Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 4. szám

A nőkről s a nőknek.

(Irodalmi régiségek Bod Hiláriusából.)

Iga z-0, hogy az asszonyok férfia. k k á v á 1 t o z z a u a k ? Igaz az, hogy^igen^ferjfi módon viselik magokat sok asszonyok a magok nemek ellen. Arra is sok históiiát hoznak elő, hogy az asszonyi természet fér jfi terme szetté vált volna, de ami időnkben ilyen csoda nem esett.

*

Miért neveztetik az asz- szouy gyenge e d én y n ek? Hogy annál nagyobb gondviseléssel őrizzed, ha hasznát akarod venni, mint * romlandó töredékenj üveget és cserép edényeket.

Micsoda az asszonynak legdrágább j ó s z a g a ?

Vita pudica. A szeménnetesség, ez íiz erkölcsnek gyémántja, a tisztességnek szülő anyja, az ártatlanságunk mestere, a jó hírnek, névnek ótalmazója, ■iiz életnek diszessége a lélkiesméielnök nevezetes dicsősége, mely kedvessé teszi

még ellensége e:őtt is.

° *

Iga z-e, h o g y a z a ss z o n y e m- b o r k ö n t ö s ó v e 1 e g y ti 11 a s z e- m ó r m e t e s s é g e t is levetkőzi?

Azt mondotta régen Herodoius, én pedig azt tartom, hogy az isrenfélő asz- szouy, mikor köntösét leveti, ekkor a ■fizemérmötességet lelöltözi ós azzal fedozi be magát.

*

A j ó s á g n a k m i f é 1 e ha s z n át ve t- t ó k a s u n i t á k ?

Eszteudőnkint egy begy ültének, az ifjakat szorgalmatosai» megvizsgálták s a ki jobbnak Ítéltetett, annak szabadsága volt a szüzek közül azt választani fe leségül, a kit akart. Az ilyen választást ma is sokan szerelnék, ha nem

szeretnek is elsők lenni a jóságban.

*

Micsodás fel esóget koll venni?

A regi philosophusok úgy tartották, ha szépet vessz közönséges lészen, ha rutát csemer s nagy tereli lészen. De én azt mondom : te végy kegyeset s az házadban őrientális gyöngy, drága kár- bunknlus, gyémánt gyönyörűség s mindenkori áldás lészon. Az Úrtól vagyon

az értelmes feleség.

*

Kinek teszenkárt, a ki tudva rossz feleséget veszou? Magának is, de születendő gyermekeinek is, mert a rossz rosszul nevel

gyermeket s félő bé ue teljék az : Qua- Iis őrsit mater, fi!isi tál is érit. A mi- némíí volt az anyja, hasonló lesz a leánya.

^hj ónyijélet.

Nincs finnyásabb betegség a kisvárosi érzékenységnél. A kis városi érzékenység egész teste egy óriási tyúkszem mely mindenütt faj, a hol csak érintik vagy érinteni akarják. A kis városi érzékenység a kis baba síró idegeivel rendelkezik. Ezek az idegeá gyakran minden ok nélkül rángatózásba jönnek s keserves akkordokat rögtönöznek. A kis városi érzékenység végre olyan mint a nenyulj hozzám virág, mely a legcsekílyebb érintésre is tönkre zsugorodik Érzékenyebb az érzékenységnél, idegesebb az idegeseknél és szeszélyesebb a szeszélynél. Megapprehendál gyakran képzelt okból s neheztel csecsemői fájdalmakkal.

Ezek szántára valóban tejjel kellene Írnunk s a naiv versikéket piskótára illenék másolnunk, bogy meg ne feküdjük kényes kis gyomrocskájukat.

*

Egy karácsonyi könyvkritika miatt, mely anélkül is ártatlan kisvárosi niveann álhit s inkább tejjel, mint tintával volt Írva, elkeseredett egy egész dy- nastia, mely magáévá tette a kritikát s úgy állott bOo/ut, lioü'y nem praenumerák többet a. lapra. Horrendum !

De érdemes lenne-e az életre az az irodalmi vállalat melyet ilyen túlfeszített érzékenységű urak támogatnának ?

*

Egyébiránt a kiadó hivatal ötven uj oszlopot kapott uj esztendőre. Utána néztem, hogy nincs-e a nagyreményű zsenge családi tagok között valami titkos iró és úgy találtam, hagy valamennyi csak értelmes olvasó, a mi mindig többet ér.

*

Egy kis fegyverszünetnek ígérkezik az idei farsang. Kisebb hadakozások azonban meg lesznek engedve. Csak első vérré ív in szabad menni.

Caruevál hcrczeg a sebesült szivekre szánt ira- tos gyógyító szereket az idén nem is hozza el hozzánk.

Lehet hogy ő maga is helyettesíteni fogja magát egy nyugodt filiszterrel.

*

A kis Józsi az íróasztal mellett sorakozó Konver- sations Lexikont kwafgatja.

Oda ér a meglepetett mama.

— Hát te mit csinálsz ezzel a nagy könyvvel^?

— Keresem kis mamám azt az uj korcsolyát, a mit ujesztendőre Ígértél. A papa azt mondta, hogy ebben a könyvben minden" meg lehet találni

________________AUCUN.

F

arsangi levél.

(Dilettanten Thea'er és tánczvigalom jan. 10-én az arénában.)

A tisztikar harmadik estély« ezúttal farsangnyitó mulatság volt. Szép világunk, ha nem is zsúfolj számban, de elég népesen s miudonokfölölt majd egész báliasan volt képviselve.

A takaros kis színpadon előbb egy Beita-fóle genroképet mulattak be. Czi- me : Der Zigeuner. Egy felvonásos apróság.

Különösen kitettek benne W. ur a ezimszerepben, Rumiig úrnő Rózában. P. ur Herr von Egriben, Ch. ur Her« von Sándoribau és R. ur Lajos Hajdúkban.

A zenekar pompásan instrumentált; Peti czigány dalait, melyek közül néhányat zajosan megtapsolt a közönség

A vig hangulat meg volt teremtve. : Tetőzte ezt egy Flamm-féle burleszk, < melyben W. ur Cipriánt, 0. ur FI eke- i lest, S. ur Blinzlert, Stephan Haglt Ch. i ur, Spatzenpfiffet N, ur, Rummelpuffot, i IP. ur, az orvost Gr. ur, Klaust W. ur | jés Szilit M. ur nagy derültség mellett í ! mutatták be. A kö öiiség az összes sze- i :replőket többszörösen kitapsolta. 1

{ Erre a vidám társaságok az oldal asztalok s a színpadon terített helyek i mellé telepedett le s alig ért véget egy 1 kis társas vacsora, megkezdődött a táncz közel tíz órakor.

Az arénában jelen volt szépek névsorát a következő előkelő sorokban állítom ö.-sze :

I Barta Anniimé, Bartal Rezsimé és Iczi, dr. Berényi Gyuláné, Borovits nővérek, Bm-- sitzky Ottóné, Bárány Jánosáé és Mariska, Csuka Flavhimié és Inna, Dnka. őrnagy neje és Dnka Irmácska. Ellinger Ödönné és nővérek, dr. Epsteinué, dr. Peichtinger Sán- dorné, Fiedler Ferenczné, Görz őrnagy neje, Greff Gyuláné és Kamilbicska, Grosehné és nővérek, Grünwald H né és Karola, G.vn- rányi nővérek, Gyurkóczy Jánosné és Izor. Hamar Arpádné, Handinger Ignáczué és Katinka, Heischmann Ferenczné és Anr.a, Helcz Jánosné, Mariska és Erzsiké, Ivano- l vit-s Béláné, Kádár Istváuu" és nővérek, Kle- ment Ferenczné, Konkolyi Tliege Béláné, Konkoly! Malvin, Kozma Erzsiké, Kmpla- uicz Kálmámié, Lujza és Szerén, L üpolder Autalué, Merényi Ilka, Meszéua Kálraáuué, Milánovits Györgyim, Munkácsy Károlyué és Mariska, Nédcczky nővérek, Niedermann i Jánosné, Niedormann Károlyué, Platz Mátyásáé és Irma, Pissutli István né, Mariska ; és Izabella, Reviczky Gáborné, Reviczky 1 Gyozőué. Reviczky Jenőué, Riehl er nővérek, Rónay Gyuláué és Irma. Rudnyánszky Gyu- láué, Sarlay Edéim, S'.lavniczai Sándor Anna és Gus/.tika, Szlávyné és Mariska, Schaller : Autalué, Vilma és Gizácska, Spiszár Jánosné I és Jancsika, Szarkásy Etelka, S'mrnfeld Re- 1 zsőné, Szecskay Cornélné és nővérek, Szent- : tamási Béláné, Sztraka Ivánná, Tónny Emma,

!Újvári Anikó, Vimmer Lajosué és Irina, Waldkircli alezredes neje, WippHuger Rö- bertné és Miczi, Widmanné, Ziuueriiué. ij Notabiliiásniuk közül ott láttuk a katonai magasabb körökből az uj ezredest, Schwinn or, Waldkircli alezredeseket, az őrnagy okát, továbbá Krupla- ■jiiicz Kálmán kir tan. alispán^ Bartal íRezhő kir. tan. tanfelügyelőt, dr. Feick- tinger Sándor kir. tan. főorvost, Re- i viczky Győző szolgai'irót, Sarlay Ede , városkapitányt stb.

Az arénái fai snngnyitó vigalom si- keret már a közölt névsorok is elég pragmatikusan bizonyítják * mi a tiszi tikár ez újabb kedves estélyéhez öröm- mel gratulálunk.

mellőzni, még kevésbe amink boneztunát. Azoubau ne tesseuek megijedni, nem oly alakban szándékozom ezt tenni, mint azt az ijesztő bouczolólc teszik: csupán röviden kiváuom mindazokat ismétlésképen egybefoglalni, a mik bennünket érdekelnek.

Hogy már most rö\ideu a dologra térjek, mindenekelőtt vegyük szemügyre a légzés , gépezetét.

Ismeretes, hogy a tüdők működése a légzésben uyilvanul, azon ingerre melyet a véd idéz elő, a midőn szénsavval van telítve s ; a levegőből uj erőt, azaz éleuyt kiváu.

A kilélegzésnél ellenkezőleg a fölemelkedő mellkas ismét lesülyed s a kitágult tüdők, mintegy összeuyomódva. a benuök foglalt levegőt, mely már szénsavval telődött, kibocsátják, hogy kis szünet után újra mű- i-ködve, helyébe friss levegőt vehessenek fel.

A tüdők működése, hogy közöuséges ösz- , szeliASoulitással éljek, teljesen a kovács f ti - : zet élesztő lóvéjának szerepére emlékeztet.

Hogy a tüdő mennyi levegőt képes be- ' lélegzeni és mennyit bír kilélegzeni egy erős i bel égzés után, az erejét, illetőleg életképes- ; ségét mutatja. Erre nézve Hutschiuson egy 1 készüléket készített az úgy nevezett Spiro- ‘ »gebeut, mellyel a légzés nagyságát megle- ! bet mérni.

Hatschiusou szerint a légzés az angolokra nézve, középértékbeu 3772 köb-cm. Haesser - szeriut a németekre 3222 Ic.-cm.

Taubotter szerint a magyarokra nézve a minimum 2200, a maximum 4500, (tehát lözépértéke megfelel 3350-nek) a ini elég kedvező aráuy, sőt egy e&etbeu 5600 k.-cm. volt.

A tüdő életképessége az életkorral és

nemmel változik, folyton nő, majdnem 35-ik életévig, inig azon túl csökken.

A belégzésué), vagyis a levegő beszivásá- uál akadályként leginkább a tüdő ruganyos- sági elleutállása a mellkas súlya, a bordák uganyossága szerepelnek.

A mellkasban nemcsak a tüdők foglalnak helyet, hanem az életerő battériája is, ami annyi bajt okoz az életben a szív, mely a iüdők között kissé balfelé van hajolva, valamint a szívnek ki- és beomló fő véredé- nyei.

Mindezeknek működéseire a mellkas befolyást gyakorol.De még ezen bonclani adatokkal nincs befejezve a mellkas feladata.

Ugyanis a mellkas fenekén egy kifeszi tett sátor van; a rekesz mely elzárja a táplálkozási rendszer szerveit; a gyomrot, májat, a tüdőktől és a szivlől.

Tudjuk, hogy a gyomor valóságos konyhája az emberi testnek, a melyet a. máj nagyrészt bef d.

A májról is tudjuk, hogy a tengélet.i szervek között szintén fontos szerepet játszik, imü csak az epe elválasztása miatt is, a mely a táplálék zsíranyagát finom szemcsékre osztja, miáltal azt a tápcsatorna felszívó edényei a többi vértápláló anyagokkal együtt felvenni képes.

Mindezekből közctkezilc, hogy ép egészséges testünk csak akkor lesz. ha ezen szervek működése semmiben gátoltalak meg.

Bármelyik szerv működését bármi módon is csőkéntjíikr valamint ha az órának egy kerekét elrontjuk, megáll a gépezet, úgy az emberi test egészsége is csorbát szenved.

Dr PERÉNYT JÓZSEF.

— Hgprimásunk szerdán érkezett vissza Budapestről. A budai primás- palota a herczegprimás ott időzóso alkalmából a legnagyobb magyar állam fél fiák által volt látogatva. így Sennyei, a főrendiház uj elnöke s Tisza miniszterelnök is tisztelegtek a hgprimásnál, a mit napisajtónk a főrendiház reformjára rendkívül nevezetesnek tart.

— Tisztelgés a herczegpriinásnál. A Budapesti Hírlap csütörtöki száma Írja : Siinor János herczegprimás bíboros érsok tegnap reggel fogadta budavári palotájában Szalay Imre minisz téri osztálytanácsost, Radisics Jenő miniszteri fogalmazót és Herpka Károlyt, az iparművészeti iskola galvanoplasztikái osztályának tanárát, kik nála az orsz. iparművészeti muzeum galvanoplasztikái másolatainak egy sorozatát mutatták be. A herczegprimás a tisztelgőket a legelőzékeiiye'iben és legkegyelmesebben fogadta s a galvanoplasztikáról, melynek hazánkban való meghonosítása az iparművészeti múzeum vezetőinek, különösön a tisztelgőknek érdeme, rendkívüli érdekkel kérdezés ködvén, a galvanoplasztikai eljárást Herpka tanár által részletesen inegmagyaráztalta magának. A heniaUi.H tárgyak szépsége fölött több Lbon fnjexM ki tetszését és megelégedését, sőt a nagy-szentmiklósi arany lelet f.Attil* állítólagos kincsei) egy teljes másolat- gyűjteményét meg is rendelte kincstára számára. De a tisztelgés legfontosabb momentuma az, hogy a prímás kilátásba helyezte, hogy az esztergomi kincstár világhírű és páratlan szépségű kincsei közül néhányat át fog engedni lemásolás végett, ami a legnagyobb kitüntetés, amiben a galvanoplasztikai műintézet femiálhUa óta részesült. Végül megígérte a prímás, hogy a muzéum könyvtárának ajándékozza az esztergomi kincstár fényes nagy publikációjának egy példányát, amelyet Dankó János pápai praelátus állított egybe. A fogadtatás löbb mint egy óra hosszáig tartott s távozáskor a prímás a tisztelgőkkel melegen kezd szorított

— Vayda János kitűnő költőnk tegnap városunkba érkezett s ma a fő városija utazik vissza.

— Felolvasás. Miklósi József tanító ma este hat órakor az Olvasó körben felolvasást fog tartani.

— Jancsii Kálmán fiatal gazdatisztet központi gazai, gyakornoknak nevezte ki a. fő káptalan. Üdvözöljük körünkben.

— Iparosítja'« közgyűlése. Az esztergomi kath. iparosítják egyesülete folyó év január 12-én választmányi ülést, — utána ugyanezen hó 18-án délután 4 órakor saját helyiségében közgyűlést tart, mire a tagok és ügy pártolók figyelme ezennel tisztelettel folliivatik.

Áz Elnökség.

—• Farsang. Dal- és zene kedvelő- egyesületünk az idei farsangban két vigalmat fog rendezni. Az elsőt jan. 21- dikén a Fürdő nagy termében tartja egészen báli jelleggel. A másikat farsangzáró mulatságul saját helyiségében rendezi. Jövő számunktól kezdve megkezdjük a farsangi naptár rendszeres közlését s akkor a vigalmak dátumáról is biztosat mondhatunk. — A Zenei- Kör a Jótékony-egyesület javára a Fürdő vendéglő termeiben hangversennyel összekjpcsolt bált rendez. A terminus- még nincs megállapítva, de jövő szá inunk karneváli naptárában már biztos megállapodást közlünk.

— Farsangi kilátások. A Casiuó- egycsillét szintén rendez egy farsangi vigalmat s a tisztikar valószínűleg egy Kraenzchen rendezése által fogja az idei farsang egyik legszebb sikerét kivívni.

— A katonai zenekart a nyárra minden valószínűség szerint elveszik tőlünk Budapestre, hocy az országos kiállítás közönségének még gazdagabban kijusson a muzsikából.

— Iparos-bál. A iparos ifjak báljának meghívója a következő : Meghívó az esztergomi kath. iparosi fjak ön képző- és betegsególyző-egyesülete 1885-ik évi február hó 1 én az egyesületi alaptőke javára a „Fürdő vendéglő“ nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre tisztelettel meghívja a rendezőség. Személyjegy 1 frt. — Családjagv 1 frt 60 kr. Kezdete 8 órakor. Ezen jegy másra át nem ruházható s kívánatra előmutatandó. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak s hírlap Rag nyugtáznak .

— Vészmadarak. Vannak szegény családok, a hol gyakran megütik a dobot Mert az állam pénztára csak olyan szívtelen, mint akárhány hitelező, a ki nem akar meglágyulni a valódi ínség láttára. Az ilyen szegény családok holmija azután potomra kerül, mórt akadnak mindig kárörvendő szomszédok, a kik ilyenkor még a szükségtelen ágyneműt is összevásárolják. De hát ez már olyan rondos mindenm.pi tragédiája a nyomornak, hogy unalmas még csak Írni is róla. Hanem vaunak újabb idő-