Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 43. szám

erejét — a szorencsés fejlődés csalt neveli s mind gazdagabb gyümölcsökben mutogatja az egymást váltó nem zedékeknek.

Kisfaludy Károly emlékét művei őrzik. „Nőm poétái dicsőség után tőre kedtern“ — Írja ő maga. Szerénysége nem kér oszlopot órczből ; de érdemei megkövetelik.

Midőn tobát Győrmegye és Győr -szab. kir. város közönsége, mely büszkén vallja nem egy czimen közelebbről is magáénak a nemzet o nagy munkását, ezennel szószólójává lesz azon eszmének, hogy Kisfaludy Károly érdemeit méltó emlék hirdesse szülőföldje szép határán : teszi ezt azon meggyőződésben, hogy mig a kezdeményezés és kivitel munkájával önmaga iránti kötelességet teljesít, egyszersmiud oly nemzeti érdeknek tesz szolgálatot, amelynél fogva az erejét meghaladó vállalkozáshoz a nemzet hű fiainak közro- munkálását széles o hazának minden vidékéről várhatja.

S hogy e hazafias eszmo megvalósítását lehetőleg már a költő sziilocésé nek századik évfordulójával együtt ün- nepelhesssük: Laszberg Rudolf gróf Győrmegye alispánjának és Lacza Fe- rencz Győr szab. kir. város polgármesterének társelnöksége alatt megalakult 100 taggal a „Kisfaludy szobor végrehajtó bizottsága“ ; mely lel - iesed' sét feladata nagyságától nyerve — miután az emlékszobor költségoiro gyűjtendő pénzek gyümölcsöző kezelésére Győrinegye törvényhatósági bizottságának 28|B. 885. sz. a. kelt határozatával a megyei házi pénztár szives ■szolgálatát megnyerni szerencsés volt: a jelen felhívással fordul a nemzethez, a nemzeti művelődés körül szerzett érdemeket tettel is méltányolni kész hazafiak és honleányokhoz, hogy a kegyelet és hála művének méltó végrehajtásához, amire egy szükebb vidék legjobb erőinek megfeszítésével is elégtelen volna, — szivük és tehetségük szerint járrulni kegyeskedjenek.

A hötelesség melynek teljesítésére megyénk nagy szülöttje iránt vállalkozunk, első sorban minket illet ugyan ; de az a magas érdek, melynek ezzel is szolgálni kívánunk, édes hazánk egy immzeti közérdeke! Mert meggondolni való igazság az, hogy népek életében a méltatlan feledés nem a múltat temeti el, hanem a jövendőt teszi meddővé; viszont minden gondolat, minden oly eszme, moly a múlt érdomeit méltányló hála melegén fakadni, szóvá és tetté leszen az élők szemei előtt: megtermékenyíti a nemzeti köz- szellemet s uj érdemeknek fejleszti csiráit.

Nemzeti nagylétünk ni ezerbe néző reményei — Isten után — csak a jeleseink szerzetté érdemekben köthetnek gyökeret: hadd álljon tehát a haza szent földjén minél több nyilvános bizonysága annak, hogy ez a nemzőt méltó örököse az érdemeknek, melyeknek re mélni meri jutalmát!

Kelt Győrött, a „Kisfaludy-szobor végrehajtó bizottságának“ üléséből.

Gióf Laszberg Rudolf m. k.,

Győrmegye alispánja, bizotts. elnök.

Lacza Ferencz m. k.,

Győr szab. kir. város polgármestere, bizotts. elnök.

Kiss Ferencz m. k., ügyvéd,

bizottsági jegyző.

A kiállításról.

A magyar vörös-keres/.t-egyosület telepe a kiállításon. •

Országos kiállításunk egyik fénypont- jánaknevezte 0 felsége a király azt, mely a m agya r o rszá gi Yö rö s-ke reszt-egyesület nemes irányú működését tárja a látogató szemei elé. ügy a király maga, valamint az uralkodóház tagjai isme telve kijelentették az őket kalauzoló Ivánka Imrének, az egyesület buzgó és fáradhatatlan gondnokának, hogy e telep méltóan mutatja be a hazai közönségnek a magyarországi vörös-ke reszt egyesületet, moly Európa e nemű intézményei között a legkiválóbb he lyek egyikét foglalja el. A vörös-kereszt egyesület kiállítása már felfogásánál és elrendezésénél fogva is nevezetes. Kitünteti az eljárást a sebesültek felszedéséről a harc/, téren; első ápolását a tábori gyógyhelyen, a szállítási eszközöket a. tábori kórházban, a tábori kórház berendezését és a sebesültek áthelyezését innen a tartalék kórházba, a hol véggyógyulásukat várhatják. A legkülönbözőbb hordóágyak, azoknak elhelyezése a közönséges parasztkocsikra és a városi szállító eszközökre, u hordóágyak ion szeres alkalmazása a szabályszerű és eddig leg jobbaknak elismert L’őnert-féle sebesült szállító kocsikon vannak itt feltüntetve nevezetes továbbá a hegyi sebesült szállító oszlop felszerelése,

melynek rendszere az, hogy a magaslatról a tiroli hordagyakban lóháton lehozott, vagy ogv csusztatón lóvább szállított, vagy P'ulig bosnyák nyeregre helyezett sebesültek odáig lejutnak, a hol már két ember rendes hordágyon viheti tovább az egyszerű, de igen leleményesen fa rugóval ellátott paraszt- szekérig, a melyen a legroszabb utón rázkódás nélkül juthatni a kötöző helyig, a honnan már a rendes szállító kocsi viheti őket odább.

Látható itt egy műtő sátor is felszerelve mindazon műtő eszközökkel és gyógyszerekkel, a melyek az első segély nyújtáshoz szükségesek, sőt nagyobb műtéthez is alkalmasak.

Mellette áll a tábori kórház konyhája, különböző főző készülékeivel és két tábori kórházi sátor, a melyek eddig mint legjobbak ismertettek el : t.

i. a Döcker-féle külömböző alakban összerakható csinos ház és a franezia hadsereg által használt Tliol 1 et.-fólo Ez utóbbi ágyakkal, az orvos rendelő szobácskájával az ápolónő tartózkodó helyével, fürdővel és egyéb szükségesekkel van felszerelve, iniglen a Döcker-féle sátor azon taneszközöket mutatja fel, a melyek egyrészt a sebesült hordozók, másrészt a betogápolóuők kiképeztetésé11©I használtatnak.

Előttünk látunk egy sor kocsit, melyek czélszerűen berendezve a tábori kórházi ágyak és kórházi ágyfelszere- Iesek elhelyezésére szolgálnak, továbbá sebesült szállító kocsikat és több efelé k e t.

Ezután belépünk a vörös-kereszt egyesület kiállításának főtárgyához, magába az épületbe, moly nem más, mint egy ideiglenes tartalék-kórház, a melyet a kiállítás után szét fognak szedni és ugv a mint vau, az Erzsébet-kórház telkein felállítani, hogy ott 44 sebesült elhelyezésére szolgálhasson. Az épület szerkesztésének egyszerűségét, világos és szellős voltát és czélszeríí beosztását a szakférfiak általánosan elismerik.

A belépő előtt függ a szemközti falon 0 felségeik a király és királyné arczképe, kiknek vódszárnyai és háláltál más pártfogása alatt nyerte az egyesület gyors fejlődését, melyet a kelet kezése óta a mai napig változó igazgatóságok névjegyzéke, de különösen azon két térkép tiintet fel, a melyeknek egyike az országban levő választmányok és fiókegyesületek létezését, a másik pedig azokat a kórházakat, nyugvó és üdítő helyeket tünteti fel, melyeknek gondozását a magyar országos vörös-kereszt egyosiilet vállalta magára. Külömböző minták, az egyosiilet kiadványai, az Erzsébetkórház tervei foglalják el az egyik oldalt. A másik oldalon nyolez külömböző ágy és felszerelés van felállítva, a mint azok az egyesület kórházaiban használtatni fognak.

A kórteremből a folyosóra kilépve, jobbról egy ápolónőnek szánt szoba van, balról tlieakonyila és fürdő. Ismét jobbról az orvos szobája, kézi gyógyszertárakkal és egyéb szükségesekkel, balról a műtő-szoba felszerelve a tudomány legválogatottabb eszközeivel.

Belépünk a második kórterembe • d0 ime, ez már nem kórterem, hanem a honvédség felszerelése. Itt láthatjuk azon fegyvereket és töltényeket a melyek azon sebeket okozzák, melyeknek gyógyítása épen a vörös-kereset egyesület feladata,

A vörös-kereszt egyesület szives készséggoi engedte át ezen kórtermet a liouvédelmi minisztériumnak, a mely viszont majdnem 500 sebesült hordozót engedett át állományából, hogy azokat a vörös-kereszt egyesület saját költségén kiképeztethosse, felruházhassa, felszerelhesse, mert ezek vannak hivatva a magyar vörös-kereszt egyesületnek több mint 200 kocsiból álló sebesült szállító és kórházi oszlopait a csatatérre kísérni és egyiltteseu az ápolónőkkel az emberiség legnemesebb feladatát teljesíteni.

Nem mellőzhetjük hallgatással azon két rögtönzött guuyhót. a melyben öt ideiglenes ágy van elhelyezve. Az egész gunyhó erdei fából és gályákból van összetákolva, gyékénynyel fedve, sárral tapasztva ; nincs benne egy szeg sem. Egy fűrész, egy fúró, egy balta azon eszközök, a melyekkel készült és mégis télen, nyáron, mint mindenki meggyőződhetik, biztos menedék helyet szolgáltathat a szerencsétleneknek.

Becs bevétele.

(1485. és 1885.)

Budapest, május 25.

1485. június elsején tartotta Mátyás király fényes bevonulását Bées városába. Akkor még csak ötvenezer ember lakta, de már messze világon hires szépségű város volt.

A nyolezezer magyar dalia előtt fényes pompában maga Mátyás király loláuosabbá lesz. A jó Ízlés az ipar fejlődésének fő feltétele. — Az ipar productmnok jután yos ára mellett, azok tetszetős külalakja — helyes formájuk és harmouikus színezésük — azon fotéuyezŐ, mely a világpiacon való gyors kelendőségüket biztosítja. A külföldi iparos e tekintetben mi- veltebb, készítményei szebbek, azért felka- pottnbbak is. mint a hazáukfoelié.

Pfan Lajos „A művészet és az állam“ czimü munkájában bő\en részletezi a szépérzék fejlesztésének nemzetgazdasági fontosságát. Francziaország színes bőr- és papír-kárpitjai, művészien festett kretoujai, színes selyem, damaszt, gobelin és jaquard kelméi, műhimzései, gyönyörűen színezett üveg-, porczellán- és majolika gyártmányai stb. hány milliónyi jövedelmet hoznak ez országnak ! és hány száz meg ezer családnak nyújtanak keresetet. — S valljuk meg őszintén, mind ezen készítmények kelendőségének nem a finom Ízlésű kiállítás, a vonzó színezés s a nemes alakítás az oka ?

Pedig a magyar ipar felvirágoztatására is megvan minden kellék, csak a jó ízlést, mely iránt népünk elégné fogékony, kellene fejleszteni és mívelni. Hazánk földirati fekvése s természetrajzi viszonyai a lehető legkedvezőbbek. Hány község van valamely iparág kiir.ívelésére a természettől kiváló minőségű termékekkel megáldva ! Ha lakóinak eléggé mívelt ízlésűk lenne, készítményeiknek már rég világpiaczot szerezhettek volna. Kevesebb, de Ízléssel kiállított pro- ductumaikkal nagyobb jövedelmet s igy anyagi jólétet, biztosíthatnának maguknak. — De igy, minden csinosságot, helyes arányt, jó formát és összhangzó szinozézt

nélkülöző munkáikkal, napi kenyerüket is alig szerezhetik meg ; — mert a kivitelre nem számítanak, a helyi vagy környékbeli szükségletet pedig hamar kielégítik.

Statistikai adataink eléggé igazolják, mily nagy számban keidnek a külföldi bútorok és butorkelmék. színes cserép-, üveg- és porczellángvártmáuyok, festett gyapjú-, selyem- és leu-lcelmék, fa, bőr és ércz-disz- tárgyak stb. az országba. Készítésüktől s igy a keresettől hány szegény család van nálunk megfosztva!' — Magyarország kiváló minőségű termékeit: gyapjúját, állatbőreit, prémjeit, kender-, len- és selymét, kitűnő fanoméit stb.-it, a külföldi csekély pénzért összevásároltatja, s egy részét feldolgozva, drágán ismét vissza adja. — Es mi ennek oka ? az, hogy nálunk a jó ízlésű vevők száma jóval nagyobb, mint a jó Ízlésű iparosoké.

Feltétlenül szükséges tehát, hogy általá- nosit.tassék a jó Ízlés ; csak igy érhetjük el, hogy termékeinket ne kelljen Ízléses feldolgozás végett a külföldre vinni, a felesleget pedig feldolgozva juttathatjuk más nemzeteknek. Auyagi gyarapodást e téren csak igy várhatunk. Mert minél többet termel a jó Ízlés, annál több vevőt szerez, el annyin, hogy pl. „Belgiumnak öt milliónyi lakása productumaikkal éven kint ugyanannyit, t. i. öt millió franknyi forgalmat idéznek elő.“

Szóval nincs mesterség, melyben a sziliek helyes alkalmazásának ismeretére többé-ke- vésbé szükség ne volna. Az iparos, ba készítményeihez ügyetlenül választja színeit, sokszor a legjobb munkáját is balomra dönti, mert vele a modern miveltségü ember Ízlését nem elégíti ki. Ellenben a jól választott s ügyesen elrendezett sziliekkel, néha az egyes formai hibákat is elfödlieti, esetleg a szemlélővel feledteti. A műszövés, hímzés, bútorgyártás, kelme-festés, karton nyomtatás, virág-kószitós, szobafestés, edény-gyártás stb. iparágaknál naponta felmerül a színek helyes elrendezésének szüksége.

De a színtan ismeretének szüksége menynyivel inkább merül fel az előkelőbb s mivolt emberek életében is. A miveitek képezik azon intéző köröket, kiktől az iparos termékeinek felkarolását s iparának lendületét várja. Ok az irányadók a munkarendelés és felkarolásánál ; s ha már az értelmes és finom Ízlésű iparost munkájáról ismerjük fel, mennyivel inkább áll ez, midőn a míveltek és előkelőbbek lakásába lépünk, hol minden, mit csak látunk, a tulajdonos finom ízléséről s képzett aestheticai érzékéről tesz tanulságot. — De a finom Ízlésű embernek modora, viselete, ruházata, sőt szellemi munkája is más, mint a mive- letlou ízlésűéA magyar nemzetben pedig mindég nagy mértékben mutatkozott a jó Ízlés és szép iránti érzék, bizonyítják fegyverei, lovai ékessége, kelméi, ékszerei, jelmeze, paripái- ós fogatainak fényes felszerelése, népünk festői öltözete. A magyar mindég traditiö- nális ősi szokásból cultiválta a szépet, mű- érzéke bizonyos tekintetben elsőnek állt. És lia figyelembe vesszük a régi magyar ötvös-műveket s ékszereket, melyek a külföldön ma is (Hollandia, Anglia, sőt Amerikában) folyvást mint magyar ékszer (Ungarischer Schmuck) árul tatunk, sőt czeu

név alatt utáuoztatuak is, valamint a páratlan magyar zomáuez- és hímzésű müveket, meggyőződhetünk a magyarnak természetes műérzékérel s arról, hogy ő is hivatva van iparát a modern igények legmagasabb niveaujára emelni. — Mert azok a régi türkizes vagy piros klárisokkal kirakott ékszerek, fegyverek, stb. a magyarnak vele született finom műérzékéről tesznek tanúságot.

Műérzékét pedig a magyar eddig nem igen tudta értékesíteni, mert mívelődésóvel nem sokat törődött ; mint ősi birtok, nála az csak parlagon hevert. — Csak újabban a világkiállítások óta, indult meg az a bizonyos lázas tevékenység, mely rohamosan igyekszik nemzetünk műiparát a külfölddel egyenlő magaslatra emelni. — A ezé! azonban csak úgy lesz elérhetővé, ha az Ízlés fejlesztésének missióját az iskolák, kivált pedig az ipariskolák teljesitik, s megadják azt az aestheticai képzettséget, melyre a műveltséget igénylő embernek s a modern iparosnak szüksége van.

De ax ízlés finomításának mind ezen anyagi hasznán kívül, még egy nemesebb, szellemi haszna is van. — A helyesen nevelt szépérzék csak olyauba merül el gyönyörködve, mit az értelem helyeselt, arai szép. A szépnek élvezete pedig nemesíti érzósüukefc, gondolkodásunkat s erkölcseinket, mert a rosztól rúttól elriaszt, s az erényt mint szépet megkedvelted. — Az ész uralma mellett a szépérzék megíinomitja a külső erkölcsöket, féken tartja a durva állati ösztönöket, s igy bár természetére egészon más, egy czélra működik az erkölcsi érzelemmel. Mert ,,ki — Chateaubriand szerint — akkor, midőn