Esztergom és Vidéke, 1885
1885 / 4. szám
értelemmel s ott a hol hell föl lmsználhaL IIjennek (ártom en az idei bort. Molnár István Kereskedelmi iskolánk. Ezen czim alatt jelent meg o 1 apok legutóbbi számában rg*y több jóakarattal, mint helyes adattal megírt czik- kecsko, a melyre néhány sorral jó lesz talán válaszolni, nehogy az olvasó közönség a helybeli kereskedelmi társu_ latot oly szűkkeblűnek vélje, mely kó_ pes a haladás irányát visszafelé kitűzni . mint a czikk mondja. Mindenok előtt helyre kell igazi tanunk a czikkiró azon vastag tévedését, hogy a keresk. társ. néhány évvel ezelöt állított volna fel kereskedelmi iskolát, mert a társulat ezen sok áldozattal fenntartott iskolája miként azt a hatósági biztosok jelenlétében fülvett jkönyvek igazolják, 185S-ik tanévben nyittatott meg s 1861 ben már az akkori viszonyoknak megfelelően 583 661 jk. sz a. a tanügyi viszonyokról az illetékes pesti kerojkedelmi egyesületiiek szabály szerű értesítést küldött. A megnyitás íi ipjától 1867-ik év végéig a legszebb sikerrel működött, mely évtől azonban a társulat működése a hiányos vezetés miatt egész 1874. év elejéig szünetelt, de még ezen idő közben is azonban az iskola Obormayer György reáliskolai tanár által, bár fizetéséről senki sem gondoskodott, elég tiszteletreméltó önfeláldozással tovább vezettetett, inig végre 1874, jauár havában a társulat is nj j 1 életre kelvén, legelső dolga volt az iskola ügyét rendezni s már 1874. május 6-áu a polgármester, dr Feichtin- gor Sándor igazg tó és a, keresk. társ, egész választmányának jelenlétébe^ újból megnyittaioU s azóta is két jeles reáliskolai íanár vezetése alatt szaka datlanul működik s bizonyára mindazon kereskedő tanulók, a kik tanulni akartak, ismeretekkel gazdagodva hagylak el ezen tanodát így tehát nem néhány év, de néhány évtized óta tart fenn a helybeli kereskedők társulata szakiskolát, a mi kétségtelen, hegy igen lényeges különbség figyelembe véve mindenkor azt is, hogy ezen társulat soha sem dicsekedhetett adományokkal, állami segéllyel, vagy rendkívüli jövedehnekkel, sőt elég szomorú, hogy akadtak olyan helybeli kereskedők is — igaz, hogy kevés számmal — -a kik nem tartották önmagukra nézve szükségesnek, hogy a helyi ér igcn jól delieket szorgosan munkáló és fejlesztő azzal, hogy felszólalása folytán a tár- társul-il tagjai sorába lépjenek, holott sulat e kérdést még egyszer tanácsko- tmljuk, hogy a legutolsó iparosnak is zas tárgyává teszi, mert azon nincs ok törvényszerű kötelessége volt eddig rá,' miért változtatni, özemül is, valamely társulatba, tartozni. ( Ez«n határozatot már közölte is a Ott kell inkább a hibát keresnünk, j társulat a kir. l.anfelügyelőséggel, megrogy nincs szabály, mely a, kereskedő-1 jegyezvén természetesen azt is, hogy az két a társulatba lépesre kényszerítse s iskolát csak a mai szervezetében tart hogy nem volt eddigelé elég ügyelet hatja fenn, mert a miniszteri tantorv arra, hegy minden kereskedő tanuló is• ismét oly követelményeket állít föl, a kólába is járjon. Hasztalan a jól szervezett iskola, lu nincs a ki bele járjon, ha, a főnökök nem tartják lelkiismereti kötelességüknek a tanulókat iskolába já rat, ni s a hatóság s a ki r. tan fél ügye - lőség nem találta szükségesnek a város területén levő tanulókat ös^zeiraíni s azok iskola látogatását ellenőrizni is ! Most már lassan fordul a koczka s az iskolába járás kötelesség lesz s a kir. fan fel ügyelő ur, kezében az állam parancsával sarkában is áll az intéző köröknek. Csak egy kis türelem és a kereskedő tanulóit szakoktatásának megnyílik országa — országszerte ! Valóban szükkeblüség lett volna ilyen reményekkel szemben a keresk. társ. választmányának oly határozatot hozni, hogy három évtized óta fönn tartót ( iskoláját beszünteti, éppen akkor, mikor minden az uj aora beköszöntél, várja. Nem ! a keresk. társulat több áldozatot hozott már a közügynek, hogy sem ily szükkeb'.üségről lehetne vádolni s csak a czikkiró értesült részül és ezen helytelen értesülés alapján elhirtelen- 'cedte felszólalását. A társulat épen ellenkezőleg azt határozta : hoyy daczára annak, miszerint a miniszteri rendelet értelmében már ez évben a város volna köteles alsó fokú kereskedelmi iskolát felállítani, mégis nehogy ennek késlekedése esetén a kereskedő tanulók oktatása szenvedjen, mindaddig fen tartja, inig a törvény értelmében felállitaodó iskola meg nem nyílik. Ha tehát az állatni szakközegek nem lesznek képesek egy alsó fokú keresk. iskola felállítását 10 évig kivívni, akkor a mostani iskola, inig az állam be nem zá ratja, 10 évig is fenn fog ál lan i és ! mint eddig tartatni. Ezen határozattal : inkább ügy buzgalmát tannsitá a társulat, mert a közterhet vette vállalni, kijelentvén annyit, hogy a fensőbb hatalommal ellenkezni azonban nem akar s | magániskoláját beszünteti azonnal, a mint a köz-iskola életbe lép. j Nyugodjék meg tehát, a czikk iró e határozatban, s ne hízelegjen magának melyeket közel ezer frt évi kiadást csakis a nagy közönség, a város és a szomszédos városok viselhetnek el s magán társulat ezeknek ma semmi szili alatt meg nem felelhet. Ajánlotta ezmi feliratában a társulat, hogy mind a négy- város állítsa fel a követelt alsó fokú szak iskolát, mert hi»z a .szomszédos városok kereskedői ugyanoly forgalmat, talán még jobbat, élvoznek s Esztergom inegve kozigazg. bizottsága csakugyan ily értelemben határozott is, a határozat aztán kiadatott a városi elöljáróságoknak, hol az tisztességesen megfeneklett. A keresk. alsó fokú ipariskolának épen oly szervezetűnek kell lenni, mint a lassú vajúdások után immár életbe lepett ipar iskola, addig azonban mig ez is meg lesz, úgy vélem sok czikket kel] inii és sok követ megmozgatni, mert hiába lassan lehet csak azt elhitetni , hogy a mit a kereskedő tanulók oktatására fordít a város és a közönség, azt nem Péter és nem Pál kereskedőknek teszi, de az ország közgaz iasagának és kereskedelmének. Addig azonban, mig a, czikkező-k közt is akadnak, a kik azt gondolják, hogy egy magán társulat köteles ezt eszkö zölni, ez az ügy is lassan fog haladni. Szolgáljanak végül o sorok helyre igazításul ugyan e lapnak hírek rovatában megjelent azon közleményre, mely a komáromi keresk. társulat megalakít lásáról szólva, az esztergomira czéloz s azzal hason 1 Ugatja ezt össze, mely azonban sehogy’sem jó péld.t, mert az esztergomi keresk. társ. még 1851. évi július hó 5-ik napján tartotta, meg alakuló közgyűlését. Dr. Földváry István a „Keresk. Társulat“ titkára. Esztergomi levél. (Egy csésze thea.) írtak már róla vígjátékot is, novellát is, regényt is, tárczát is, hát inért ne Írhatnék én egy szelíd kis esztergomi tárezalevelet. Mikor a tlieát úgyis mindig nur, nélkül iszom, hát olyan nyugodt hangulatom van tőle, mint Sanct Johann im Ponkauban < gy csésze tej után. Van egv kis tiizhelyecske, melyet már akkor megszi-rzünk, mikor az érettségi a zsebünkbe kerül. Ez az első ambitió. Ez a kis tiizhelyecske fehér bádogból van , csinálva. Olyan olcsó, mint egy szép illusio és olyan nélkülözhetetlen, mint egy cigarette. Erre a kis tűzhelyre ráönti azután a magányos fiatal ember a leendő csésze thea keresztvizét, a borszeszt s akkor azok a kísértetiesen cbamaeleonkodó lángok el kezdenek mesélni mindenféle bolondságot. Indiai tündérmesét, siuai theuregét, arabs ezeregyéjit, perzsa liimes históriákat, franczia pikantériákat és német sentimeutális regénr- kéket. J Tizeumiégy esztendős leánykák maguk között nem cseveghetnek kedvesebben, mint azok a gyorsan hevítő borszesz lángocskák. Arra azután el kezd a phlegmatikus viz is- szellemeskedni, átmelegszik a lángok kitartó udvarlásától s átveszi a csodálatos szót. Eleinte halkan mormog '-alami értekezést egy régi szerelméről, a forrásról, később elkezd csevegni egy könnyelmű patakról, azután elregéli a folyó tüud-Teinek titkait szól azután az impozáns tenger rejtelmeiről s végre a luumatró] és a pádról disluirál. Egyszerre csak azután zúgó moraj keletkezik a theafőzoben, Egy végtelen alagntou zubog érdekesebben a gyorsvonat, mint az a csésze eleven viz,, a mint tüzbejött. Végre valóságos kis Aetna kezd dolgozni a kis bádog kráterben s egész csecsemő felhők go bolyodnak fölfelé. A lángok sziszegése a/önben nemsokára elnémul, a lobogás egész ereje csökken, a theafőző tartalma féktelenül neki van bővülve s a borszesz lángja egy hatásos végsó' loboanás után végső kimerülésben múlik ki. Ekkor azután beléliuIJ a thea s azok a száraz kis bokorlevelek el kezdenek kinyílni s finom füszerűkeo kilehelve meghalunk, másodszor. Néhány perez múlva kész a thea. Egy párolgó csésze thea azután elcsevegi- gyors születése egész történetét. A kávé izgit, a thea limit. A kávé fe- csegové, a thea szellemesebbé teszi az embert. A kávé megoldja a nyelvecskéket, a thea megnépesiti a phanfasia országát csodás alakokkal, a kiket szeretnénk magunkhoz karolni. E'jy csésze Ilién, egy theafőző s egy érdekesen rendetlen asztalka együttvéve gyönyörű théma egy nőtlen ember csendéletképéhez. Azután a csésze thea bizonyos családi örömet is hajt. Kedélyesebbnek, kelleme- ebbnek és vidámabbnak tűnik föl tőle az segész élet. Ilyenkor valóban elégedettek vagyunk — Legalább mig a tliea tarf. Egy kis megszólítást azonban nincs kihez intéznünk, mikor esetleg kevesebb ezukor keiül a csészébe. Pedig csak akkor tehet egy csésze thea valóságos keleti hatást, ha van kivel igy kedveskednünk : — Te, kis galambocskám, édesítsd meg; csak kérlek a theámat! 9i%Sér®£Z. néhány személynek tetszik, később a használat fo'ytán többnek, végre szokásból és utánzásból mindenkinek. Minden időben a politikai és anyagi hatalom bir legnagyobb befolyással az életkörülményekre s igy a divat s viseletre is. Az 5 ik százaiban virágzó kis Burgund oly hatalmas volt, hogy a geuti „Sammt- brokate“-ot egész Európában elterjesztett«. A nínt a spanyol dyuastia a reformatiót legyőzte, a spanyol ruha szintén -divatos. Hogy milyen nagy hatása volt a divatra XÍV. Lajos udvarának, azt a későbbi korután- z-ásai tüntetik fel 'legjobban. Ha végre azt kérdezzük, jelenleg ki csinálja a divatot? — E tekintetben Paris elmondhatja : Létat e’est moi ! Egyátalában azt szokás mondani, kiváló események, feltűnő személyek adják meg a divutnak az impulsustKi ne emlékeznék a „Kossuth kalapokra,“ vagy a hölgyek által kedveit „Rembrant“ kalapra ? Az eseményekhez fűződnek a ruhák s ki -velők érez, ezekben tüntet. A k:it a közönség felkarol, a kereskedő, -az élehrves üzletembere, rögtön az illető Hevéhez ffiz valami öltönyt s nevére kereszteli el. A híres bécsi fánez-osnő Pepita után jöf.i divatba a koczkás pepita-sző vet. A párisi szabók ezreket áldoznak az egyes események alkalmával. Folyton tervezgetnek ruhaformákat, melyeket aztán forgalomba hoznak. Hogy divattá legyen, ép ily események, hires férfiak, de leginkább ümmepelt színésznők legalkalmasabbak nz elterjesztésre. Nevükhöz kötik az illető rnhaaiakot, vagy pedig a kedvelt színésznők a sziupadou benne megjelennek — s a ruha divat lesz. Sarah Bernhard a midőn Fedorában, vagy pedig Odette-ben fellépett, egész Pár s bámulta elragadó játékát és — pazar ruháit. Ezzel a saison divata is meglett. Hogy a divat folyton uj és uj — ezt sok tekintetben a ranghiuság idézi elő. Ha valamely divatot a közosztály elfogad. rögtön a „Tongeberek“ mást, keresnek. A fényes kíilLátszat igen alkalmas az elkápráztatásra, a tévútra való vezetésre ; azért nagy a kelendősége. Pedig akkor szép a toilette, ha az iIlelo egyéniségével is összhangzatban áll. Ha szemügyre vesszük XIV. Lajos korabeli arczképfpstményeket, melyek az udvarhölgyeket ábrázolják, csodálkozással látjuk, mennyire képesek voltak e nők magukat, ösz- 8zeszoritani. D" nemcsak a hölgyek fűzték ily erősen magukat, hanem a férfiak is. Különösen a harezfiak és az akkori dandvk között terjedt el ezen divat, kik erőnek erejével fessek akartak lenni. Voltaire említi, hogy igy voltak felpántozva azon franczia lovagok, a kik Valois Károllyal, szép Fülöp testvérével, Itáliába átmentek. A franczia forradalom újító hatása a divatra is kihatott: a szűk fűzők használata egyre ke- '.esbedett s a görög divat Ízlésesebb formája kezdeti, uralömra jutni. A franczia forradalom nemcsak a társadalmat; szabadította fel leuyügző kötelékeitől, hanem általa a mellkas, a tüdők is szabadabb légzést nyerlek. A hölgyek u kis fűzőt hozták divatba, s melyből a halcsontok és rugók hiányoztak, j mely a testet fentartotta anélkül és védelmezte anélkül, hogy annak fejlődését akadályozta és szenvedést okozott volna. Be sa jnos ez csak rövid ideig tartott, mert a divat szeszélye ismét életbe léptette a szoros fűzőket. A párisi előkelőségek közül egyedül a I hires szépségű és szellemes Tál lieu asszony ! nem hódolt a káros hatású divatnak. S midőn hajlott korában környezete több Ízben ; ama kérdést intézte hozzá: „mit tett, hogy ! oly változatlanul megtartotta szépségét és üdeségét ? — azt felelte: Mindenkor óvakodtam a íűzőtől ! Az ujjászervezós idejében a szoros fű-ő divata tovább haladt. Ezt a fűzőt hátulról fűzték össze, a mi nagyon is alkalmatlan lehetett azon hölgyekre nézve, kiknek nem volt szobaleányuk. Hány szegény férjnek kellett e miattszo- baleáuyi minőségben szerepelnie ! De Hogy a fűző történetét még egy igen találó kis történettel fejezzem be, fölemlítem egy francia tudós szellemes tettét. Cuvier, Franciaország egyik legnagyobb tudósa, egy szép nyári napon a „Janiin des Plant,es“-ban sétált egy előkelő hölgy társaságában, a. kinek arcán is meglátszott, hogy a fűző divatnak egyik lelkes párlfo- jgója és követője. I A mint, egy gyönyörű virág előtt megálltak, melyet az illető hölgy a legnagyobb elragadtatással és dicsérettel halmozott el, az öreg tudós, kis szünet után bizalmasan igy szólt „Lám, Ön ilyen volt, mint e virág, holnap pedig ez lesz olyan, mint ina Kegyed !“ A In Igy úgy tett, mintha nem vette volna észre a czélzás élét s megjegyzés nélkül hagyta a mély értelmű szavakat. Azonban másnap, gyötörve kíváncsiságától, hogy megtudja, miuép fognak valósulni a tudós szavai elment megnézni a virágot. Meghökkenve vette észre, hogy az ellier- vadtan hajlott le ágáról. Mohón közeledett feléje, hogy a gjors hervadás okát kutassa, tís mit vett észre ? A virág ága erősen le volt kötve. Ezzel a tudós czélzásu meg volt, fejtve. A mi végre hazánk fűző-divatának történetét illeti, erről azt a dicséretes szokást találjuk feljegyezve, hogy az ős magyar hölgfbk igen egyszerű divatnak hódoltak. Igaz ugyan, hogy később, inár a lajbi és- pruszli is szerepel, de ezek sem olyan kirívóan, mint a balcsoutos és aczélos fűző, melyet az egészséges falusi nép maiglau is- csak gűnydalokból ismer. Pedig hát a divat szeszélyes játékot tíz ; néha |ót-rosszat a nagyváros porából kisodor az egyszerű falusi nép közé, mely aztán egyiket, mint másikat felkapja s többször szokássá emeli. Csak akkor kezdett a fűző hazánkban elterjedni a midőn nagyjaink a külfölddel, különösen Parissal és Ólaszoiszággal megismerkedtek s okosabbat nem tudtak tenni, mint a tűző divatát hazánkban meghonositar.i. _ Különösen Mátyás király, Köbeit Karoly és Mária Tináévá a udvar ibun fényiéit a divat teljes pompájában és természetesen itt a szűk fűző is szerepel. Ha a fűző hatásának eredméuyet, akarjuk megismerni, lehetetlen a mellkas élettanát i-«„*.juj4j. ku .'!.:*.;r • tmi/f/rrr.wiTTrtittr> i*ti ■■ .LJ.9: J’.::
