Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 9. szám

Olvasó asztal.

^i'iiiluket, egy Vk<;i1o. kei iinolc és több dijnok végzi. A pénztár élén állhnak ;i pénztáros, az ellenőr és egy Írnok.

ide számítják még az árvák, tomplom, sz. ulapitványok, a kórház és a szegények intézetének gondnokait. Ide Iátfőzik a városi gazda, a hegy fel ügyelő, két hegymester, a mészárszékek, utak és erdők felügyelői. Az egészségügy a városi orvos, a sebész és a. gyógyszer- táros gondjaira van hízva.

Az esztergomi v á r. Az esz- tergomi vár hasonnevű város mellett, Duna fölé kimagasló sziklán áll. a természet által nem kevésbbé, mint mes terségesen egykor meg volt erősítve. Fekszik a keleti bosszúság (Forrótól számítva 3G fok s 24 perc, éjszaki szélesség 47 fok, 47 peer 48" alatt — Keletkezése ép úgy mint a városé homályos és bizonytalan. Mint az egyik,

11try a másik sz. István király születése .által kezdett híressé válni, a törté né szék egyhangú vélemóuyo szerint a városban született, do a várban lett megkeresztelve. Ámbár nem lehet bobizo nyilani. volt-e a vár már akkor úgy berendezve s feldíszítve, hogy a fejedelmek azt lakóhelyül válasszák, de annyi bizonyos, hogy már akkor olt, templom létezett, miután általános volt az akkori szokás, emelkedcttebb helyeken tem plomokat építeni. Hogy miféle templom volt az. a hol a sz. fejedelem első lett az örök üdvösség vizével lemosva, vájjon a, magyarok itt találták már, vájjon

a. henxzülött keresztényeknek már a magyarok bejövetele előtt szolgált e ista iházául, vagy Cfeyza épitette-e ? nem lehet meghatározni. Bonfin igen hitelesen egy basilicát sz. Istvánnak tulajdonit. Nem is vonja senki sem kétségbe, hogy a sz. király templomot építtetett, de az nem leltet-az, melyben újjá szil letett, ha csak át nem alakította. Sokan azon templom keletkezését, molya hold. Szűz Máriáról neveztetett el, neki tulajdonítják, de valamint a várat, úgy a basilikát a királyok és főpapok közül ióbben megnagyobbitouták és felókesi- tették.

Minden kétségen felül áll, hogy a sz. király itt a Krisztus születése alán 1000. évben érsekséget és káptalant alapított s nekik bő adományt hagyott. Nem sokára más királyok is, úgy maguk .az érsekek ezen hely iránt bőkezűségük jelet adták, igy Martirius érsek a bol- dogságos szűz szép oltárával gazdagi-i tolta a templomot és II. Géza király beleegyezésével 1150-ben 70 birtok

után a tizedel, a káptalannak adta. — Ugyanezen király a, káptalannak, hogy az Ő és szülei lelki üdvéért imád kozza, nak, odaadta, Nana és Kákád után a sóadót. III. Béla 1188 ban az esztergomi piacadó háromnegyed részét, az érseki káptalannak ajándékozta. Imre király 1198 ban nemcsak a sz. István és sz, László királyok adománya folytán az érsekséget joggal megillető pozsony és szepesi adó egy tized részét, mint adományt megerősítette, sőt még a várban épített, de még egészen be nem fejezett palotáját is azon feltét alatt oda adta, hogy az érsekek a. királyokat szállásra fogadják, a káptalani collegi- uninak pedig az esztergomi piacadó hátra lévő részét engedte át. IV. Béla, az érsekségnek tatárok által megrongált birtokait helyrehozta és a várat Van- csay István prímásnak, ki első volt a magyarok közül Rómában a bíboros tanácsba választva, örökre elajándékozta, III. Endre király Rozsnyó városát 1291 bon. Ágnes 111. Endre özvegye, Szombat helyt, és a, Moroszlói Egyed gróf több birtokot 1319-ban az érsekségnek adták. Róbert Károly 1315 ben Komáromot adományozta, mely adományát azonban a főrendilek tanácsára, miután Komárom a haza védetmére a. legalkalmasabb pont, mással cserélte föl. Ka nizsay János érsek Zsigáiéiul császár és király támogatása mellett a sz. István vértanúról nevezett préposttá,got, G tagú káptalant alapított és a basilikáiioz a boldogs. szűz tiszteletére szolgáló kápolnát, csatolt. Albert király 1438. jan.

1 én Palócz György érsek által Székes- Fehérvárt megkoronáztatván, ezt, Dré- gel és Détár uradalmak adományozásával meghálálta. A bíboros Szées Dénes sz. Adalbert nagy basiíicáját nagy költséggel 1453-ban kijavíttatta, több százados kinézésű színezetét el törül to s nagyszerűen megújította,. Az ő utóda Vitéz János 1466— 1472. években a várat és a palotákat a bámulásig díszítette fel, ugyanis Petheó György magyar krónikájában azt írja róla, hogy az összes magyarországi királyok képét egész Corvin Mátyásig palotájában lefejtette. A következő négyet pedig jóslókig megjelölte: az első helyen egy királyi fő, a, mint trónján alszik, második helyen egy királyi alak, melynek lábainál terjedő tűz az embereket égeti és öli, a harmadik helyen két veszekedő férfiú a korona elnye é-seért, a negyedik helyen díszes királyi fejék. Azonfelül 4 ezer írott kötetből álló

könyvtárt alapított, molya magyar’ml zsák helyrelio/Jiatian kárára a, várnak törik kézre jutása után tönkre ment. Bak ács l'aiuax érsek inas kápolnát, emelt a hold. szűz tiszteletére 1507-ben, erről a, felirat is tanúskodik. Igen szép és igen gazdag, az egész fal márvá ívből van, réz arannyal bevonva. Ezen egy majdnem ép kápolna és némely i romok egyedül vannak megannyi fényes ! templomból, kápolnából és palotából s ja, szemlélőket a, régi nagyságra, emlékeztetik. Ezen kápolna Ruduay Sándor hérczegprimás parancsára, szándékosan le lett, rombolva és az uj luisilika déli oldalán ugyanazon kövek 1»őI előbbi formára Pacli János prímáti:ilis építész és Mat,lies János biztos felügyelete alatt ! 1824. ismét, fel lett állítva

Továbbá 15 43 tói egész 1683 ig, azaz 130 évig nyögött e vár a barhá

j.iok zsarnoksága alatt, Szécsényi György érsek Esztergom és Buda megerősítő jséreLipót császárnak és királynak 1695- S ben 180 ezer forintot hagyott végrendeleti leg.

Feroncz, egyik a Ba'kóczy grófok

közül, Mária Theresia kegyelméből 1761.

máj. 13. esztergomi érsekké való ki

neveztetése után, miután a királyné

kegyéből a vár fölötti uralmat, mely a

I barbároktól való visszaállítása, vagyis 1 n n 7 •

i 1683. óta a katonai őrségtől volt meg szállva, ismét visszakapta, minden igyekezetét oda, fordította, hogy az érseki j káptalant eredeti helyére vissza hoz I hassa és dicső templomot emeljen. Hogy 1 ezen legfőbb vágyát teljesítve láthassa semmi áldozatot és fáradságot nem ki j mélt. Mogparanesolta, hogy a várat rombolják le, planirozzák a talajt, s | hozzálátott a nagy templom tervezéséhez,- azonban o nagy terveket megliiiisitóttá a — halál. A főinél (.óság u Ruduay Sándornak ez időszerűi ti prímásnak jutott a szerencse és a dicsőség e fogadalmat te! j esi ten i, ki mihelyt e polcra a dicsőségesen uralkodó Eereucz császár és király kegyelméből feljutott, azonnal

11. i. 1820 ban az érseki káptalant 277 évi távollóto után eredeti székhelyére visszahozta,, hozzá fogott a, nagy basi- lika építéséhez, mely már körül belül 10 öl nyíró felemelkedett a levegőbe. A falak metszett, belül csiszolt vörös márvánnyal bevont kövekből állanak, a mi mindenesetre sok költséggel jár.

Miután e főpapok dotációjáról futólag szóltunk volna, rátérünk jövő közleményünkben azoknak czimeire.

— A „P esti II i r 1 a p“, melyre a hő bármely napján lehel előfizetni, kitűnő országgyűlési karcolatéi által, melyeket Mikszáth és Tors Kálmán szellemes Íróink ir- ! nak, kedvenezévé l«tt az olvasóközönségnek. E karczolatok a legélénkebben kiszínezett I képét nyújtják a főrendi s a képviselőhöz I üléseinek. Első rendű publicistáktól irt mag- j vas vezércikkek, gazdag távirati rovat, vál- I tozatos tárcák, érdekes levelek a világvá- , rosokból és számos más politikai és szép- I irodalmi közlemény a leggazdagabb tartalmit í lappá teszik a „Pesti Hírlapot“, mely egyúttal a legolcsóbb is. Naponként két ivén, jelenik meg, minden héten egy-két zenedarabot közöl mellékletkép s előfizetési ára | mégis csak 14 fit évenként. Mindenki, a ki- ' a kiadóhivatalhoz fordul (Budapest, Lég- rády testvérek, nádor-utca 7.), nyolez napig (ingyen kaD mutatványszámokat a „Pesti Hírlap“-ból.

— A M a gy a r o rS zá g és a Na g v- világ“ című szépirodalmi és ismeretierjesztő képes heti lapuik idei évfolyamából három számot kaptunk már. Valamennyi szebbnél szebb illusztrációkat és becses irodalmi dolgozatokat tartalmaz. A legújabb szám a főrendiházi ellenzék vezérfiai közül Hiynnld bíbornak, Schlauch püspök, gróf Czirákv János és gr. Zichy Nándor arcképeit hozza. — Művésznők arcképcsarnoka is megindult a Magyarország és a N.-ban, mely bemutatja a hírneves hazai ég külföldi színésznők és énekesnők művészi kivitelű arcképeit. A Magyarország és a Nagyvilág ki- adóhivatala (Budapest, Légrády testvérek, nádor-uteza 7.), mindenkinek, a ki hozzáfordul ingyen küld mutatvány számot.

— H á z i g y ó g y t á r. Irta Dr Bruck Lipót, az Oktató háziorvos szerkesztője. A gyakorlati bhc>Ű müvet, kiválóan ajánlhatjuk a családok olvasó asztalára. Ára szép kötésijén 1 fit 50 kr.

— Z e n e m ű v e k. Táborszky és Par.sch kiadásában inegje'entek Garcon-élet polka s Négyesfogat szintén polka. Mindkettő ifj. Fahrbacb szerzeménye s darabja 75 kr.

— A ,S z ő I ő s z e t i. B n ászati és Gazdasági Lap“ 5. évfolyamának 1. száma megjelent,. A mint a czim is mutatja, úgy a szőlészek, borászok, mint a mezőgazdasággal fogliilkozólc szakközIö11y• •. Mutatvány-számo- kat szívesen küld oiek. Előfizetési ára ; egész évre 4 frt, Megjelen Kissán minden hó 15-én és 30-án. Szerkeszti és kiadja Maurer János, borászati szaktanár, (Kassa, Maurer udvar).

— U j zenemű. Manner és Schleiining zeneműkereskedésében Szegeden megjelent: „Polonaise brillante“ Moor Manótól hegedűre és zongorára. Ára 2 frt. A Polonaise buzdításra méltó, szép tehetségre és kellő zenei készültségre vall.

A nőkről s a nőknek.

Mit nem szeretnek a nők? Szeretnének három emeletes házat építeni de nincsenek kibékülvo a lépcső kényelmetlenségeivel : szeretnek utazni

A baj meg a jó kedv nem a szabóktól íügg, az elragadó erőt a hölgyeknél nem az ékszerek vakító fénye teszi.

Nem dicsérem ki tehát a budapesti s a helybeli szabókat s nem foglalom sorrendbe a neheztelő remek toi 1 ettek hosszú és kényes névsorát.

De annál inkább el magasztalom mindazokat, a kik olyan sok éjszakát tudtak csinálni nekünk abból az egyetlen éjszakából, hogy alig győzzük majd eleget visszaálmodni.

AUCUN.

Egy bál történetéhez.

Nem lehetne bű képét nyújtani a fényes bál történetéről, ha meg nem emlékeznénk a reudezőség fáradalmas buzgóságáról s egyetért! áldozatkészségéről.

A derék rendezőség valóban megérdemli, bogy a szép estéért méltó köszönetét mondjunk nekik az egész szép közönség nevében.

A mit bebizonyítottak a bálon, abban tartsa meg őket sokáig Carnevai isteni hatalma. Hogy no tudjanak gazdálkodni a jókedvvel.

*

Nunc venio ad fortissimum 1

Egy kicsit benézünk a kulisszák közé.

Egy kicsit elcsevegünk arról, a miről még nagyou sokáig fogunk beszélgetni magunk között.

Vasárnap reggel öt óra volt már, mikor az utolsó csárdás véget ért.

A nagy terem megüresedett, a kis táncosnők, mint valami visió, eltűntek s magukkal vitték mamáikon kívül a legrózsásabb emlékeket.

Akkor kezdődött a nagy gyűlés, melyen igen tartalmas jegyzőkönyveket olvastak föl.

A népes beszámoló nagy gyűlést profán nyelven murinak nevezik, a mi igen ildomtalan kifejezés.

Olyan furcsán érzi magát olyankor az ember, mikor az utolsó jóreggelt is elkívánta 3 a legálmosabb mamát is bepakkolta egy kocsi sötétségébe.

Mintha valami kárpóloihatatlan veszteség sújtotta, volna, elmélyed és hatalmas szomjúság kezdi gyötörni.

Szomjúság, melyet nem lehet borral eloltani. — Szomjúság, melyet az idegek ki akarnak elégíteni.

Ilyenkor alakulnak a vig kompániák, hogy a derült hangulat alkalmas legyen a vidámság végső lobbunásaira.

Azok a végső obbauások nem tartanak sokáig, de annál nagyobbak, mennél jobban haldoklónak.

A jókedv utolsó kitörései közt éltettük a rendezőség első emberét az elnököt, éltettük azután a tevékeny jegyzőt s a kitűnő pénztárost.

Volt huszonnégy főtiszt. A mi összesen három ezer szóra, balszáz mondatra, negyvennyolc/. gondolatra s huszonnégy pohár pezsgőre szorítkozott.

Kétségbeejtő Moloch a dictiózás bálványa minálunk. Csak úgy falja az időt. az embereket s az isteni megadásu türelmet.

Jónás Pali az alatt áhitalosan csinálta a leggyöngyösebb nótákat s mindenki megtalálta a magáét, hogy legyen rajta mit át- éreznie.

Egyszerre csak bemosolygott a nap s

megvilágította a báli teremben eltaposolt virágokat és foszlányokat.

Még egy szónok támadt, a ki éltette a fölkelő napot, midőn a vidám társaság fö’- oszlott.

Az emlékezetes nagygyűlésről szóló jegyzőkönyveket úgy magunk közt még sokáig fogjuk olvasgatni.

*

Az a névsor !

Fatális egy állapot, mikor a bál nyitányának töláldozásából született névsort a nyomda láthatatlan koboldjai revideálni

kezdik.

Van a kezükben egy kis piros plajbász s kihúzzák azt, a ki a báli terem legszebb alakjai közé tartozik csak úgy véletlenül csak úgy szeszélyből.

Világos nappali munka mellett nincs hatalmuk. épen azért módomban lesz a gazdából névsorát teljesebb és igy gazdagabb rendekben megörökíteni.

A névsor második átnézett és bővített, kiadása a következő :

Amlrássy Jánosáé, Bakay Itnrénó és Ilon, (Kurva), Bartft Anniimé, Bogyó Gizella (Pilis-MaróthJ, Braun Sándorné (Karva.j Budán Rózsa. Csáky Lilly és Ilma, (Szí. Iváni puszta,) Dienes Mariska. Dr. Feicbtinger Sándornó, Feiohtinger Blanka, Fiedler Forenezné, Frietz Józsefné (Párkány,) Geiger Fe- renoznó (Kőhidgyannat,) Gungt Jánosnó (P.-Marót) Hartmann M.-né (Gyiva,) Hole/. Jánosné és Örzsiko, Haudinger Ignác/,aó Haudinger Katinka, Hertelendy Gyuláin), Hóya Ti vadamé és Gizella (Muzsla); Hiibsclil Alajosné és Margit, Kozma Edéné és Erzsiké, (P.-Marötb,) Kruplanioz Kálmármé és Lvjka, Lett föhadnagynó, Lévav Nina és Ditta (Kotta,) Loosy Ilonka (Farkasd) Mattyasovszky Kát máimé, Lajosné és Vilmosnó dr. Mátray Forenezné, Meszéna Kát mán né, Mészáros Károly né, Mezei Donomé, Munkácsi Károlyné, Nedoczky Ilka, Niedcrmnnn

Pálné és Etelka, Palkovics I.-né és Ilonka, Perényi H.-ne (Puszta-Maróth,) Platz M.-né és Irina. Pfalz J.-né, Pisuth Mariska és Amália, Rogrün Tili (Párkány,) Reviczky Gáborné, Sattler kapitányné, Saller Antalné és Vilma,Szabó Tbume (Párkány.) Szalacsy Juliska (Csúz,) Szegedi Petemé, Antóniy é» Róza, Szarkássy Antalné és Gizella, Szenttamása Béláné, Szecskay Cornelné. Szlavinczay Sándor Anna, Sándor G. Tónay E. Turner M. (Jánosháza,) Tülgyesy Ferenczné és Berta (Párkány,) Ujváry Anikó, Vimmer Béláné (Szölgyén,) Vimmer Lajosné Vimmer Irma, VVipplinger Miczi, Zinnern kapitányné. *

A kiegészített névsorozalot, mint a gazdabál történetének tartalomjegyzékét adom ki újra. G'öiiyörködjüuk benne máskor is.

&ar^aiicji ^eívf.

Vili.

(III. A gazda-bál sotahangversenye.)

Második szivárvány, másod virágzás, majd ugyanaz a szép tartalom, kevésbé pazar kiadásban, mint a gnzdabálon.

A Fürdő termo megint rendkívül élénk képet, nyújtott.

A szét szórt asztalok körül vidám társaságok sorakoztak s a katonai zenekar erős ihlettel akart kedveskedni.

A trombiták harsogása azonban még most is a fejemben zúg s megesküdtem rá, bogy nagyon nagy hoszút fogok állam a szózat megszelitségteleuitése miatt.

Nincs könnyebb, mint profanizálni valamit. A logkenetteljesebb egyházi ének elvesztené áhítatra gerjesztő erejét, ha az ut- czán kurjongatnák s a legkomolyabb nemzői i dal eomicussá válik, lm indulót vagy keringet csinálnak belőle.

Ne illetlenkodjenok többet ilyesmiről.