Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 4. szám
Elvárni 'Hunk, ('1 tovább K .is ci, Rá - polin, Szolnok V Cz, Nngy-Sarló, Buda, Komárom és Herkály rónáira, molyok mind dicsőségedet, katonai • lényeidet ]iirdetik versenyezve és o dicső pólyán élj ittunk/oda, hol iíjliős nevel; nyerted; megkérdezzük Bodrog Kérészi űrt, vitéz tetteid egyik megörökítő monumentvi mát, talán ez meg tudja mondani milyen varázsa lehetett liarc/i heved uok, hogy „ők“ a „hősök“ manifes- tállak hősnek ? ! Megtekintjük li.id vezóri érdemjoloi- dot, melyek a hazaszeretettől dobogó kebledet ékesítik; az ország és a nemzeti kormány kitüntetéseit, melyek leglöbbnyire az alkalommal ünnepelt születésed és névnapod évfordulójával esnek össze, a miből azt véljük kima- gyarázhatni, hogy a teremtő óg is gratulálni akart, a megpróbáltatásokban vitéz kitartásodért. Eljöttünk tehát hozzád, részint tanúi dicső tetteidnek, részint bámulói azoknak, hogy születésed és név napod alkalmával bouned a honfiúi erényeknek hódoljunk. Feszítse lángoló hazaszereteted még sokáig kebledet és taníts bennünket csüggedetlennek lenni, mint to voltál mindig. Dicső múltad emlékein ha elmerengesz biztosítva érzed magad arról, hogy az apák gyermekeiknek hőstetteidről beszélnek és a vitézség a legdicsőbb férfinevedhez van kötve e hazában, melyet mint példát állítják a, szülők magzataik elé. És ha az isteni bülcseség nagy lelkedet magához parancsolja, megnyugvás al vetheted le őrről a födi hüvelyt, dicső tetteid és Klió számodra biztosították a halhatatlanságot, a mi azonban hogy' Nagyon soká következzék le, nem szünjük megkérni a Mindenhatót. Az ég áldása lebegjen feletted. Esztergom, 1884. évi. január hó 14. napján. * Az üdvözlőiét díszes albumformában a Laiszky dános nyomdája állította ki. A ttilfisáról könnyen ráismerhetni Ta kács Géza főjegyző tol’ára. Az ünnepélyességek módozatairól a birelc rovatában értesítjük olvasóinkat. Itt csak még egyszer éltetjük büszkeségünket s olyan hősöket óhajtunk a hazának, a kik a legszebb epithotont vívják ki maguknak az oroszlánok kö zött. ESZTERGOM VÁRMEGYE statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy törtónetkedvelfl esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.) (5. Közlemény.) ÁLTALÁNOS LESZ. K i n cs t á rí (lg y. Megyénk adófi zotői 59 palatimisi kaputól, mindegyikre 1688 írt 42 öt tizenhatod krt számítva fizetnek a kir. kincstárba 40633 frt 36 hét tized krt pengő pénzben, tehát Magyarország ós Slavonia 49 megyéje közül 35 megye többet 13 pedig kevesebbet fizet. Az adó-kasszába befizetett, évi adó kitesz 41437 frt 54 két nyolezad krt A magán kaszába befizetott pedig 31346 frt 48 négy nyolezad krt. Tehát mind a két kasszába fizetett adó tesz 72784 fit 82 hat nyolezad krt pengő pénzben. A sz. kir. városnak pedig van 8 pa- latinalis kapuja, azért 43 testvére kö zül a közös (éberből 23-nak több, két lőnek éppen annyi, tizenhétnek pedig kevesebb nyomja vállat. Folyó éri adó, ‘mely az adó kasszába be lett fizetve tesz j 6268 frt 30 és nyolez huszad krt, a. 1 magán kasszába pedig 3510 frt 31 1 és Jviloncz huszad kit, tehát mind a két kasszába együtt véve fizetnek a * polgárok 9779 fi t 1 és tizenhét iiu | szád kr. pengőben. Fontosabb szükség léteiket a regálé és más vagyon jüve- ! dóiméiból pótolják. Tisztviselő k. Minthogy a me gyék közigazgatása az egész országban egyforma, mollőzzük annak leírását, — egyedül a magistratust megemlítjük, mely egy rendes és egy helyettes alispánból, fő és két aljegyzőből, egy fő- és egy alpénztárosból, ogy fő- és egy it 1 bíróból, egy fő- és ogy alügyészből, egy számvizsgálóból, négy esküdtből, kik mindnyájan fizetést húznak, áll. Ide tartoznak még az iktató, az előfo gáti biztos, 3 Írnok, egy megyei orvos, egy mérnök, két járási és központi sebész, két szülésznő, egy várnagy, egyúttal börtönőr három lovassal és 13 hajdúval. U r a d a 1 m a k. Az egész megye több uradalomra oszlik, melyek közül 3, tudni illik az érseki, a káptalani és a bátorkeszi pallosjoggal is bírnak. Az uradalmak sora: a) az es/Jorgo- iiii érseki uradalom, a várral az érseki várossal, Szentgyörgy-mező és Párkány mezővárosokkal. Ide tartozik 14 falu, úgymint: Bajót, Bari, Bucs, Fámád, Kéménd, Koty, Kúrál, Mocs, Muzsia, Nagy-Ülved, Nyerges-ujfalu, Süttő, Magyar- és Német Szol gyén 4 puszta : Péliföld, Vadacs, Puszta-Marót, Csen ke. b) az esztergomi káptalan uradalma Szent Tiinás mezőváro sai és 10 falu val, melyek : Csóv, Dág, Dorog, Dömös, Ebed, Epöl, Kosztölcz, Kőhid Gyarmat, Libád, Nana. c) Az esztergomi fiatalabb clerus uradalma, melyet képeznek Tokod, Táth és Kicsim! d) A csőin oki uradalom, ez a vallás alapé, Csolnok, Kirva, Leányvár és Mogyorós falvakkal. e) A maróthi uradalom a közalapítványé, ide tartoznak: Muróth ós Szent- Lólok. f) A bátorkoszi uradalom, Pálfi herceg tulajdona, Bátorkesz mezővárossal, Kis Újfalu, Köbölkút és Nagy Bény falva k kai. g) a bajnai uradalom, ura emiok gr. Sándor, melyhez tartoznak : Baj na, Nagy-Sáp és Sári-Sáp. li) A bélai uradalom özv. gr, Zor- dahelyi Pálnóé, Béla ós G-yiva falvakkal, valamint Arad pusztával. Végre Knrva, Sárkány, Unj falvakat és a hikoli pusztát nemesek bírják, Kis-Bény falu templomának, mint prépostság jószága. C i in o r. A negye címere vagy po- csétje sz. Aduibólt, az érseki megye pártfogójának képével ékeskedik. Mindkét szárnyon kitesz,ilott és csúcsán korona alakban végződő lucnnyozeten látható az egyházi ruhában ülő főpap, jobbjában lándsa, baljában pásztorbot van. A m o g y o főispánja A megye 1318 óta az esztergomi érsekek bon egyúttal az örökös főispánokat is tisztelte, ámbár azt hisszük, hogy az előtt is már visellek e fényes méltóságot, mert, Mikor IV. László király II. Miklós esztorgomi választott érsek, közbenjárása folytán a Szepesnmgye ispánja mik, Lőrincznok, Újvár mezővárost ajándékozta 1273 ban, az esztergomi érsek alá van Írva mint esztergomi főispán és udvari titkár. Az esztergomi érsekek egyrészt azért, mivel nagy ós fontos állami ós egyházi gondjaik akadályozták ezen hivatalos fogla lat osságban, Másrészt a méltóság nagyobb fénye végett, főispámi helyetteseket hívtak udvaraikba. Most a megyét bölcsen és szerencsésen főméitóságu Rudiiay Sándor horczegprimás do oadem-ét Divék Újfalu stb. igazgatja. Mint helyettes főispán működik inéit, gr Náda^dy Ferón ez Fogaras vidéknek Komárom megye örökös főispánja, magyar hely tarlótanácsnok, mely méltósággal nem rég disz :ttetőtt fel. (Az általános rész voge.) cfa^oai i ej i 'íívct. ur. (Az idői báli öltönyei UA ki most, akar társadalmi állásánál fogva, akár hajlamának engedve számos nngvobb bálon vesz részt, megbarátkozik ezzel a szóval : takarékosság. Fiatal asszonyok most minden lelki fur- daiás nélkül akár barom bálon is ugyanazon öltözékben jelennek meg. Ex pedm olyas valami, a mit néhány év előtt egyetlen delnő sem mert volna elkövetni. Az egyedüli változatosságot az alkotja, hogy az egyik napon virágokkal, a másikon szalagcsokrokkal vagy toliakkal díszítik fel a tunikát, ; majd csipkékkel, majd pedig bill» illusion vagy az ismét nagyon kedvelt ezüst ragyogása gaze-s/.övetekkel vonják be a paruert és nielídrnporiát. Ifjú hölgyek a rövid táuczruhákac kedvelik, melyek a lábat szabadon hagyják. Bármily rövidek és szükek is ezek a ruhák, mégis hihetetlen nagy mennyiségű szövetet igényelnek. A túli» "ilhisionból készült ruhákhoz például öt hatszoros tulle réteg szükséges, mórt most nem szó ták az ilyen ruhákat selyemmel bélelni. Ennek következtében egy divatos báli öltönyöhöz körülbelül 80 méter szövet szükséges. Mennél könnyebbek és átlátszóbbak az ilyen öltönyök annál cxélszerfibbek. Az. egyes t úl le-rétegek közé apró virágok vannak alkalmazva, a panier hosszában pedig kis lefüggő virágokból készült rojtokat szoktak használni. A hároim-zögalnku kimets/.ést szintén száműzték és a gömbölyű foglalja el birodalmát, s ez mindenesetre illemesebb viselet, n int az volt. A nyak körül szintén virágdísz helyettesi; i a rüst. A karokat meg mindig mezteleufil liagj'- jak ; de gyakoriak az egész*»» fölérő, hosszú s a ruha sziliéhez illő kézijük is. ijöncj 'íjéíct. A kegyeletnek mindig hál is talaja volt és lesz városunk, mely jubilüni s titulusodat keresni a to- asztozásra mindig szeretett. De a lefolyt jubilaeumok ós kedves társadalmi mozgalmak közt, ha untig sokat dictióztunk is magas kothurnu^okban s ha lelkesen is emlegettük kupáinkat, még sem vehettünk körül egy olyan alakot, a milyen a mi jó öreg tábornokunk, a ki valóságosan eleven ereklye gyanánt származott át reánk a szabadságharcz isteni napjaiból. Az egész nemzet megünnepelje K ossuth Lajos nyolezvanesztendós születése évfordulóját. Hiszen c°ak alkalmat keresett a r.i, bogy megkoszorúzhass-» azokat a nagyszerű eszmeket, a melypket képviselt. Bátori Schulz Bódogot hatásköréhez ós érdemei* hez képest szintén az egész ország üdvözli s ebbe» az, üdvözletben legmelegebb lesz az, mely a jeleiért! u hoz legközelebb esik. Már mint az esztergo in iák üdvözlete. Üdvözöljük a jó öreget lelkesen ! 'páfi^a XöiténeL (Adatok Schulz Bódog életrajzához.) Elmondjuk néhány rövid sorban Bátori Schulz Bódog életrajzát, hogy az Eszti rgom és Vidéke olvasói szintén tájékozva legyenek nyolezvan esztendő történetéről. Körmöczbányán született 1804-ben. Atyja előkelő magyar ember volt, anyja fiumei származású, kinek jószívűségét leginkább jellemzi, hogy saját öt gyermekén kívül még számos idegen gyermeket is nevelt és ruházott. A kis Bódogot tizenkét éves korában a kassai prémontrejek convictusába adták, hol Toldy Ferenc/, szobatársa legkedvesebb barátjává lett. A philosophiát és just a kassai jogaka- démián végezte ugyanekkor az idogon nyelvekben is kellő alaposságot sajátított el. Midőn a jogot elvégezte, Gotzig tanár magához hivatá s ezt kérdezné tőle: — Nos hát micsoda pályára lép malmost ? — A katonai pályára. — Pedig a bécsi udvari cancelláriálioz már meg vau törve az ut. Hiszen ott találhatná Schulz János udvari ügynököt. — Mindegy .professor ur, de én már csak a katonai pályára lépek. Húsz éves korában inár katona volt. Nevezetes., hogy január hóban csapolt föl s jaiuárbau részesül legtöbb kitüntetésben. Vannak hónapok, melyek végzetesen halmozzák össze fejünkre a dicsőséget vagy a csapásokat,., Schiilz Bódogra a januárius volt ilyen végzetes, Csakhogy a végzet a dicsőség áldásait hiutette rá. Januárra esik születésnapja, névnapja, katonává létele ; januárban lesz hadapród, később tiszt. ; januárban kap dicsérő okmányt a bécsi udvari hadi tanácstól és a budai főhadparaucsnok- ságlól ; januárban nevezik ki dandárkari segéddé ; januárban vívja ki a legfényesebb diadalt Bodrogkereszturnál, januárban tisztelte meg a hontmegyoi honvédegyesület s ugyancsak o hóban ünnepeljük nyolczvauesz- t e n d ő s születésnapját. Mint hadapród Beszterczebányáról Komáromba s innen Milánóba került, honnan Esz- terházy testőrkapitány Becsbe rendelte a test őrséghez. A herczegi pártfogást azonban moghiusitálc a cselszövők és Schulz saját ezredéhez hadnaggyá került. Harminczkét éves korában daudárnoki hadsegéd lett s három évvel utóbb a gránátos zászlóaljuál látjuk, hol akkor Damjanich főhadnagyi rangot viselt. 1841-ben az ujouczozás alkalmával Magyarországra küldték, a hol Budán mint raklárpar nicsnok m.i rndt. Három év múlva Zara és Ragusa dalmát városokban szerepel s innét mint önnálló parancsnok százhat van emberrel Pngo szigetére kerül a sóaknák őrizetére. Itt. kezdődött fülbaja. mely később annyi bajt hárított a hőslelkű férfiúra. 1847-ben Udima, Brescia és Pavia városokban teljesiti szolgálatát. Edinában történt, hogy az előléptél esek előtt Benedek ezredes magához hivatá őt s így szólott hozzá : — Valóban, önnek legtöbb érdeme van az előléptetéshez, mindamellett inig fülbajából tökéletesen ki nem gyógyul, addig Gyulai gróf szerint kénytelenek vagyunk önt liad- képteleuuek tekinteni.. Schulz fényesen bdiizonyitá, hogy nelió/, hallása daczára if? milyen szolgálatokat volt képes hozni hazájának, inig Benedek hírneve a königreczi köddel örökre elpárolgott. 1848. márcz. 15-én kiütött a m lanói forradalom. Az osztrákok Mincio felé húzódtak viss/a. A zavar p a rézről perezre növekedett. Scbulczot a katonai szolgálatra képtelennek nyilvánították ugyan, nála is volt már au utazási engedély, de azért eresen maradt s fényes jelét adta relteuhetUu bátorságának. Az olaszországi forrongásokból azonban nemsokára hazajött s öccséhez, az «akkori szentgyörgymezei plébánoshoz vonult, hogy onnan a magyar szabadságharezosok közé szegődjék. Deczember 20-án 1848-bau Szikszó ; 1849. jnu. 4-én Kassa, ja». 22 és 23-án Bodtog- keresztúr, febr. 8-án Kápolna, márcz. 1 jéu Mezőkövesd, márcz. 6-áu Szólnák apr. 4-én Tápió-Bicske, 6 án Isaszegh, 11 én Vácz, 19-én Nagy-Sarló,23-án Komárom.májusban Buda oslroma, azután a Vágni®! lóki liadai- kodás majd Komárom és Harkály jelölik az Ő hősiességének fejezeteit. Az említett csatákban mint dnndáip»- rancsnok vett részt. Lelkesítő modora, bánása és harczias tennészeto olragadta a honvédséget, mely kezére volt hízva. A csaták viharából vívta ki dicső előliévé!,, melynek keresztségénél sok piros vér folyt s hatalmas ágyudörgésektőj reszketett meg a föld. Honvédbaji,ársai, a hősök, «a bátrak nevezték el őt, hősnek és bátornak. Nagyobb kiiüntetős mintha maga a kormány tüntette volna ki. A szabadságharcz elnyomása után megkezdődött az ő szenvedésé is s habár Komáromban szerződésileg biztosították személyét és szabadságát, mégis nem egyszer fogták ol s vetették börtönbe. Harminczötödik éve, hogy t stvéröccséuél van, a ki ez időszerűit Kövosdeu lelkész- kedik. Az érdekes öreg ur ritkábban jön Esztergomba, de ha bejön mindenki részéről tisztelet és szóróiét tárgya. Nyolezvan esztendő zivatarja nem bírta összetörni teste erejét 8 lcl<e tehetségeit, csak nehéz hallása okozza, hogy a hozzá intézett kérdéseket vagy társalgást lejegyzik. De a jó öreg ur a föl jegyzett kérdésekre mindig emelkedett szellemben, élő szavakban felel. Gjakra» annyira belemelegszik, hogy hosszabb opisodoknt is ölregél a múltakból. És ilyenkor nem egyszer ragyognak fényesebb» u a szenei- Fölragyog akkor azokban a régi tűz s az elmúlt zivatarokba visz- szatekiutő szemeket a boldog i isszaeiuléke- zés gyöngyei fényesítik meg. Nem soknu vaunak már soraink között. A nagyokat egymásután magához inti az ég s nem marad egyéb közöttünk a hősök einlékezéténél. De Bátori Schulz Bódog nőin fog azok közé tartozni, a kik meghalnak. Novét megőrzi a hírnév. Hősiségét megörökíti a szabadság nomtŐjo. Szivét örökbe veszi a szeretet. Lelkét örökli a magyar ifjúság. És halhatatlanságát szent hagyományba fogadja az egész magyar nemzőt! Dr KÖRÖSY LÁSZLÓ.
