Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 49. szám

HÍREK. — Herczegprimásunk betegségének birót közli több napilap, de mint öröm­mel jelenthetjük, a közlemény teljesen alaptalan, mert 5 Eminentiája egész odaadással 8 teljes egészséggel látogatja a szeminárium vizsgálatait. — Frey Ferencz a propeller tár­sulat igazgatója nem köszönt le, csak néhány heti szabadságidőt kért. — Csere. Palkovics Gyula főkáp- t'ilani gazdatiszt, ki előkelő társadal­mi köreinkben előnyösen ismeretes, atyja halála után átbelyeztetósét kérte Esztergomba. A főkáptalan engedett kérésének s helyébe Rainer Jánost küldte. — mészáros Károlyné úrnő a kis­dedovó egyesület rendező bizottsága nevében a keddi ünnepélyt a következő Szép nyitány-beszéddel kezdte meg: Igen tisztelt ünneplő közönség: A kisdedóvó egyesületnek múlt 1884. évi deczember 22-én tartott közgyűlése ál­tal kinevezett rendező bizottság azon megbízást nyerte, miszerint az egyesü let nagyérdemű Elnökének, Majer István ur ő Méltóságának arczképét olajba festesse, és annak ünnepélyes leleple­zését előkészítse. A rendező bizottság ukkóp járt el megtisztelő feladatában, miszerint az országszerte igen jó hír­névnek örvendő Molnár József buda­pesti akadémiai festesz urat az arcz- kép elkészítésé vei megbízta, ki viszont eme megbízatásának megfelelendő az arczképét épp oly művészi ^avatottság- g* *» mint hűséggel rövid háromhét alatt elkészítette, és diszkeretbo foglaltatva, Esztergomba elküldött«. És igy elér­kezett a pillanat midőn az arczkép az ünnepelt Elnök ur ő Méltóságának je­lenlétében leleplezendő lesz, és a ren­dező bizottság felkérése folytán az egye­sületnek igen tisztelt alelnöke tekinte­tes Meszéna János ur lesz szives al­kalmi diszbeszéddel üdvözölni. Ö Mél­tóságának az ünnepélyre való meghívá­sa végett ezennel felkérni bátorkodom íigs. Kruplatiicz Kálmán és Bartal Re­zső kir. tanácsos, és Papp János pol­gármester intézeti aligazgató urakat. Egyszersmind felhaszáloin ezen alkal­mat, hogy add g is míg az aláirt ösz- izegekről nyilvánosan számot adnánk mindazon tisztelt urak és hölgyek irá­nyába, kik a mai üunepély létesítésé­hez bőkezű adományaikkal járulni ke­gyeskedtek a rendező bizottság nevé­ben legmélyebb hálámnak és köszöné­semnek kifejezést adni. Most pedig vár­uk be ő Méltóságának megérkeztét. — Hát a mit reggel mordtól, leányom ? üérdó jóságos mozival boldogan moso- 'ogva. — Most is csak azt mondom, édes mama. jü ezt az embert szeretui fogom örökké ! PERÉNYI KÁLMÁN. — A kisdedovó egyesület ünnepe­dén elszavalt alkalmi versezetet Föld- nry István irta, a kit meg is élje- síztek értté. — A bíró candidatio már megtör­ni! t Szent-Tamáson. Jelöltek lettek : ipos, Varga és Xeumayer. Az Iváuyi- xrt el van keseredve. Általános a í háborodás, hogy a nagyeszű és igaz­*gszeretö férfiút sötét ármányok kö- ktkeztében u bírói c.mdidatiótól el­főtték !!!- — A propeller ujdouat uj személy­eié már össze van állítva s a nnnt a ggromlott gép ki lesz javítva, a ke- yes kis hajócska megint vidáman fog iiszkölni Kövesd felé. — Juniáli8. A főgymn. ifjúság ez idei erdei mulatsága kitünően sikerült. Tizenöt éve szokott majálisozni a fo­gy mn. tanuló ifjúság, do az idei mu­latság majdnem páratlanul áll vala­mennyi között. Kiváló érdeme ez Hor­váth Mátyás tanár urnák s a huszon- egy tagból álló rendezőség közül kü­lönösen a derék elnöknek, Magyary Győzőnek s Eggenhofer Gyula, Szászi József, Riegler Gusztáv stb. figyelmes és buzgó rendezőknek. Az ifjúság reg­gel hat órakor vonult ki a katonai ze­nekarral élőbb azonban az igazgató ablakai előtt tisztelgett. Több mint száz ötven tanuló vonult ki vidáman a kies, de távol eső Cserepesbe. A táncz mindjárt négy óra után kezdődött s éjfélután egyig tartott. A tánczhelyiség guirlandeokkal és lampionokkal paza­rul volt díszítve. Három négyest jártak, valamennyit 70 — 80 pár tán­czol ta. A jelen volt szépek névsorát a következő csokorba kötötte össze egy tudósítónk : Andrássy Jánosné, Ács Flörisné és Annácska, Acsay Istvánná, báró Babarczyné (Budapestről), Burány / é. Jánosné és Mariska, Barta Armin né, Babinszkyué, Buda Jánosné és nővérek, Brunner Ferencznó és nővérek, Duka Kálmánná, Irma és Bartal Iczike, Etter Nándornó és Argauer Etelka, Ékesi Edónó és Amandácska, Ékesi Adolfné és Sárika, Einczinger Józsefné és nő­vérek, Frey Ferencznó, Feicbtinger Ernőnó és Feicbtinger nővérek, Föld- váry Istvánná, Greff Gyulánó és Ka­milla, Heischmann Ferenczné, Annács­ka és Hulinyi Ilka, Horváth Jánosné és Takács Mariska, Horácsek Jánosné és Czilka, Hroinada Jánosné, Hollynó és nővérek, Kamenszky Eleknó, Kaán Jánosné, Kormuthók, Kovács Albertnó és Ilka, Kurucz Jánosné, Holotta Toncsi és Lachmann nővérek, Mátray Ferencznó és Kegl nővérek (Sz.-Fehér- várról), Munkácsy Károlyné és nővé­rek, Meszéna Kálmánná, Magyary Lászlónó és Gizella, Mihalik Bál in t- uó, Irén és Magos Emma, Molnár Ist­vánná (Budapestről), Niederniaun Pai­ne, Ilon, Ágneska és Hiibschl Etelka, Niedennann Józsefné, Niedermann Já- nosnó, Nagy Pálné, Pisuth Istvánná, Mariska, Izabella es Paulácska, Pal­kovics Alajosiié és Lujza, Ródly Gyulánó Berta és Irma, Reviczky Gábornó, Rudolf Mihálynó és Irmike, Rogrüu Edónó és nővérek, Rencznó és nővérek s Nedoczky Ilon, Reit- ternó és Gizella, Schaller Antalné, Vilma és Gizácska, Spiszár Jánosné és Jancsika, Sarlay Edénó, Szlávy Istvánná és Mariska, Spanraft Józsefné, Schalk- básznó és Dvorzsák Lujzácska, Szatz- laner Jánosné, Vidmannó, Vajand nő­vérek, Vajdinger Antalné és Adél. Ko­vács, az iparosifjuság egyesületének ven­déglőse jó csárdás volt s Pali kifogás­talanul cselekedte. A kitűnő erdei mu­latság kedves emlékű marad mindazok előtt, a kik részt vettek benne, — Halálozás. Raab József nyuga­lomba vonult hetvenkét éves aranymű­ves a halotti szentségek felvétele után meghalt. Temetése kedden délután volt. Raab Mária férj. Rödiger Jánosné, gyer­meke, Heldenbergi Horrmanuy Ferencz unokája és Rödiger János alezredes, veje gyászolják. — Halálozás. Özvogy Fekete Fe­rencznó szül. Skrabala Erzsébet hetvenöt éves korában a halotti szentségek fel­vétele után elhunyt. Kedden délután temették a vízivárosi népiskola épüle­téből. Fekete Ferencz, Endre és György mint gyermekei és Longa József mint voje gyászolják. — Gazdasszonyáinkhoz. Az or­szágos kiállítás legközelebbi igeiglenes kiállítása a nyári gyümölcsök és zöld­ségek tárlata ?esz. A rendező bizott­ság által hozzáuk is beküldött prog­rammot annál inkább ajánljuk gazdasz- szonyaink figyelmébe, mert Esztergom és környéke mindig nevezetes volt pom­pás gyümölcseiről és zöldségéről. — Nyilvános köszönet. Az orsz. kiállítást rendező helyi bizottság kő- gyes volt kérésemre az iparos tanulók budapesti útjára 50 forintot utalvá­nyozni, ugyanezen czólra adományoztak még dr. Helcz Antal úr 2 forintot, Kollár Mihály úr 1 forintot úgy a ne­vezettek, valamint azon jótevő adako­zók, kik a tanulók kiállításának meg­szemlélése alkalmával, adományaikkal a nevezett czél eléréséhez hozzájárultak, fogadják legőszintóbb hálás köszönete- met. Esztergom, 1885. év, junius 17. Mitjor János ipariskolai igazgató. — Felszólítás. A következő sorok közzétételére kerestek meg: Azon t. ez. tanító urakhoz, stb. akik hazánk­ban iskolatukarókpónztárakat kezelnek. Közeledvén az iskolai év vége, tisz­telettel felkérjük az illető tanítókat stb. szíveskedjenek akár bérmentotle- nül, akár levélben vagy lovelezósi lapon az általuk kezelt iskolai taka­rékpénztár ez évbeli eredményét ve­lünk közölni oly módon, hogy a kö­vetkező 10 kérdésre feleljenek, u. m.: 1. Mi az iskola neve és jellege? 2. Hány tanuló jár az illető osztály­ba ? 3. Hányán takarékoskodnak ? 4. Mennyi a megtakarított összeg ? 5. Ki vagy kik a kezelők ? 6. Röviden mily erkölcsi hatást gyakorolt az intézmény a gyermekekre és a szülőkre? 7. A kivett pénz mire fordittatik rendesen ? 8 Hol kamatozik a betett pénz ? 9. Mikor kezdett az illető iskolatakarék­pénztárt kezelni ? 10. Mikópen gyako­rol tátik az ellenőrzés ? Megjegyezzük, hogy tanácsos lesz a takarékpénztári évet már folyó év június hó közepén bezárni, mielőtt a betéteknek nagyobb része kivétetik, mert csak igy felel meg a kiváut statisztikai adatoknak. Valószínűleg nem sokára fognak életbe lépni a postakarókpénztárak, ami által nagyon meg lesz könnyítve a megta­karított pénzek elhelyezése. — Vé­gül kérjük még, hogy a czim mellé a következőt is szíveskedjenek Írni kívül a bontókon : „Iskolatqka- rékpénztári ügyben.“ Bpest, 1885. év junius havában. Tisztelettel az orsz. gazd. egyesület iskolatakarélpénztári szakosztálya nevében : Károlyi Sándor gróf, elnök. Weisz B. Ferencz, alelnök. — Szegény legények. Tol lóé Gyula nánai tiszttartóhoz a napokban egy vidéki parasztember állít be s egyene­se» a tekintetes úrral akar beszólni. Tollée eléje kerül, mire az ismeretlen vidéki ember egész bátran igy kezdi: »Adjon Isten jó estét! Arra kérem én a tekintetes urat, hogy adjon ne­kem vacsorára valót.“ — A tiszttartó átad neki néhány krajezárt, hogy meg menekedjók a különös tolakodótól. A jött-ment azonban nem távozik. Meg­olvassa a pénzt kétszer is s igy szól: „No már tekintetes uram ez kevés minekünk. Mink többen . vagyunk a korcsmában, szeretnénk megvacsorálni, de nincsen pénzünk. Tetszik tudni afféle szegény legények vagyunk.“ A tiszttartó nagyot nézett a veszedelmes követre s néhány hatolt adott az elő leglrez s ezzel a kiküldött vacsora­szerző szegénylegény illedelmesen kü- szöutvo odább állott. Nagy hire ter­jedt mindjárt a faluban, hogy a korcs­mában szegény legények mulatnak. Sok^n annyira megrökönyödtek, hogy csendőrökért akartak küldeni, mások viribus írnitis akarták a voszedelmes veudégeket megfékezni. Hire járta, hogy a tiszttartóóknál már be is tör­tek, a paphoz átüzen tek, hogy készítse ki a pénzét stb. Mint ahogy már ilyenkor megszokott eredőin félelem lo csogó nyolvo De Tollée ur kiváncsi volt a szegény legényekre, mert a kiküldött követ nagyon is embersé­gesnek látszott. Csupa érdeklődésből átküld a korcsmába egy elszánt em­bert, aki hirt hozzon a vendégeskedő szegény legényekről. A bátor híradó belép a korcsmába s bizonyos hősi- séggel az ivó szobába. És keresi a szogény legényeket, de mind össze csak egy szál szegény legényt talál. Már­mint azt, aki a vacsorára valót kérte. A jámbor szegény legény nagy ét- 7Ag-ygy;tl vacsoráit s nem akart tudni senimitsem szegény legény társairól. A hiradó már-már veszedelmeset sej­tett, de a korcsmáros becsületszaváé adta, hogy ezon az egy szál vidéki emberen kívül nem fogyasztott még hí este senki se egy ital bort. Kisült te­hát. hogy a szegény legények titulusa nem volt egyéb egy kis turpisságnál, mely az egy jámbor vidéki atyafinak leg­alább egy kis vacsorára valót jövedel­mezett. A jámbor atyafi sietett kere­ket oldani, még mielőtt rajta üthettek volna. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KŐRÖS Y LÁSZL Ó. NYILTTÉR*) MATTON! ERZSÉBET SÓSFÜRDŐJE gyógyhely Budapest (Budán) Idény május 1-től szept. 30-ig A gyógyhely keserű vizforrás(ivó és fürdő gyógymód) legjobb sikerrel hasz­nálhatók ; a beteg bán tál mainál, az al- lrasi és általános vérbőségnél, és az ebből keletkező nemesebb szervekhez való vértódulásnál verőezóri pangások esotében, aranyérnél, túlságos elhízás­nál, rásztkórnál, máj és léghajóknál, köszvénynél és végre női betegségeknél. Egészséges fekvés, tiszta üde levegő. 60 kényelmes lakszoba, jó vendéglő több nemű szórakozás. Pontos közlekedés a fővárossal állo­másozó társas kocsikon, reggeli 5-től kezdve. Rendelő orvos, dr. Bruck J. (lakik Budapest, Vigadó-tér, biztositó épület.) Tulajdonos: Mattom Henrik. *) E rovat alatt küzlöttekérl nem vállal felelőséget a 87.erk. HIRDETÉSEK. xxxxxxxxxxxxxxx legolcsóbb utazási jegyek kaphatók Reif Aratódnál Becsben I., Pestallozzi-gasse no 1. alatt. A. legrégibb iroda e téren, Pelviiágositások és kimerítő tudósítások ingyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom