Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 80. szám

Előkelő kucsmája, büszke kaczagánya és ősi kardja daliás leventét rajzol elénk. Tegnap akadtam rá annak a nyitjára, hogy miért vonzanak engem a czerimóniák ? Egy esegyedül azért, kogv a legdíszesebb diszma- gyaron gyönyörködjem, a ki nélkül a várbeli mo­zsarak el se tudnának sülui. * Sentimentális felhők siratják meg a szép szőlőhe­gyek pusztulását. De telhetetlen ül önző pinczék ju­bilálják az eseményt. A mi vidámságot elmos az eső, az beleszüretelődik az idei borba, hogy azután ka­matostul vidámitsa a jó .(esztergomiakat. * — Lássa uram — mondja egy tekintélyes borke­reskedő — az ön vörös borának egy nagy hibája, de egy jó tulajdonsága is van. Erényé az, hogy nin- osen benne fuxin ; vétke az, hogy spiritus van benne. * — Hála az égnev, vége a nyári saison mortenak ! — No csak ne jubiláljon olyan könnyelműen. Mert most kezdődik az őszi morte saison városunkban. AUCUN. hTrekT ~~ — Ö Felsége a király névnapját ülte tneg városunk Ősi erényeihez mél­tóan. A megyeháza és városháza fel volt lobogózva. A főszékesagyházba diszru- hás ünneplők hajtattak föl. Ott láttuk az állami hivatalok képviselőit, a me­gyei tisztikar tagjai közül diszmagyar- ban az alispánt s a főjegyzőt, a fő­ügyészt s másokat. A városi tisztviselők közül Pap János polgármester és Sar- lay Ede rendőr kapitány jelentek meg. A közös hadsereg tisztikara testületileg volt képviselve. Díszes segédletéi misét, Krotky kanonok mondott s a főszékes- egybáz padjai nagyrészt előkelő közön­séggel telt meg. A főgymuasiumi ifjú Ság a fereuczesek templomában hallga­tott ünnepi misét, a városi iskolák tanulói pedig a belvárosi plébánia temp lomban seregi ettek össze, hol gróf Csáky Károly mondott ünnepi misét. Napja­inkban, mikor Magyarország majd összes versiró i nem biruak egy jó ki rályhy ra­nnst Írni, vissza kell térnünk a múltba, hogy onnan találjunk a nemzet ^ király tiszteletéhez méltó akkordokat. És alig menthetnénk máshonnan fölségesebb so rókát, mint Vörösmarty erőteljes hym- nusából, melynek első sorai egy fölkent költő imájaként hangzanak : Isten segíts, kiráhok Istene ! JjJmeld fel hozzád a király szivét i Értelme legyen, mint napod szeme, Hogy végig lássa roppant helyzetét ; Hogy a ki fényben milliók felett van, Legyen dicsőbb erényben, hatalomban. — A primásí képtár rendezésére és katalogizálására Maszlaghy Ferencz bu­davári prépost holnap városunkba ér­kezik 8 az egész hetet a palotában fogja tölteni. * i és házikoronával, jobbjában szkeptron, bul- jábau az is neretes arauyalma, vállán piros alásttal. A. hányatott életű magyar király, i mint bűnbánó remete fejezte be eletét, csak tévedésből került a szentek sorába s az üvegfestraény ezen sajtóhibáján ko.rek- eziót fognak venni. Jobbra. „B. Bánfi Lu­kács esztergomi érsek“ sárgasávos zöld ru­hában, alacsony püspöki süveggel, jobb Ice- lébeu püspöki pásztorbot, baljában az evan­gélium. Baba „S. Astrikus első esztergomi érsek* viola palástban, fején glória és püs­pöksüveg, jobb kezében hittérítői kettős kereszt, baljában evangélium, előtte paizs öt szívvel „Pax“ felirattal. Az ablak alsó irata: „Felajáulá Juriga János főesperes, esztergomi kan.“ Az alapsziu zöldes-fehér. A bal hajó második ablakja kompoziczió és kivitel dolgában legsikerültebb. Főalakja szűz Mária az isteni kisdeddel. A felirat a Boldogságos glóriájában olvasható : „Mária, Magyarország védusszouya.“ Jobbra „Ma­gyar Erzsébet“ koronával és glóriával, ró­zsaszín ruhában, felső részben zöld, fején fehér kendővel. Jobbjával ruháját fogja, bal - jábau egy szenvedő ember edényébe enyhítő italt öut. Arcza reudidvül bájos és kifejező. Egész megjelenése költői. Mozdulatai ter­mészetesek. Az üvegfestés technikájának bi­zonyos, alig leküzdhető merevsége a szép alakou épeu nem uralkodik. Balra „Szent Antal* mezítláb és nyírt fejjel, melyet gló­ria koszoruz, csuhája világoskék, nagy sárga pettyekkel. Jobb kezét oktatólag emeli fel, baljábau pedig az evangéliumot tartja. A. gyönyörű harmóniában egyesülő alakok alatt hazánk szép czimere s a következő felirat látható : „Felajánlotta Dankó József barsi főesperes MDCCCLXXXIL“ A legszebb ablakon még a művészek neve is rajta van. És pedig a compozitoró : „Ifj. Storno Fe- reuez“ és az üvegfestőé: „Kratzmauu Ede — A Feichtinger-csalód történeté­nek megírásán dolgozik ez időszerűit a főszékesegyházi könyvtár őre, Feichtin- gor János kanonok ur. A terjedelmes munka kéziratnak készül s részletesen foglalkozik a messze elágazása és nagy­érdemű család történetével. Alkalmunk volt a munka vázlatát megtekinteni s így röviden meg is ösmertethetjük ol­vasóinkkal. A munka a család eredetét a XVII. századba viszi föl s a család nemesi rangját Mária Tkeresiával hozza összeköttotósbe. Minden egyes tagról kü­lön lapon mondja el biographikus fel­jegyzéseit s a kéziratot czimerekkel, ki­tüntetési érmekkel, síremlékekkel s egyéb családi reliquiákkal illustráltatja. A csa­lád több tagja már valóban gyűjtött any- nyi érdemet a haza s a tudomány szol­gálatában, hogy méltán kiérdemelték a többiek számára is az érdekes családi történetet. — G. Sz.-Benedek monographiáját Knauz Nándor kanonok még nem fejezte ugyan be egészen, de már nem sokára el végzi minden bokros elfoglaltsága da- czára is. Az érdemes történetiró most a Monumentale folytatását állítja össze, de igen óhajtjuk, hogy Benedek nagy- érdekű történetét is fejezze be mielőbb hazai történeti irodalmunk gyarapítására. — Uj évnegyefl. Szép kis kiadóhi­vatalunk mai számunkból több helyre mutatvány példányt s egy kis emlékez­tetőt küld nvugtatvány alakjában, a mit lovagias hálrálókosaink bizonyára nem fognak rossz néven venni. A mutatvány- számok megtartása a kiadóhivatalt a számok tovább küldésére fogná bind. A hátralékos dijak beküldése pedig min­den további sürgetést teljesen fölösle­gessé tenne. — Október 6 ika. A fekete ünnep megölését október ötödikén a honvéd- egyesület tisztújító közgyűlése előzi meg. Október hatodikai! a ferencesek templomában gyász-isteni tisztelet, melyre kegyeletes közönségünk figyelmét kivá­lóan felhívjuk. — Kinevezés. HerczegpriinásunkO/ra- lay Józsefet, a ki eddig az érsekujvári primatiális ügyvédnél műkő lőtt s jogi tanulmányait kiváló sikerrel csak az imént végezte be, az udvari hivatalba a gazdasági levéltár ^rendezőjévé és tár­nokává nevezte ki. Őszintén gratulá­lunk. 1883.“ Méltán megörökíthették szép müvü­kön nevöket. Az ablak díszítő motívumai abban ütnek el a többiektől, hogy a renais- sance-korból vannak véve. Az uralkodó alap­szín világos kék. A bal hajó utolsó ablakát fölül három rozett díszíti. A középső rétben „Szent Im­re herceg“ fehér és rózsaszínű, testhez álló ruhában, palástcsattal. Fejét glória és ko­rona özvezi, jobb kezébeu liliomot tart, bal kezét szivére teszi. Lába körül elszórt vi­rágok. Jobbra nagy szakállal, szürke rnhá- bau „Szent Zográvd,“ ki jobbját tanitólag emeli föl, baljábau pedig fakeresztet tart. Balra szürke ruhában és mezítláb „Szent Benedek“, ki balkezében pálmaágot s jobb­jában kettős feszületet tart, Alsó irata: „Fel­ajánlják Szájbély Henrik ez. püspök és So­mogyi Károly esztergomi kanonok 1884.“ Az üvegfestiiiéuyen balra Storno Ferencz, jobbra Storno Kálmán neve olvasható. A karzat felett gyönyörű gótikus raivü sziues ablak. A bárom rozettbeu P. F. S. (Pinxit Frauciscus Storno) olvasható. Alul egy kis rozettbeu F. S. monogramra. A négy­rétű ablakfestvéuy két középső részén van­nak alakok. És pedig „Szent Pál“ az areopág előtt. A szép ablak felirata „Felajánlja Pa- lásthy Pál esztergomi kanonok 1882“, a felirat mellett még a fiuorn Ízlésű kanonok címere látható. A karzatot jobbra egy kis színes ablak világítja, de ezen nincsenek festmények. A beuedeki szép gótikus templom érdekes műkincseit betetőzik a Vérkápolna kis ab- lakfestméuyei. A Vérkápolna a templom jobb oldalára vau építve, benne Veronika kendőjének egy foszlányát őrizték, melyet Mátyás király Romából kapott sa benedeki templomnak ajándékozott. A Vérkápolna ez ereklyéje most is megvan s ideiglenesen a falu sziutén régi templomában őrzik. A Vér­— Közgyűlés. Az esztergomi dal- és zenekedvelők egyesülete f. hó 12-én d. u. 5 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart, mit az igazg. választmány meghagyásából az alapsz. 10. §-ának A. és B. pontjaira, úgy a 22. §-ra való hivatkozással, van szeren­csém az egyesület összes tagjainak tn domására hozni. Esztergomban 1884, okt. 1- tartott vál. ülésből. Dr. Föld- váry István titkár. — Non possumus. Lövészegyesü- letüuk mára tervezett őszi mulatsága a közbe jött kellemetlen felhők következ­tében jövő őszre lett el halasztva. — Lapunk szerkesztője sokoldalú el­foglaltsága miatt a lövészegyesületből kénytelen volt kilépni s a titkári hiva­talról lemondani. — Kitüntetés még pedig többrendü kitüntetés érte Brutsy János szeszgyá­rost, kinek szeszczikkeit a kreinsi kiál­lítás gyönyörű nagy ezüst éremmel, a welsi kiállítás szintén ezüsttel s a bud- weisi kiállítás bronz-éremmel jutalmazta. Az esztergomi ipar dicsősegére szolgáló kitüntetésekhez mi is gratulálunk. — Tudományos kutatás vidékün­kön. Charles Mayer-Eymar, a zürichi egyetemen a paleontologia tanára, ki most Budapesten időz, néhány napra városunkba ráadni, hogy Esztergom és környéke paleontologiai s egyátalán tér mészeti viszonyait tanulmányozhassa. Úgy értesülünk, hogy a kiváló tekintélynek örvendő tudóst dr. Hantkeu Miksa a földtani intézet igazgatója jeles paleon- tolog fogja kalauzolni. — Ipartársulatunk Dóczy Ferencz elnöklete alatt e czimon befejezte ér­demes működését. Az egyesület vagyo­nát, négy száz forintban az elnök a polgármesternél deponálta, honnan a nemsokára alakítandó uj ipartársulat fogja iparos érdekek előmozdítására föl- venui. — Kitüntetett kiállító. A csehor­szági tepliczi kiállításon — mint la­punknak Írják — nagy feltűnést kel­ta ttek egy pilismaróthi fiatal ember ki­állított tárgyai. A kiállító neve Douáth Alajos, ki a szeszes italok egyes alkat­részeit mutatta be külön külön kis sze­rény üvegecskébeu. Az Írott yignettek- kel ellátott szerény külsejű kiállítási czikkoket kezdetben majd hogy meg nem látta senki a csarnok egyik zugábau, kápolnába a templomból tizenegy kőlépcső vezet, egész terjedelme körübelül harmincöt négyszögméter. Ablakfestraéuyei közül az egyik angyalt ábrázol gótikus szentségtar­tóval. Felirata : „Felajáulja Knauz Nándor kanonok 1883“ A mű ifj. Storno Ferencz rajza. A második kápolna-ablak Sz. Margitot ábrázolja, jobbjában Lnakönyvvel, balkezében kereszttel és olvasóval. Alatta a nemzeti címer. Ruhája szép kék palást arany csilla­gokkal. Felirata : „Felajánlja Knauz Nándor 1883“ A kápolnabeli kisebb alakok nem Kratzmauu budapesti műintézetében, ha­nem Vermes Ágoston soproni művészuél ké­szültek. Ezek a garam-sz.-benedeki régi gót tem­plom üvegfestményei, melyek a magyar mű­vészetnek s megrendelőinek örökre dicsősé­gére fognak szolgálni. Megemlítem még a bolthajtások csomó­pontjain látható régi cziraereket, melyek uagyrésze még nincsen megfejtve. A főoltár fölött koronából kinyúló vörös madárfej, oldalt két tollal, alul vörös és fehér szárnyakkal. Nem messze tőle a mennyezeten vörös és fehér címer látható, fekete alapon arauy- lceresztekkeL A templom közepén két gibicmadár áll zöld halmon egy szál rózsa körül. A karzat előtt a raeuyezeteu egy kar, melyuek kezében korona van. A karzat fölött fekete holló aranykoronával. A karzattól balra eső menyezeten egy fehér galamb két fiókját eteti. A jobb hajó bolthajiásáu vörös mezőben bányász szerszámok hegybe rakva, közben ke­reszttel. A bal hajó oltára fölött piros mezőben hold, csillag, két fésű, orientális felirat, jobbra ismét két sor felirat, azután hold, csillag, és két fésű. míg egy technikus föl nem födözte s legnagyobb dicsérettel nem nyilatkozott róluk. A technikus a ritka szorgalom­mal elemzott szeszalkatrészeket tartal­mazó üvegecskóket mind megvásárolta, Donáth Alajos kiállított tárgyait kü­lönben nagy bronzéremmel és diszok- mánynyal tüntették ki. — Halálozás. Aprily Antal sütrői kőfaragó mester október 1 -én 59 éves korában elhunyt. Pénteken délután te­mették el a süttői temető családi sír­boltjába. Béke sírjára. — Halálozás. Palotai (Puinmerscliein) Ignácz október elsején, élete ötvenedik évében elhunyt. Temetése melyet Wald­vogel temetkező vállalata rendezett, Szent György mezőn pénteken délután igen népes volt. Béke a jó polgár sírjára, — Európai szédelgő. Landmami Jó­zsef többszörösen bukott, becsukott s elüldözött nőszabó, ki magát a brazíliai császárira udvari szabójáuak czimezj, a külföldi kiállítások programújában mint esztergomi pezsgőgyáros szerepel. Fel­hívjuk legujabbi arczátlau üzelmeiro a rendőrség figyelmét. — Építőipar. Az állami közép ipar­tanoda igazgatóságától. Az építő ipa­rosok téli tanfolyamára nézve a követ­kező levelet kaptuk : Az állami közép ipartanodában a télen szünetelő épitő iparosok, kőmivesek, ácsok és kőfara­gók — számára rendezett tanfolyam f. évi november hó 3-dik napján fog meg­nyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november hó elejétől mártius hó végéig tart. E tanfolyamon az illető épitő iparosok rendszeres szak- ldképeztetést s anuak sikeres bevégzése után végbizonyítványt nyernek. Tanuló­kul felvétetnek a 14 ik életéveket be­töltött azon kőmives- ács- és kőfaragó segédek, a kik folyékonyan olvasui,irui és számolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A beiratások az intézet helyiségében VIII., Bodzafa utcza 28. sz. okt. 15. kezdődnek. — A herczegprimás virágai. A na­pokban a 9. huszár ezredből néhány tiszt érkezett Győrre, hogy a divizió odajövetelóre a szükséges intézkedéseket megtegye. A tisztek a városi viszonyok­kal még természetesen nem voltak is­merősek, amit felhasznált valami Sors Károly nevű egyén. Beállított ugyanis néhány tiszthez s mindegyiknek azt adta Nem messze egy csákányt tartó kar. Dankó ablaka fölött Sz. Adalbert. A templomot hét oltár fogja díszíteni. A középső hajó négy oltárára magyar szeutelc képei kerülnek. Ezek közül s^. István és sz, László oltárképei már elkészültek a Storuók soproni műtermében. Befejezésül a régi magyar műemlék leg­régibb falfestményéről váltok még néhány szót. Az ősi freskót vastag mészrétegek te­mették el mig Storno Ferenc föl nem fö­dözte s nem restaurálta. Az érdekes régiség a bal hajó két első ablaka alatt terjed el. A régi freskó főalakja Sz. Mihály, a ki lóháton ül. Hatalmas vas- ruhába van öltözve, válláu vaspáncél baljá­val a kantárt, jobbjával hosszú lándzsáját tartja. Büszke lova a földön fetrengő legyő­zött sárkányt tiporja. A sárkányt kötélen egy rózsaszín ruhás, no^szu szőke hajú koronás nő tartja. A jelenettől jobbra ugyanaz a szőke ki­rálynő egy sziklán térdelve, összetett ke­zekkel imádkozik. Alatta Sz. Mihály épen a sárkányon diadalmaskodik s halálos döfést mér reá lándzsájával. A harmadik jelenet a falfestvény bal har­madát tölti be. Itt egy vár látható, mely­nek kapujából négy alak lép ki nagy ámu­lattal. A várból a király és a királyné cso­dálkozva mutatnak Sz. Mihályra, a mint via­dala után győztesen visszatér. A freskónak mtítörtéueti szempontból nagy becse van s minden naivsága mellett is a régi magyar műemlék ékességére szolgál. Az óriási áldozatkészséggel már évek óta folyó restauráló munkálatok az esztergomi fő káptalan dicsőségére már elkészüllek s az Árpádkon magyar műemlék uj fénnyel és pompával száll át reánk s a jövő nemzedé­kek kegyeletére. Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom