Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 44. szám
Vasárnap, 1885. május 31-én ¥ Esztergom VII. évfolyam. Városi s megyei érdekeink közlönye. Megjelenik: hetbnkint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre .................................................... . 6 fit — kr» f él évre........................................................... • 3 , — « u egyedévre............................................................1 , 50 t Egyes szám ára 7 kr. ZERKE ZTOSEG: ^BzENT-y^N.HA-UTCA 317. Iinvá * Ij.p «'/.clImiii résiét illető li<''>•/,Imumiyek kíiIiIhidISIc. K I A U 0 FTV ATAL: ^ZÉCHENl-TÉFt lioni a hivatalos 8 ii magán hirdetések, a nyiltti/oe szánt IíAz- teményeli, elöli/,etési pénvifk ug leclaiuáKsok iiite/.emiők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK MAOANHIRDETESEK 1 szótól 100 szóig — fiit, 75 kr.1 megállapodás szerint lehelő J 00—‘200-ig . 1 „ 50 200—.‘100-i.r . 2 „ 25 Bélyegdíj 00 kr. vgj Hiányosabban közöl telnek. NYIITTÉlt sora 20 Kr Herczegprimásunk a kiállításon. Esztergom, május 30. (dr. k. 1.) Az országos kiállítás ina tíosáns mezőgiizdasági csarnoka több mint négyezer háromszáz négy szögűié - ternyi tér illetet foglal el. Ez a hatalmas kiállítási terület ki állítás dolgában arányban áll a magyar mezőgazdaság által elfoglalt országrészekkel. Az uj kataszteri felvételek szerint ugyanis a magyar birodalom terű létén 53.370.321 kát. holdból (vagyis 30.716.953 hektár) álló föld van mí- velés alatt. Ebből a tulajdonk épeni mezőgazdasági területre 36.762.705 hold (21.148.407 hektár), a szőlőművelésre 736.480 hold (424.250 hektár* s végre az erdőgazdaságra 15.868,136 hold (8,751,235 hektár) es:,\ A mező- gazdaság tiszta jövedelmét a statisztikái körül-belül százhatvau millió forintra becsüli. T Ezekkel az érdekes számadatokkal csak azt akartuk illusztrálni, hogy mR lyen nagy hatalom nemzeti létílnkbeu a magyar gazdaság s különösen a mezőgazdaság, mely az országos kiállításon oly hatalmas csaruokbau vau bemutatva. A mezőgazdasági csarnok egyik lég érdekesebb részlete a herczegprimás Collectiv-kiállitása. Colléctivnek van be mutatva, hogy az esztergomi érsekség gazdaságának minden productumát egyesítse, A prímás színeit viselő fehér-kék állvány már messziről feltűnik. Négy részén a prímás czimere tűnik elénk s két bejárata van. A collectiv kiállítást körös körül s belül is alapos és kényei inas szemle alá lehet venni. A mag termények a mezőgazdasági csarnok conventiouális üveg edényeiben vagy fehér-kék zsákocskákban vannak bemutatva. A gyapjú csomagokban, az eleven fűzek faedényekben, a különböző talaj nemek papír-dobozban, az erdőgazdaság különféle fanemei át- metszetektien, a takarmányrépa, czukorré- pa, burgonya és tengeri nyílt tálakban, a dohány levelekben, a szőlőművelés palaczkborokban, a bányászat szénben és márványban, a vas és rézöntés nagyrészt gazdasági felszerel vényekhez való öntvényekben, a mediterrán kőzetek a Különböző talajnemek társaságában vaunak kiállítva. A lierczegprimás collectiv-kiállitása igen ügyesen vau rendezve s mint mintaszerű kiállítás nemcsak a hazaiakat, de a külföldieket is meglepi. , A herezegprimási collectiv kiállítását még becsesebbé teszik a különféle gazdasági kimutatások, melyek a nyíl vános- ságnak szintén be vaunak mutatva. Ezek közül először is megragadja figyelmünket az a gondos kimutatás, mely a primási gazdasági közpouti hivatal részéről a repcze és gabouater- mesztési adatokat mutatja be az esztergomi érsekség összes uradalmaiból* Az érdekes kimutatás a következő : Szántóföld É v önki ii t vettetik Több évi átlaj 'termés 1 kát. lioldou E 1 a d á s a 1 á k e r ü 1 Uradalom: terület K e k t »liter e k b e n V ag g o n o k Lan kát. hold. Repezével Búzával Rozszsal Árpával Zabbal- Repcze Búza . Óik Rozs Árpa Zab Repcze Búza Rozs Árpa Zab Esztergom. 4161 108 806 409 592 324 5 7.75 6.50 8,35 11.95 2 — 5 16 — 32 — 10- 25 5—10 Érsekújvár, Verő. béiy és Pozsony. 10.234 329 1740 963 1641 819 5 71 10 9 10.36 10.45 14—20 50—110 6—20 50—80 12 — 22 Guta. 4478 177 863 353 295 593 5 8.75 7.50 10 14 4—5 18—36 — 5-10 12—25 Nagy süllő. 5600 165 1062 440 769 515 7 33 9.80 7 9-55 13 10—20 26-60 4—7 25—44 5—10 Drégely. 3404 — 519 680 423 317 — 8.25 8-30 7 10 v --1 0—22 10—23 10—16 5—8 Összesen : |27.S77 779 4990 2845 3720 2568 Összeseu : 30—50|l20—260 24—50 100—175 39—75 A repezp az uradalmi gabuaügynök közvetítésével, a gabona ugyannak közvetítésével az uradalmi felügyelőségek által felsőbb jóváhagyás ki kötésű mellett adatik el és ped'g az esztergomi uradalmi:» Esztergomban. Azér- sek-ujvár-verebélyi és pozsonyi uradalmi : Bajcsőn és Érsekújvárt. A gú- tai uradalmi : Csémen, posta Uj-Szőuy. A nagy sál lói uradalmi: Farnad, postaállomás Esztergom, in. A drégelyi uradalmi: Dejtár, posta V.idkert Nóg rád m. A buza többnyire Tiszavidékéről időről időre vett vetőmagból, az árpa probstei, Oregon, chevalier, bánná (és kísérletre svéd magból is) termesztetik rozs és zab is nemesi tett vetőmag fel - használásával vettetik, nevezetesen a zab hopetowu angol vetőmagból kitérAz „Esztergom Ms“ tárcája. femCifiCsziy anyá m iá. Ott ültem mellette S ő feküdt, az ágyon, Mint letört liliom Búsan, kalováuyou. Szemeit koroukéut Emelgette hozzám, Mi alatt köuyei CLak hullottak arezáu. Mi alatt kebelét Sóhaj feszitette, S kezeit áldó lag A fejemre tette. Érezte bizounyal „ Hogy már nem sokára, 0 leszen a boldog S én leszek az árva. LITHVAY VIKTÓRIA. *i éjraiyanaá Aoméáxa. (A Mezei Virágokból.) — Ha még egyszer hátratekintesz, Ju : iska, arra a gőlyunyakú hadnagyra. — menen magadra hagylak itt a terem közepén ! No, ilyet eddig elé senki sem mondott még Juliskának, de nem is lett volna tanácsos. .. Csak az a bolondos Pista se lenne valami ügyöu-módou a rokona — majd meg is mutatná neki ! . .. 0 hagyná ott a faképnél — rögtöu ! Hanem igy, mit tegyen vele? ! Nem apprehendálbat *eá, — mert akkor bizonyára, kaczajra, tréfára fordítja amaz az egész dolgot ! Aztán meg talán más egyéb is lesz . .. Nem engedné komolyan haragudni — szive sem ; az a bohókás kis szivecske, a mely oly annyira tudja szeretni azt a Pista gyermeket* Hanem hát az egész még sem maradhat auuyibau. Mert micsoda rossz is vau abban, ha egy tizenhét éves leány — a báli teremben, séta közben — vissza tekint ? ! Hát azért kapott hosszú ruhát, hogy egyenest előre tartsa a fejét most is, mint kisleány korában az iskolában, ott, azoknál a szent angol néniknél, kikre ép azért a kívánságukért oly nagyon tudott haragudni. Vagy taláu azért teremtette az Istenke az ő szemeit, azt a kék égő, szénparázshoz hasonló bűvös szemét, hogy mindig lehunyva tartsa, vagy hogy a Pistán meg a mamán kívül másra föl sem emelhesse ? S éppen arra a hadnagyra nem, a ki. .. Oh, az a bolondos Pista, Most már csak azért is visszanéz még egyszer ! Visszanéz, ha Lotlmé ő nagyságaként rögtön sőbálványnyá változik is. Nem is sokat gondolkozott tovább, liánéin durczásun hátra foiditá szőke fürtös fejecskéjét — s visszatekintett. De óh, egek ura ! . .. E pillanatban Pista szavát megtartva szó nélkül eltávozott, ott hagyva egymagára a kicsikét a terem közepén. Szegény kis csibiske ! . . . Majd csakhogy nem sirva fakadt ennyi gorombaságra. Irult- pirult taláu még a kisujja begye is. El is ájult volna, ha a szemes mama jókor ueszét nem veszi a katasztrófának s kis leányát gondos szárnyai alá nem fcgadja. A publikum mit sem vett észre az egészből s folyt a mulatság vidáman tovább ; csak a Juliska kedve lett egyszerre elvágva. Megbánta-e a mit tett, vagy hiúsága 1 ett megsértve ? Elég az annyi, hogy mig más a gyönyör tengerében ringott, ő alig győzte fellopakodó könyvit titokban törülhetni, — No megállj Pista, te csúnya Pista ! Majd megbánod te még ezt ! Igen ! . .. Hát te ott hagysz eugemet szónélkül, szégyenemre — a terem közepén — s aztán tovább táuczolsz, édesen mosolyogsz másokra mintha nem is tudnád, hogy az én szivem majd meghasad szégyenében, bánatában ! No, jól van!. .. Csak táuczolj, csak mulass tovább, hisz úgy is nemsokára sírni fogsz keservesen majdott . . . akkor ... ha visznek már eugemet egyenest ki a kett- pesi temetőbe ! S mintha még a Rácz Pali is igazat adna suttogó szavainak, felzeudité nagybá* uatosan, hogy : „Sirva, riva fogsz még engem keresni, De a sírban késő lesz már szeretni !“ Még tovább is fűzte volna kesergését Juliska, ha e pillanatban az az ominózus gólyanyakú hadnagy nem közeleg hozzá, arczán bizalmas mosolylyal, a mely azonban csakhamar a bámulat kifejezésévé változott át, midőn a leánykát, közelebbiről kezdé szem ügyre venni. Részvétteljesen hajolt hozzá és suttogni kezdtek meghitten, hosszasan, mialatt Juliska arczvouásai mindegyre jobban kiderültek, mint rövid zápor után a nyár zoroán- ezos, kék ege! Sőt mi több. . . néhány pillanat múlva vidám kaczaj csengett a pi- czike ajkán. Honnan eredt e hirtelen változás, ezt megfejteni nem tudjuk. Elég az hozzá, hogy Pista, az a rossz Pista, ki az eddig leirt összes jeleneteknek alattomos szemlélője volt, ez újabb symp- tómára kezdte magát egy kissé furcsán érezni. ii > Mert biz’ az egy kissé különös is, midőu az ember egy később bekövetkezendő!, érzékeny jelenetre számit, a melyben ő a vádló és a bocsánat osztó fél, s a mely után egy-két édes hosszú lángoló csók bi-» zouyára kijárja, ha e jelenet most már va- lósziuüleg nem következik be, vagy ha igen, a felek szerepet cserélnek s az előbbi vádló kénytelen magát szerényen meghúzva, bocsánatért esedezni. Oh, az a vidám kaczaj mennyi szép reményt, légvárat döntött egyszerre össze ! Pista lassankéut szórakozott, kelletlen kezdett lenni, s a „lassú“-t is csak immel- ámmul járta. — Hát maga minek szontyorodott úgy el — támadta meghamiskás mosoly lyal a tánezosnoje. Olyan savanyú arezokat csinál, miutlm eczetes ugorkába harapott volna. — Óh, semmi! ... Nagyon jó kedvem
