Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 5. szám
Esztergom VII. évfolyam. 5. szám. Csütörtök, 1885 január 15-én Városi s megyei érdekeink l öziönye. EGJET-ENIK HE'l ENKIN í" KÉTSZER I VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN EI.ŐFlZETf.SI ÁR: 0^»éne........................................1) Irt- — krfél évre ..................................................................., -- . n egyedévié........................................1 , -r>0 , Euyes szám óra 7 lu. SZERKESZTÖSEG: ßzENT-y^tNN A-UTCA 817. Iioró « I, (. i»s'/.pI illető lítVAleniHiiyek liiililwinISk. KIADÓHIVATAL: fi Z É O H E N I - T É R , liotá ;i liival.alos s u magún Ili i <le< éstílc, n uyilt-d. oe S7.ílnt közleményei», elöli/,Hősi |iéii’/.ük és reelamáKfulc infé'/.éndök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIKDMTRSBIC : 1 sr.ót.ól 100 szóig — frl 75 lei. 100—200-jg . 1 „ 50 „ 200 — Íl()0-íg . 2 „ 25 „ líályegilíj 50 kr. M A (i Á N111 It ff IST ESE K niegAljayodis szerint lelittlö legj Hiányosabban köiöltetnek. N YIIiTTI'jU sora 20 Kr Kruesz Chrysostom Esztergom, jan. 13. A városháza, a főgyninasium s a beiiczések székházán lengő gyászlobogók megmondhatták, hogy kit vesztettünk mi a főapa than. Esztergom városa elvesztette a közművelődés egy nagy szellemű apostolát, a ki áldozatkészsége és szelleme által a tanügy legmouumontálisabb esztergomi palotája által van megörökítve. A főgymnasiiim geniusát siratja a megboldogultban, a ki annyi gonddal és áldozatkészséggel vett részt a közművelődés nevezetes csarnokának megalapításában. A benc/ósek székháza a rend legkiválóbb tagját, a benezósek fejét, de ennél is többet, a rend jó szellemét vesztette el benne. Az ő ritka erejű szolleme, az ő fáradliatlan munkaképessége, az ő páratlan szore-tetreméltósága tündöklő érdemeket vivott ki úgy a trón, mint a nemzet előtt. A magyar közoktatásügynek hivatottal)!) szószólója s lelkesebb előharezosa aligha volt. Bölcs körültekintése, aggodalmas szorgossága és követelő szelleme a benezés gymnasiumokat országszerte nemcsak régi jó hírnevében erősítette meg, de az állami támogatás alatt álló s rohamosan fejlődő intézetekkel egyenrangúvá is tette. Ez az ő egyik legnevezetesebb érdeme. De bajnoka volt ö a tudománynak is, a hiimanismnsnak is s a rend életérdekeinek is. Kruesz Chrysostom azok közé tartozott, a kik a század követeléseit helyes arányba tudták hozni «a nemzet viszonyaival s a kik a haladásnak dicső utat tudtak törni egész a beláthatlan jövőig. Őszinte gyásszal vesszük körül mi is az ő ravatalát. Emléke nemcsak tisztelt, de áldott is közöttünk, álért az ő élete a szó legnemesebb értelmében valóságos jótékonyság volt. Jótékonyság a haza s a közművelődés ügyében. Fáradtan és megtörtön ért a sir szélére, de emléke halhatatlan testvére marad Esztergom városa őszinte hálájának. Megyei közgyűlés. (Esztergom megye törvényhatósági bizottsága 18S5. évi január hó 21-én tartandó rendkívüli közgyűlésén felveendő tárgyaknak.) I. Felsőbb rendeletek. 1. A m. kir, belügyminisztériumnak in. é. 65481]VTII.b.sz.a. kelt intézvénye mellyel a betegápolási alap létesítése ügyében hozott mbizottsági határozatot jóváhagyja s ezen, úgy a szegény alapnak kizárólagos ezé!ja és jellegére vo natkozólag fel világosi fást kíván. 2. Ugyannak in. é. 659 J O-III b.sz. a. kelt intézvénye, mellyel a 3G1-84. sz. mbizottsági határozat alapján a megyei pénzkezelés és számvitelnek helyi szempontokból az érvényben levő pénzkezelési szabályzat egyes rendelkezó-e- nek megváltoztatása végett javaslatba hozottakra válaszol. 8. A ni. kir. honv. miniszt. m. é. 45309 X. sz a. költ intézvénye, rnely- lyel az 187 9. XXXVÍ. t, ez. értőimében az 1880—84. évben dívott lakbérek kipuhatolását s ennek alapján az átlagok kiszámításit, elrendeli 4. A i) . kir. belügyminiszter m. é. 58285.IV.b.sz.a. kelt intézvénye, mely lyeí a községjegyzői szigorlat tárgyai és megtartási módja, valamint a vizsgáló bizottságok szervezete iránt alkotott szaüályrend letet a m< gfelelő utasításokkal megküldi. 5. Ugyanannak m. é. 75909 III.b. sz. a. kelt intézvénye, mellyel a megyei tiszt-, segéd- és kezelő személyzet nyugdíj alapjának a mbizottsági határozattal m ód o s i t o 11 alapszabályait jóváhagyja. 6. Ugyannak m. é. 61815 IX.sz.a kelt intézvénye, mellyel a Hajnal János és Nagy Katalin sztgyörgymezei lakosoktól (lehajthat utján 11 frt 80 kr tőke és kamatjárulékokból álló árvatári tar- tozatnak a tartalék alapból való megtérítését elrendelő 279-84. sz. határozatot jóváhagyja. 7. Ugyannak m. é. 62575-IX.sz.a. kelt intézvénye, mellyel a Sebnek János táthi lakostól behajthat,lan 14 frt 91 kr tőke s kamatjárulókokból álló árvatári tartozatnak a tartalék alapból való megtérítését elrendelő 268-84.sz. mbi- zottsági határozatot helybenhagyni,. S. Ugyanannak m. é. 60867-V.a.sz. a. kelt intézvénye a megyei alapítványok 83. évre szerkesztett számadási kivouatainak felü 1 vizsga 1 ása tárgyában. 9. Ugyanannak m. é. 64617.sz. a. kelt intézvénye, mellyel a katonai pótadónak 1885. évre 11703 frt 48 Iában történt megállapítását tárgyazó 174- 84.sz. mbizottsági határozatot a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megerősíti. 10. Ugyanannak in. é. 65507.sz.a. kelt intézvénye az Esztergom sz. kir. városi gyámpéti ztál* 1867. évi mérlegének felülvizsgálására vonatkozólag. 11. Ugyannak m. é, 66564.sz.a. kelt intézvénye, mellyel Esztergom, sz. kir. város 1868 — 1869. évi gyámpónztári számadásai alapján készült mérlegek fe 1 ii 1 vizsgáin táró l ér tesi t. 12. Ugyanannak m. é. 13924-I.sz. a. kelt intézvénye az „Első magyar pa- mutfonó és zövő-gyár részvénytársaság“ pártolása érdekében. II. Különböző bíróságok kiegészítése. 13. A megyei tiszti nyugdíj alap igazgató választmányába 85., 86., és 87. évekre 4 tagnak választása. 14. Az állandó választmányba 3 tagnak választása 85. és S6, évekre. 15. A közigazgatási bizottságba egy tagnak választása 1885. évre. 16. A kijelölő választmányba egy tagnak választása. 17. Az igazoló választmányba egy tagnak választása 85. évre. 18 A bíráló választmányba egy tagnak választása 85. és 86. évekre. 19. A statistical bizottságba egy tagnak választása. 20. A jegyzővizsgáló bizottságba 85. 86. és 87. évekre két tagnak választása. 21. A központi választmányba egy tagnak választása 85. és 86. évekre, 22. Az egészségügyi bizottságba egy ^tagnak választása 85. és 86. évekre. 111. Jelentések. 23. Alispáni jelentés Esztergom sz. kir. város részére a 228 84. sz. mbizottsági határozat értőimében belügyminiszteri jóváhagyás mellett 7116 frt 63 kinak kárpótlásul a katonai pótadó alapból utólagos elszámolás feólvtela mellett történt uOil vány ozásáról. 24. Ugyanannak jelentése a Barti József muzslai lakos részéro az 1883. évi 32. sz. mbizottsági határozatban körvonalozott elvek alapján tiszti lak á szintén megtéritéskép járó 80 frtnakas AzMEsztergon isVidáka“ tárcája. £1 j/ű&ő divata, (Harcz a mieder ellen.) II. Tekintsük csak: mit okoz az erős fűzés ? Az erős fűzés által a bordák leszorítják a tüdőket, de különösen alsó csúcsait, miáltal azok nem képesek működni. A mellkas által befogadott szervek részint felszorittatuak részint le. A belégzésnél szereplő akadály, mint a mellkas súlya, az e'ős fűzés által rendkívül fokozódik. A bordák nem képesek a megfelelő emelkedést tenni, a tüdő nem képes kellőleg kitágulni, légbesziváU képessége igen csekély (körülbelül 5 — 600 k.-cm. kevesebb mint; íendesen); s mindezeknek végeredménye az, hogy a vérben a szénsav rhegjgvülemlik, fel- fiissülui a kevés éleny hiányában nem bir. Ennek aztán az a szomorú és sajnálatos következménye vau, melyet gyakran a bálok vig zajában tapasztalunk, a midőn az erős fűzés az elajtiláát idézi elő, a raiuek egyedüli segítsége a fűző gyors feloldása. Azonban kijelentem, hogy párisi állapo tokról van szó. Kát, hogy a statisztika ezen veszélyes ügyre ki pem ten esz ti figyelmét : talán az adatok nagy számán kissé többet okulnának. De kérem, a szorosan fűzött.hölgyeknél a szív se tud oly hévvel, oly forrón dobogni, mint azoknál, kik uem fűzik magukat. A fűzőnek káros \olta akkor nyilvánul legszembeszökőbben, ha az állandóan alkalmaztatni a testre, mert nemcsak a légzőszerv és a vérkeringés, hanem a táplálkozási rendszer is csorbát szenved. A gyomornak és májnak összeszoritása emésztési zavarolcat okoz. Azon ifjú korban, midőn a test növekedése leginkább megkívánja a mellkas szabad működését, épen akkor legjobban gá- toltatik, a mit aztán a későbbi kor sinylel meg. Az erős fűzés állandó nyomait még a máj külalakján is felismerhetjük : mint erős, mély barázdát. A régi bonezolók, a midőn erősen fűzött egyének testét bonczoltálc, meglepetve tapasztalták, hogy az illetőknek egy rendes májon kívül még egv kisebb májok is volt. Kezdetben ez rejtélynek tűnt fel, inig később behatóbb vizsgálat után kitűnt, hogy az az erős fűzésnek állandó hatása. Ily körülmények között a máj működéseben csorbát szenved, melynek következménye a szervezetre kihat. Ilyenek a tüdő- és gyomorbajok, soványság, sápadtság, vérszegénység és .sorvadás, a melyek bizonyára mind a betegségek ijesztő alakjai közé tartoznak. Bárcsak visszatetszőn hangzanak, de a fűző elmaradhatatlan keretébe tartoznak. A raedencze alkatát a szoros füzes szintén módosítja, szűkre változtatja s e miatt hány gyenge lény hervad el örökro, midőn anyává lesz... Engedőimet kérek, hogy oly térre vezettem a figyelmet, mely tán a divatnál nagyon is szokatlan. Szervezetijük ismerete az élet titkaiba vezet, melyről tudomást szerezni nagyobb kötelesség, mint a divat újdonságait mohón követni. De tekintsük a női termetről a külső változást is. Milyen a miloi Venus, — milyen a fűzős párisi nő termete!? Erre minden szó felesleges. Nem is fárasztóin becses figyelműket száraz számtani adatokkal, csupán egy érdekes eredményt akarok föl említeni a fűzés titkaiból. Száz hölgy között — kort nem említek, mert hölgyeknek koruk uinc.s. csak anuyit mondhatok (s ez a szabók állítása) hogy 1) á 1 o z ó le n á I a fűzés kerülete a csipők felett minimum 39 cm. a maximum pedig 57 cm. I)e az adat tovább megy és igy szól, ha a 30. om.-uyi összefűzött hölgy leold ja szűk fűzőjét, akkor dereka 46 cm. — az 57 cm.-é pedig 62 cmnyi kerület tel bir-f* Tehát a hölgyek a derekukat 5—7 cm.-rel szőkébbre képesek összeszoritani. És a mi legkülönösebb a dologban hogy épp a gyengébb termetüeknél, — a kiknek éppen leginkább szükségük volna egészség szempontjából a szabadabb légzésre, ép ezeknél —- legnagyobb mérvű a fűzés. Kérdezzük csak miért e túlságos fűzés ? A válasz kissé furcsán hangzik, de ilyfor- inán kezdődik : „Hisz a mama...“ Igen legtöbbször a mamák erőszakolják a divatot leáuyaikra s a „jó“ példával maguk szoktak előjárni. Goethe is megmondta, hogy a hölgyek inkáob maguknak, mint a féifiikuak öltözködnek. Régi közmondás, hogy a nők a divatban törekednek egymást túllicitál-i. A gonosz nyelvű Karr Alphons még azt is ki meri mondani, bogy a hölgyek uem a férjeknek öltözködnek, hanem másnak, mert a férjek úgy is tudják : hányat ütött az óra ! Eugedelmet kérek, párisi állapotok rój van sző ! Azt szokták mondani, hogy a férfiak tetszése és ízlése igy kiváuja, (óh azok a férfiak milyen követelők !) pedig nyilvánvaló, hogy a tetszés meg az Ízlés uem bíró a szép felett, mert nagyon is egyéniek, változók. Legtöbbnyire a társadalmi és a kor szellemével szokott összhangzatba jönni. Fraucziaországban **. XVII. században legszebb hölgynek tekintették azt, ki testes, friss, üde, hozzá még erős is volt; a következő században már, a ki „mignou“, majdnem vézna termettel birt. Később a ki sápadt, érzelgős tekintetű, gyenge, szikár termetű volt ; inig ellenben a kinek arcán az élet majd kicsattant, mint egv fakadó rózsa- bimbó, azt ige., közönséges asszonynak tartották. így változik a férfi a szépség eszmeképei az Ízlés hullámzásaiban, divat szerint. Azt mondják, a testtartás kívánja. Hiszen szép törekvés a testet egyenes tartásra szoktatni, de ne a szűk fűzés által történjék az, mely egészségtelen. Minek miudeut a divatnak róni fel ? Elég szomorú, hogy ez igy van. A divat szeszélye s az uj iránti láz gyakran megölője a legjobb és legszebb alaknak.
