Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 45. szám

rozsda, minek folytán szalmája nem lesz in elétethető. Kiegészítendő a szomorú képet, még a tengeri hitvány állását is meg kell em- litenom mert az aszály miatt a szem oly hibásan kelt ki, hogy vagy ki kell azt szárítani, vagy mint őzt a gondos gazda teszi, korán érő fajtákkal (Székely, Cinqueutino, Pigno- letto, King-Philipp sat.) után vetni. Fennforog még most a kérdés, hogy mit tegyen a gazda, hogy marha állo­mánya számára takarmányt elegendő mennyiségben szerezzen, a rétek es ta­karmány földek rósz állásának daczára hogy mit tehet, őzen hínárból való kiszabadulására ? A segítség ily takarmány növények vetéséből áll, a melyeknek rövid te­nyészidejűk van, úgy, hogy őket még június havában, sőt mint tailouövényt is lehessen vetni. A mi viszonyainkra ezek a nővé nyék a takarmány tengeri, a muhar, meg részint a köles. Ha legközelebbi időben eső állana ho, akkor a köles vetése még érdemes: csak hogy a magját valamivel sűrűbben el keli vetnünk, mint ha magnyerés végett vetnők. Figyelmeztetek pedig mindenkit a ki a kölesvetésro magát elhatározza, hogy a köles gyakran üszög (Ustilago dest mens) által szenved; ily köles ahhoz nőm csak kevosenb tápértékkel bir, hanem a marha egészségére kártékony, ha azt vele etetjük. Tanácsos tehát, az elvetendő köles magot csávázni, mely munka ép úgy mint a búza páczol ás szokott történni. Áztatjuk a kölest kékkő oldatban 5 hektoliter magra 1 kilo kékkövet szá mitva, 12 —U óráig, azután megszá- ritjük a magot és elvetjük. Ily csávázott köles üszögmentes marad. (Vége köv.) A nőkről s a nőknek. (Aszalay.) Egyedül Francziaországban lelhetni oly vig kedélyű öregeket, mint a közel száz éves Fontenelle volt, ki egy haja- donnak, midőn őt nyolezvan éves ko­rában enyelgései közben kiáltással fe­nyegető ezt mondd ’. Csak hangosan Német eredetű szók : buk tér (Wächter), borbély, czégér, (Zeiger), czéh, czél, czérna, drót, erszény (a régi német Aeserlin-ből), fertály,finom ’flóta,forma,fortély(VorLhei )fűge, fuvar (Fuhr),, gyertya (Kerze), hunczut (Hundsfott), istálló, ist-áp, (Stal»), Kehely, kulmar (Krämer), krajcár, lámpa, mester, pácz, pellengér (Pranger), polgár, pék, pél­da (Bild), selejtes (schlecht), sonka (Sch in­ken), sáfár (Schaffner), sógor, tengely (Stan­ge), üröm (Wermuth), zomáucz (Schmelz), zsemle (Semmel) Olasz eredetitekből idézzük a következő­ket : bolt (volta), fátyol (fazollo), palota (palazzo), piacz (piazza), rest (restio), sza­már (somaro), tálján (italiano), tanya, (ta­na) slb. Olasz szó a millió (millióm) is; millióim, mely tulajdonkép „nagy ezert“ lé­vén miliőnek nagy tása, Latinból erednek : almáriom (armarium), érbocz (arbos), ár) us, cserebüly v. cserebo­gár (scarabeus), ereklye, (reliquiae), eretnek (haereticus), kántor, kolostor, templom lajst­rom (registrura), leczke, minta (mouate), mód (modus), prépost (praepositus,)| pala­csinta (placenta), pásztor, persze (per se), remete (eremite), sors. szekrény (scriuium), zsoltár (psalterium), stb. Görög eredetűek : ruha, szigorú, stb. Fraucia szók pl: lárma (alarmé), zsau- dár.; spanyol szó a kortes. Perzsából származnak (Vámbéri szerint) ; isten, bálvány, sárkány, vásár (bazar), sátor, ezer, száz, csésze, vad, csárda, Inis, pad, nád stb. Arabs: dohány, czifra stb. Török szók : vezér, basa, kapu, orosz­lán stb. A kormány Miklosich szerint a szlávból származik ; eredetileg csak hajó-kormányt jelentett. Némelyek szerint a gouveruemeut- ból származnék. Azonban a szláv származás a valószínűbb. Az ispán szó tMiklosich a szláv,zsupán*­kincsem ! hogy urasok is meghallják ; mindkettőnknek becsületére válik ! * E két eszmére, melyet mi magyarok szeretet és szerelemnek nevezünk' a németnek csak egy szava vau : Liebe. * A szerelem reggeli árny, mely foly­vást kisebbedik ; a barátság pedig dé­lutáni árny, mely folyvást nő, inig nz élet napja leáldozik. Emez minden szolgálat tétellel öregbül, amaz minél gyakoriabbak kölcsönös szolgálatai, an­nál inkább fogy * A fiatal szerelem kiskorú király, a kormányzó királynénak t. i. az észnek gyámnoksága alatt. Míg a király kis korú, a királyné kormányoz ; mihelyt pedig nagykorúvá lesz. már alattvalójává válik a királyné s neki engedelmeske­dik. * A férfi életben a szerelem csak mel­lékes jelenet, mert ebben inkább sze repel a becsvágy ; de a műéletben gyakran a nő egész élőt Írását képezi a szerelem. * A szerelem himlő : minél később liimlőzik valaki, annál veszélyesebb. * Ha szerelmes levélkék Írásához már szemüveg kell. a leirt tűz többnyire hideg. * A szív képzésére mi som fontosabb, mint a szívélyes nőkkel való társalgás. * Bizonyos franczia delnő rcslelvén hogy Voltaire őt mindig igy szólítja : Szivem ! azt monda neki : Jobban meg­tisztelve érezném magam, ha ön engem igy szólítana: Eszem! * Jobban lebilincseli a férfit a nő vi­dámsága, mint szépsége Zászlószentelés. A kereskedelmi ifjúság egyesületének zászlószeutelési ünnepélyére a következő meghívókat adják ki : Zászló szentelő ünnepély 1884. jun. 29. Az esztergomi kereskedelmi ifjúság ból, német nyelvészek a német „gespau“- böl származtatják. Gespan értelme : társ, kisérő — comes, azaz a király társa, kísé­rője. Ez utóbbi származtatás nagyobb való­színűséggel bir ; a megye vagyis főisuánsá«* latinul comi atus, németben Komitat. A drága szó a szlávitól származik, a mely­ben a latin cams-nak felel meg. A magyal­ba átmérnél), a német „them“ minden je­lentését ölelte fel. E szó a képviselőíiáz gyakori liorvát vitának egyikében a követ­kező mulatságos kifakadásra indította Vuche­tich István képviselőt : „És ez alkalommal engedje meg a t. ház, hogy Madarász kép­viselő urnák és több társának, kik egy ref- raint szoktak használni: „drága liorvát test­véreink“ . . . (Madarász József közbeszól: bizony !) Ez a szó „drága“, nem magyar, hanem szláv szó, s annyit jelent mint, „sze­retett, kedves“. (Derültség). De a magyar még egy más jelentőséget is tett hozzá, s ez sokba kerülő sok áldozatot kívánó“, (ügy van ! a szélső balon). Ha tehát, t. ház ab­ban az eredeti értelemben használják e szót, akkor szívesen elfogadjuk (Derültség), de ha a másik értelemben használják, akkor bocsássanak meg stb. A pallér a német Polier-ból származik, ez meg nem egyéb mint a francia parleur, szószeiint beszélő. A pallér ugyanis az első a kőmivesek közt, ki ezek nevében viszi a szót, épp úgy, mint az angol képviselőház elnökét „speaker-nek“ nevezik. Az orgona mint hangszer a latin orgánum­ból, mint a növény a perzsa orgovan-ból ered. A bitang szót, a német „bedanke (in icli)“- bői származtatják, a mellyel a koldusok az adomán yokatmegköszönik. A német és néma ugyanazon szláv gyök­ből szármáinak. A szláv ugyanis az idegent, ki nyelvén beszélni nem tud, némának mond­ja, iriut a görögök és rómaiak barbárnak. PEISNER IGNÁCZ. önképző- ós beteg°egélyző egyesülete évtizedes fönnállása emlékére 1884. június 10 én, Péter és Pál napján zászlószontolő ünnepet rendez, melyre N. urat tisztelettel meghívja a rende­zőség. Sorrend: I. Össyejöv" lel íoggel 8 órakor az egyesületi helyiségekben (Ma­gyar Király I. emelet). II. Zászlószentelés. Az egyesület, tagjai testületileg a kir. városi temp­lomba vonulnak, hol a középhajóban tért foglalnak. A zászló szentelést Ma- jer István püspök ur végzi. Az arany­szögeket következő sorrendben verik be : 1. A horczegprimás. 2. Majer István püspök úr. 3. Rudolf Mihályné úrnő. 4. Székhelyi Mailéül György főispán. 5. Krnplanicz Kálmán kir. tan. alispán. 6. Pap János polgármester. V. Ho ránszky Nándor országgy. képviselőnk. 8. Rudolf Mihály a Koresk iárs. el nőké. 9. Budapesti kereskedelmi ifjú­ság. 10. 11. 12. A szomszéd testvér egyesületek. 13. Schön beck Imre úr volt elnök. 14. Olt.ósy Lajos úr volt elnök Becsből. 15. Frqy Ferenez úr volt elnök. 16. Dr. Aldory Mór úr volt elnök. 17. Dr. Kőrösy László elnök. 18. B ni Isi Jáno*, 19. Fraonkol Mór, 20. Kiszlingsteiu Sándor. 21. Ma­jer Imre, 22. Matus Gyula, 23. Stern Márk, 24. Tanács János, mint egyesü­leti tagok. Koszorús leányok : Brunner Mariska, H ei sch mann Ann a és Rudolf Irma urhölgyek. Az egyházi zenét a „Dal- és Zenekedvelő egyesület“ ének kara, adja elő. III. Díszközgyűlés. Az egyházi szer­tartás után a felszentelt lobogó alatt a közönség az egyesületi helyiségekbe tér vissza, hol ünnepélyes közgyűlés lesz, melynek tartalma: 1. Elnöki megnyitó. Mondja : Dr. Kőrösy László 2. Tiz év története. Felolvassa: Brutsy Gyula titkár. Ezután a zászlót Dr. Föhlváry István alkalmi költeményének (dszavalásával tűzi ki Tanács János egyesületi tag. Az ünnepélyesség em­lékére egy díszes emlék füzetet fognak kiosztani. A „Szózat“ elénekléso után az ünnepélyesség véget ér. IV. Társas vacsora. Este nyolez óra­kor a „Fürdő“ termeiben, kedvező idő esetén a, „Fürdő“ kerthelyiségében tár­sas vacsora, (részvétjegy 1 forint) melyre a rendező bizottság minden egyes tagjá­nál aláírási ivek vannak letéve. Rendezőség: Elnök: Dr. Kőrösy László. Alelnök: Brutsy János. Tit­kár : Brutsy Gyula. Pénztáros : Müller Gyula. Ellenőr : Scheiber Rezső. Ház­nagy : Helcz István. Zászló bizottság : Helcz I. Knappe K. Kiszlingsteiu S. Laiszky J. Mihalik B. Malus Gy. Paitly G. Tanács J. Yell bad i Zs. Meghívó bizottság: Dr. Aldory M. Leyer II. Pach A. Stern M. Scheiber R. Schön beck I. Spiegel S. Weisz M Weisz D. Rendező bizottság : Blau M. Da,day J. Etter L. Froy J. Grünwald L. Ma­jor I. Mi edler G. Rom Gy. Silber S. A szép sikerűnek Ígérkező ünnepélyt kiválóan ajánljuk kereskedő ifjúságunk jóakaróinak szives figyelmébe. HÍREK. ■j* |Dr Hoffmann Vilmos| pünkösd­vasárnap d. o. hosszas szenvedés után elhunyt. A jeles férfin halála hírét a következő gyászjelentés adta hírül : öz­vegy Hoffmann Yilmosnó szül. Wallfisch Róza Maria saját, valamint az alulírott gyermekek, unokák ós rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel jelenti, felejt­het,len, hon szeretett férjének dr. Hoff­mann Vilmos Ágost ur orvostudor, 1848. évi honvéd főorvos, a koronás arany érdemkeroszt tulajdonosának hosz- szas betegség és a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, élte 64-ik évé­ben f. hó 1-én történt gyászos el huny­tét. A boldogult hült tetemei f. hó 3 án d. u. 4 órakor fognak az eszter­gomi kir. városi családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szont mise áldozat pedig f. hó 4-én d. e. 9 órakor fog ti vízivárosi szontegy- házban a Mindenhatónak bem utaltatni. Esztergom, 1884. junius 1-éu. Az örök világosság fónyeskedjék neki ! Teréz, Béla, Gizella özv. Kovács Ferencznó, Irén férj. dr. Burián Jánosné gyerme­kei. Hoffmann Janka, Szenttamási Irén, Béla, Sári, Panni, Vass Martba és Gi­zella, Kovács Feri, Burián Baske uno­kái. Braun Josofin férj. Szenttamási B. menve. dr. Burián János veje, Hoffmann Mihály és Henrik testvérei. Dr. Hoff­mann Vilmos emlékéhez a következő adatokkal járulunk. Tevékeny orvosunk Zánkán, Zalamogjében született 1820- ban. Gymnasiumi tanulmányait részint Csurgón, részint a fővárosban végezte, ho! 1844-ben orvostudorrá avatták. 1845-től kezdve Esztergomban orvosi hivatásának élt. A szabadságharezban mint, honvédfőorvos a feláldozás póldáwy- képe volt. Az 1848-iki Pesti Hírlap nem egyszer ismerte el kiváló tevékeny­ségét s a szenttamási ütközetben még inkább megszerezte érdemeit. Filgget lenségi harezunk elnyomatása után újó­lag Esztergomba tért s innen kezdve közöl negyven esztendőn át egyesegve- <1 iil a magán orvosi gyakorlatnak szen­töl te magát. Rokonszenves modora, bő tudománya és alapos gyakorlata által évtizedeken át 1 gelsŐ köreink bizalmat élvezte. A 60 as években Scitovszky herczegprimás és Forgách gróf infor- mátióitő közölte Fáik Miksával és az irány- adó lapokkal. Hoffmann nem maradiéi so­kasom a/ orvosi tudomány haladásától. Folytonos tanulmányai szüntelen meg­ismertették vele szaktudománya legújabb vívmányait, melyeket azután annyi sze Hitettél és feláldozással tudott érvénye­síteni. Hivatását annyira atérezte, hogy mindig szolgálatkészen ta'álta a szegény vagy gazdag egyaránt Pontossága és f buzgalma vigaszt öntött csüggedő be- - tegeibe, jósága es rokonszenves modoia 4 nem egyszer jobban gyógyított a sze- - reknél. Járványok idején megfeledkezve e nagyszámú családjáról, elszántsággal lá­tott a veszélyek megfékezésére s ezért i 1872-ben a trón elismerése koronás % arany érdemkereszttel tüntette ki. Hosszú i évek során Esztergommegye buzgó tisz- - leletbeli főorvosa volt. Fiatalabb évei- - ben az orvosi szaklapokban több becses e tudományos czikke jelent meg. Élete al- -< konyán, mikor már érezte az utolsó ó idők bekövetkezését az izraelita vallás- -í hói a katholikus hitro tért. Hoffmann íi Vilmos egész életen at nagy előszere- -s tettel viseltetett a katholikus vallás ei iránt, gyermekeinek nagy részben ka- •* tholikus szellemű nevelést biztosított. ,j, Hogy halálos ágyán tért át a katholi- -i kus vallásra, azt csak azért tette, hogy senkiso vádolhassa, mintha anyagi éi- dekek vezényelték volna. Héttőn jun. .n 2 án az orvosi kar dr. Foichtinger S. .8 kir. tanácsos vezetése alatt testületileg milvanitá részvétét. Dr. Feichlinger le nagyon szépen kiemelte a boldogult hu--n maims érzelmeit, hazafiságát, polgári irt érdemét s legmagasabb kitüntetését.Já Ugyanaz nap d. u. az esztergomi hon—n< véd egyesület tisztelgett. F. hó 4-éuiié d. e. Esztergommegye tisztikara az al --L ispán vezetése alatt fejezte ki részvó öv tét. Sokaktól sürgönyök és nyilatko-oi zatok érkeztek. így gr- Forgách t,ól„ ló Rozsnyni Mátyástól, Poor Endrétől, Ke-el resztes Bélától, Messingertől, Magaytóhoj s helyből nagy számmal. Temetése im- m, posans volt. A főpapság számos tagja, Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom