Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 33. szám

nité'/yényo a községek álU) az minkre vonul kozd üzoiütervek elkészítésének nap jától számítolt 10 óvót, meghalad«! időre kötött fii- vagy más ordőtennén) eladására vonatkozó szerződések, mily módozatok melletti jóváhagyatása szabályozása tárgyában.

2. Ugyanannak a jegyzői nyugdíj alap vagyona kezeléséről 1S81 — 1882 évre szerkesztett számadás kivonatnak jóváhagyása, tárgyában 18-80. fobrnái 14-én 4851.ÍV. a. s/,. a. kelt intézvén ve.

3. Ugyannak a. jegyzői nyugdíjalap vagyonkezeléséről 1883. évre szerkesztett számadás-kivonat jóváhagyása tárgyában 1885. február 14-én 4S52jV. a. sz. a. kelt intézvénye.

4. Ugyanannak f. évi február 1 3 án 8295.’III. a. sz. a. kelt intézvénye, mellyel a albizottság 1884. évi 357. sz. a kelt hatáiozata, mely szerint a g y jí tii |)é n z tá r i tartalékalap jövedelmeinek terhére rendszeresített segédkönyvvezetői állomásia kinevezett Noogrády János részére a szokásos gyertyái!let- ínény a gyámpénz,tári lartalékalap terhére beszereztetni határozta tolt, — jó- válmgyatik.

5. Ugyanannak 1885. február 28 án 11.251.4 V. sz. a. kelt intézvénye, mely- lyel a albizottság f. évi 30. sz. a. kelt határozata, mely szerint a néhai Szabó Mária férj. ifjú Pap 1stváunó pilismaróti volt lakos ’Hagyatékából Pap Dávid (Bálint) részére a megyei gyámpénztárba befolyt Kair.ocsay László volt megyei főpénzfárnok által elsikkasztott 23 fi t 15 kr. és ennek 1864. évi május 27-étől számított 4 százalék kamatai az esztergomi járási tartalék alapból kifizettetni rendeltettek — jóvá hagyat, ik

6. Ugyanannak a tolonczozási ügy szabályozása táigyában 1885. február 14 én 9389.41. sz. a. kelt intézvénye.

7. Ugyannak a jegyzői nyugdij- szabálvzat tárgyában az 18S5. évi 34. sz. a. kelt mbizott-. folterjesztésre vonatkozó 1885 marez. 26-án 15,686. IV. b. sz. a. kelt intézvénye.

8 Ugyanannak egy. a központi szegén ya la pl ól el k ü lőni t endó bet egá polá-si 11 a p létesítésére felhívó 1885. évi febr. 14-en 187.jVIII. b. sz. a. kelt nté" vénye.

9. Ugyanannak 1S85. január 9-én 70,848.41. 1884. sz. a. kelt intéz

vénye, mellyel az élelmezésre szolgálói kisebb élő állatokkal való bánásmódj argyában Budapest főváros közönsége

által alkotott szabályrendeletet meg ; k (11 d i.

10. A közm. és közi. in. kir. mi- iiisteriumnak az 1885. évi közmunka tervezet és költségvetés tárgyában 1885. évi február 22-én 6307. sz. a. kelt

i n I ézirénye.

H. 11. Az árvaszéki elnöki állomás, választás utjáni betöltése és ennek betöltésével netalán üresedésbe jövő, egyéb választás alá eső állomások választás uljáni végleges betöltései.

IU. J o I e ütése k : 12. Barka

Endre megyei főszám vevőnek, mint a Pollieő Bői inasztini Éva féle alapítvány gondnokának hivatalos jelentése, a nevezőit alapítvány kamataiból az Esztergom-vízivárosi panlai sz.-Yinczé- ről czimzott npácza nő növcldében, egy Esztergom sz. kit. városi származású leányka részére fenntartott neveltetési helynek az 1B84185-iki tanév végével üresedésbe jövetele tárgyában. Ezzel kapcsolat,ban a megye alispánjának je jelentése, hogy az 1885. évi April hó 1 -Óig kitűzött és kellőleg kihirdeteti, pályázati határidőig a jelzett alapítványi helyre ki sem jelentkezett.

13. Esztergoinmegye pénztárában kezelt külömböző alapok és alapítványok vizsgálata tárgyában 1884. évi szép tember hó 30 án, október hó 24-én, no vem her hó 26 án, deczember hó 22- én, továbbá, 1885. évi január hó 27- én, február hó 23 án és marczius hó 24-én felvett jegyzőkönyvek.

14. Esztergom megyo mindkét járási összesített árva-tartalék és hatod alap, valamint árvaletét és vagyonin lan árvák pénztárainak 18S4. évi szép »ember hó 30., október hó 27., no ▼ ember hó 26. és deczember hó 22 én ; továbbá, 1885. január 27., február 23., marczius hó 24 én eszközölt vizsgálatáról szól ló jkönyvek.

15. A m. közig, bizottságnak a fegyelmi választmány 1885-ik évre »Orient megalakítása tárgyában 1885. évi 99. sz. a. kelt, hivatalos jelentése

A kiállításról.

Budapest;, apr. 21.

Rohamosan közeleg a megnyitás határideje éű a mily mértékben közeledik e nagy jelentőségű nap, ugyan oly mér téliben domborodnak ki egyre tisztábban és plasztikusakban a nagy kiállítási mű végleges formái. A kiállítás 33 csoportjának berendelése e hó 8 ikán már

: megkezdődött és azóta tetemesen előrehaladt : éjt nappallá téve szakadatlanul folyik a munka, éjszvkának idején a villamos lámpák fényénél. Eredményük láthatóan nyilatkozik a kiállítási terület á 1 laIá iios physiognomiájának megváltoz- tában.

Az iparcsarnokban a kiállítás e gócz pontjában, a szekrények és ládák zűrös chaosából immár rendszeres egész fejlődött ki : az ezernyi tömeget, a mely nem régiben még kusza rendetlenségben hevert, most már képzelni is alig lehet. A szép arányú állványok és szekrények csoportok szerint sorakozvák és nemes izlásre való alakjukkal, előkelő és minden rikítót gondosan kerülő diszité lésükkel meglepő hatást, gyilkolnak a szemlélőre. A nyugati karzat, Imtoi fülkéit már nagyban rendezik : Ízlés és szinbőség, vakító fényűzéssel párosítva, jellegzik a bennük felállított magyar butor-kószitményoket. A szövő- és ruha ipar osztályai is át.niódosultak már végleges alakzatukba és gazdag tartalmukat előre is sejteti az a roppant anyaghalmaz, mely oz osztályban a végelrendezésre vár. A többi csoportban is jól előrehaladt már az installáczió munkája és nem kételkedünk benne, hogy az iparcsarnok a kiállítás meg- nyiltáig teljesen elrendezett állapotba lesz helyezve. A csarnok dekorativ díszítése is be van immár fejezve. A hatalmas vasoszlopokou villamos órák függnek. A nyugati kapuzat ablakát gyönyörű iivegfesi mónyiiyel pótolták, mely hazánknak két géniusz által tartott czi- merét ábrázolja a Szent István koronája e c/imer fölött lebeg és dicsfény övedzi körül az egészet.

A tágas mezőgazdasági csarnokban ezernyi üvegedény van már felállítva, melyekben hazánk mezőgazdasági terményei vannak nagy változatosságban bemutatva ; nagy érdeklődést keltenek e csoportban a Shangai-ból érkezeit küldemények, melyek 200 üvegedényben China és Japán egész növényzetét fel ölelik.

A házi-ipar csarnokban már berendez- vék a fülkék, a melyek a köznép lakásait mutatják be : a különböző nemzetiségek lakásain kívül még életnagysága babákon az ország főbb vidékeinek festői népviseletei is ki vannak e fülkékben állítva.

Megemlítendő még az országos fíbdő panorama, a Tátravidék koloszszális látképeivel, amelyek kivitele oly mesteri hűségii, hogy csak hosszas szemlélés

után veszi észre a néző, hogy nem a nagyszerű természet maga, hanem csupán művészi képmása az, amin tekintete oly kedv telessel nyugodott.

A keleti pavilion, Vokovics műépítész műve, a maga keleties kupol ával, karcsú minaret tornyával és tarka, festésű homlokzatával gyönyörű látványt nyújt; termeiben rendezik már a küldeményeket, a melyek a keleti országok egész termelését és különösen buja fényű műi párát fogja bő gyűjteményekben bemutatni.

Nemzetközi baromfi kiállításunk az eddig beérkezett bejelentések szerint minden várakozáson felül fog sikerülni. Bejelentetett 633 törzs, illetve pár baromfi, minden ismert faj és fajtában. Ez oly szám, mely nemcsak minálimk, hol a barom fi ki állítás az első nagyobb e nembeli nemzetközi kiállítás, hanem még oly országokban is, hol a bnrom- fikiállitások rég gyakoriak, tekintélyesnek mondható. A kiállítás minőségű még jobbnak Ígérkezik, mert a százat meghaladó kiállítók közt, számos kiváló tenyésztő van. E mellett a kiállítás valóban nemzetközi lesz, mert a kiállítandó baromfiak egyhannada külföldi. Képviselve lesz Olaszország, Svájcz, Románia, Németország s különösen Berlin, München, Frankfurt, Hamburg és kivált az ausztriai öfeflös tartományok. A hazai bejelentéseket illetőleg sajnos, hogy Erdélyből csak két kiállító jelentkezett, Horvátország pedig egészen elmaradt. Különösen sajnos Erdély elmaradása, mert e kiállítás szép alkalmat nyújtott volna a Királyhágón túli tenyésztőinknek, hogy Erdély különleges tyúk faj át : a kopasz nyakú — ott csórónyakiinnk nevezett -- kiváló gazdasági tulajdonokkal biró tulkokat bonnit tassák. E mulasztáson egyébiránt még Ielletne segíteni. Emelni fogja a kiállítás érdekét még az is. hogy a bécsi osztrák magyar baromfitenyésztő- egyesület a kiállítás alatt, a kiállítás területéről indítja nagy postagalamb versenyét, melynél az első dijat az ő Felsége által ezen versenyre adományozott tisztoletdij képezi. A verseny május 10-én lesz. — A vásárlási kedv már most is élénk. Gfrueiczy Géza cso- poi tbiztoshoz ugyanis ez irányban számos megkeresés érkezett s igy reményünk lehet, a külföldről érkező hasznos fajok nagyobb része bent az országban fog maradni, mi által ismét lendületet nyer újabban úgyis emelkedő baromfi-tenyészetünk.

Azon időben, midőn de Tournes-k és Roviile számos és Ízléses kiadványai létrejöttének, Mat,Iliién vagy Macé Bonhomme (1553 -1560) sajtói alól is nagy mennyiségű könyvek jelentek meg, melyek kép díszítéseikkel a legjobb lyoni nyomtatványok közé joggal sorozhatók.

De Tournes, 14 a hyerographia terén ann)i jeleset hozott létre, hlvatáskörébe vonta még a világi irodalmat is,; ó- es újkori költők munkáit látta el jlhiszfráczi- ókkal, melyek részlten a legjelesebb e nemű termékek közé tartoznak. Először is Aesop, Apulejus, Ovidius, Vergilius, Petrarca (1564) művei jelentek mag funtáziadus c/imlapok- k«:l, czifra kezdőkkel és lmmlokdiszit,menyekkel. a képek pedig oly ügyesen vannak a hetükkel egybeolvasztva, hogy a diszlapok megtekintése txz ös/.haug kellemes érzését kelti.

A frmezia vidéki sajtó alól kikerült illusztrált munkák Kitárna aránylag csekélv. Tory és Cousin csak úgy mellékesen foglalkoztak a kisvárosi nyomdák számára ké szitendő könyvornamentilui rajzokkal.

A franezia vidéki sajtó éppen nem volt hivatva a kény vil’usztrácziót, gyarapítani. hanem inkább a régi nemzeti formákat, hűségesen fentartani Korábbi illusztrácziék másolatai sűrűn használtatnak, melyekben az utánmetszés az eredetinél természetesen némileg hiányosabb.

A franezia ilüisztrácziónak a renaissance- korban legkitűnőbb képviselői Tory G- (1480 — 1533), Cousin J. (1501 — 1589) és Halamon B. (1520 — 1570); e művósztriasz elé\ üllietleu jelentőségét tekintettel kimakerotében

gasló müveikre értekezésünk tárgyalni kibéreljük meg.

Az időrend és érdemei után, Tory, a bámulatot, érdemlő művészé az elsőség.

Tory 1480 körül Bnnrgesbeu Barry fővárosában (Avaricum, Biturigmn) látta elő- >zör a világot. Otthonában nyert képzettségét tökéletesítendő a tizenhatodik század »tején Olaszországba utazott. Rómában és Bolognában tanult, 1505. évben pedig visz- szatérvén Francziaországba, Parisban letelepedett. Tudományos művej és B móri Philibert pártfogása már 1509-ben tanári állomást szereztek számára a plessis i egyetemen. 1512-ben a flórenczi építész Alberti-nek munkáját az architelt!uráról és Au- ronimi'i Dinerariumját tette közzé-. Közben rajzolni és festeni tamilt Jean de Paris, Perreal néven is nevezett hires kislesi önéi. A kisfesz!őszeiben való ügyességéről tanúskodnak mai napig fon tartott festett kéziratos Caesar, Diodorus Siculus és Petrarca munkái.

Mintegy négy, öt év telt el, hogy Tory tanári teendői mellett a művészetet, is gyakorolta, miden elleuállliatlan vágy ragadta meg az ókori emlékek hazáját, Itáliát meg látni; elhagyta tanszékét és valószínűleg 1516. év körül elutazott. Rómában tartózkodása idején, mint maga elbeszéli, ezerszer vitte útja a Colisseumhoz. és más antik emlékekhez. 1517 ben visszatérvén, liazájá- nikj-ónui régiségeit, Langnedocban, az orange-i színházat, és egyél) hasonló műemlékeket tanulmányozta. 1518-ban a franezia fővárosba visszaérkezvén, itt Tory a ki festészetre adta magát, különösen pedig a fametszet-illusztricziéru s az akkori szókás szerint a nyo ndász-ezéh tagjai közé vétette fel magát.

Elénk szellemét azonban e tevékenység nem elégítette ki. Igazi hazafi isságtól — melyet jelszava „cívis“ is tanúsít — lelkesítve, egész odaadással anyanyelvéuek tanulmányozására forditá erejét s e munkájában R“iié Massé királyi történetiró segédkezett. Nyomtattatott és írásbeli kútfőkből kimutatta : mily csekélységgel lehetne a

franczia nyelvet világnyelvvé képezni. Az ezen czélnak szolgáló, kiadók és nyomdászok számára különös tekintettel készült, gazdagon illusztrált könyvét, melynek első kiadási 1529 ben Gounnont G.-nél Parisban jelent, meg : „Üliamp Fleury“ nevezte.

Torv-nak „Champ Fleury.“ müve az ósdi I különféle kiejtés és Írásmód mellőzésénél irányadóul tekintetett, és az antiqua betűk Újabb alakjainak metszésére fő indító okká vált.

Ezen korszakalkotó munkának előkészítése, kiállítása, és nyomtatása hét évig tartott, közben Tory e mellett más műveket is bocsátott közre. 1524-ben a „Heures* általa újjá alakított kiadásaira, melyek később oly nagy hírre jutottak, I-ső Ferencz királytól szabadalmat nyert.

E helyt másodikul nevezendő mester Joan Cousin (1501—1589) melléknevén „Michel-Auge Francais.“

Cousin magas kort, mintegy uyolczvan- kileucz évet ért, el s ez idő alatt az ötvösség, feszt,észet és szobrászat művészetében folyton és fáradhat,lauul alkotott. A mi feladatunk azonban csak odáig terjedhet, Cousin-t mint, „dessignenr-t“ az illusztrá- czió terén követni, melyen saját nemzeti

erejével, hirtelen emelkedett magasra, és versenytársai kőit évtizedeken keresztül megártotta az elsőbbséget.

A franczia illusztráló művészetet egy ideig majd kizárólagos u alma alatt tartól* olasz befolyással szemben, Cousin kivált- • képen a franczia modor alapítójának tekinthető.

D. Janót, az akkor épen nem ritka műkedvelő uyo ndászok egyike, 1540-től kezdve foglalkoztatta Cousiu-t, kinek tehetségével ] a könyvitlusztráczió terén, átalakulást idézett elő Nem kevésbé vették őt igénybe Groulleaut E., Corrozet, Kerver J.

Kitűnők ,,livre de pourtraiture“ művének : lapjai, hol azon idők szokása szerint, az ; emberi test, arányának elméletével foglalkozik, ugyanez áll „livre de Perspective11 J könyve felől is. Egy teljesen új festői alap- - elveken nyugvó irányra utalnak Eszter tör- - tenetének képei.

A nyomdászat, kezdetétől fogva szokás., ^ vala Francziaországb.m, hogy a lcöiiyvnyt>m-it.atók és kiadók az általuk nyomott vagy y kiadott munkák első vagy utolsó lapjait sa- - ját felvett betű —- vagy képesjegyeikkel,. ]L czimereikkel, melyek közönségesen signette- - kiiok, bélyegeknek, kööiiyvnyomdajegyokuek ’ zi neveztetnek, ellátták.

Elejénte a nyomdászok csupán névjegyeik t j] vonásait alkalmazták kezdetlegesen az egy- ' - szerű pajzsokban, fekete vagy pettyes ata--— pon, később különféle jelképeket használtak, > T melyek ismét igen egyszerűek voltak, dalos idővel összetételekben, valódi képtaláuyokká i váltak.

Némely nvomdászoknak tetszett üzletié il helyiségeik ajiai fölé helyezett cziuiert bű---