Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 66. szám
ti nagymóltóságu és főtisztelendő Lipov- noki Lipovniczky István, nagyváradi latin szertartásu megyés püspök, pápai trónálló, ő császári es apostoli királyi felsége valóságos belső titkos tanácsosa, római gróf, a vaskorona- rend első osztályú lovagja, a jeruzsá- lemi szent sir-rend nagy keresztese, a a jeles Szent-István-rend lovagja, a német lovag rend Mária keresztjének birtokosa és Nagyvárad város díszpolgárának stb. élete 71-ik, áldozárságá- nak 48-ik, s püspöksége 17-ik évében, béketűréssel és Isteu akaratán való keresztyéni megnyugvással viselt t)bb évi súlyos szenvedés előidézte végelgyengülés folytán, a haldoklók szentségének ájtatos fölvétele után, folyó hó 12-én reggeli 3|4 4 órakor töt télit gyászos elhunyt. A boldogultunk tete- moi folyó hó 17 ón reggeli 9 órakor fognak a püspöki székesegyházban tartandó engesztelő szent-inise-áldozatok bemutatása után a boldogult végaknra ta szerint, a nagyvárad ölaszii közsir- kertben örök nyugalomra 1 etétetni. Az Ur, kinek oltáránál áldozott, kinek hite elevenítő, szeretető keblét mele gité és reménysége istápolá, boldogítsa őt az ölök élet fényességével. Kelt Nagyváradon, 1885. augusztus 12-én. — A nagylelkű főpap Aranyos Ma- róthon született 1814-ben, aug. 15 ón. 1830-ban lépett az esztergom-főegyház- mégyei semiuáriuinba. Kopác^y prímás a kitűnő tehetségekkel megáldott fiatal papot maga mellé az érseki udvarba hívta. Lipovniczky innen kezdve, az esztergomi közéletnek tevékeny munkása volt. Alig múlt el megyei gyű- ós, melyen részt nem vett volna. 1846 ban komáromi plébánossá lett. A szabadságharcz gyászos lezajlása után tündöklő hazafiságáórt halálra ítélték, amit később várfogságra változtattak. Lipovniczky 1853-ban szabadult meg az aradi vár börtönéből. Az alkotmá^ iijós élet ébredésekor, 1861-ben 0 Felsége az esztergomi főkáptalan tagjai közé nevezte ki. 1867-ben, mint a püspöki kar legfiatalabbja a koronázás alkalmával ő vitte a fejedelem előtt az apostoli keresztet. Mint esztergomi főpap nagyszerű áldozatokkal segítette a valódi szegényeket s különösen a tanuló ifjakat. Sokan vannak akik egyedül neki köszönhetik jövőjüket, 1868-ban hagyta el másodszor és utoljára Esztergomot, hogy a nagyváradi püspöki székét elfoglalja. Érdeklődése és nemes szive ezentúl sem váll meg Esztergomtól. Minden esemény érdekelte őt s Esztergom fejlődésének szívből tudott örvendeni. Az „Esztergom és Vidékének“ kezdettől fogva legmelngebb pártolói közé tartozott s igy nekünk még egy okkal többünk van a nagylelkű főpapot őszintén meg gyászolni. A nagy hazafi, a nemes főpap s a jó ember eszménye egyesült benne. Legyen örökre áldott az ő emlékezete közöttünk ! — A főszékesegyházi kupola mér- ványozó munkáján harminc/ műiparos végzi nagy serényen az imposáns kupola óriási áldozatokba kerülő díszítését. — Esküvő. Sarlay Károly, a komárominegyei gazdasági egyesületnek városunkban is előnyösen ismert fiatal titkára és az egyesületi közlöny szerkesztője, Sarlay Ede, rendőrkapitányunk uuokaöescse tegnap tartotta esküvőjét Csallóközi Hidvéghen, néhai László Károly földbirtokos bájos és szellemes leányával, Mariska urhölgy- gjel- „ ...........................i — Esküvő. A vízivárosi plébánia templomban tegnap reggel kileuczed- félkor vezette oltárhoz B. Szabó Mihály t. szolgabiró szép menyasszonyát Wimmer Anna urhölgyet, Wimmer Fe- rencz földbi.itokos kedves leányát. Az esküvő egészen meghitt rokoni körben folyt le. Zámolyi Wargha Mihály es peres-plébános igen tartalmas és szívhez szóló nász-beszédet intézett a szé pfiatal párhoz, melynek örök boldogságához mi is kifejezzük őszinte szerencsekivána- tuukiit, A boldog házaspár nemsokára az esküvő után Unyra utazott. — kereskedöifjuságunk egyesülete részéről a magyar kereskedő ifjak or szagos congressusáu Brutsy János elnöklete alatt hatan vesznek részt. — Piszke község — mint levelezőnk írja — folyton folyvást emelkedik. Az e napokban forgalomnak átadatott, Almás-Füzitőtől kiépített t á- v i r ó - á 1 1 o m á s által a piczi község egész városias külsőt nyert. Bár megyénk minden községét hasonló szorgalmas és iparkodó nép lakná! —n. — Nagy tűzveszély előtt állott, a primási uradalomhoz tartozó Peresi puszta, A tűzről a következő tudósítást vettük : Ma délelőtt 10 órakor Peres pusztán mely a primási uradalomhoz tartozik, nagy tűz ütött ki, melynek két sz/iimaasztag Ion áldozata. A tűz nek a nagy szél miatt a 20 lépésnyire álló szál ma födél íi pajta s ökör istáié _ megmentését csakis Luczenbacher 1st ván urnák köszönhet1', ki cselédjével s fecskendőjével legelső volt a helyszínén. A derék fiatal földbirtokos ki önfeláldozó [’áradással működött, addig nem távozott, mig az utolsó sziporkát el nem oltották. Későbben ugyan a szomszédmnjorbéli cselédség is megjelent gazdástól együtt, de csakhamar ott is hagyták a tüzet. Ebből is látható, hogy mennyire fekszik a cselédség érdekében uraik jó volta, ami ugyan szomorú tapasztalat. A vész megfékezése és elfojtása tehát Luczenbacher István urnák köszönhető, kinek . * is forró köszönettel adózunk — Egészen amerikaias. A kőhíd- gyarmatik csütörtökön választottak maguknak jegyzőt még pedig László és Balogh pályázók közül az elsőt. A szolgabiró elnöklete alatt lefolyt választás egész szabályosan ment végbe. Csak a választás után történt valami, ami egészen Amerikára, emlékeztet. Mattyasovszky biró a győztes Lászlót, aki Szent-György mezőről mint segéd- jegyző ismeretes nálunk, ünnepélyesen fölesketi s azonnal fegyelmi vizsgálat alá helyezi Az uj jegyző pályája tehát fegyelmi vizsgálattal kezdődik. — Nagy volt az ámulat, midőn az elnök a fegyolmi vizsgálatot elrendelte, de hát az okot is megértette azonnal mindenki. László nem cselekedett egyebet, mint azt, hogy okiratában katlio- likus, a valóságban pedig mint kálomista szerepel. Ez persze nem rímelhet egy alkotmányos országban. És a választás elnöke az uj jegyzőt okiratha- misitás miatt fegyelmi vizsgálat alá vonta. A vád igen erős, a körümények nem mindennapiak s igy nagy érdeklődéssel tekintünk az ügy lebonyolítása elé. — Kitett ember. Kitett gyerekekről már sok rikató dolgot írtak érzékeny szín műi rák és poéták. De kitett emberekről még keveset. A théma uisr'0ríLége t«hát elég érdekes. Vasárnap reggel egy váczi házaspár utazott le Szőuvhől a Neptunon. A Neptuu derék ellenőre, Wiltek épen a jegy-re- visiv alkalmából találkozott a feleségével már régóta feltűnően gorombáskodó váczi polgárral, aki átszármaztatta nagy haragját s válogatott gorombáskodásait i derék ellenőrre is. Wittek ur .azonban nem sokat czerómóniázott, hanem Esztergomnál a gorombáskodó váczi polgárt szépen kitette. A kitett ember a cbioszk hűvös reggeli légáramlatától azonnal kijózanodott s mint megjavult férj érzékeny puszikat gesztikulált — özvegyének. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y L ÁS ZL Ó. NYILTTÉR*) T. ez. Schaumann Gyula gyógyszerész urnák Stockerau. Két év óta minden használt gyógy - és háziszer daczára, rósz emésztés, étvágyhiány és gyomorfájásban szenvedtem. Ajánlatra vettem Saazban az ön gyomorsavából egy dobozzal, utasítás szerint használtam, és az első doboz használata után bujaimtzl teljesen megszabadultam. Ezzel kiváló köszönetemet nyilvéuitva megengedem jelen soraim tetszés szerinti nyilvános használatát. Wetzlau, (Horosedl mellett) 1884, augusztus 2-áu. MEIXNER FÜLÖP s. k. Kapható annak készítőjénél Schau- mauu gyógyszerésznél Stockeraubau, és az osztr, magyar monarchia miudeu gyógyszertárában. Egy doboz ára 75 kr. Legkevesebb 2 doboz küldetik posta utánvét mellett. Készítményem kedvező eredményei gyomorbajoknál másokat utánzásra késztettek ; kéretik a n. ó. közönség csak a valódi Schaumaun Gfyula által készített gyomorsót kérni és figyelni, hogy minden doboz névaláírásommal ellátva legyen. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk. Miudeu ügyességemet igénybe kelle vennem. — De gyermekem, hiszen oly bájoló vagy chignon nélkül melyet tudj Isten ki viselt előtted. Minden szépségedet elveszi a chignon ! — Valóban ? — kiáltá Irén megütődve, és én épen a kályhába akartam dobni, az egész pereputtyot, mikor eszembe jutotthogy .a tizedrész árát taláu visszakapjuk érte. — Kérlek tedd közelebb czipőimet! — szólt aztán feleségem. — De hiszeu ebben a ezipőben nem le ihet járni. — Miért ? — A czipő hossza húsz centiméter, a sa sarok magassága nyolez centimeter, te- Ihát 65 foknyi szög alatt lépsz a földre. — Mit jelent ez ? — Azt, hogy majdnem lábujihegyen ijársz* — De kérlek ez a divat ! A czi- ipósz nem is készít mást! — Úgy? Hát ti büszke nők még a czi- jpésznek is rabszolgái vagytok ? — De ne feledd, hogy a magas sarkaknak czéljok van ? — Ugyan mi ? Talán hogy valaki a nya- >kát kitörhesse ? — Gúnyoló ! Nagyobbak vagyunk ! — Nagyszerű czól ! Kár, hogy a férfiak í&z alacsony nőket jobban szeretik. Ennek volt sikere. És mert nőm többnyire megfogadta tanácsomat, a mózes- rbeteket igazán boldogan éltük át. Egy napon szorgalmasau ültem Íróasztalomnál midőu az ajtó megnyílt és fe- > esógem lépett be. Teremtő Isteu, hogy nézett ki! Ujjak, melyek alig értek a hóualjáig, Dorzasztó szűk iszonyúan kivágott derék, ninden képzelhető fodrokba szedett turuü- ;ök tűnik térdnél összekapcsolt szoknya, és üét rŐfnyi uszály. — Ah! — röppent ki ajkaimon. — Nemde szép ? — keidé nőm önérzettel. — És az ára? — szóltam hidegvérűen. — Csak hatszáz forint ! — Ki fogja kifizetni ? — kérdem szárazon. Irén meglepetve pillantott reára. — Hát ... mi! . . — Mi? Én ugyau nem! — És miért? — Először azért, mert drága! — Hisz gazdagok vagyunk ! — Másodszor, mert ilyen szeszélyekre nem szoktam pénzt kiadni ! — De kérlek . . . — Ha nem akarsz boszantaui, vesd le e ruhát, mely miudeu tisztességes embernek arczába kergeti a vért ! — Ugyan .... — E ruhában sehova se jösz velem! — Hát akkír hiába csináltattam? — Miért nem kérdeztél meg? — Mert kegyetlen vagy ! — Megígérted, hogy menyegző után nem a divatunk hanem nekem fogsz engedelmeskedni. — Igen, de középkori ruhákat nem Őlt- hetek magamra. Először a cliignou, aztán a sarkak, aztán a ruha ! Ez már sok! — Ne ingerelj ! — kiáltám dühösen. — Zsarnok vagy ! — És te bolond ............. I rén elájult. Boldog házasságunk egén ez volt az első felleg Ezt is a divat idézte elő. Másnap reggel nó'm szobámba jött, puha karjait nyakam köré fonta és gyöugédeu suttogá ; — Már elvittem a ruhát. Beláttam, hogy badarságot követtem, el. Lég ismét jó hozzám ! Megiudulva vontam kebelemre kis feleségemet. miközben a bajába tűzött ezüst ezüst nyíl orromat meglehetős kellemetlenül érintette. Eddig minden jól ment és kedves olvasóim megtanulhatták, miut lehet a nőket megtéríteni. De hát nőm hiába írtam én az elbeszélésem cziméül az anyósom nevét. A mi vígjátékunkba8 ó képviselte a tragikumot. Győzelmemmel megelégedve pihentem megérdemlett habáraimon. Ekkor megjelent a sátán. Eljött szerencsét kívánni, hegy oly gyöngéd engedelmes nőre tettein szert, mint Irén, ki még a divatot is alárendelte férjének. Helyesloíeg bólintottam Aztán anyósom felhozta, hogy én mégis szigorú vagyok. Valamit engedhetnék nőmnek. aki eddig oly elnéző volt irányomban. Én jóhiszemű!eg félrevezettettem magamat és elhatároztam, hogy Irént névnapján divatos ruhával fogom meglepni. Mivel azonban a d vathoz keveset értettem, anyósomra bíztam. — M^g is jártam ! A meglepetésre készült ruha szakasztott mása volt annak, mely élső viszályunkat előidézte. Anyósom tönkre tette minden diadalomat. Megbuktam, és többé nem birok uralomra jutni. Még nem uralkodik ugyan a papucs de trónralépése már csak idő kérdése. És mindebből az bánt legjobban, hogy nem a feleségem, de az anyósom győzött le. Szép olvasónőira, kedves olvasóim, mielőtt házasságra lépnek, intézzék el a fontos határkérdést, hol és mikor szűnik meg az anyós intézkedési és beleszólási joga. Ennek minél szükebb térre .Szorítása első alap-feltétele a boldog házas életnek. xxxxxxxxxxxxm HIRDETÉSEK. 1885. augusztus hó 20-áu délután 3 órakor az orsz. kiállítás szomszédságában (Csömöri- és Arena-ut sarkán, e százház felé menő tramway vonal mellett) tartatnak meg a kőyetkező sorrendben: 1. Kétévesek versenye, handicap 1000 frt. 2. Budapesti díj, 5000 fit. 3. Mezei gazdák versenye, 200 frt, 4. Handicap 1500 frt. 5. Eladóver- seuy, 1000 frt. 6. Gátverseuy, 1000 frt. —- Helyárak: I. oszt. ypasse-par- *• tout): uraknak 5 frt, hölgyeknek 3 frt, katona-tiszteknek 3 frt, (fedett tribunek ülőhelyekkel) és sétával a gyepeu, va- lamiut a totalisateurök mázsáló- és nyergelőhelyre szabad bemenettel. A fentebbi napi-jegyek, továbbá' 1 frtos jegyek, nemi különbség nélkül, a II. oszt helyre (fedett ülésekkel ós" szabad sétával a gyepeu, hol a totali- > sátöüTök is vannak) u következő but-J tokban; Nagel szivartőzsde (Nemzeti
