Esztergom és Vidéke, 1885

1885 / 31. szám

odaadással azon -.van, hogy a jövő tanév története niSr egy a városház udvarán fölállítandó tornahelyiség megnyitásával gazdagodjék.

El is kél ez nagyon, mert ezen hiány a reáliskola részérél igen élénken érezhető s a városi elemi isko Iák is érzékenyen sinylik azon szűk helyiséget, moly ideiglenesen tornázó hely íU szolgált.

A kiállításról.

Budapest, apr. H.

(Al órai. kiállítás éaoportjai ős kitünfeli'Sei.)

Az országos kiállítás minden izéhon e hó 8-ikáii vette kezdetét az általános installáczió, t. i. a kiállított, tárgyaknak csoportok szerint való beosztása ós rendel tetesd k helyére fölállítása. Az ebbeli munkálatok oly gyorsan haladnak előre, hogy kétségünk sem lehet az iránt, miszerint a megnyitás határidejére legfőbb részeiben tolj esen elkészült miiként fog a kiállítás előttünk állaui.

Az országos kiállításra elfogadott bejelentések száma április hó 1 - jón 8.500-at tett, ami a tnrini országos kiállítást kivéve, az utolsó évtizedben Európában tartott általános kiállítások között, legalább a kiállítók számát tekintve, első helyre állítja kiállításunkat. Az összos bejelentések közül JTorvál-iS'Alavónors'/firri ősik 1 445. Bu- da&óstro 1296. Csoportok szorint. a bejelentések következőleg oszlanak meg: mozőga/daság és mezőgazdasági szakoktatás 1084 (köztük 185 külföldi), kertészet és szőlészet 83, állati termények 226, erdészet, erdészeii-szak oktatás és vadászat 249, bányászat és kohászat 237, vegyészeti ipar 147, élelmiszerek, mint iparczikkek 2 46, bor- és egyéb szeszos italok 990, agyag- ós üveg-ipar 129, vas és fém ipar 328, fa-ipar 228, bőr-ipar 210, papiros-ipar 78, fonó- és szövő-ipar 357, rnhászati ipar 785, butor-ipar és dokorativ-lakborondozé8 256. arauy- ós ezüstműves csikkek, diszműipar és apróáruk 142, sokszorosító műipar- Agnk 178, zonészet 51, tudományos eszközök, műszerok 61, épitósi-ipar 203, járművek 146, gép-ipar 128, kö/le kodésügy 26, hajózás ós tengerészet 13, honvédelmi felezel elések 21, egészségügy 218, házi ipar 1029, iparoktatás 106, nevelés és közoktatás 318; összesen 8.373. Ezenkívül a III. pót

kiállilás, a kisipari ip.unk igépek és szabadalmazott találmányok nemzetközi kiállítására érkezett 197 bejelentés.

E számban azonban nincsenek még benfoglalva az időleges kiállítások kiállítói. Amennyiben a kiállításról —( különböző akadályoknál fogva többibe-, jelentett és elfogadott kiállító el is maradna, mégis minden kö.iíilinények között igen tekiulóiyes marad a kiál i lit ók száma.

Az időleges kiállítások megállapított

sorozata a következő :

A) Kertészeti kiállítások.

Első tavaszi virág-, gyümölcs- és zöldség-kiállítás (május hó 10—2^-ig).

Második tavaszi virág-, gyümölcs- ós zöldség-kiállítás (jiinius hó 10 — 20-ig).

Nyári virág , gyümölcs ós zöldség- kiállítás (augusztus hó 15—25-ig).

őszi virág-, gyümölcs- és zöldség- kiállítás (október hó 1 — 15-ig).

B) Tejgazdasági termékek kiállítása.

'Tejgazdasági termékek kiállítása (szeptember hó 10 —20-ig).

C) Elő állatok kiállítása.

a) Baromfi-, tengeri nyúl- ós b) ob- kiállitás (május hó 5 —TO-ig).

Hízott szarvasmarha- és júh-kiálli- tás (május hó 17—24 ig).

Tenyészjuh kiállítás (május hó 20-tól 30-ig).

Elő méhek kiállítása (augusztus hó 20-30-ig).

Tonyészsertés-kiállitás (szeptember lió 1 —8-ig).

Hízott sertés kiállítás (szeptember hó

1-18 ig).

Tény ész szarvasmarha kiállítás (szeptember hó 1 —10 ig).

Lókiállitás (október hó 5 — 10-ig).

D) Iparossegódok és tanonczok muuka- kiállitása.

Munkák iái li tás julius hó 1-től augusztus hó 10-ig).

A kiállított tárgyak mogbirálása, a! kitüntetési dijak odaítélése képezi a jury feladatát. A jury egy általános és négy külön jury hói áll, ez utóbbiak a képzőművészeti csoport, az ál lat kiállítások, a tejgazdasági termékek és a kertészet kiállításaira alkottattak, inig az általános jury a kiállítás valamennyi főbb csoportjára kiterjedő hatáskörrel ruháztatok fel, kivéve a műipari régiségeket (I. pótkiálütás) és a küllöldi

gépek és szabadalmazott tárgyak (III. pótkiálütás) csoportját, melyek teljesen versenyen kívül helyeztettek.

A jury által megítélhető kitüntetések megállapítása annak szem előtt tartusával történt, hogy a bírálat ne csak igazságos, de hasznos is legyen és valamint visszaélések, úgy kicsinyes vetélkedéseknek is lehetőleg eleje vétessék. E c/élból csupán egy általános kitüntetés, a nagy bronzérem állapíttatott meg, mely „Érdem jeléül“ felirattal van ellátva, az érdem mellett azonban oklevelek adatnak ki, melyekben a kitüntetett, tárgy kiváló érdemei rész letesen felsoroltatnak, az időleges kiál lit,ásóknál ezenfelül még kiadatnak nagy oklevelek.

A nagy bronz érmen kívül csupán 100 darab nagy díszoklevél adatik ki oly kiállítók részére, kiknek tárgyai nemcsak kiváló figyelmet érdemelnek, de nemzetgazdasági vagy hasonló országos érdekű jelentőséget mutatnak fel.

A buzgó munkálkodás ós bár nem önálló, de figyolmot érdemlő tevékenység jutalmazására a kiállítók által bejelentett közreműködők részére közreműködői érmek adatnak ki, melyek szintén az érdemet feltüntető oklevél lel láttatnak el.

K főapátválasztás,

Amit a rend tagjai, egyházi s világi körök hónapok óta türelmetlenül vártak, végre megtörtént: a hold. Km esz Krizosztom halála által megiuvsedett főapáti szék betöltése végett a szent- Bonedek-rendiek kijelölő választó gyűlése.

A benezések választó gyűlése első helyre jelelte ki Vaszary Kolos, győ.i főgymnasiumi igazgatót s városi képviselőt ; második helyre Roszmunith Richard főmonostori perjelt: harmadik helyre Fiissy Tamást a szt-István-társulat, igazgatóját, ki tizenöt éven át műkő ölt, mint tanár s gvmn. igazgató s az egyházi irodalom terén egyike a legkiválóbb Íróknak.

De lássuk h választás lefolyását.

Kedden d. u. 5 órakor érkezett 5 nagyméltósága dr. Zalka János győri megyés püspök ós királyi biztos ur Pannonhalmára főt. Beidl J. titkár ur kíséretében. A nagy-écsi határban díszes bandérium fogadta s kisérte fel a szent hegyre Németh Miklós járási

szolgabiró ur vezotése alatt. ; az ős- monostorban pedig a rendtagok ólén a főmonostori perjel fogadta 8 üdvözölte ő excelIentiűját egy lelkes szép beszéddel, amire a kif. biztos ur 6 nagy méltósága kegyesen s a legszivé- lyesebb nyájassággal válaszolt. Erre ő nagyméltósága a rendtagokkal a templomba ment, ahol imáját olvógezsóu, I kosztályába visszavonult.

Szerdáu volt megejtendő a száraza tszedők és jegyzők megválasztása. Reggel fél 8 órakor a kir. biztos úr ő nagyméltósága fényes segédlettel Yoni Sauctéval összekötött misét mondott,, amely után a rend tagjai a káptalanban összegyűltek s az első ülést 9 órakor ö nagyméltósága megnyitotta. Emelkedett szellemű beszéde, amoly- lyol a választó gyűlést m guyitóttá, rendkívül hatással volt a rend tagokra. Miután kegyeietosen megemlékezett a bold, főapátról s hivatkozott a királyi legkegyelmesebb megbízatásra s a kinevezést felolvastatta, kifejtette, a leg- ókosszólóbban magyarázta,- minő tulajdonokkal kell a leendő roudfőnöknek bírnia. Legyen igazi pap, valódi szorzóié», tudományos férfiú s szerető atya, akiben nemcsak erély, de valódi szeretet lakik s megnyitotta a gyűlést. Felolvastatott a választók névsora s a távolmaradt rendtagok megbízó levelei hitelesíttettek.

Ideiglenes jegyzők és szavazatszedők választatván, megkezdődött a rendes szavazatszedők választása, ami gyorsan megtörtént. A három szavazalszedő megválasztatván s felesküdvén, az első gyűlés feloszlott.

Délután 3 órakor volt a második gyűlés, a jegyzők választása végett. Három káptalani jegyző választatott, akik szintén föl esketi ettek s a második gyűlés is befejezhetett.

A szt Bénedek-rendiibk 142 választó tagja — három apát, 136 áldozái, 3 ünnepélyes fogadalma,* növendék —- közülök 114 személyesen jelent meg, 28 pedig megbízott által szavazott.

Csütörtökön reggeli 7 órakor ünnepélyes mise volt, melyet a rend legidősebbje tartott s ezután fél 9 órakor jöttek össze a választók a káptalanban s a kir. biztos ur ő nagy méltósága megnyitotta a választó gyűlést. A káptalani hely nők előbb megadta a rend- tagoknak az általános feloldozást. hogy a választás egy házi lag is érvényes legyen, majd a főmonostori perj^í Roszmegvedlett régit valahogy nagy nehezen le bírja róla pörölni. Mondom imudeulo így tudta a városban, de csak próbálta volna valaki Csutak uramnak vagy feleségének ezt a keresztyéni szép cselekedetét e jö emberek szomébeu fölhozni, — majd látott — hallott volna esküdözest, tagadást és szabad- kozást, hogy már hogy is gondolhatnak az emberek ilyet! Van a Péter bácsinak miből rubázkoduia, még lakást is tarthatna az magának kfllömbet mint akárki a városban ; csak az isten tudja miféle furcsa kudve telik ebben a csavargó életben ; aztáu azt a csekélységet még, amit náluk fogyaszt, azt bőségesen megfizeti hegedűjével ; mert ha igaz is, hogy még az öreg Csutak gazda- idejében is jól ment az üzlet., de azóta hogy a Péter bácsi játékát lesik áhítattal a ven- | dégek, azóta kétszer olyan hasznot hoz, éveukiut a korcsma. Ne is mondja hát, seuki, hogy ők csak könvörületből tartják \ azt a se ur se koldós, de iniodakettőbó'11 valami forma embert, aki tán az egész világot megsarcolhatná zenéjével, ha az u| meg nem érthető bogara nem bántaná szegény fejét, hogy itt ebben a kis fészekben f- annak a kis korcsmájában issza és hegedülj el egész hátralévő életet.

De vájjon mindig igy volt-e ez, — gondoltam magamban, amint a látott- és hallottakkal korántsem elégedvéu meg, egyre ázóu évődtem, liogy tnuek a megfejthetetlen jellem és életnek a magyarázatára talárjuk. Mert Jfogy őszintéi* szóljak, én aki ezt a bot mit itt nagy nehezen Összeiroga- iom, kántori anil ónak talán elég, de égy «-fcAzbcii «gyaur ah .szűk kevés tanulságom

mellett mégis csak össze vissza olvastam egy rakás könyvet, köztük itt-ott egy-egy jót is és ezek n jobbak aztán olyan rilá- gosság-féle derengést keltettek bennem, ami még nem hajnal ugyan, de már közel lehet hozzá. Ebben a derengésben persze sokat egészen más színben látok miut a kisvárosi népt amely közt szép csendesen éldegélek. Amiért is úgy vészéin észre, hogy lassan? kint abba a hírbe kevernek, mintha magam is aféle fából volnék faragva, amilyből több tehetség és több szerencsétlenség mellett amolyan Péter bácsi fajta emberek kerülnek. Lehet, hogy ezért bántott olyan nagyon a kívánság ennek az embernek a sor-- sát behatóbban megismernem ; lehet, hogy azért éreztem még valamivel többet játéka hallatára a korcsma egyéb látogatóinál, — mert magam is ezinezogtarn egy kicsit azon a ez vliez szóló négy húron s mert magam is hordoztam talán valahol lelkem «gyik zugában egy kicsit abból a veszedtdmos hévből, amely ennek a hegedűsnek zenéjében olyan emésztő lánggal égett hogy magát, a vele játszót is elégette.

Akármi voh, ami bennem e vágyat egyre jöbhau szította, ezélomat mégis csak nagy sokára értem el, — midőn «mily váratlanul ép oly különös módon birtokába jutottam e rejtelmes lélek titkának.

íme, amit megtudtam.

%

* *

Ha csak tegnap lett volna, akkor sem emlékezhetném jobbau arra a gyönyörű májusi reggelre, melyen nz egész történt. Iskolát e szép hónap eleje óta a népnevelést az okszerű liüatei.jészcóssol bölcsen összeegyeztető községi elöljáróság dicséretes intézkedése folytán — nem tartottunk akkoriban, — s igy szabadon kóborolhattam a határban, egy pár jó és sok selejtes könyvtől hevített képzeletem csatangoló kedvét követve ; szabadon szíhattam azt a jó fris levegőt, a mely az alig kaszált széna s a virágzó akáczsorolt majdnem túleiős szagával térhely,ve., olyan édesnek hízelegte be magát feszülő fiatal keblembe, hogy nem győztem „balzsamos illatát“ magamban dicsőíteni. Ilyen reggeli sétákon követtem el rendesen azokat az ékes rigmusokat, amelyek ha más jel ességgel nem is, de azzal az eggyel bizonyára dicsekedhetnek, hogy más ember szemei, mint az enyéim nem látták őket.

Akkor is ép abban voltam, hogy a patak vig csörgedezését a főlóje hajló füzek lágy suttogásával minden áron összerimeltessem s madárdal, cdozúgás és virágillattól, ezer- fajta pezsgő életre váltott aranyos napsugártól részegült bolondos ifjú szivem más minden eféle túláradó érzelmeit a köröttem oly derülten mosolygó természettel rokonságba hoztam ; — akkor is csak a Csutakok legelső orgonasipja szólalt meg a nóta végén olyan des fájdalmasan, mert a mi régi jő világunk szégyenére be kell vallanom, hogy akkoribau is többet nyomott a házasság mérlegén a tömött zaoskó a csordultig tela szívnél ! Akkor is olyanformán végeztem a keserves lantolást hogy :

Bocsásd meg szivemnek, amely elég merész

Utánad csengni, imádott szép Teréz ! Akkor is azon törtem a fejemet, amint

végtére belefáradta'»» a versfaragásba, hogy minő módon csikarhatnám ki Csutak gazda beleegyezését, mert az anyjuk, az már mintlui p 1 hűlt volna, no de műveltebb is volt mint a férje, m«rt amint hallottam, hajadon korában egy ideig szobalány volt Pesteu. Akkor se birtam sok évődésem daczára se valami életrevalót kisütni, — azért hát tovább csapougtam szabadra eresztett hóbortos vágyaim s alaptalan reményeim vadult csikóitól ragadtatva, mig eszeveszett nyaralásomban majd hogy föl nem döntöttem Péter bácsit, aki épen olyan mélyen el lehetett merülve mini éu, mert csak a meglehetős rázkódásra ocsúdtunk föl mindaketten, amelyet gyöugódteleu összeűtŐdósöuk okozott.

„Hát maga mit keres itt. öcsém ? Ezzel a furcsa kérdéssel segített zavarán az Öreg. „Én kérem alássan, semmit, — vágyig hogy igen, — feleltem — kijöttem a szabadba kicsit, erre az áldott jó levegőre. Ugyau mi a patvart keres ilyen kelmedfajta szegény ördög a szabadban ? dörrnögte bozontos bajsza alatt s olyan keményen vógig- mustrált, hogy egészea belepirultam a ué- zésébe. Vagy maga is olyan eszement kába ficzkó talán — folytatá kissé eugeazteléke- nvebb hangon — ainilyeu én voltam valaha Hej! de nagy bolondot is tettem, mikor azt az átkozott édes buugot a Szivemben először meghallottam í De mi köze öcsémnek ehhez ? Ml köze rajtam kivül az egész világnak az én mély keserffeégembftz.

S amint elhallgatott, fényes kötnek ««if-' lógtuk szemeiben. Magam se tudóul, honnan vettem hamarjában a bátorságot ho/.zá,