Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 34. szám
Megyei gyűlés. (EsKtergomiue^.Ye tvhatósü^i bizottsága 1885- <ivi apri.1 iió 28-án tartandó tavas/.i rendes kö/,g) ülésén felveendő tárgyak.) II. 16. Ugyanannak a megy« kü-igazgatási állapotát 1881 év II. t>léről előtüntető f. é. 60. sz. a. kelt jelentés •». 17. A megye alispánjának a párká nyi és esztergomi jár. szbiróság állni vezetett 1884. évi pénztári napló télül vizsgálata tárgyában jelentése. 18. Ugyanannak Bálorkesz község részéie az ott 1883—1884. évűén elszállásolva volt lovas katonaság után a katonai pótadó alapból 365 Irt. S3 kr. kijárul tatása tárgyában kelt jelentóse. 19. Ugyanannak jelentése katona, tartás címén Víziváros község részére 152 frt. 50 kr. kijáriiliatasa tárgyában. 1 20. Ugyanannak jelentése átmenő katona tisztek után Szt. Tamás község ° i részére 65 frt. 12 kr. kijárul tatása1 tárgyában. 21. Ugyanannak jelentése Szt. Tamás község rózsére katona tartás czi- íiién 1884j5. évre 343 frt. 9S. kr.! kijárul tatása tárgyában. 22. Ugyanannak jelentése, mely sze-j •iut a Párkány község által épitömlő págóbid költségeire az 1884. évi 921 Tt. 66 krt tevő készpénz maradvány-! dák felbasználhatását a tvbatóság utó- agos jóváhagyása remóuyóbeu engedé- yezte. 23. A megyei központi árvaszéknok itömer Gergely és Eiczinger Katalin eáuyvári lakosok behajtbatlau 27 frt.,' >4 kr. óo kamataiból álló tartozások i tz esztergomi járási tartalék, alapból íiutaltatni kérő f. ó. 928. sz. v. kelt eientóse. 24. Ugyanannak Hevór Ignácz ké- néndi lakos 33 frt 46 krt tevő be- íajtbatlan árvatári tartozására vonatozó hason tárgyú jelentése. 25. Ugyanannak Meszes Ferenc/ és spány Ilona esztergomi lakosok 1057 i rt. 94 krt. tevő behajtbatlau árvatári ; irtózására vonatkozó hasontárgyü je- i entése. 26. Ugyanannak Laki Dániel és Icbremsz Katalin Szt. Gyöigymo/ei : tikosok 184 frt. 39 kit. levő bohajl- atlan árvatári tartozásukra vonatkozó i asontárgyú jeleutóse. 27. Balta Endre, a Petbeő Bor- ; lasztini Éva féle alapítvány gondnoká ] nak, az ezen alapítvány^ kamataiból neveltetésben részesülő 4 leányka mellék szükségleteire az 188516.-ik tanévre egyenként 40—40 írtnak kijáruUatása tárgyában kelt jelentése. 28 Mercz Imre kir. főmérnöknek az 1886. évi közmunka k'“iiyszer\altság és közmunka váltság árak megállapítsa lá'gyában beadott véleményes jo len lése, 29, A m. közig, bizottságnak a megyei eidők 1884. évi állapotáról szélé f. é. 185. sz. a. kelt jelentése, j 30. A megyei számvevőségnek a köz j munka, a megyei házi pénztár, a ka toua beszál lásolási alap, a jegyző nyugdíj alap, a megyei közp. bete« ápolási alap, az összesített áryalár é a inótermértók hitelositósi hivatal: 1884. ó7i számadására, továbbá Béla Szttamás, Libád, Épül, Uny, Kirva jGyiva, Köbölkút, Sárkány, Kéty, Szt györgymező, Ny Újfalu, Csői nők, Sá rísáp, Dágli, Pilismaróth, Dunamocs ,Bátorkesz, Bárt, Magyar Szölgyón, Né met-Szölgvón, 1885. évi kültségvétó seire és Piszke község 1885. évi pótköltségvetésére; továbbá Süttő 1882 —1883. évi szegény alapi, Tokod köz ség 1879—1880 évi közpénztári Táth és Mogyorós 1882. évi közpénz tári; Mogyorós 1883. évi, Nana 1884. évi ; Nyergesujfalu 1884. évi közpénz- tári ; Ny-Újfalu 1880 —1883 évi szegény alapi ; Párkány Mnzsla 1884. évi közpénztári; Kis Béuy község iskola építésről szóló két rendbeli ; Muzsla 1884. évi Ebed 1881 —1884. évi sze gény alapi; Lábatlan 1883. évi; To kod 18 81. évi Táth 1883. évi Gyiva, Köbölkúth, Sárkány 1883. évi közpénz- fari ; Nana 1884. évi szegény alapi, Bart Kicsim! 1884. évi közpénztári; Bajna 1682. 1883. évi, Silttó 1884. évi közpénztári Párkány 1884 évi szegény alapi és Dömös 1883. évi közpénztári számadására vonatkozó véleménye. IV. Kérvények. 31. Tóth Károly kémmidi lakos kérvénye az általa a megyétől 1873. évi október 30-án árverésen megvett s a kéméndi 163. sz. Ijkbeii I. 2. r. 397 -398 kr. fel vett 234 npsor sz. ház, udvar és kertről a tulajdonjog Imkeblezéséhez szükséges okmány kij árai tiltása iránt 32. N. Bóny község képv. testületének községi kocsi szolgálo áuyok megváltása tárgyában [kelt határozat és ári ejtési eredmény jóváhagyása iránti kérvénye. V. Level ízesek. 33. Nógrád megye közönségének m. év november 13-án 190. sz. a. kelt átirata, mellyel a föld tulajdonosoknak, a földbirtok belsejében található ásványok s különösen a kőszéntulajdonjoga biztosítása tekintetéből szükséges törvényhozási in tézkedoMjk megtételét, sürgető s a képvisel őliázhoz intézett felterjesztését pártolás végett megküldi. 34. Versecz város közönségének m. évi jul. 26-án 4807. sz. a, átirata, melyei a földadó 1868 évben kiadoti törvények és szabályok még jelenleg is éivényben levő 71. §-ának módosítása tárgyában, a képviselő házhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. 35. Baranya vármegye közönségének m. é. november 10-én 424. sz. a. átirata, melyei a Toroutál vármegyének in. évi 738. sz. a. pártolás végett minden törvényhatóságnak megküldött feliratával szemben, a tisztviselők vá lasztását és egyáltalában a muuicipális rendszer fenntartását kérő s a képviselő házhoz intézeti .feliratát pártolás végett megküldi. 36. Selmecz és Bélabánya sz. kir. bányaváro ok törvényhatóságának m. évi deczember 30 áu 168. sz. a. kelt átirata, melyei a felvidéki magyar közművelődési egyesület alapszabályait támogatás és gyűjtés végett megküldi. 37. A temesvári magyar nyelv terjesztő egyesület elnökségének m. évi deczember 23-án 27. sz. a. átirata, mellyel alapszabályait támogatás és tagok gyűjtése végett megküldi. 38. Brassó megye közönségének f. január 20-án 1)700 sz. a. átirata, melyei a képviselő házhoz intézett abbeli feliratát, hogy az 1883 évi I. t. ez. 6 §-a akként módosíttatnék, mi szerint a tanképezdét végzett egyének is jegyzői szigorlatra boc^áj Lassúnak, pártolás végett megküldi. 39. S/atmár-Németi sz. kir. város közönségének f. ó február 9-én 57. sz. a. kelt átirata, melyei az 1876. V. t.cziknok a községi illetőséget tar- gyaró részének, hatályon kívüli helyezése mellett, egy külön törvény aIko tását kérő s a képviselő házhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi, 40. Komárom sz. kir. vátos közönségének f. évi február 11-ón 881. sz. a. átirata melyei a kül. kerosk. ügynököknek magánosoknál megrendelések es aláírások gyűjtésétől való eltiltása iránt a föld. ipar és kerosk. m. kir. Ministerin nlioZ intézett feliratát pártolás végeit megküldi. 41. Tolna megye közönségének f. ó. január 20-án 128 sz. a. felhívása, mellyel a honfoglalás ezredéves megünneplése czéljáhól indítványozza, hogy minden törvényhatóság saját inonog- raphiáját összeá'litassa. 42 Brassó megy** közönségének f. ó. január 20-án 3061. sz. a. átirata, melyei a képviselő házhoz abbeli feliratát, hogy a katonaság szükségletűinek előállítása, ne egyes nagy vállalkozóknak adass-k ki, hanem erre nézve a hazai gyárosok és iparosok az egész országban biztosíttassanak, pártolás végett megküldi. KRUPLANICZ KÁLMÁN, királyi tanácsos és alispán. Olvasó-asztal. — Kort á r s a i n k. Életrajzi vázlatok. Szerkeszti dr. Fésűs György. Kiadja Slampfel Károly Pozsonyban. Az első füzet Kossuth Lajos életrajzát közli dr. Forenczy József tollából. Ajánljuk a derék vállalatot. Kis Lexicon. Egy uj egyetemes ismerettár indult meg. Dr. Weck er le László szerkesztésében s a Pallas kiadásában. Tizenkét füzetre van tervezve a tömören irt és nyomtatott schlugwoi t- Iexicon, mellyel a kiadóhivatal mindenesetre ternot fog csinálni. Irodalmunkban páratlan. Ara füzetenkint csak 30 kr. — A görögök és rómaiak vallása keresztény szempontból tekintve. Ista dr. Burány Gergely csőm. pmn. kanonok és okleveles főgyinita.-dumi tanár. Kiegészítjük még az értekező bemutatóját azzal, hogy esztergomi eredetű. Az ékes kiállítású füzet czéljá kimutatni azt, hogy a classicusokbau előforduló helyek a kereszténységnek nemcsak nem ártanak, hanem keresztényi álláspontról tekintve vallásunk igazságairól való meggyőződésünket még inkább megszilárdíthatják. Stylusa elegáns. Matériája széles. Következtetései! és össze ha son litásai világosak és meggyőzőek. Üdvözöljük az érdekes és ólve-' zotes tanulmányt. Ára. 65. kr. — R e g ó n y v i I á g. A Révai Test- • vérek ebből a valódi irodalmi szilivé-- nalon álló vállalatából megkaptuk ;u 13 — 18-ik füzeteket. A jeles családii folyóirat a legkiválóbb Írók találkozói helye s a legjobb szépirodalmi művek: gyiijteu énye. A pártolásramóltó vállalati ára negyedévenkint. 1 frt 95. kr úgj sem kelhéu Bérezi úrnak a csizma (hiszen száraz talajra megy !) visszakéri tőle ; de nem volt bátorsága a becses vendéget igy megsérteni! így ért haza a díszes társaság; Bérezi a Jóska hátán: mellettük az öreg s Bi ó Miska, elől a lámpát vivő bakter, (Jógától reá szállott e hivatal) ; mögöttük kezében a sáros fólczipokkel a küldöttség szóvivője : Korpás Istók uram ! A Bérezi édes anyja pedig az alatt türelmetlenül várta (mért is nem hagyták elébe menni?) az ő drága Berczijél! (Drága bizony, mert már sokba került !) Türelmetlenségében kötni kezdett. Mikor a kis kaput nyitni hallja, felugrik, kiszalad és az épen akkor (Jóska hátáról) leszálló Ber- czit hevesen magához öleli. (Az a kötőtű egész térképet rajzolt Bérezi nyakára.) — Hogy vagy lelkem, fiacskám ? Sarosau biz én édes anyám ! (A jámbor édes anya olyan jóízűen tudott erre nevetni.) A szives kísérők (a már elkészített kan- csókból) egyet koczintuuak még a házi gazdával és a vendégséggel, aztán „nyugodalmas jójszakát“ kívánva haza botorkálnak (mert hát setéiben meg sárban nem lehel szaladni). Se vége, se hossza, most a sok kérdez- getésnek ! A jó auya a vendégágyat készítette elő Berciinek, ki végre lefeküdvén, mélyen elaludt; álmodván arról, hogy mégis csak jobb a gázvilágitáa a Jóska lámpájánál ; a kövezett utcza a girbe-görl e padlónál s a lóvouat — — a Jóska hátánál. 1 Raggal az edes anya lábujjlie<iryeu jő be (nehogy felkeltse a drága magzatot !) és kiviszi a ruhát kikefélendc. — Te apjuk! Mi az ördög sok tarka ezédula ez a Bérezi zsebében ? Az apjuk felteszi okulúréját s műértőleg böngészi a betűket.-- Hm ! (mind egyforma volt az előtte!) — Mit mondasz ap uk ? — Hűm ! Hm ! Hm ! — Hát ezek alighanem a nyugták, hogy vizsgázott s heti zette a dijakat. — A lesz biz’ a! — örült az anyjuk — egy — kettő — három — — — tizennégy ! Apjuk ! tizennégyszer vizsgázott a Bérezi ! Milyen okos fiúnk van nekünk ! tizennégyszer vizsgázott! s a jó öreg bemegy (már ezért csak érdemes is !) felköl- feui egy tuczatnál is többször vizsgázott fiát. — Bérezi fiam ! Édes fiam ! — Mi az no? ÁMasz odább ! (azt hitte, j hogy Zoli költögeti.) — De édesem ! Reggel van már I. . . „Késő reggel kilencxet ütöEt már az óra, Jogász gyerek jól berúgva ! . ..“ — Dehogy rúglak! Dehogy rugdallak Berczikóiu ! Ha álmos vagy, csak aludjál ! Bérezi meg dörzsöli szemeit s fel akar kelni. — De hát nem tudok leszállaui ! — Hiszen a fal felé akarsz! édes fiam! Az „édes fiam“ erre kiálmosodott (hogy már én is csináljak egy uj szót). — Hát édes anyám az ? — Én vagyok ! Hát persze ! — Persze, hogy persze ! — morog Bérezi megijedve, mikor anyja karján látja ruháját. — Tyhtí ! aki angyala van ! Most megtalálták a 14 zálogezédulát. (Nesze neked ! vizsgálati nyugta !) Még jobban megijedt ám, mikor az öregje belép, s mint corpus di lid it hozza Kezében az áruló tarkaságokat (kü őnbeu — jogászi műszó szerint — „letóteményezési bárcza“ a neve.) De nini ! Az öreg mosolyog! Még se lesz hát erős a zivatar. (Ez meg az „öreg haragját“ jelenti.) — Ej fiam ! Ez szép meglepetés tőled, mondhatom ! — De édes apám . . . — No de mikor itt a bizonyíték a kezemben, hogy miijén derék ember vagy ! — Igen, derék ember, — de hát . . . (Be jó volna most egy súgó !) — Szép ! Gyönyörű ! 14-szer s tőlem csak ötször kértél ez évben ! — Ötször ké . . . kértem ? Mit ? — Ej, ne játszad már a szerényt fiain, hiszen csak ötször küldtem (csak !) ez évben vizsga dijat s itt vannak a nyugták, hogy 14-szer vizsgáztál. — I. .. igeu ! Tizennégyszer ... a . .. annyiszor ! (Csitt ! Gonosz nyelvek, mit susogjátok : „Egyszer sem! Egyszer sem !) — Hat honnan vettél 9 vizsgára pénzt ? — I . . izé ! (Mit mondjak neki ?) Hát hitelbe vizsgáztam ! — Úgy, most már értem! Itt vau öt sárga nyugta (— ékszerekről — gondold Bérezi), azokért fizettél. A kék nyugtákért meg ezután kell fizetni? Ugy-e? — (Kell ám a vizsgákért is ?) — Persze, hogy eltalálta ! — Hát hogy mernek azok a professon urak ennyit — 9 vizsgát ! — hitelezni ? — Mert tudják (neki melegedett mán Bérezi). — mert tudják, hogy jó öre-i gém . .. akarom mondani : Apám van, akii; megfizeti. — No hát ne is csalódjanak bennem ‘ti Ha adósságra kellene fizetni, egy garasöi sem adnék! de vizsgákért! Küld meg fiaim rögtön. Elég lesz ? Itt vaj 50 forint. Bérezi elébb számol, hogy elég lesz-e ?. — Még három forint kell hozzá ! (Mosth mondja valaki, hogy a jogász nem tud szá-i molui — — no meg számoltatni — péuztíj — az öregével.) Azután leül Bérezi. Borítékba teszi ac 9 darab fizetésre váró bArczát 8 ir a pro-c lessor úrnak. A levél szőról-szóra igy liang-í zik : (A kételkedők Bukovay Abszi levél«! tárában utáuna nézhetnek) : Abszikám ! Remek öregem van ! Ő maga pumpázzaa: meg magát részemre! Itt 53 flór (a 8 csak pro forma lógosuak kellett). NeP kérdd: honnan jött? — de tudd: hovfcv menjen! Szabadíts meg 9 hűtlent a le-e tóteméuyezők kezeiből 40 flór. 13 flört inu-u lass el Zolival egészségemre. A többit (?!]! meg tedd télre, mig feljövök. Ölel __ _____ Berczid. —- Főrendiházunk reformját hoz. Gróf Kroit Béla. A röpirat igette érdekes és tanulságos adatokkal viliAl gitja meg a főiendiház reformjának korú dósót.
