Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 50. szám
Iát és sikerét ismert befolyásával támogatni, ezen fel Ili válómat pedig becses lapjában közzétenni szives legyen. Kérem továbbá, hogy ezen elhatárolásáról engemet mielébb tudósi tarii ne legyen terhére, hogy a kellő részvételt látva — a határidőt is megszabhassuk. Maradván collegiális tisztelet és nagy- labecsülésein mellett, tiszt, hazámfiának Kaposvárott, 1885. junins 16-án szerkesztőtársa : KOBOZ ÍSTVltf, s „’Somogy“ politikai lap szerkesztője •és tulajdonosa. A kiállitásrőL (A magyar országos kiállítás villamos világítása.) Az országos kiállítás villamos világításának felszerelése külömböző kiállítók tekintélyes számú kiállítási tárgyaiból van kombinálva. E kiállítók egy része a hajtó erő előállításához szükséges kazánokat és gőzgépeket, Inás része magukat a villumgépeket szolgáltatta és mindazokat a villamos készülékeket, melyek a kiállítási terület és a Stepltánia ut számára olyan Utódon vauuak berendezve, hogy abbau az esetben, ha a szolgálatot meirta- gaduák, tartalékgépek által helyettesíthetők. A villamos világításra is kihatással volt az a körülmény, hogy eredetileg kisebb terjedelmű kiállítás terveztetett, mert későbben az összes világitó készülékeknek a tervezettel nagyobb szolgálatot kelle teljesíteniük. A jelenlegi kazán például kisebb gőznyomásra van berendezve, mint az, mely az illető villamosságot előállító gép tökéletes működéséhez szükséges volna. A kiállítási bizottság vállalta magára art a kötelezettséget, hogy a villamos gépek működéséhez szükséges gőzerőről gondoskodni fog és e czéiból ügyességre is lépett az egyes gőzgép- és kazán-kiállitókkal. A villamos világítási czélokra szolgáló gőzgép, melynek a kiállítási te- riileteu belöl levő ivjámpákat kell működésbe hoznia, már a kiállítás megnyitási uapja előtt működött. Miután -ez az egéfífc villámtelep nagyon különböze tényezők összeműködésótől függ, ebben az esetben nem állott a villamos készülékek vezetőinek hatalmában a szükséges próbákat kellő időben megtenni, hanem az egész gépezettel minden előleges próba nélkül kelle a nyilvánosság elé lópui. A villámerő- gópek működéséhez szükséges gőzgépek a folytonosan szaporított lámpák mellett nem lehettek elegendők, (50 villáinlápával lett ugyanis több alkalmazva, mint eredetileg tervezve volt.) Ha történt mulasztás, úgy ez azokat a kiállítókat terheli, kik a kiállítás kazánbázában kazánjaik és gőzgépeik felszerelésével kellő időben nem lettek készen. E kazáttbázban 5 belföldi és egy külföldi gőzkazán van kiállítva. Mindazoknak a gőzkazánoknak, melyek részint a magyar gépcsarnokban, részint a nemzetközi muukakép-kiálli* fáson vannak elhely'ezve, az a rendeltetése, hogy a különféle gépeket gőzerővel lássák el. A nappali használatra e czéiból két gőzkazán szolgál, körülbelül 100 lóerővel. Az éjjeli szolgálatra ellenben 200 lóerőt helyettesi tő gőzkazánok használtatnak fel. Két, kazáu különösen csak tartalékul szolgál úgy a nappali, mint az éjjeli szükséges gőzerő előállításához. Miután a De Naoyer et Co. külföldi ezéguek kiállításra szánt gőzkazánja, amelynek segítségére a gőzerő olőálUtasánál határozottan számítottak, későn lett kiállítva és kellő időben nem lett felszerelve, hiányzott a villamos világításhoz szükséges hajtó erőnek egy része is, melyre pedig számítottak, főképen mikor a villamvilá- gitá8 nagyobb terjedelmet öltött, mint ahogy eredetileg tervezve volt. — A világító készüléknél a következő gépek vannak működésben: 1) Egy úgy nevezett villanyvilágitási czélokra szolgáló gőzkép, melyet Hogler és Rosuer budapesti ezég szállított és a mely a kiállítási területen belül levő villanyos ivlámpákat hozza működésbe. E 70 lóerejü gőzgép a Ganz és társa pavilonjában azt a villamgépet hozza működésbe, mely 80 ivláiupát lát el és azonkívül a panorámát is megvilágítja. E gőzgépot tisztán csak a viüauyerőgép hajtásához építették, épen úgy mint azt a gépet, mely a magyar államvasutak központi pályaházábau van berendezve. A különbség abbau áll, hogy a villanyerőgép mindjárt a gőzgép főforgató tengelyén van felszerelve, mi által azok a zavarók, miket a szijátvitel és a szíjaknak lecsúszása szokott előidézni, ki vaunak zárva. 2) Egy eombinált világitó készülék Az „olvasó kő'“ belseje illendőképeu való jiiód-ou fekliszittetett, ami Lágy Iván üreg •Csuklik — tiszteletes — főrendezőknek az érdeme. Tükrök aggattattak fel, a meunyi léit papirosból nyirbált czifraságok lengettek a falou körös körül, az ambitusra lámpa helyeztetett,, még a táuczhelyiséget is le akarták padoltatui, deszkával, ujdouat uj kártyáról is gondoskodva Ion stbbi. Végre föl v irrad — akarom mondani, — bealkonyodott a nagy nap. A sok fodorba bujtatott angyal kocsira vagy szabad lábra helyeztetett, s nagy igyekezettel törekedett az „olvasó kör“ messzire világoskodó terme felé. Kívül az ajtón, az ablakoknál egész sereg kocsis, szolgáló szinte a lélegzetét Is vissza fojtva leselkedett. Egymás után érkeznek a terembe a kisasszonyok mint tavasszal fára a bimbók. Lágy Iván, meg Laboda Róbert alig győzik őket fogadni. Ott van ugyau Retkes ur is, de hát ő nem termett efféle szakmára. Egyszer is hogy vőfély volt az öröm anyát akarta karon Csípni, kinek mindjárt a második lépésnél letiporta ránczából a szoknyáját. Tehát ő nem avatkozbatik ilyenekbe. Jön először is Vércsénó asszouy, garde des damesja a Sáska boltos leányának. Látszik hogy uem sokat lehetett bálban, ügy reszket mint, a zsandár szuronya begyén megtört méla holdsugár, feszeng, nyakát mujtogaija, mintha Vocativusbu volna téve. Véroséuó folyvást ösztönzi : Logyeu egy kissé vigabb, mosolyogjon, fecsegjen, az úgy dukál, a szalagok ne álljanak olyan I. 7p«*‘n — hiszen nem katonatiszt maga J edvtíauiu, aztáu u tánc/,bau igyekezzék érzelmesen lejteui, de azért ne olvadozzék, mert az eleibe vág az udvarlásuak. Majd jön Galambos bácsi, — a falu jegyzője, — az ő bárom galambjával. Gyönyörű teremtés miud a bárom. Egészégesek, mint a szepesi borsó, termetesek mint egy gra- uatéros, kellemesek és ábrándosak mint ögy segédtanító, bőrük olyaa lágy, mint egy frissen mosott tiszti keztyfí, szemeik feketék mint a rossz leUiisumet; el is kár- hozik ki azokba belepilhut. Majd jön Ághegyi taszuár feleségével. Haiuuárosué, Kamesz a főgépész feleségével, nem is mulasztja el Vácsénó nyomban a megjegyzést, hogy bizoa jobb volna, ha otthon maradna gépet tisztogatni, miut bogy ide tolakodik, a hová uem való. Végre jön Patyolaté is két leányával. Retkes ur kiderül, mnt például a gazdatiszt arcza, mikor az uraság elutazni készül. Ilonka elragad«' kebeldus kis vidéki teremtés. Arczának természetes pirosságából adhatna annak a két fiatal halvány kisasz- szouyuak. Zsong a közönség a rendezők végig korcsolyáznak a kis termen. Itt ott egy egy lenge alak vouja »agára a figyelmet, ki ar- czáu egy kis művészettel jelent meg, na- gyou is mólyin természetűek hagyva a természetet, ani ellen álhatlunul vouzu a természet barátai.. Mert nem csak Párisban, Pesteu, de Ujmaoron is áll már azon sarkigazság : Madaues pour les bausue’s habillent plus, elbs se des habilleut. Retkes ur már komoly beszédbe ereszkedett az „övéivel“ mezből hallhatjuk Patyolatuó gúuyíp czólzabs megjegyzéseit : Bizony tanító ur, nincs is szebb a családos életűéi! az általános gépcsarnokban, melynek alkatrészei: a) egy villanygóp és pedig egy önműködő változó áramú villanygép, mely arra szolgál, hogy az izzó lámpával való világítást átszár- maztassa a minta-csarnokra, a Dréher- féle és a Kőbányai sörcsarnokra, valamint a Panorámára; b) egy második önműködő változó áramú villany-gép, mely uz elsőnek tartalékául szolgál; c) egy gépcsoport, mely három önműködő változó áramú villanygépből áll és a mely a Ganz-féle pavillonban álló villanyvilágitási czélokra szolgáló gőzgép tartalékául szolgál; d) három önműködő változó áramú v i 1 lány gép, melyek a Stefánia-uton és a városligeti köröiidöu álló három ivlámpa áramkörének fentertására szolgálnak; e) egy egy erőműgép (Gnom) három gép deleje- sitóséhez; f) egy önműködő változó- áramú villanygóp, mely tartalékul szolgál a d) alatt felsorolt három géphez. Ezt az egész kombinált telepet Lang Lajos két gőzgépe hozza működésbe. III. Egy önműködő változó áramú villanygóp az általános gépcsarnok közepéu melyet a Gutjahr és Müller ezég egy gépe tart működésben, és amely átszármaztatási szolgálatot teljesít a baromkiállitás istállóinak izzólámpákkal való megvilágításához. Miután most már a világitó készülékhez szükséges gőzerőről gondoskodva van, biztossággal lehet arra számítani, hogy a magyar országos kiállítás villamos világossága mindvégig szabályszerű és zavartalan lesz. Esztergomi levél. (A hol a csusza terein.) Lomhán fordulnak a nagy kerekek, a rohamos bullám százezer fodorban, malik le róluk s a malmokban eleve neu sürögnek a molnár legények. Uj táplálékot öntenek a hatalmasan emésztő garadra s olyan zugás bugás közt hal meg a kis buzaszein, hogy egymás szavát se igen értik. A vén malom minden szála hozzá szólal ahoz a csodálatos concerthoz, a mit a hullám ereje, az őrlő kövek lármája, a reszkető rosták s az izgő-mozgó kerekek rögtönöznek. A leáldozó nap utolsó sugarai meg aranyozzák a legdrágább ezüsttel dől-1 gozó muukások fehér homlokát s a ga- j rat szörnyű tátongása azt jelenti, hogy a napi munkának vége vau. E közben Laboda Róbert meg Csuklik tiszteletes táuczra robban,példáját, követik többen. A csárdás megkezdődött. Tilló Zoltánnak az a szokása, hogy niiud a két kezével hadouáz, mintha bölcsessége utáu kapkodnék, lábával meg elieukezőleg olyan szánalomra móltóau billeg, mintha két bal lábbal született volna a világra; a leány szűke miatt azonban szegény Retkesünk kimaradt volua az első csárdásból, de feltalálja magát s Karaaszué asszonyt kéri fel, Jól megtermett provincziális hölgv, kinél meglátszik, bogy inkább testének, miut szellemének táplálását tűzte ki élete czéljául. — Köszönöm tanító ur, de már elkésett, már férjemmel vagyok avangirozva (ménkű nehéz az idegen szavak használata !) nyomban megy a férje s megfontolva mozognak mint egy vegyes vonat, mintha csak az ezüst lakodalmakat ülnék. Hanem az a jött-meut adóhivatal nők hatalmasan járja, még a matnákuak is megakad ám rajta a szemük. Chikkes fiatal ember ágióját növeli az is, hogy vidéki, nem ösmeri senkit Ujraajorou. A hova oda jut, ounuu pusztul a községi gavallérság, meg Laboda Róbert is, olyan fiuom módos, hogy ha uem tudnák róla, hogy csak adóbivatal- nok, hát azt hinnék, hogy valami kis gróf. Még Ilonkára is rá veti szemét a gyilkos s Retkes urnák pusztulnia kell. Ilonka aztán rá sem néz, mintha soha sem látta volua, avval a svihákkal meg oly édesen cseveg táncz közben. Ali, hűtlen Delila ! Szünetkor felkéri a következő tánezra. Már el vau ígérkezve. Szörnyűség! majd megkeresi a három Galambos kisasszonyt, hol azt nyeri válaszul hogyha éjfél előtt neiD tisztelte A jó szomszédok, a kiknek közös utczájuk és udvaruk a szőke Duna s a kiknek sohasincseu alkalmuk fülemüle- pörre, összwlátogatnak s barálságosau lobogó tűzhely köré sereglenek. A fáradt nagy kerék nyugodtan alszik, de azért jó néven veszi, hogy a tréfás hullámok altató danával látogatják meg s pajkos elevenséggel nyaldossák körül alsó lapátjait. A viz egyhangú csobogását olykor-olykor egy-egy éles fütty szerzi mog s a túlsó parton vidám robajjal vágtat tovább néhány tüzes sárkány. A messze távolból pedig egy kis piros csillag tűnik föl, melynek saját külön barna felhői vaunak. A malmokon kigyuladnak a kis lámpák s előre vetik ezt a figyelmeztetést: — Kedves kolléga te térj ki, mert uem mi megyünk ! A malomba e közben két idegeu vetődött, a kit a partról egy termetes dereglyén néhány moluáros evező forgatással szállított be egy egészséges legény. A gerendáról lelógó bogrács alatt egy kis agyagos tűzhelyről vidáman emelkednek föl a lángok s érdekes fényt vetnek a finom hajporos legényekre. Néhány puha zsákra telepedünk s úgy nézzük a mesélő lángokat s a duzzogó bográcsot, inelybeu a viz egyszerre csak heveskedni kezd. Millió forgó fehér gyöngygyó változik a szőke Duua vize s ekkor már a szakács elkészült a veszedelmesen keuióuy csusza szaggatásával. Csak néhány másod per- czig tart a csusza visitejo a sistergő vizbeu s ekkor az ügyes szakács gyorsan leönti róla a forrót s felönti rá néhány pillanatra a hideg vizet. Egyszer-kétszer ránt egyet a bográcson, a második kiöntést is hirtelen gyorsasággal elcselekszi és kész a legpompásabb molnár csusza. Kár hogy ezt a speczii- lis magyar eledelt olyan módon csinálják nálunk a konybákou, akár a goinbóczot s hogy nem lesik el a molnárok eredeti módját, a miről persze a szakácskönyvekben uem igen vaunak bölcs utasítások. A fölapritott szalonna gyorsan elpirul s a zsirbau úszó töpörtyű fúzióba olvad a bogrács tartalmával. Jön rá azután egy kis túró meg egy kevés tejföl s a szakács az első falat utáu coustatálja, hogy uem sózta jel a fűz tét. Erre azután néhány fakanalat vesznek elő a polczról s egy hatalmas csörueg őket, most már köszönik, uem kérnek a tánczából. Eszméletlenül támolyog a kályhához Retkes és ur akkorát sóhajt, bogy a LicbtensUm berczegségbe beilleuék zivatarnak is. Keserű szemmel nézi, hogy rohan az ő boldogságával egy idegen, egy stempli nyaló, és az akasztófáravaló olyan coufidens vakmerőséggel szorongatja, hogy ennyire neki 30 esztendős házas koráhau sem lett volna bátorsága. Sőt tetszik Patyolatáénak is a dolog világosan kivehető a mint moudja „jobb ma egy veréb, miut holnap egy túzok.““ Omolj össze világ. Szegény Retkes olyan jól mulat, mintha hangya fészken ülne. Eb pokolba veled csábító kígyó, sátán Jezabel — és bevonul az ivóba, még oda is behal- lik az adóhivatalok szava, a miut kiáltja czigáuynak „hogy volt, hogy“ ! 1 E közben azonban gépészünk alapos tévedéseknek gyakorlatával szomszéd táuezos- néjáuak tiporja agyon a lábát, úgy hogy a földes talajból alig bírta szegény kihúzni. — Bocsáson meg kegyed, ugy-e bár a lábára hágtam ? — Nem tesz semmit — felel a kegyed — a műit kéteu a ló is rá hágott. Retkes ur pedig már a második liter bort temeti, szünet közbeu még azt a stempli nyal ót is meg kell neki kiuáluia, de hogy is ne kelleuék, mikor olyan szépen titulálja őt per „tanár ur“. Ott elmélkedik könyökére támaszkodva azon örök ieazság felett, hogy a leány raiad csalfa. Pedig ő- hogy megrajzolta volna neki a drukkolás alá 4 valót, hónapokkal ezelőtt mikor az érzelmek kezdettek benne birkozui, irt hozzá kegyetlen verseket is.