejét, megütik ta tőkét s hegyeinket elsatnyult, kopár temetővé változtatják. az ifjú, megölelte, megcsókolta kedvesét szive lelke igaz szerelmével ; de heves volt a csók, tüzes, zajos, felébredt rá a Don,, kit egy függöny választott csak el, a búgó gerle pártól. Nem rontott ki rájuk, nem zavará boldogságukat, — heuern ereje megtört, 8 összeroskadt a terein padlatán. Mire föleszmélt örjöngeni kezdett. Kivouá tőrét ágyvánkosa alól és a gyilkost keresni ment, a sötét komor szalonokban — háza becsű-- létének gyilkosát: azt már elfeledte szegény, hogy a szomszédban, nejénél van még most is az, ki neki az émelyítő kínt szerzé. De csitt!. .. már ott sincs. A kapu nyílik, — az űrültnek jó hallása van, — egy gondolat a raegtébo yult agyban, s repől már a tőr az erkély párkányáról . . . le-le. ...a sötét éj, még sötétebb árny felé. erkély ajtaja, lassan egy megtört árny roAz idő mait, sebes szárnyon repült a közel hajnal felé: s mikor a nap felilté ragyogó fejét a messze láthatáron, Palazzo di Don Abonro de la Kiones előtt, egy fju véres hulláját látták az emberek kinek - Rzivében még ott volt az arany markolatu, hegyes aczél tőr . .. ...Ez az ifjú Don Lorenzo d’Oliva volt. . a kinek megkellett halnia, mert tiltott szerelemmel szeretett. ; ki oly K. ALFONS. Akármilyen szomoiúuak is mutatkozik a veszély, mely folyton nagyobb és nagyobb mérveket fog ölteni, akármilyen kikerülhetetlen1 k is lássék borvidékünk pusztulása; még sem szabad csüggednünk, mert vau segítség, van fegyver a pusztító eleinek ellen. Hozzá kell látnunk lázas gyorsasággal azon szőlőfajok gyarapításához, melyek kifognak a phylloxéra rombolásain. El kell árasztanunk hegyvidékünket azokkal a szőlő fajokkal, melyek ellentál ló képességekkel daczolnak a phylloxéra szörnyű pusztításának Gazdasági egyesületünk a várostól a kenderföldeken vészmentes szőlő terjesztésére telepet kért. A város maga is elhatározta, hogy szőlősgazdáink számára amerikai szőlőfajok tenyésztésére vállalkozik. Vannak azonkívül egyes kiváló borászaink, akik már nagy szerencsével meg is kezdték tíz ellenálló fajok tenyésztését. Hozzá kell tehát látnunk a munkához, különben koldusbotra jutnak azon polgártársaink, akiknek kenyere eddig a szőlőtökön termett. Nem szabad csüggednünk, mert a milyen igaz az a közmondás, hogy mennél nagyobb a veszély, annál közelebb az isten : ép oly igaz, hogy a nép jó létének valódi képviselői sokat tehetnek a szőlők töukrejutása ellen, ha az ellenálló fajok bőséges tenyésztéséhez buzgóu hozzálátnak. Szép szőlővidékünk móhében tehát már ott pusztít a legnagyobb veszély, melyet elkerülni uem lehetett. Közül voltunk már véve a phylloxéra birodalmától, Esztergom borvidéke sem maradhatott érintetlen, a hatalmas gyö- kórlakó ellenség ide is áttette táborát. Ne tartsunk hetekre szóló gyűléseket s végtelen dictiókat, hanem lássunk hozzá azonnal az esztergomi nép mindennapi kenyerének és jövőjének megmentéséhez. Vau segítség, csak akaratunk és eszünk ne hagyjon cserben, különösei* most a nagy veszedelem reggelének első ijedelmei között! Beigtató ünnepély. (aug. 16-án.) Dr. Fehér Gyula, Esztergom szabad ] királyi városa újonnan választott plé- • bánosát vasárnap igtatta be nagy fln- - nepélyességgel Majer István püspök éa i érseki helynök. A lélekemelő ünnep a teljesen zsu- - folt városi plébánia templomban folyt d le. A püspök szelíd atyai szavai után i a fiatal plébános bemutatta a miseál- - dozatot s egyházi szónoklatát, mellyel J az összes híveket elragadta. Városunk 3 összes notabilitásai s a polgárság miudeu íi rétegei képviselve voltak a szép egy- - házi ünnepen. A kórus szép misés ze-- nével kisérte a beigtató-misét, mely \ eseményszerű marad a városi plébánia js történetében. Déli egy érakor a Magyar Király^ vendéglő első emeleti termében váró- -< sunk összes képviselői s az intelligens-j tia köréből is igeu számosán talál koz-*! tak, hogy az uj plébános beigtató--! ünnepélyére rendezett lakomán részt d: vegyenek. Száznyolczau voltak az összes ven—i dógek. A szépen terített asztalokra ae következő menüt helyezték el: Fran-*i C'/.ia loves. Pástótom fogoly pűrével..Ii Süliő és kecsege kocsonyázva tartáriá--i val. Francziásau garnirozott hús para—j diósommal. Őz pecsenye kompóttal.. f, Piskóta Rolat sodoval. Liba, pujka ásná csirke salátával, lutti frutti fagylalt..1 Gyümölcsök. Több féle fehér borok, Francain pozsgö. Fekete kávé. Az asztal fejét Majer István püspökit és érseki helvnök foglalta el. Mellette >
