Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 52. szám
Melléklet lapunk mai számához. E czim alatt az „Esztergom és Vidéke“ czimű helyi lap f. hó 14-iki száma vezérczikk- ben reprodukálja mindazt, mit Maiina Lajos úrnak, a f. hó 11-én tartott városi közgyűlésbe beadott kisebbségi véleménye tartalmaz. Maiina Lajos úr, úgy az ő szellemében iró vezérczikkező fájdalmas hangon törnek ki, s megtámadják minő- sitvényemet, képességemet, s azzal vádolnak, hogy ténykedéseim csak a város megkárosításával történnek. Nem bocsátkozom nevezettek kel polémiába, mert a mellékes önérdekek és puszta ellenségeskedés szülte vádakkal szemben méltóbb fegyvernek tartom az ignorálást, mint a személyeskedésbe menő tollharczot. De, hogy a nagy közönségnek, hogy választóimnak az ügy mibenlétéről, a vádak alaptalanságáról felvilágosítást adjak, közlöm a következőket: Esztergom városának f. hó 11-én tartott közgyűlésében a többek között a „jogügyi bizottságinak minősitvényemről szóló véleménye is szőnyegre hozatott. A jogügyi bizottság, mely városunk legjelesebb jogászait birja kebelében, az 1883. évi I. t. ez. s indokolása alapján minősítettnek mondott ki. Álljon itt a „Jogügyi bizottság“ hivatkoztam véleménye. „Prokopp Jánosnak választás utján elfoglalt városi mérnöki állásában való további megmaradása a törvénynyel ellentétben nem áll, mert a köztisztviselők minősitéséről szóló 1883. évi I. t. czikk 34. §-a szerint „azokra, kik a jelen törvény hatályba léptekor akár kinevezés, akár választás utján nyert hivatalban tényleg szolgálatban vannak, vagy ha tényleg nem szolgálnak, azt kimutatják, hogy 1867. évi julius i-je után szolgálatban voltak, mennyiben ugyanazon szakban kivánnak alkalmaztatni, a jelen törvény nem alkalmazható, s reájok nézve az eddig fenálló törvények és gyakorlat irányadók. Az ilyenek az illető szakban az eddigi mód és gyakorlat szerint elő is léptethetők.“ Ezen törvényszakasz szerint tehát minden köztisztviselőre nézve, ki a törvényileg kijelölt időben tényleg szolgálatban állott, ezen tényben rejlik a törvényes minősités arra, hogy viselt hivatalában továbbra is megmaradhasson, esetleg ugyanazon szakban elő is léphessen. Minthogy pedig köztudomású dolog, hogy Prokopp János 1867. évi julius i-je utáni időben több éven át Esztergommegye törvényhatóságának főmérnöke volt, majd 1877. évben választás utján Esztergom szab. kir. város mérnökévé lett, mely állását azóta szakadatlanul s a fent hivatkozott törvény hatályba léptekor is tényleg elfoglalva tartotta; illetve az 1883. évi általános tisztujitáskor arra újból megválasztatott, mely tények őt a mérnöki állás további elfoglalására törvény szerint képesítik: ennél fogva a jogügyi bizottság ezen törvényes minősités megállapitásán tál Prokopp János elméleti és gyakorlati mérnöki minősítésének további vizsgálatába s felmutatott képesítési, illetve szolgálati bizonyítványainak bírálatába ereszkedni szükségesnek nem tartotta.“ Miként tehát ezekből kitűnik, a kritika e nemében jeles szakférfiak mondották ki rninő- sitvényem. De Maiina úr, mellékes önérdek és merő ellenségeskedésből pálezát tört a jogügyi bizottság véleménye fölött, s kisebbségi véleményében kijelentette, miszerint én nem vagyok minősített, s arra kérte a közgyűlést, hogy függesszen fel hivatalomtól, s inditson fegyelmi eljárást ellenem, mert a többek között, úgymond, „tekintve, hogy tapasztalat szerint Prokopp a reá bízott összes munkákat a város megkárosításával rosszul végezte“ stb. Minősitvényem illetőleg, azt hiszem a jogügyi bizottság véleményénél competensebb fórumra nem szükség hivatkoznom. Hogy képeztem-e magam, s hogy bírhatok-e szakképzettséggel, felsorolok néhány a jogügyi bizottsághoz is beterjesztett képzettségem bizonyító okmányt. Ott van az 1846. év julius 4-én kiállított bizonyítvány, melynek tanúsága szerint a badeni nagyherczegség'ben Karlsruheban 2 éven át látogattam az építészeti iskolát. Rastadban, a német birodalmi várépítő igazgatóság részéről 1849. évi márczius 2-áról kelt bizonyítvány, mely 31/2 évi munkásságomról tanúskodik. Felemlítem az olmüczi cs. kir. mérnökkari és fortificaló Igazgatóság által 1849. évi október 28-áról kiállított bizonyítványom. Ott van a bécsi cs. kir. mérnökkari főigazgatóság által 1852. évi deczember 7-éről kelt bizonyítvány, mely szerint a komáromi vár erődítésénél 2 x/2 évig voltam, mint tervező. Ott van a cs. kir. dunagőzhajózási társulat bécsi kormányzósága részéről 1861. évi deczember 13-án kiállított bizonyítvány, 9 évi építészi felügyelői és műszaki vezetői működésemről. A többek között felemlítem, még az esztergomi érsekség által 1869. évi aug. 12-én kiállított bizonyítványomat, mely szerint az uradalomban, mint építészeti mérnök voltam alkalmazva. Azt hiszem a többek között elégséges ez okmányaim felmutatása. Kizárólag ezen okmányaim felmutatása mellett választattam meg 1871. évben az általános választás alkalmával Esztergom vármegye mérnökévé, mint azt 2/jk. 1871. sz. igazolja. Nem kívánt tőlem a megye oklevelet, (mert törvényeink sem kívánják azt) megelégedett elébb felemlített okmányaim felmutatásával. 7 évig szolgáltam a megyét hűen, lelki- ismeretesen, anélkül, hogy szakképzettségem kétségbe vonatott volna, s hogy hivatalos teendőimben rossz akarat vagy tudatlansággal vádoltak volna. Majd 1877 ik évben Esztergom város közönségének nyertem meg osztatlan bizalmát, melylyel újólag másfél év előtt ajándékozott meg. Nem volt kétség minősitvényem felett, irányadó volt 7 évi megyei szolgálatom, s a jogos alap az 1871. 18. t. ez. 74. §-a volt, mely mondja „mérnökké csak az lehet, aki szakmájának önálló üzésére jogosítva van s egy évi gyakorlatot mutat ki.“ Hivatkozott törvény nem szabja elő feltétlen kellékül az oklevél bírását, s hogy voltam-e jogosává szakmám önálló üzésére, az a megyénél történt megválasztásom után szóba nem jöhet. De elismerte minősitvényem hallgatag Esztergom város képviselő testületé is, midőn 1877-ik évben, a reám irányadó 1871.* 18. t. ez. 74. § a s nem 1, de 7 évi megyei szol gálatom alapján, törvényes formák között törvényes tisztviselőjévé választott. Másfél éve csak annak, hogy újólag megnyertem képviselőim bizalmát, s most 7 évi megyei s 8 évi városi szolgálat s csak nemrégiben megújított választásom után egyszerre minősitvényem vonatik kétségbe, s miért, mert találkozik egy-két egyén, ki általuk nem elégelt minősitvényem kifolyásakép tudatlanság, s a város megkárosítására irányuló rósz akarattal vádol. Reá mutatnak — szerintök — hibás építkezéseimre, főleg az uj gymnásiumra, melynek hibás építkezésivel engem vádolnak. Hogy a felelősség kérdése mennyire hozható nevem nel kapcsolatba, s hogy ellenségeskedés, önérdek és csak roszakarat szüleményei azon ellenem emelt vádak, annak bizonyságául álljanak itt a következő okmányok: Nagyságos Palkovics Károly Polgármester úrnak —• Helyben. „Hivatalos tisztemnél fogva jelentem, miszerint 1878. október hó 31 én délután, midőn a gymnásium építkezési teréhez érkeztem, falazatokat vevék észre, melyeknek ujoiman alapul szolgáló anyaga minden mézg-a (íuiUter) nélkül csak úgy szárazon több, mint egy köb méternyi térre vala lerakva; ennélfogva kénytele- nitve érzem magam azt a gymnásium építés vállalkozójának, Kovács úrnak láttára felszedetni, mellyel bebizonyult, mily hanyag s gondatlan vállalatának kivitelében, aminek folytán idővel csakis nagy károk állanak be eredményül. Minek- utánna továbbá alólirott tapasztalása oda irányul miszerint az építkezési végrehajtások nem a kellő szakarányban s az alólirott által közlött rendeletek nem a kellő pontossággal végeztetnek; tehát jónak láttam azt a tekintetes építkezési bizottságnak még idejekor tudtál adni, — egyúttal kiemelni azt, hogy: annak idején, ha némileg hiányok állanának elő, alólirott semmi tekintetben felelősséget nem vállalhat.“ 1878. November’hó i-én. Prokopp János s. k. Jegyzőkönyv: Felvéve 1878 november 8-án délután 3 órakor. „Elnök polgármester úr bemutatja a városi mérnök által tett hivatalos jelentést, amely szerint a főgymnásium alap építése nem történik a tervezet szerint, sem pedig a kellő szilárdság szem előtt tartásával.“ „A vizsgáló bizottság jegyzőkönyve alapján tekintettel arra, hogy a panasz tárgyát képező alapfalazat azon része, amelyből a városi mérnök által kijelölt építkezési szabálytalanság kideríthető lett volna, már befalaztatott és ennélfogva megnyugvását a bizottságnak csakis azon nyilatkozat erősítette meg, hogy a vállakozó Kovács Ferencz megengedi bárhol a mérnök által kijelölt helyen az alapfalazatok felbontását és szabálytalanság esetében azon munkálatokért a felelősséget és a költséget magára vállalja,— ennélfogva ez alkalommal a vizsgáló bizottság cljrásában ezen végrehajtó bizottság megnyugszik.“ stb. Tekintetes polgármester hivatal! Az építendő gymnásiumnál, a mai napon tapasztalt hiányok folytán hivatva érzem magam hivatalos utón tudatni a tek. Polgármesteri hivatallal, és egyszersmind kérni az épitésuek további folytatását azonnal beszüntetni, és egy bizottságéit kiküldeni, a mely a helyszínén, történteket alaposan felvegye. Esztergom, 1878. November 11-én. Prokopp János városi mérnök s. k. Jegyzőkönyv : Felvéve Esztergomban 1878 évi november hó 17-én, a főgymnásium építkezésénél, Prokopp János városi mérnök úr által a polgármesteri hivatalhoz benyújtott építkezési szabálytalanságok megvizsgálása tárgyában. Jelen voltak Palkovics Károly polgármester, mint az építkezési végrehajtó bizottság elnöke, Kol- benheyer Ferencz, miniszteriális kiküldött, Takács Géza városi főjegyző, Prokopp János városi mérnök, Kovács Ferencz vállalkozó építész, továbbá Fehér Ipoly főgymnásiumi igazgató, Major János és Niedermann Ferencz végrehajtó bizottsági tagok. A vallás és közoktatásügyi minisztérium kiküldöttje, a fent nevezett bizottsági tag-okkal a főgymnásium telkén megjelenvén, Prokopp János mérnök által panaszlott pontok, felmérések és kiásatások által megvizsgáltattak s a következők állapitattak meg : i-ör. Prokopp János városi mérnök p a- naszának első pontja az, hogy az építkezés alatt álló épület alapfalazatánál a költségvetésben kijelelt és a legszigorúbb számítással 80 centimeter szélesség az építész által nincs megtartva, állítása szerint helyenként 5 —6 centimeter hiányzik.
