Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 66. szám

ti nagymóltóságu és főtisztelendő Lipov- noki Lipovniczky István, nagyváradi latin szertartásu megyés püspök, pá­pai trónálló, ő császári es apostoli ki­rályi felsége valóságos belső titkos tanácsosa, római gróf, a vaskorona- rend első osztályú lovagja, a jeruzsá- lemi szent sir-rend nagy keresztese, a a jeles Szent-István-rend lovagja, a német lovag rend Mária keresztjének birtokosa és Nagyvárad város díszpol­gárának stb. élete 71-ik, áldozárságá- nak 48-ik, s püspöksége 17-ik évében, béketűréssel és Isteu akaratán való keresztyéni megnyugvással viselt t)bb évi súlyos szenvedés előidézte végel­gyengülés folytán, a haldoklók szent­ségének ájtatos fölvétele után, folyó hó 12-én reggeli 3|4 4 órakor töt télit gyászos elhunyt. A boldogultunk tete- moi folyó hó 17 ón reggeli 9 órakor fognak a püspöki székesegyházban tar­tandó engesztelő szent-inise-áldozatok bemutatása után a boldogult végaknra ta szerint, a nagyvárad ölaszii közsir- kertben örök nyugalomra 1 etétetni. Az Ur, kinek oltáránál áldozott, kinek hite elevenítő, szeretető keblét mele gité és reménysége istápolá, boldogít­sa őt az ölök élet fényességével. Kelt Nagyváradon, 1885. augusztus 12-én. — A nagylelkű főpap Aranyos Ma- róthon született 1814-ben, aug. 15 ón. 1830-ban lépett az esztergom-főegyház- mégyei semiuáriuinba. Kopác^y prímás a kitűnő tehetségekkel megáldott fiatal papot maga mellé az érseki udvarba hívta. Lipovniczky innen kezdve, az esztergomi közéletnek tevékeny mun­kása volt. Alig múlt el megyei gyű- ós, melyen részt nem vett volna. 1846 ban komáromi plébánossá lett. A szabadságharcz gyászos lezajlása után tündöklő hazafiságáórt halálra ítélték, amit később várfogságra változtattak. Lipovniczky 1853-ban szabadult meg az aradi vár börtönéből. Az alkotmá^ iijós élet ébredésekor, 1861-ben 0 Felsége az esztergomi főkáptalan tag­jai közé nevezte ki. 1867-ben, mint a püspöki kar legfiatalabbja a koroná­zás alkalmával ő vitte a fejedelem előtt az apostoli keresztet. Mint eszter­gomi főpap nagyszerű áldozatokkal se­gítette a valódi szegényeket s külö­nösen a tanuló ifjakat. Sokan vannak akik egyedül neki köszönhetik jövőjü­ket, 1868-ban hagyta el másodszor és utoljára Esztergomot, hogy a nagyvára­di püspöki székét elfoglalja. Érdeklő­dése és nemes szive ezentúl sem váll meg Esztergomtól. Minden esemény érdekelte őt s Esztergom fejlődésének szívből tudott örvendeni. Az „Eszter­gom és Vidékének“ kezdettől fogva legmelngebb pártolói közé tartozott s igy nekünk még egy okkal többünk van a nagylelkű főpapot őszintén meg gyászolni. A nagy hazafi, a nemes fő­pap s a jó ember eszménye egyesült benne. Legyen örökre áldott az ő em­lékezete közöttünk ! — A főszékesegyházi kupola mér- ványozó munkáján harminc/ műiparos végzi nagy serényen az imposáns ku­pola óriási áldozatokba kerülő díszí­tését. — Esküvő. Sarlay Károly, a ko­márominegyei gazdasági egyesületnek városunkban is előnyösen ismert fiatal titkára és az egyesületi közlöny szer­kesztője, Sarlay Ede, rendőrkapitá­nyunk uuokaöescse tegnap tartotta es­küvőjét Csallóközi Hidvéghen, néhai László Károly földbirtokos bájos és szellemes leányával, Mariska urhölgy- gjel- „ ...........................i — Esküvő. A vízivárosi plébánia templomban tegnap reggel kileuczed- félkor vezette oltárhoz B. Szabó Mi­hály t. szolgabiró szép menyasszonyát Wimmer Anna urhölgyet, Wimmer Fe- rencz földbi.itokos kedves leányát. Az esküvő egészen meghitt rokoni körben folyt le. Zámolyi Wargha Mihály es peres-plébános igen tartalmas és szívhez szóló nász-beszédet intézett a szé pfiatal párhoz, melynek örök boldogságához mi is kifejezzük őszinte szerencsekivána- tuukiit, A boldog házaspár nemsokára az esküvő után Unyra utazott. — kereskedöifjuságunk egyesülete részéről a magyar kereskedő ifjak or szagos congressusáu Brutsy János el­nöklete alatt hatan vesznek részt. — Piszke község — mint levele­zőnk írja — folyton folyvást emelke­dik. Az e napokban forgalomnak át­adatott, Almás-Füzitőtől kiépített t á- v i r ó - á 1 1 o m á s által a piczi köz­ség egész városias külsőt nyert. Bár megyénk minden községét hasonló szor­galmas és iparkodó nép lakná! —n. — Nagy tűzveszély előtt állott, a primási uradalomhoz tartozó Peresi puszta, A tűzről a következő tudósítást vettük : Ma délelőtt 10 órakor Peres pusztán mely a primási uradalomhoz tartozik, nagy tűz ütött ki, melynek két sz/iimaasztag Ion áldozata. A tűz nek a nagy szél miatt a 20 lépésnyi­re álló szál ma födél íi pajta s ökör istáié _ megmentését csakis Luczenbacher 1st ván urnák köszönhet1', ki cselédjével s fecskendőjével legelső volt a helyszí­nén. A derék fiatal földbirtokos ki ön­feláldozó [’áradással működött, addig nem távozott, mig az utolsó sziporkát el nem oltották. Későbben ugyan a szomszédmnjorbéli cselédség is meg­jelent gazdástól együtt, de csakhamar ott is hagyták a tüzet. Ebből is lát­ható, hogy mennyire fekszik a cseléd­ség érdekében uraik jó volta, ami ugyan szomorú tapasztalat. A vész megfékezése és elfojtása tehát Luczen­bacher István urnák köszönhető, kinek . * is forró köszönettel adózunk — Egészen amerikaias. A kőhíd- gyarmatik csütörtökön választottak ma­guknak jegyzőt még pedig László és Balogh pályázók közül az elsőt. A szolgabiró elnöklete alatt lefolyt vá­lasztás egész szabályosan ment végbe. Csak a választás után történt valami, ami egészen Amerikára, emlékeztet. Mattyasovszky biró a győztes Lászlót, aki Szent-György mezőről mint segéd- jegyző ismeretes nálunk, ünnepélyesen fölesketi s azonnal fegyelmi vizsgálat alá helyezi Az uj jegyző pályája te­hát fegyelmi vizsgálattal kezdődik. — Nagy volt az ámulat, midőn az elnök a fegyolmi vizsgálatot elrendelte, de hát az okot is megértette azonnal mindenki. László nem cselekedett egye­bet, mint azt, hogy okiratában katlio- likus, a valóságban pedig mint kálo­mista szerepel. Ez persze nem rímel­het egy alkotmányos országban. És a választás elnöke az uj jegyzőt okiratha- misitás miatt fegyelmi vizsgálat alá vonta. A vád igen erős, a körümények nem mindennapiak s igy nagy érdek­lődéssel tekintünk az ügy lebonyolítása elé. — Kitett ember. Kitett gyerekek­ről már sok rikató dolgot írtak érzé­keny szín műi rák és poéták. De kitett emberekről még keveset. A théma uisr'0ríLége t«hát elég érdekes. Vasár­nap reggel egy váczi házaspár utazott le Szőuvhől a Neptunon. A Neptuu derék ellenőre, Wiltek épen a jegy-re- visiv alkalmából találkozott a feleségé­vel már régóta feltűnően gorombáskodó váczi polgárral, aki átszármaztatta nagy haragját s válogatott gorombáskodásait i derék ellenőrre is. Wittek ur .azon­ban nem sokat czerómóniázott, hanem Esztergomnál a gorombáskodó váczi polgárt szépen kitette. A kitett ember a cbioszk hűvös reggeli légáramlatától azonnal kijózanodott s mint megjavult férj érzékeny puszikat gesztikulált — özvegyének. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y L ÁS ZL Ó. NYILTTÉR*) T. ez. Schaumann Gyula gyógysze­rész urnák Stockerau. Két év óta minden használt gyógy - és háziszer daczára, rósz emésztés, ét­vágyhiány és gyomorfájásban szenved­tem. Ajánlatra vettem Saazban az ön gyomorsavából egy dobozzal, utasítás szerint használtam, és az első doboz használata után bujaimtzl teljesen meg­szabadultam. Ezzel kiváló köszönetemet nyilvéuitva megengedem jelen soraim tetszés sze­rinti nyilvános használatát. Wetzlau, (Horosedl mellett) 1884, augusztus 2-áu. MEIXNER FÜLÖP s. k. Kapható annak készítőjénél Schau- mauu gyógyszerésznél Stockeraubau, és az osztr, magyar monarchia miudeu gyógyszertárában. Egy doboz ára 75 kr. Legkevesebb 2 doboz küldetik posta utánvét mellett. Készítményem kedvező eredményei gyomorbajoknál másokat utánzásra kész­tettek ; kéretik a n. ó. közönség csak a valódi Schaumaun Gfyula által ké­szített gyomorsót kérni és figyelni, hogy minden doboz névaláírásommal ellátva legyen. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk. Miudeu ügyességemet igénybe kelle ven­nem. — De gyermekem, hiszen oly bájoló vagy chignon nélkül melyet tudj Isten ki viselt előtted. Minden szépségedet elveszi a chig­non ! — Valóban ? — kiáltá Irén megütődve, és én épen a kályhába akartam dobni, az egész pereputtyot, mikor eszembe jutotthogy .a tizedrész árát taláu visszakapjuk érte. — Kérlek tedd közelebb czipőimet! — szólt aztán feleségem. — De hiszeu ebben a ezipőben nem le ihet járni. — Miért ? — A czipő hossza húsz centiméter, a sa sarok magassága nyolez centimeter, te- Ihát 65 foknyi szög alatt lépsz a földre. — Mit jelent ez ? — Azt, hogy majdnem lábujihegyen ijársz* — De kérlek ez a divat ! A czi- ipósz nem is készít mást! — Úgy? Hát ti büszke nők még a czi- jpésznek is rabszolgái vagytok ? — De ne feledd, hogy a magas sarkak­nak czéljok van ? — Ugyan mi ? Talán hogy valaki a nya- >kát kitörhesse ? — Gúnyoló ! Nagyobbak vagyunk ! — Nagyszerű czól ! Kár, hogy a férfiak í&z alacsony nőket jobban szeretik. Ennek volt sikere. És mert nőm többnyire megfogadta tanácsomat, a mózes- rbeteket igazán boldogan éltük át. Egy napon szorgalmasau ültem Író­asztalomnál midőu az ajtó megnyílt és fe- > esógem lépett be. Teremtő Isteu, hogy nézett ki! Ujjak, melyek alig értek a hóualjáig, Dorzasztó szűk iszonyúan kivágott derék, ninden képzelhető fodrokba szedett turuü- ;ök tűnik térdnél összekapcsolt szoknya, és üét rŐfnyi uszály. — Ah! — röppent ki ajkaimon. — Nemde szép ? — keidé nőm önér­zettel. — És az ára? — szóltam hidegvérűen. — Csak hatszáz forint ! — Ki fogja kifizetni ? — kérdem szárazon. Irén meglepetve pillantott reára. — Hát ... mi! . . — Mi? Én ugyau nem! — És miért? — Először azért, mert drága! — Hisz gazdagok vagyunk ! — Másodszor, mert ilyen szeszélyekre nem szoktam pénzt kiadni ! — De kérlek . . . — Ha nem akarsz boszantaui, vesd le e ruhát, mely miudeu tisztességes ember­nek arczába kergeti a vért ! — Ugyan .... — E ruhában sehova se jösz velem! — Hát akkír hiába csináltattam? — Miért nem kérdeztél meg? — Mert kegyetlen vagy ! — Megígérted, hogy menyegző után nem a divatunk hanem nekem fogsz engedel­meskedni. — Igen, de középkori ruhákat nem Őlt- hetek magamra. Először a cliignou, aztán a sarkak, aztán a ruha ! Ez már sok! — Ne ingerelj ! — kiáltám dühösen. — Zsarnok vagy ! — És te bolond ............. I rén elájult. Boldog házasságunk egén ez volt az első felleg Ezt is a divat idézte elő. Másnap reggel nó'm szobámba jött, puha karjait nyakam köré fonta és gyöugédeu suttogá ; — Már elvittem a ruhát. Beláttam, hogy badarságot követtem, el. Lég ismét jó hoz­zám ! Megiudulva vontam kebelemre kis felesé­gemet. miközben a bajába tűzött ezüst ezüst nyíl orromat meglehetős kellemetle­nül érintette. Eddig minden jól ment és kedves olva­sóim megtanulhatták, miut lehet a nőket megtéríteni. De hát nőm hiába írtam én az elbeszé­lésem cziméül az anyósom nevét. A mi vígjátékunkba8 ó képviselte a tragikumot. Győzelmemmel megelégedve pihentem megérdemlett habáraimon. Ekkor megjelent a sátán. Eljött szerencsét kívánni, hegy oly gyön­géd engedelmes nőre tettein szert, mint Irén, ki még a divatot is alárendelte férjének. Helyesloíeg bólintottam Aztán anyósom felhozta, hogy én mégis szigorú vagyok. Valamit engedhetnék nőm­nek. aki eddig oly elnéző volt irányomban. Én jóhiszemű!eg félrevezettettem maga­mat és elhatároztam, hogy Irént névnapján divatos ruhával fogom meglepni. Mivel azonban a d vathoz keveset értettem, anyó­somra bíztam. — M^g is jártam ! A meglepetésre készült ruha szakasztott mása volt annak, mely élső viszályunkat előidézte. Anyósom tönkre tette minden diada­lomat. Megbuktam, és többé nem birok uralom­ra jutni. Még nem uralkodik ugyan a papucs de trónralépése már csak idő kérdése. És mindebből az bánt legjobban, hogy nem a feleségem, de az anyósom győzött le. Szép olvasónőira, kedves olvasóim, mielőtt házasságra lépnek, intézzék el a fontos határkérdést, hol és mikor szűnik meg az anyós intézkedési és beleszólási joga. Ennek minél szükebb térre .Szorítása első alap-feltétele a boldog házas életnek. xxxxxxxxxxxxm HIRDETÉSEK. 1885. augusztus hó 20-áu délután 3 órakor az orsz. kiállítás szomszédságá­ban (Csömöri- és Arena-ut sarkán, e százház felé menő tramway vonal mel­lett) tartatnak meg a kőyetkező sor­rendben: 1. Kétévesek versenye, han­dicap 1000 frt. 2. Budapesti díj, 5000 fit. 3. Mezei gazdák versenye, 200 frt, 4. Handicap 1500 frt. 5. Eladóver- seuy, 1000 frt. 6. Gátverseuy, 1000 frt. —- Helyárak: I. oszt. ypasse-par- *• tout): uraknak 5 frt, hölgyeknek 3 frt, katona-tiszteknek 3 frt, (fedett tribunek ülőhelyekkel) és sétával a gyepeu, va- lamiut a totalisateurök mázsáló- és nyergelőhelyre szabad bemenettel. A fentebbi napi-jegyek, továbbá' 1 frtos jegyek, nemi különbség nélkül, a II. oszt helyre (fedett ülésekkel ós" szabad sétával a gyepeu, hol a totali- > sátöüTök is vannak) u következő but-J tokban; Nagel szivartőzsde (Nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom